Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Munkaterv

Összeállította: Keszey Tivadar
                        Intézményvezető


TARTALOM

I. Éves célkitűzések és feladatok                                                                        3. oldal
     1. Helyzetelemzés                                                                                            3. oldal
     1.1. A 2009/2010. Tanév létszámadatai                                                         3. oldal
             Általános Iskola                                                                                         3. oldal
             Művészetoktatás                                                                                     4. oldal
     1.2. Személyi feltételek                                                                                    5. oldal
     1.3. Tárgyi feltételek                                                                                       6. oldal
    
     2. A 2009/2010. Tanév célja, kiemelt feladatai                                              7. oldal
     2.1. Kompetenciák fejlesztése                                                                        7. oldal
     2.2. A tanulók magatartásának, fegyelmi helyzetének javítása                   7. oldal
     2.3. Hit- és vallásoktatás                                                                                 7. oldal
     2.4. Ökoiskola                                                                                                   7. oldal
     2.5. Nem szakrendszerű oktatás                                                                    7. oldal
     2.6. Pályaválasztás                                                                                           7. oldal
     2.7. Szabályzatok                                                                                             8. oldal
     2.8. Művészetoktatás                                                                                      8. oldal
     2.9. Hagyományok ápolása                                                                               8. oldal
     2.10. Erdei Iskola                                                                                              8. oldal
    
     3. A tanév rendje                                                                                               9. oldal
     3.1. A tanév, a szorgalmi idő, tanítási szünetek                                             9. oldal
     3.2. Kiemelten kezelt egyházi ünnepeink                                                         9. oldal
     3.3. Munkaszüneti napok                                                                                   9. oldal
     3.4. Tanítás nélküli munkanapok                                                                     10. oldal
     3.5. Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer                                                10. oldal
     3.6. Országos kompetenciamérés                                                                  10. oldal
    
    4. Nyári táborok                                                                                               10. oldal

    5. Iskolai rendezvények, megemlékezések                                                     11. oldal

    6. Kapcsolattartás a szülőkkel                                                                         11. oldal
    6.1. Szülői értekezletek                                                                                   11. oldal
    6.2. Fogadóórák                                                                                               11. oldal
    6.3. Nyílt napok                                                                                                11. oldal
    
    7. Nevelőtestületi értekezletek                                                                      11. oldal
    
    8. Év eleji tervezési határidők                                                                        11. oldal

    9. Ellenőrzési terv                                                                                            12. oldal

II. Munkatervek                                                                                                   13. oldal
    1. Alsós munkaközösség munkaterve                                                              13. oldal
    2. Osztályfőnöki munkaközösség munkaterve                                               14. oldal
    3. Művészetoktatás munkaterve                                                                    16. oldal
    4. Integrált oktatás munkaterve                                                                    17. oldal
    5. Iskolai könyvtár munkaterve                                                                      19. oldal
    6. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaterve                                         21. oldal
    7. Diákönkormányzat munkaterve                                                                  24. oldal

III. Eseménynaptár                                                                                               25. oldal


I. Éves célkitűzések és feladatok

1. Helyzetelemzés

Nevelőtestületünk a 2008/2009. tanév évzáró értekezletén elemezte, értékelte az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, annak eredményeit, hatékonyságát. A tapasztalatokat, eredményeket, hiányosságokat a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tartalmazza.

A nyolc osztályos általános iskolai oktatás mellett a hitoktatásra, a művészeti nevelésre – oktatásra és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására is nagy gondot fordítunk.

1.1.     A 2009/2010. tanév létszámadatai

Általános iskola

	Alsó tagozat		Felső tagozat
	Székhelyintézmény	Tagintézmény	Székhelyintézmény	Tagintézmény
Tanulócsoport	4	-	4	2
Napközis csoport	1	-	-	1
Iskolaotthon	-	2	-	-
Összesen	5	2	4	3
Mindösszesen	7		7

   

Évfolyam	Létszám		SNI tanuló
	Székhelyintézmény	Tagintézmény	Székhelyintézmény	Tagintézmény
1. évfolyam	11	6	-	1
2. évfolyam	10	-	-	-
3. évfolyam	7	8	-	1
4. évfolyam	13	-	-	-
5. évfolyam	10	8	-	-
6. évfolyam	8	-	2	-
7. évfolyam	11	9	2	-
8. évfolyam	11	-	-	-
Összesen	81	31	4	2
Mindösszesen	112		6

  

Művészetoktatás

Telephely	Művészeti ág				Összesen
	Zene- művészet	Tánc- művészet	Képző- és iparművészet	Szín- és bábművészet
Keszthely,  Hunyadi u. 3.	38				38
Rezi, Iskola u. 2.			25		25
Keszthely,  Kossuth L. u. 69.		55			55
Zalaszántó,   Fő u. 1.		20		22	42
Alsópáhok,  Dózsa Gy. u.4.			12		12
Rezi,   Arany J. u. 1.		38			38
Keszthely,  Zöldmező u. 2.		36	17	36	89
Tagintézmény
Göd, Pesti u. 73.	94				94
Összesen	132	149	54	58	393

1.2. Személyi feltételek

Székhelyintézmény

Bene Lászlóné                                Integrált oktatás felelőse
                                                       Tagintézmény vezető            
Zubai Etelka                                   Művészeti oktatás koordinátora
Bontóné Varga Zita                       Könyvtárvezető
                                                       Alsó tagozatos munkaközösség vezetője
Jakabfi Márta                                Sportfelelős     Alsó tagozat
Németh Gyuláné                             Felső tagozatos munkaközösség vezetője
Bertáné Kövesdi Gabriella             Bázisiskolai koordinátor
                                                       Pályázatok felelőse
Rozner – Horváth Katalin              Közművelődési feladatok felelőse
                                                       Pályaválasztási felelős
                                                       Projektoktatás felelőse
Fodor Ivett                                    Alsós napközis csoport vezetője
Balázsi Viktória                             Idegen nyelv oktatásának felelőse
Rajkai András                                Sportfelelős    Felső tagozat
Bellér Ferencné                             Iskolatitkár
                                                      Tankönyvfelelős

Tagintézmény

Györey Judit                                  Molnár Zsuzsanna
Fekete Márta                                 Guth Szilvia
Molnár Teréz                                  Nagy Gyula (óraadó)
Németh Gyula (óraadó)                 Hardi Mária (óraadó)

Hitoktatók

Nacsinák Gergely András              orthodox
Kiss László                                     római katolikus
Bedy Imre                                      római katolikus
Vértesaljai József                         római katolikus
Honthegyi Zsolt                             evangélikus
Kuti Géza                                       református

Művészetoktatás

Berszánné Réthelyi Piroska                         Bertalan Zoltán (óraadó)
Czinóber Klára                                             Csiszárné Babos Andrea (óraadó)
Dóra Áron                                                     Farkasné Kiss Marietta (óraadó)
Fehér Klára                                                   Gyombolai Bálint
Gyombolainé Kinder Edit                              Hardi András
Keszey Tivadar                                            Laborfalvi Lászlóné (óraadó)
Németh András (óraadó)                             Partics Edina (óraadó)
Tóth Györgyi                                                Farkas Mihály (óraadó)
Némethné Kálmán Zsuzsanna (óraadó)       Iványi Márta

1.3. Tárgyi feltételek

Reziben a Polgármesteri Hivatal segítségével megtörtént az intézmény nyári karbantartása.

Feladatunknak tekintjük az iskola és környezetének megóvását. Ehhez a Diákönkormányzat tagjai nyújtanak segítséget.

A tanév indításához szükséges nélkülözhetetlen eszközöket a munkaközösségek javaslatai alapján szereztük be.

A tanév elején megtörtént a dolgozók munkavédelmi és tűzvédelmi oktatása, melyet a munkavédelmi oktatási naplóban rögzítettünk.

Szeptember első tanítási napján az osztályfőnökök munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tartottak a gyerekeknek, melyről tájékoztattuk a szülőket.



2. A 2009/2010. tanév célja, kiemelt feladatai

2.1. Kompetenciák fejlesztése

-    Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése.
-    Feladatok, célok meghatározása a jobb eredmény érdekében.

2.2 A tanulók magatartásának, fegyelmi helyzetének javítása

-    Kiemelt célként fogalmaztuk meg a tanulók magatartásának, a felnőttekhez, valamint egymáshoz
     való viszonyának javítását.
-    Ennek érdekében növeljük az osztályfőnökök szerepét.

2.3. Hit- és vallásoktatás

-    Diákjaink nevelése szempontjából nevelőtestületünk együttműködik a hitoktatókkal.
-    A keresztény ünnepekre méltó módon készítjük fel tanítványainkat.
-    A reggeli áhítatok alkalmával a legfontosabb események, megemlékezések a tanítási nap indításának
     lelki ráhangolódása a nyugodt légkör megteremtését fogja szolgálni.

2.4. Ökoiskola

-    Az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
     Ökoiskola címet adományozta számunkra. 2012. június 30-ig vagyunk jogosultak az Ökoiskola cím
     és logo használatára.
-    A pályázatban vállalt feladatok teljesítése a tanév folyamán kiemelt feladatunk lesz.

2.5. Nem szakrendszerű oktatás

-    5. és 6. évfolyamon szervezzük a nem szakrendszerű oktatást.
-    A nem szakrendszerű oktatás tartalmi célja, hogy lehetővé váljon az érintett tanulók körében
     azoknak az alapvető készségeknek a fejlesztése, amelyeknek az első – negyedik évfolyamon a
     kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák megalapozása fejeződött be.
-    Nem az ismeretek átadása, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly.
-    A nem szakrendszerű oktatás keretében a projektoktatás kiemelt feladata a tanévnek.
-    Az I. és II. félévi projektek ünnepélyes lezárása.

2.6. Pályaválasztás

-    A nevelőtestület minden tagjának kiemelt feladata a végzős diákok iskolaválasztásának segítése.
-    A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a 8. osztály osztályfőnökének kiemelt
     feladata.
-    A tanév rendjében meghatározott iskolai középfokú felvételi eljárásban meghatározott határidők
     pontos betartása.

2.7. Szabályzatok

-    Az átdolgozott szabályzatok megismerése, elfogadása.


2.8. Művészetoktatás

-    Iskolánk tanulói közül minél többen vegyenek részt a művészeti oktatás tagozatainak óráin, amely
      segíti a személyiség helyes irányú fejlődését.

2.9. Hagyományok ápolása

-    Az ünnepek, megemlékezések, rendezvények színvonalas lebonyolítása.

2.10. Erdei Iskola

-    A 3. és 4. osztályos tanulók részére Erdei Iskola szervezése.



3. A tanév rendje

3.1. A tanév, a szorgalmi idő, tanítási szünetek

A 2009/2010. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2009. augusztus 31.(hétfő) és utolsó tanítási napja 2010. június 14. (hétfő).
A tanítási napok száma 183 nap.

Őszi szünet:       2009. október 26-tól október 30-ig tart.

Téli szünet:        2009. december 23-tól 2009. december 31-ig tart.

Tavaszi szünet:    2010. április 2-től 2009. április 6-ig tart.

A szorgalmi idő első féléve 2010. január 15-ig tart. 2010. január 22-ig értesítjük a tanulókat, illetőleg a szülőket, az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

3.2. Kiemelten kezelt egyházi ünnepeink

Hónap	Ünnep
Szeptember 8.	Kisboldogasszony
Szeptember14.	Szent Kereszt felmagasztalása
Szeptember 29.	Szent Mihály arkangyal
November 11.	Szent Márton püspök
December 6.	Szent Miklós püspök
December 8.	Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
December 13.	Szent Luca
December 25. 26.	Karácsony
Január 6.	Vízkereszt
Február 2.	Gyertyaszentelő Boldogasszony
Február 16.	Húshagyókedd
Február 17.	Hamvazószerda
Február 21.	Nagyböjt 1. vasárnapja
Március 25.	Gyümölcsoltó Boldogasszony
Március 28.	Virágvasárnap
Április 1.	Nagycsütörtök
Április 2.	Nagypéntek
Április 3.	Nagyszombat
Április 4.	Húsvétvasárnap
Április 5.	Húsvéthétfő
Április 11.	Fehérvasárnap
Május 13.	Áldozócsütörtök
Május 23.	Pünkösd
Május 24.	Mária az egyház anyja
Május 30.	Szentháromság
Június 6.	Úrnapja
Június 11.	Jézus Szent Szíve
Június 24.	Szent Iván

     
3.3. Munkaszüneti napok

Hónap	Ünnep
Október 23.	Nemzeti Ünnep
November 1.	Halottak Napja
Március 15.	Nemzeti Ünnep
Április 5.	Húsvét
Május 1.	A Munka Ünnepe
Május 24.	Pünkösd
Augusztus 20.	Szent István Ünnepe

  
3.4. Tanítás nélküli munkanapok

Hónap	Esemény
Október	Projektnap
Február	Farsang
Május	Madarak Fák Napja (Diákönkormányzat   szervezésében)
Május	Tanulmányi kirándulás
Június	Gyermeknap

 
  
3.5. Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer

2009. október15-ig felmérjük azon első osztályos tanulókat, akiknél a tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. 2009. október 31-ig jelentjük az érintett tanulók létszámát az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságának. Az érintett tanulóknál a vizsgálatot 2009. december 11-ig végezzük el.


3.6. Országos kompetenciamérés

A 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. A mérés időpontja 2010. május 26. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az  érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek.
A méréshez szükséges adatokat 2009. november 27-ig küldjük meg a Hivatalnak.


4. Nyári táborok

Június               Képzőművészeti alkotó tábor        Zubai Etelka
Augusztus        Vártábor                                         Nevelőtestület tagjai



5. Iskolai rendezvények, megemlékezések

Időpont	Rendezvény
2009. augusztus 29.	Tanévnyitó ünnepély
2009. október 6.	Megemlékezés az aradi vértanúk napjáról
2009. október 23.	Megemlékezés az 1956-os forradalomról
2010. március 15.	Megemlékezés az 1848-as forradalomról
2010. június 19.	Ballagás, Tanévzáró ünnepély

  

6. Kapcsolattartás a szülőkkel

6.1. Szülői értekezletek

Szeptember 2.            1-8. osztály
Január    első hete         8. osztály
Január 25.                   2-7. osztály
Május    12.                 1-8. osztály

6.2. Fogadóórák

November 18.
Április 14.

6.3. Nyílt napok

Április 12. Alsó tagozat
Április 13. Felső tagozat


7. Nevelőtestületi értekezletek

Tanévnyitó értekezlet            2009. augusztus 26.
Tanévzáró értekezlet            2009. június 23.
Munkaértekezlet                    Szerdai napokon


8. Év eleji tervezési határidők

Augusztus 31.	Első tanítási nap. Az első két órában osztályfőnöki óra
Szeptember 7.	Naplók felfektetése, bizonyítványok beszedése, elhelyezése
Szeptember 7.	Helyiségleltárak felvétele, szakleltárak kiegészítése, tantermek, folyosók dekorálása
Szeptember 14.	Munkatervek leadásának határideje
Szeptember 14.	Tanmenetek, foglalkozási tervek leadásának határideje.
Szeptember 15.	Szakköri foglalkozások indítása

  
9. Ellenőrzési terv

Az ellenőrzés területe	Az ellenőrzésért felelős	Szempontsor	Beszámolás ideje	Informált
Művészeti oktatás Adminisztrációs tevékenység, térítési díj	Bene Lászlóné Zubai Etelka	Adminisztráció, Dokumentumok, nyomtatványok ellenőrzése.	2010. január 2010. június	Nevelőtestület
Munkaközösségek munkájának működése	Bene Lászlóné Bontóné Varga Zita Németh Gyuláné	Működés a mindennapi gyakorlatban.	2010. január 2010. június	Nevelőtestület
Integrált oktatás	Bene Lászlóné	Adminisztráció. Szakvéleményékben leírtak betartása.	2010. január 2010. június	Nevelőtestület
Hittan órák	Bene Lászlóné	Adminisztráció Tartalmi munka	2010. január 2010.június	Nevelőtestület
Pályaválasztás	Bene Lászlóné Rozner-Horváth Katalin	A helyes iskolaválasztás Határidők betartása Adminisztráció	2010. február	Nevelőtestület
Tanórán kívüli foglalkozások	Bene Lászlóné	Adminisztráció. Tartalmi munka.	2010. január 2010. június	Nevelőtestület
Ifjúságvédelmi feladatok	Bene Lászlóné Rozner-Horváth Katalin	Adminisztráció. A családgondozóval való kapcsolattartás.	2010. január 2010. június	Nevelőtestület
Iskolai étkeztetés	Bene Lászlóné	Kulturált étkezés	2010. január 2010. június	Nevelőtestület
Félévi és év végi adminisztrációs munka	Bene Lászlóné	Adategyeztetések, formai követelmények, archiválás	2010. január 2010. június	Nevelőtestület

    

II. Munkatervek

1. Alsós munkaközösség munkaterve

Összeállította: Bontóné Varga Zita

Célok, feladatok

•    Nagy figyelmet fordítunk a magatartás formálására, a viselkedéskultúra fejlesztésére (a családi és az
     óvodai nevelés eredményeire alapozva).
•    Az alapkészségek elsajátítása minél magasabb fokon: a logikus gondolkodás, az értő olvasás, az
      íráskép fejlesztése. A tanulók önművelésének alapozása, kreativitásának, kitartásának fejlesztése.
•    A lemaradó tanulók segítése, felzárkóztatása differenciált osztálymunka alkalmazásával.
•    A tehetséges tanulók kiemelése (szakkörön, levelezős és tanulmányi versenyen való részvételük
     ösztönzése).
•    A logopédus munkájának segítése.
•    Szöveges értékelés készítése félévkor az 1-4. osztályban, év végén az 1-3. osztályban.
•    Átmenet megkönnyítése az óvodából az iskolába (közös programok; óvónők, óvodások látogatása az
     iskolában; tanítók látogatása az óvodában), a 4. osztályból az ötödikbe.
•    Diagnosztikai mérés az 1. osztályban.
•    Színházlátogatás, tanulmányi kirándulás szervezése.
•    A környezeti nevelés eredményesebbé tétele – Erdei iskola szervezése a 3-4. osztályban.
•    Helyesírási tanulmányi verseny szervezése a környékbeli iskolák 1-4. osztályos tanulóinak.
•    A tanulók községi és iskolai rendezvényeken való aktív részvételének segítése.

Időpont	Munkaközösségi foglalkozások témái
Augusztus	Tantermek dekorálása
Szeptember	Munkaterv készítése. Újságok rendelése, levelezős versenyek meghirdetése. Színházlátogatás megszervezése
Október	DIFER 1. o.
November	Az év eleji felmérések eredményeinek megbeszélése, hiányosságok pótlására tervkészítés
December	Ünnepi készülődés
Január	Szöveges értékelés, aktuális témák
Február	A félév értékelése
Március	Tanulmányi kirándulások, erdei iskola
Április	Helyesírási verseny megszervezése: versenykiírás, feladatlapok készítése
Május	Látogatás az óvodában, óvodások az iskolában
Június	Az éves munka értékelése

 
 
2. Az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve

Összeállította: Németh Gyuláné

1. A tanév kiemelt nevelési területei

1. 1. Erkölcsi nevelés

Tanulóink nagy része nem ismeri, nem alkalmazza a társas együttélés szabályait.  Tiszteletlenek felnőttekkel, társaikkal egyaránt. Csúnya, trágár beszéd megszokott náluk.

Feladatok
•    Következetesen alkalmazzuk a Házirend előírásait!
•    Szembesítsük az erkölcsi normákat és szabályokat a diákok elveivel. A hatékonyság feltétele a tanár és
     diákok közti folyamatos dialógus.
•    Szülői példa az elsődleges, így minden fórumom kérjük segítségüket!
 
1. 2. Munkára nevelés

Feladataink a munkára nevelés terén
•    Minél több tanulót vonjunk be a többletfeladatok vállalásába, végzésébe!
•    Hetesek, ügyeletesek, felelősök munkájának értékelése következetesebb, jobb legyen!
•    A tanulók védjék az iskola berendezéseit, óvják a fákat, virágokat!
•    Vegyék észre, ha valamiben segíteni tudnak szüleiknek!
•    Jobb motiválással el kell érni, hogy ne csak akkor végezzék el a feladataikat, ha ellenőrzik őket!
•    Ismerjék meg a munka különféle anyagát, fajtáit, eszközeit!

1. 3. Egészségnevelés

A faluban a nyáron több lakost kikérdeztek a rendőrök drog birtoklással, fogyasztással kapcsolatban.  A felsős tanulók valamilyen szinten hallottak róla, foglalkoztatja őket ez a téma. Ezért fontos, hogy osztályfőnöki órákon beszéljünk a dohányzásról, alkoholfogyasztásról, drogról, 8. osztályban az Aids-ről is.

Feladataink
•    Külső előadó meghívása órára.
•    Drámafoglalkozáson vegyenek részt a gyerekek!
•    Plakát készítése.

1. 4. Környezetvédelemre nevelés

•    Az ÖKO iskola program keretén belül ismerkedjenek meg az energiagazdálkodás, szelektív
     hulladékgyűjtés formáival!
•    Lássák, hogy az ember és a természet harmonikus kapcsolatban lehet.
     Túrák, kirándulások szervezése a környék értékeinek felderítésére.



2. Megbeszélések időpontjai, témái

Hónap	Téma
Szeptember	Munkaközösségi munkaterv összeállítása. Osztályfőnöki munkatervek elkészítése.
Január	A szülői értekezlet témájának a megbeszélése.
Április	Környezetvédelmi vetélkedő összeállítása

3. Az osztályfőnökök fontosabb feladatai

•    Foglalkozási tervek elkészítése
•    Szociometriai mérés elkészítése, értékelése
•    Külső előadóval szervezett osztályfőnöki órák előkészítése
•    Pályaválasztási kiállítás megtekintése 7-8.o.
•    Félévi értékelés, továbbtanulással kapcsolatos teendők végzése
•    Tanulmányi kirándulások, nyári táborok előkészítése
•    Lehetőség szerint részvétel pedagógiai témájú konferencián, továbbképzésen, előadáson.



3. Művészetoktatás

Összeállította: Keszey Tivadar

Az intézményben folyó művészetoktatás egy tagintézményben, Gödön, és több telephelyen,
 - Keszthely, Rezi, Zalaszántó, Zalavár és Alsópáhok – folyik.

Tanszakai
-    Zeneművészet
-    Táncművészet
-    Képző- és iparművészet
-    Szín- és bábművészet

A tanév munkarendjéhez igazodva évenként legalább három alkalommal munkaértekezleten beszélik meg a legfontosabb feladatokat.

Tanév eleji megbeszélés

-    Létszámok egyeztetése.
-    Naplók felfektetése, vezetése.
-    Törzskönyvek, Beírási naplók bejegyzéseinek egyeztetése.
-    Szervezési munkák, éves programok megbeszélése a tanszakoknak megfelelően.

Félévi értekezlet

-    A tanszakok megbeszélése a félévi vizsgákat illetően.
-    Közös kiállítások, programok egyeztetése.

Tanév végi munkaértekezlet

-    Vizsgajegyzőkönyvek leadása.
-    Bizonyítványok, törzslapok megírása a Beírási naplóval egyeztetve.
-    Az év végi vizsgák időpontjának tanszakonkénti egyeztetetése.

Tanév végi értekezlet

-    Az évi munka értékelése.



4. Integrált oktatás munkaterve

Összeállította: Bene Lászlóné

Intézményünk kizárólag integrált nevelés és oktatás formájában érzékszervi és testi fogyatékos gyermekek alapfokú oktatását is felvállalta. Ezek a tanulók egyéb szellemi sérülést nem hordoznak, részükre a szakértő egészségügyi bizottságok kis létszámú osztályközösséget javasolnak.

•    Az integráció formája teljes integráció, a sajátos nevelési igényű tanulók nem alkotnak külön csoportot,
     életkoruknak és osztályfokuknak megfelelő csoportban tanulnak.
•    Óratervünk változatlan. A kötelező órai foglalkozások a minden tanuló számára kötelezően teljesítendő
     óraszámot tartalmazzák.
•    Az integráció megvalósulásának szintje a „befogadás, inklúzió.
•    Ennek alapja az egyéni differenciálás.

A fejlesztésben résztvevő tanulók mindegyikére a Szakértői Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében megfogalmazottak figyelembevételével egyéni fejlesztési tervet készítünk.

Ennek megfelelően törekedni kell:

•    A tananyag változatos feldolgozására.
•    A teljesítményszintek széles sávjának elfogadására.
•    A tanulók sokoldalú tevékenykedtetésére.
•    Az egyéni tanulási stílus és ütem figyelembe vételére.    
•    Az együttműködő tanulás (csoport, pármunka, kooperatív tanulási technikák) kialakítására.
•    A tananyag differenciált feldolgozására.
•    A tanítási órák kiemelt módszere a differenciálás, a tanulók egyéni képességeit és követelményeit
     figyelembe véve.

A differenciálás területei:

•    Célok, követelmények.
•    A tananyag tartalma.
•    Alkalmazott tanulási módszerek.
•    Tanulásirányítás, óraszervezés.
•    Egyéni fejlesztő foglalkozások.
•    Csoportfoglalkozások.

A foglalkozások a tanulók egyéni képességeinek, fejlesztési követelményeinek figyelembe-vételével történnek.
A foglalkozások célja: személyre szabott szakszerű segítségnyújtás.

A kötelező tanórákon és speciális foglalkozásokon a tananyag elsajátítására, annak módszereire, a tanuló értékelésére vonatkozó szakvéleményeket, javaslatok a mérvadók.


A fejlesztésben résztvevő tanulók létszáma

Évfolyam	Nevelési Tanácsadó szakvéleménye	Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
1. évfolyam	-	1 tanuló
3. évfolyam	-	1 tanuló
5. évfolyam	1 tanuló	-
6. évfolyam	1 tanuló	2 tanuló
7. évfolyam	2 tanuló	2 tanuló
Összesen	4 tanuló	6 tanuló

       

A tanév feladatai

•    Fejlesztő foglalkozások szervezése.
•    Egyéni fejlődési lapok felfektetése.
     Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján:
     Egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló (353).
     Munkanapló az ellátásról (354).
     Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján:
     Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, egyéni fejlődési lap – külív, belív (356, 357)
•    Egyéni fejlesztési tervek összeállítása, megbeszélés az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal.
•    Szintfelmérések.
•    Új tanulók esetében a jelentkező tanulási nehézségek megbeszélése, szükség esetén vizsgálat
     kezdeményezése.
•    Felülvizsgálati jegyzőkönyvek elkészítése.




5. Iskolai könyvtár munkaterve

Összeállította: Bontóné Varga Zita

A könyv- és könyvtárhasználat tananyaga a magyar nyelv és irodalom és az informatika tantárgy óráiba épül be, de valamennyi tantárgy tananyagához kapcsolható, a megszerzett ismeretek minden tantárgynál használhatóak.

4.1. Célok

•    A könyvek és könyvtárak iránti érdeklődés felkeltése, és szinten tartása.
•    Az olvasás megszerettetése és igénnyé alakítása.
•    Felkészíteni az önálló ismeretszerzésre.
•    Felismertetni a tanulókkal, hogy a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása segíti őket
     valamennyi tudományág megismerésében.
•    A különböző információhordozók megismertetése.
•    Az önálló ismeretszerzés alapjainak elsajátíttatása.
•    Az önálló gondolkodás, a kreativitás, a lényeglátás fejlesztése.
•    Megismertetni és elsajátíttatni a könyvtári viselkedés helyes szabályait.

4.2. Alapvető ismeretek és tevékenységek

1–4. évfolyam

Ebben az időszakban a könyvtár globális megismerése a cél, a könyvtári ismeretek tapasztalati, élményszerzésen alapuló elsajátítása jellemző. Mind az anyanyelvi képzésben, mind a többi ismeretterületen (környezetismeret, matematika, rajz és vizuális kultúra stb.) nagy szerepe van a játéknak, szerepjátéknak, a mesének, az érzelmi megközelítésnek, a vizuális és verbális kommunikáció összekapcsolásának, az irodalmi élmények cselekvéses megjelenítésének. Ebben az időszakban a legfontosabb a könyvtár, a könyvtárban végezhető tevékenységek megszerettetése, az elvárható viselkedési normák, használati szabályok elfogadtatása.
•    A könyvtár tereinek és főbb állományrészeinek azonosítása, mesekönyvek, gyermekkönyvek keresése
     szerző és cím szerint.
•    A főbb dokumentumfajták (könyv, folyóirat, újság, audiovizuális ismerethordozók)
     megkülönböztetése főbb jellemzői alapján.
•    Az életkornak megfelelő segédkönyvek használata.
•    Gyermekkönyvek témájának és főbb adatainak megállapítása formai és tartalmi elemeik (címlap,
     tartalomjegyzék, illusztrációk) alapján.
•    A gyermekkönyvek tartalom szerinti csoportosítása (szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom).

5. évfolyam

•    Eligazodás a könyvtár raktári rendjében (szép-, illetve szakirodalom).
•    Különböző dokumentumtípusok ismerete és használata (könyv, időszaki kiadvány:
•    sajtótermékek, évkönyv, audiovizuális ismerethordozók).
•    Segédkönyvek használata (szótár, lexikon, enciklopédia).

6. évfolyam

•    A betűrendes leíró katalógus használata.
•    A sajtótermékek (napilap, hetilap, folyóirat) ismerete.

7. évfolyam

•    A kézikönyvtár dokumentumainak ismerete és használata.
•    Egyszerűbb tantárgyi témák feldolgozása egy-két nyomtatott forrás felhasználásával.

8. évfolyam

•    A tárgyi katalógusok ismerete és használata.
•    Feladatok önálló megoldása több forrás felhasználásával.

A könyvtári órák megtartásának időpontja a tanmenetben előírtak alapján a nevelőkkel (és az óvónőkkel) történő egyeztetés alapján konkretizálódik.

4.3. Egész évben folyamatos feladatok:

•    Könyvtári dokumentumok vezetése
•    Faliújság gondozása
•    Könyvtárat érintő pályázatok figyelése
•    Videózás (házi olvasmányok)
•    Kézműves foglalkozások
•    Író – olvasó találkozó szervezése



6. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaterve

Összeállította: Rozner – Horváth Katalin

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésében gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében valamennyi pedagógus közreműködik.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata

•    A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítés.
•    A tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez
     a problémáik megoldása érdekében fordulhatna.
•    Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekébe.
•    A veszélyeztető okok észlelése esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot.
•    Segíti a Gyermekjóléti Szolgálat munkáját.
•    A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását
     kezdeményez.
•    Együttműködik az osztályfőnökökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőkkel, a
     diákönkormányzatot segítő tanárra.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelezettsége

•    A tanulókat tájékoztatja: az ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívül igénybe
     vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről.
•    A szülőket értesíti: az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységéről, az iskolai és iskolán
     kívüli segítő, szakellátó szervezetekről.
•    A pedagógus kollégákat tájékoztatja: gyermekvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok     – megelőzésére
             – feltárására
            – megszüntetésére.

Prevenciós lehetőségek    
•    Személyiségfejlesztés, reális önértékelés, önbizalom kialakítása.
•    Közösségfejlesztés.
•    Egészséges életmódra nevelés.
•    Drog-prevenció.
•    Egészségügyi ellátás, egészségügyi szűrés.

Problémák okok feltárása

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a megfelelő szervezet segítségével hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat.


Okok megszüntetése

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében az iskola együttműködik a területileg illetékes szervezettel:
•    Gyermekjóléti Szolgálat
•    Családsegítő Központ
•    Polgármesteri Hivatal
•    Iskolaorvos
•    Védőnő
•    Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztálya
•    A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványok.

Az iskola pedagógia munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:
•    Differenciált oktatás és képességfejlesztés.
•    Tehetséggondozó foglalkozások.
•    Indulási hátrányok csökkentése.
•    Felzárkóztató foglalkozások.
•    A pályaválasztás segítése.
•    Tanulószobai foglalkozás.
•    Iskolai étkezés lehetősége.
•    Egészségügyi szűrővizsgálatok.    
•    Egészségvédő programok szervezése.
•    A családi életre történő nevelés.
•    Drogprevenció.
•    A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek,
     szünidei programok).
•    Személyes és egyéni tanácsadás.
•    Szülőkkel való együttműködés.
•    Tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős ütemterve

Szeptember
•    Az előző évi kimutatások alapján az osztályfőnökökkel közösen felülvizsgálják a veszélyeztetett,
     halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulókat.
•    Egyeztetések a védőnővel és az önkormányzat szociális előadójával.
•    A tanulók szakköri és korrepetálási jelentekézésének segítése.

Október
•    A tanév eleji felmérések alapján megszervezni a felzárkóztatás.
•    A fejlesztő foglalkozásokon résztvevők figyelemmel kísérés.
•    Ruhagyűjtési akció.

November
•    Szülők tájékoztatása a támogatási lehetőségekről.
•    Egyeztetések a védőnővel és az önkormányzat szociális előadójával.

December
•    Az osztályfőnöki órákon az egészséges életmódra nevelés.
•    Karácsonyi karitatív tevékenység.

Január
•    Családlátogatások a problémás tanulóknál.
•    Egyeztetések a védőnővel és az önkormányzat szociális előadójával.

Február
•    Adategyeztetés a félévi értesítők alapján az osztályfőnökökkel és a napközis nevelőkkel.
•    Családlátogatás a szükséges esetekben.

Március
•    Egyeztetés az óvodával a leendő első osztályosok helyzetét illetően.
•    Felzárkóztatás, segítségnyújtás lehetőségei.

Április
•    Családlátogatások szükséges esetekben.
•    Drogprevenció.

Május
•    Tanulmányi helyzet felmérése, továbbtanulás segítése.
•    Családlátogatás a szükséges esetekben.    

Június
•    Beszámoló az éves munkáról, értékelés.
•    Nyári napközi igényfelmérés, a rászorulók kiszűrése.



7. Diákönkormányzat munkaterve

Összeállította: Fodor Ivett

A diákönkormányzat célja, feladata

•    Az iskola gyermek-önkormányzati szerve.
•    Feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
•    A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
•    A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek
     segítésében, szervezésében, azok végrehajtásában
-    iskolai ügyelet
-    tisztasági verseny
-    tanulmányi munka
-    túrák, kirándulások szervezése
-    kulturális programok szervezése  (színházlátogatás, Ki Mit Tud?)
-    faliújság gondozása
-    társadalmi munka akciókat szervez (hasznos anyaggyűjtés)
-    az iskola hagyományos rendezvényeinek segítése (Farsang, Gyermeknap)
-    diákközgyűlés összehívása


A diákönkormányzat tagjainak jogai, kötelességei

•    Joga
-    Az intézmény éves programjához a gyermekek javaslatainak összegyűjtése,
-    Ajánlás a házirend összeállításában,
-    Véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintő valamennyi kérdésben,
-    Véleményezési joga van a tanulókat érintő pénzeszközök – közösségi jövedelmek – felhasználásában.

•    Kötelessége
-    A rendszeres részvétel a diákönkormányzat ülésein,
-    Javaslatok továbbítása,
-    Tisztségéből adódó feladatok maradéktalan ellátása,
-    Kapcsolattartás a nevelőtestülettel.

Vélemények javaslatok továbbításának fórumai

-    osztályfőnöki órán,
-    diák-önkormányzati ülésen,
-    a nevelőtestület értekezletein.

 
III. Eseménynaptár    2009/2010. tanév

Határidő	Tevékenység	Felelős
Augusztus
24.	Alakuló értekezlet	Igazgató
25.	Pótvizsga	Igazgató
26.	Tanévnyitó értekezlet	Igazgató
29.	Tanévnyitó ünnepély	Igazgató
31.	Első tanítási nap. Az első két órában osztályfőnöki óra.	Osztályfőnökök
Szeptember
2.	Munkaértekezlet	Igazgató
2.	Szülői értekezlet 1 – 8. osztály	Osztályfőnökök
6.	Zarándoklat Sümegre	Igazgató
6.	Szüreti felvonulás	Minden pedagógus
7.	Naplók felfektetése, bizonyítványok beszedése, elhelyezése	Osztályfőnökök
7.	Helyiségleltárak felvétele, szakleltárak, kiegészítése, tantermek, folyosók dekorálása	Minden pedagógus
7.	Osztályközösség szervezésének feladatai	Osztályfőnökök
8.	Kisboldogasszony	Igazgató
14.	Szent Kereszt felmagasztalása	Igazgató
14.	Munkatervek, osztályfőnöki foglalkozási tervek leadása	Bontóné Varga Zita, Németh Gyuláné, Bene Lászlóné, Rozner-Horváth Katalin, Fodor Ivett
14.	Anyakönyvek megnyitása	Osztályfőnökök
14.	Tanmenetek, foglalkozási tervek leadása	Minden pedagógus
14.	Szakkörök indítása	Szakkörvezetők
14.	Papírgyűjtés	Osztályfőnökök
15.	Útravaló Pályázat benyújtásának határideje	Osztályfőnökök
21.	Szent Máté apostol és evangélista	Igazgató
24.	Szent Gellért püspök és vértanú	Igazgató
29.	Szent Mihály napi vásár	Osztályfőnökök
Október
1.	Statisztika elkészítése az október 1-jei állapotnak megfelelően	Igazgató
1.	Beírási napló elkészítése	Bellér Ferencné
1.	Zenei Világnap	Igazgató
6.	Megemlékezés az Aradi Vértanúk Napjáról	Igazgató
8.	Magyarok Nagyasszonya	Igazgató
15.	Statisztika elküldése	Igazgató
15.	Az 1. évfolyamos tanulók felmérése a diagnosztikus méréshez	Bontóné Varga Zita
18.	Szent Lukács evangélista	Igazgató
23.	Megemlékezés az 1956-os forradalomról	Igazgató
31.	Diagnosztikus mérésben résztvevők létszámának jelentése az OKÉV részére	Igazgató

Őszi szünet 2009. október 26-től 2009. október 30-ig

A szünet előtti utolsó tanítási nap 2009. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2009. november 2. (hétfő).

Határidő	Tevékenység	Felelős
November
1.	Mindenszentek Ünnepe	Igazgató
2.	Halottak Napja	Igazgató
5.	Szent Imre herceg	Igazgató
15..	A tanulók tankönyvigényének felmérése, ingyenes tankönyvigény felmérés	Igazgató Bellér Ferencné
18.	Fogadóóra	Minden pedagógus
19.	Árpád-házi Szent Erzsébet	Igazgató
26.	Krisztus Király	Igazgató
30.	Szent András apostol	Igazgató
December
6.	Szent Miklós várás	Osztályfőnökök
8.	Szeplőtelen fogantatás	Igazgató
11.	A kiválasztott első osztályos tanulók diagnosztikus mérése	Bontóné Varga Zita
13.	Luca napi vásár	Osztályfőnökök
14. - 21.	Karácsonyi készülődés	Osztályfőnökök

 


Téli szünet 2009. december 23-től 2009. december 31-ig

A szünet előtti utolsó tanítási nap 2008. december 22. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2010. január 4. (hétfő).

Határidő	Tevékenység	Felelős
Január
4.	A téli szünet utáni első tanítási nap	Igazgató
6.	Vízkereszti iskolaszentelés	Igazgató
9.	Urunk megkeresztelkedése	Igazgató
Január első hete	Szülői értekezlet – 8. osztály	Rozner-Horváth Katalin
15.	Az első félév vége	Igazgató
18.	Árpád-házi Szent Margit	Igazgató
18.	Félévi osztályozó értekezlet	Igazgató
22.	A Magyar Kultúra Napja	Igazgató
22.	Félévi bizonyítványok kiadásának határideje	Osztályfőnökök
25.	Nevelőtestületi értekezlet – a félévi munka értékelése	Igazgató
25.	Szülői értekezlet 2-8. osztály	Osztályfőnökök
Január utolsó hete	I. Félévi projektek lezárása	Igazgató
Január utolsó hete	Óvónők látogatása az 1. osztályban	Bontóné Varga Zita
Február
1.	A szülőktől beszedett 8. osztályos tanulók jelentkezési lapjainak leadása	Rozner – Horváth Katalin
2.	Gyertyaszentelő Boldogasszony	Igazgató
15.	Tankönyvrendelés a 2010/2011. tanévre	Osztályfőnökök
16.	Húshagyókedd	Igazgató
17.	Hamvazószerda	Igazgató
19.	A továbbtanulási lapok továbbítása	Rozner – Horváth Katalin
20.	Farsang	Igazgató
21.	Nagyböjt 1. vasárnapja	Igazgató
26.	Dolgozók szabadságolási tervének elkészítése	Bellér Ferencné
Március
15.	Nemzeti Ünnep	Igazgató
25.	Gyümölcsoltó Boldogasszony	Igazgató
28.	Virágvasárnap	Igazgató

Tavaszi szünet 2010. április 2-től 2010. április6-ig

A szünet előtti utolsó tanítási nap 2009. április 1.(csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2009. április 7. (szerda).

Határidő	Tevékenység	Felelős
Április
1.	Fogadóóra időpontjának megbeszélése	Igazgató
1.	Nagycsütörtök	Igazgató
2.	Nagypéntek	Igazgató
3.	Nagyszombat	Igazgató
4.	Húsvétvasárnap	Igazgató
5.	Húsvéthétfő	Igazgató
11.	Isteni irgalmasság vasárnapja	Igazgató
11.	Költészet Napja	Rozner – Horváth Katalin
12.	Nyílt tanítási nap – Alsó tagozat	Igazgató
13.	Nyílt tanítási nap – Felső tagozat	Igazgató
14.	Fogadóóra	Igazgató
30.	Elsősök beíratásának határideje	Bellér Ferencné
Május
1.	Munka ünnepe	Igazgató
10.	Madarak Fák Napja	Rajkai András
12.	Szülői értekezlet	Igazgató
13.	Áldozócsütörtök	Igazgató
17.	Nyílt nap az óvódásoknak	Igazgató
23.	Pünkösd	Igazgató
24.	Mária az egyház anyja	Igazgató
26.	Országos kompetenciamérés	Németh Gyuláné
27.	Gyermeknap	Igazgató
30.	Szentháromság	Igazgató
31.	Szakkörök befejezésének időpontja	Szakkörvezetők
31.	Tanulói balesetbiztosítások megkötése	Bellér Ferencné
31.	Nyári táborok szervezése	Igazgató
Június
6.	Úrnapja	Igazgató
11.	Jézus Szent Szíve	Igazgató
14.	Osztályozó értekezlet	Igazgató
15.	Utolsó tanítási nap	Igazgató
19.	Ballagás, tanévzáró ünnepély	Igazgató
23.	Tanévzáró értekezlet	Igazgató

    
 


Rezi, 2009. Augusztus 31.

                                                                                                                         Keszey Tivadar
                                                                                                                              igazgató    

Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalom

I. Bevezetés                                                                                                                                    4. oldal
    1. Az SZMSZ célja, tartalma                                                                                                        4. oldal
    2. Jogszabályi háttér                                                                                                                  4. oldal
    3. Az SZMSZ hatálya                                                                                                                     5. oldal

II. Intézményi alapadatok                                                                                                              6. oldal
    1. Intézményi azonosítók                                                                                                           6. oldal
    2. Az intézmény jogállása                                                                                                           7. oldal
    3. Az intézményi bélyegzők felirata, lenyomata                                                                       7. oldal
    4. Az intézmény tevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok                                    7. oldal
    5. Alapfeladatok                                                                                                                           8. oldal
    6. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek                                                              8. oldal
    7. Vállalkozási tevékenység                                                                                                        9. oldal

III. Szervezeti felépítés                                                                                                                  9. oldal
    1.    A szervezeti egységek (intézményi közösségek ) megnevezése                                      9. oldal
    1.1.    Vezetők, vezetőség                                                                                                         9. oldal
    1.1.1.    Az intézmény vezetője                                                                                                 9. oldal
    1.1.2.    Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezető                                                         10.oldal
    1.2.    Gazdasági szervezet felépítése, feladata                                                                     11.oldal
    1.2.1.   A gazdasági működést meghatározó jogszabályok                                                     11.oldal
    1.2.2.   A gazdasági vezető (könyvelő)                                                                                     11.oldal
    1.3.     Pedagógusok közösségei                                                                                                11.oldal
    1.3.1.    Nevelőtestület                                                                                                              11.oldal
    1.3.2.    Szakmai munkaközösségek                                                                                          12.oldal
    1.4.    Nevelő – oktató munkát segítő alkalmazottak                                                               13.oldal
    1.4.1.    Iskolatitkár                                                                                                                   13.oldal
    1.4.2.    Takarítónő                                                                                                                    13.oldal
    1.5.    Tanulók közösségei                                                                                                          13.oldal
    1.6.    Szülői szervezetek (közösségek)                                                                                    13.oldal

    2.   A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája              14.oldal
    2.1.    A vezetők közti kapcsolattatás, szakmai testületek                                                    14.oldal
    2.2.    A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái
               és rendje                                                                                                                          14.oldal
    2.3.    A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és a
               kapcsolattartás     rendje                                                                                               14.oldal
    2.4.    A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint
               az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje                              14.oldal
    2.5.    Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti
               kapcsolattartás formái és rendje                                                                                   14.oldal
    2.6.    A vezetők és az iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti
               kapcsolattartás formája                                                                                                 15.oldal
    2.7.    Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel
               (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje                                                      15.oldal
    3.   A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje                                                    15.oldal
    3.1.     Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei                                                             15.oldal
    3.2.     Pedagógusok közösségei – szülői szerveztek (közösségek)                                         15.oldal
    3.3.     A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja                                                        16.oldal

IV. A működés rendje                                                                                                                       17.oldal
    1.     Az intézmény működési rendje                                                                                           17.oldal
    1.1.    A vezetők benntartózkodása                                                                                           17.oldal
    2.    A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak
           jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel                                                               18.oldal
    3.    A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái                                                              18.oldal
    3.1.    A mindennapi testedzés formái                                                                                        18.oldal
    4.    Az ünnepélyek, megemlékezések rendje,
           a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok                                                              19.oldal
    5.    A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje                                                               19.oldal
    6.    Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések.               20.oldal
    6.1.   Jogszabályi háttér                                                                                                              20.oldal
    6.2.   Befizetés                                                                                                                             20.oldal
    6.3.   A térítési díj és a tandíj mértéke                                                                                      20.oldal
    6.4.   Térítési díj és tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmény, mentesség                            21.oldal
    7.    A könyvtár működése                                                                                                           22.oldal
    7.1.    A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai                               22.oldal
    7.2.    Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei                         24.oldal
    8.    Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás                                              24.oldal
    8.1.    Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje                                                24.oldal
    8.2.    Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje                                            24.oldal
    8.3.    Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje                         25.oldal
    9.    Intézményi védő, óvó előírások                                                                                           25.oldal
    9.1.    A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje                                                 26.oldal
    9.2.    A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek
              megelőzősében és baleset esetén                                                                                     26.oldal
    9.3.    Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők                                         26.oldal
    9.4.    Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és
               végrehajtási rendje                                                                                                          26.oldal
   10.1.    A vezetők közötti feladatmegosztás                                                                              27.oldal
   10.2.    A belső ellenőrzés rendje                                                                                                 27.oldal
   10.3.    A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja                                                         28.oldal
   11.   Egyéb kérdések                                                                                                                    28.oldal
   11.1.    A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai                       28.oldal
   11.2.    Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás
                megállapításának szabályai                                                                                             28.oldal
   12.   Intézményi dokumentumok nyilvánossága                                                                          29.oldal

V. Záró rendelkezések                                                                                                                    30.oldal

VI. Mellékletek                                                                                                                                31. oldal
    1.    Gyűjtőköri szabályzat                                
    2.    A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére vonatkozó
           általános szabályok                                
    3.    A minőségi munkavégzés díjazásának elve
    4.    Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
    5.    Adatkezelési szabályzat
    6.    Együttműködési nyilatkozat a Nevelési Tanácsadóval


I. Bevezetés

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a  Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Kt. 40. § (1) bekezdés]


1. A SZMSZ célja, tartalma

A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben.

A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.


2. Jogszabályi háttér

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:
-    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
     (továbbiakban: Kt.).
-    A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet
     (továbbiakban: R.).
-    Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet
     (továbbiakban: Ámr.).
-    A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási
     intézményekben 138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet (továbbiakban: Korm. r.).
-    A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.).
-    A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
     szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet.
-    A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.)
     MKM-rendelet.
-    Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.)
     OM-rendelet.
-    A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.)
     OKM-rendelet.

 
További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:
-    Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által
     jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés].
-    A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények.
-    Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény.
-    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény.
-    A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény.
-    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról
     szóló 5/1993. (XII. 26.) MÜM-rendelettel.
-    A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. Rendelet.
-    A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet.
-    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm.
     Rendelet.
-    A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok
     módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet.
-    A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet.
-    Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet.
-    A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és
     véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet.


3. A SZMSZ hatálya


A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.



II. Intézményi alapadatok

1. Intézményi azonosítók

Név:     Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Székhely:    8373 Rezi, Iskola u. 2.
Tagintézménye:  Alsógödi Római Katolikus Egyházközség épülete
                                         2131 Göd, Pesti u. 73.
Telephelyei:  Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény    
                8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.
                Cirill – Metód Általános Iskola épülete
                8392 Zalavár József A. u. 1.    
                HEMO
                8360 Keszthely, Kossuth L. u. 69.
                Gersei Pethő ÁMK Általános Iskolájának épülete
                8353 Zalaszántó, Fő u. 1.
                Művelődési Ház épülete
                8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. U. 4.
                Művelődési Ház épülete
                8373 Rezi, Arany J. u. 1.
                Zöldmező Utcai Általános Iskola, Diákotthon és Szociális Szakiskola épülete
                8360 Keszthely, Zöldmező u. 2.
                Dr. Aikelin Zsófia magánrendelőjének épület
                8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.

Alapító okirat nyilvántartásba vétele:  403-12/2009.M    
Alapító okirat kelte:        2009. június 24.
Alapítás időpontja:        1994.május
OM-azonosító:        037492
KSH-azonosító:        19284668-8520-552-20
Adóalanyiság:        alanyi és tárgyi adómentes
Adószám:            19284668-1-20
Bankszámlaszám:        11749039-20086804


2. Az intézmény jogállása

Az intézmény önálló jogi személy. Az alapító okirat rendelkezése szerint az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.


3. Az intézményi bélyegzők felirata, lenyomata:

-    hosszúbélyegző:
-    körbélyegző:

Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak:
-    Igazgató.
-    Igazgatóhelyettes.
-    Tagiskola vezetője.
-    Könyvelési iroda vezetője.
-    Iskolatitkár.

4. Az intézmény tevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok

Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában foglaltak szerint többcélú intézmény.

Feladatai:
-    Nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása, melynek keretében a
     tanuló érdeklődésének, hitéletének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül
     középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.

Az iskola az alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabály a nevelési-oktatási intézményeknek előír.
-    Alapfokú művészetoktatás, mely 2 év előképző évfolyamból, 6 év alapfokú évfolyamból és 2 év
     továbbképző évfolyamból áll.
Ágazatok: zene, tánc, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet.

 Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:
-    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény.
-    A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.)
     OM-rendelet.
-    A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/ 1995. (X. 26.) kormány¬rendelet.
-    A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok különösen:
-    A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 1 1 / 1994. (VI. 8.)
     MKM-rendelet.
-    A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 20/ 1997. (II. 13.)
     kormányrendelet.
-    A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet.


5. Alapfeladatok

Az intézmény TEÁOR szerinti alaptevékenysége:
-    Szakágazat: 8520 – Alapfokú oktatás

Államháztartási szakágazat
-    852010 – Alapfokú oktatás
-    852020 – Alapfokú művészetoktatás
-    852000 – Szakfeladat száma

Az intézmény az alapító okiratában meghatározott alapfeladatait az egymással együttműködő és feladataikat összehangoló, szervezeti és szakmai tekintetben önálló általános iskola és művészeti oktatás (székhelye és telephelyei), a jogszabályok alapján elkészített és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott egységes pedagógiai program alapján végzi.

6. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek

Az intézmény szakfeladatainak rendszere szerinti tevékenysége:
80122-5 – Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése és oktatása különleges
                    gondozást igénylő tanulók integrált általános iskolai nevelése, oktatása1-8 évfolyamon
80511-3 – Napközi otthoni, iskolaotthonos és tanulószobai ellátás
55137-1 – Gyermek, tanulói felügyelet
55232-3 – Iskolai intézményi étkeztetés
92403-6 – Diáksport
-    Általános iskolába bejáró tanulók ellátása   
-    Oktatási, nevelési, módszertani feladatok végzése
-    Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok
-    Intézményben rászorultság alapon szervezett étkeztetés
-    100%-os normatív térítési díj-kedvezményre jogosult gyerekek szervezett intézményi
      étkeztetése
-    Minőségfejlesztési feladatok
-    Hozzájárulás a tanulók tankönyvtámogatásához
-    Pedagógiai szakmai szolgáltatás
-    Képesség kibontakoztató felkészítés
-    Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
-    Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok
-    Az általános iskola 1-4. évfolyamán a 11/1994. (VI.8.)  MKM rendelet 39/C §-ának megfelelően
     szervezett egész napos iskolaotthonos ellátás
-    Viselkedési, beilleszkedési és magatartási zavarral, valamint tanulási nehézségekkel és tanulási
      zavarral küzdő (diszlexiás, díszgráfiás, diszkalkuliás) tanulók rehabilitációs foglalkozása
-    Magántanulók általános iskolai oktatása 1-8 évfolyamon
-    Testi, érzékszervi és mozgássérült tanulók oktatása
-    Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra
     visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési
     igényű tanulók nevelése és oktatása

7. Vállalkozási tevékenység

Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.


III. Szervezeti felépítés


1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése


Az intézmény belső szervezeti egységének, vezetői szintjének meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.

-    Az 1 – 4. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja, az alsós munkaközösség – vezető
     vezetésével.
-    5 – 8. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja a felsős munkaközösség – vezető vezetésével.
-    Hitoktatók, lelki vezetők csoportja, ortodox pap vezetésével.
-    Az alapfokú művészeti iskolában tanító pedagógusok csoportja az igazgató vezetésével.
-    A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
-    Szabadidős sportszervező, közvetlen felettese az általános igazgatóhelyettes.
-    Iskolai könyvtár.
-    Igazgatói titkárság.
-    A könyvelést és egyéb gazdálkodási feladatokat megbízott könyvelési iroda látja el, amely az
     alapfeladat ellátását segítő funkcionális egység. Feladata a költségvetési tervezéssel, a
     pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, az intézményi vagyon kezelésével, a beszámolással
     és bérgazdálkodással, valamint a folyamatokba beépített belső ellenőrzés¬sel kapcsolatos
     feladatok ellátása.


1.1 Vezetők, vezetőség

1.1.1 Az intézmény vezetője

Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét igazgatóhelyettesek, tagiskola vezetője közreműködésével látja el.
Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat.

Az igazgató felelős:
-    Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.
-    A takarékos gazdálkodásért.    
-    A pedagógiai munkáért.
-    Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért.
-    A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellenőrzéséért.
-    A nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért.
-    A tanulóbalesetek megelőzéséért.
-    A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.    
-    A középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és
     a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért.
-    Az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért.
-    A közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért.
-    Az iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének
     szabályosságáért.
-    A jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért.
-    A felújítási és karbantartási feladatok megszervezéséért.
-    A munka- és tűzvédelmi előírások megtartásáért.
-    Gyakorolja a munkáltatói jogokat,
-    Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal
     más hatáskörébe.

Kizárólagos jogkörébe tartozik:
-    A pedagógusok feletti teljes munkáltatói.
-    Az utalványozási jogkör.
-    A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása.
-    A külön megállapított ügyekben a kiadmányozás.
-    Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettest, tagintézmény vezetőt és a gazdasági vezetőt, a
     gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a személyi- és munkaügyi feladatokat.  


1.1.2 Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezető


A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes és tagintézmény vezető vezetői tevé-kenységét az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látja el.


Az igazgatóhelyettes
-    az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését
-    közvetlenül irányítja (és ezekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja): - az iskolai könyvtár
     működését
-    az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet
-    a szabadidős tevékenységet
-    ellenőrzi a diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátását
-    képviseli az iskolát a közvetlen irányítása alá tartozó területeken
Felelős:
-    az 1-8. évfolyamon folyó szakmai munkáért
-    a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért
-    átruházott jogkörben a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
-    szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét



1.2 Gazdasági szervezet felépítése és feladata

1.2.1 A gazdasági működést meghatározó jogszabályok

-    A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre [Ámr. 13/A § (3)
     bekezdés h) pont].
-    A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv
     képviselőjeként járhat el [Ámr. 13/A § (3) bekezdés g) pont].
-    A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek [Ámr.
     13/A § (3) bekezdés j) pont].
-    Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (ezen belül az itt
     dolgozó pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre) [Ámr. 13/A
     § (3) bekezdés h) pont].
-    A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása,
     feladatai [193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről).

1.2.2 A gazdasági vezető (könyvelő)
    
Az igazgató bízza meg. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében képviselheti az intézményt. Közvetlenül irányítja a gazdasági iroda munkáját.
Felelős:
-    Az intézmény belső gazdálkodási szabályainak, könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási
     és bizonylati rendjének kidolgozásáért.
-    A költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért.
-    A számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a leltározás és
     selejtezés szabályosságáért.
-    A vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért.
-    A térítési díjak, a tandíjak befizetésének ellenőrzéséért és a többletbefizetések
     visszatérítéséért.
Gyakorolja az ellenjegyzési jogkört.

1.3 Pedagógusok közösségei

1.3.1 Nevelőtestület

A nevelőtestület a közoktatási törvény 56.§-a alapján:

“ a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozathozó szerve.”

Az intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

A nevelőtestület értekezletei:
-    Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek.
-    Félévi és év végi osztályozó értekezlet
-    Nevelési értekezletek.
-    Munkaértekezletek.

Amennyiben a nevelőtestület 2/3 –a szükségesnek látja, rendkívüli nevelési értekezlet hívható össze.
A nevelőtestületi értekezletek levezető elnökét, jegyzőkönyvvezetőjét, és a hitelesítő nevelőket az iskola vezetője bízza meg.
A nevelőtestület döntéseit és határozatait, amelyet a jegyzőkönyv tartalmaz az irattárban kell elhelyezni.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje
A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségre ruházza:
-    a tantárgyfelosztás előtti és
-    a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban a közoktatási törvény 57. § (2j
     bekezdésében említett véleményezési jogkörét.
-    A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre.
-    A fegyelmi bizottság
    állandó tagjai: az iskola igazgatója és helyettese
    változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke és az a két pedagógus, aki a tanulót a heti
    legmagasabb óraszámban tanítja.

A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást.

1.3.2 Szakmai munkaközösségek

A közoktatási törvény 58.§-a szerint

“a nevelési – oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.”

Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak:
-    Alsó tagozatos szakmai munkaközösség
-    Felső tagozatos szakmai munkaközösség
-    Hitoktatók munkaközössége

A szakmai munkaközösségek tagjai munkaközösség – vezetőt választanak s munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására.
A szakmai munkaközösségek feladatai az oktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő

A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységet folytatják:
-    Javítják az intézményben folyó nevelő – oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
-    Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.
-    Kialakítják az iskolai és egyéni hitélettel kapcsolatos szervezeti formákat.
-    Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét.
-    Szervezik a pedagógus továbbképzést.
-    Támogatják a pályakezdő pedagógus munkáját.


1.4 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg az intézmény zavartalan működése érdekében.
A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető határozza meg a napi munkarendet, egyeztetés alapján engedélyezi a szabadságok kiadását.

1.4.1 Iskolatitkár
-    Ellátja az adminisztrációs munkát.
-    Feladata a KIR-rendszerbe történő bejelentések naprakész vezetése.
-    Kezeli a házipénztárt.
-    Ellátja a diákigazolványokkal kapcsolatos feladatokat.
-    Beszedi a térítési díjakat.
-    Segíti a pedagógusok adminisztrációs munkáját.

1.4.2 Takarítónő

Feladata az intézmény épületének tisztántartása, napi takarítása. Rendezvények alkalmával helyszín kialakítása.

1.5. Tanulók közösségei

A tanulói közösségek élén a megbízott felnőtt vezetők, esetenként választott gyermekképviselők állnak.
Osztályközösségek
Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre.
Az osztályközösség diákjai a tanórák túlnyomó többségét órarend szerint közösen látogatják.
Az osztályközösség, mint az intézmény Diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály titkárát, valamint küldötteket delegál az intézmény Diákönkormányzatának vezetőségébe.
Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felsős munkaközösség – vezető javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg.
Az osztályfőnök feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

1.6 Szülői szervezetek (közösségek)

Az intézménybe járó tanulók szüleiből alakul meg a Szülői Munkaközösség.

A közoktatási törvény 59.§  60.§ és 61.§-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján meghatározott jogaik érvényesítésér, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. A Szülői Munkaközösség elkészíti szervezeti és működési szabályzatát, éves programját, amely alapján dönt a saját működéséről.

A szülői szervezte részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok

A közoktatási törvény 59.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezet részére a következő jogokat biztosítja:
-    Az iskolai szülői szervezet véleményezési jogkört gyakorol:
       A szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben.
       A pedagógiai program és módosításának véleményezésében.
       A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.
       Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája

2.1 A vezetők közti kapcsolattartás, szakmai testületek

Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető heti rendszerességgel - a hét első munkanapján - megbeszélést tart.
Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő testülete a szakmai tanács.
Tagjai: Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, tanszakvezetők.
Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján, kéthavonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata.
 
2.2 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az iskola pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.
A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályokat a szervezeti és működési szabályzat melléklete tartalmazza.
Az iskola pedagógiai, valamint a funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete.

2.3 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje

Az 1-8. évfolyamon tanító, valamint a művészeti iskola tanszakain tanító pedagógusok szakmai kapcsolattartása a közös értekezlet.

2.4 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti
      kapcsolattartás formái és rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá.
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata a intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete.
Ez a felépítési és működési rend határozza meg a Diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét.

2.5 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti
       kapcsolattartás formái és rendje

Az iskola igazgatója és a sportköri vezetők évente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen.


2.6 A vezetők és az iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája

A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot.
-    Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetek a szervezeti és működési szabályzat
     vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az
     írásos anyagok átadásával.
-    A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett
     napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.
-    Az intézmény szülői szervezete részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal
     tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.
-    Az osztályok szülői munkaközösségével az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

2.7 Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való
       kapcsolattartás rendje

A tagintézmények közötti kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős. A tagintézmények nevelőtestületeinek közös értekezlete a kapcsolattartás fő tere.

3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

3.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei

A kapcsolattartás színterei:
-    Ünnepélyek.
-    Kirándulások.

3.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek)

A kapcsolattartás színterei:
-A nyílt napok.
-    A fogadóórák, társadalmi ünnepélyek.
-    Ünnepek.
-    Szülői értekezletek.
-    Családlátogatások.
-    Kirándulások.
-    Táboroztatás.

Rendszeres és folyamatos írásbeli tájékoztatás a tájékoztató füzeten keresztül a tanuló előmeneteléről, magatartásáról.


3.3 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja


Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel.
A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata, közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival.
Az iskola-egészségügyiszolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokon az igazgató képviseli az iskolát.
A megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, valamint a megyei pedagógiai szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettes és a pedagógusok között is.
Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a városi nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az igazgatóhelyettes.
Az iskola szabadidő-szervezője munkája során közvetlen kapcsolatban áll a város közművelődési intézményeivel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval, amely területeken vezetői szinten a kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata. Az iskola külső sportkapcsolatait a testnevelő tanárok szervezik.



IV. A működés rendje

1. Az intézmény működési rendje

A tanév általános rendjét az oktatási miniszter tanévenként határozza meg. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől szombatig reggel 7³⁰-tól a délutáni órák végéig tart nyitva. A napi nyitva tartás meghatározásánál a művészetoktatás órarendjét figyelembe kell venni.  A reggeli ügyelet 7^30-kor kezdődik és 7^45-ig tart, amelyet a nappali ügyelet követ. A kaput 7³⁰-tól 8⁰⁰ –ig tartjuk nyitva, az ezt követő időben csak a kaputelefon segítségével lehet bejönni. (Ez a keszthelyi tagintézményre vonatkozik). A tanulóknak és nevelőknek a tanítás kezdete előtt 15 perccel meg kell érkezniük. Az iskolát vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon zárva kell tartani. E nyitvatartási rendtől eltérésre az igazgató adhat engedélyt.  Az általános iskolai évfolyamokon a kötelező reggeli áhítat kezdete 7⁴⁵, a tanítási órák kezdete 8⁰⁰ óra. A tanítási óra 45 perces. A művészeti iskola órái egyéni órabeosztáson alapulnak. Az egyéni hangszeres órák 30 percesek, a csoportos hangszeres és szolfézs órák 45 percesek. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A tanuló az épületet a tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el.  A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg.
A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők.
Az iskolai tanulók részére az étkezést - külön beosztás szerint - 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. Az étterembe nevelői kísérettel mennek a tanulók.
Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.
A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-étől kezdődik, és a tanévkezdésig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat.


1.1 A vezetők benntartózkodása

Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7³⁰ óra és du. 16³⁰ óra között az igazgató vagy helyettese az iskolában tartózkodik.
A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16³⁰-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.
Az intézményben riasztó működik. Az igazgató megbízása alapján kulccsal rendelkező dolgozók egyéni riasztó kódot kapnak, melyet felelősséggel kötelesek használni.  A rendszer élesítéséért az épületből utolsónak távozó, saját kóddal rendelkező felnőtt felelős.


2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-
    oktatási intézménnyel


Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az osztálytermekig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni.
A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt a gazdasági iroda és az igazgatói titkárság 8-16 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket.
A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát vezetői feladatmegoszlás szerint más vezetővel kell elvégezni.
A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Az intézmény bármely területét bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza.
Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket.

    
3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái


A szakkör, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, és a sportkör működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak.
A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól.
Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje.

3.1 A mindennapi testedzés formái

Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával, valamint az iskolaotthonos osztályok szabadidős tevékenységeiben, illetve a művészetoktatás keretében a néptánc órákkal biztosítja.
Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban az udvar, a park, téli időszakban a tornaterem, illetőleg jégpálya - testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban - a testnevelő tanárok által összeállított program szerint.


4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az iskolai munkaterv tartalmazza.

Az iskola hagyományai közé tartozó rendezvények:
-    Az évkör jeles napjaihoz kötődő népszokások megtartása (Luca, pünkösdi királynéjárás és
     királyválasztás, Szent Iván, betlehemezés, húsvéti locsolás, fehérvasárnapi határjárás stb.).
-    Egyházi ünnepek.
-    Nemzeti ünnepek megünneplése.
-    Ünnepi koncertek (adventban, pünkösdkor, tanév végén), valamint tanszaki koncertek.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.
A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet (közösség).

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:
-     Az igazgató.
-    Az igazgatóhelyettes.
-    A munkaközösség-vezetők.

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.
Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi.

A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.
Az ellenőrzés módszerei:
-    A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása.
-    Írásos dokumentumok vizsgálata.
-    Tanulói munkák vizsgálata.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.
Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

6. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

6.1.  A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. (különösen 114., 115., 116.,
        117., és a 121. §-okban foglaltakra) alapján a szülő a gyermeke után térítési díjat, illetve
        tandíjat köteles fizetni. A szülő a díjfizetési kötelezettségét a gyermeke tanulói
        jogviszonyának létrejöttét igazoló „Nyilatkozat” aláírásával vállalja.  


6.2. Befizetés

6.2.1. A térítési díjat a tanulók félévente (I. félév, II. félév) egy összegben, ill. a szülő kérésére
           egyéni (pl. havonkénti) lebontásban fizetik.

6.2.2. A térítési díj, valamint a tandíj befizetésének végső határideje az első félévben a félév utolsó
           tanítási napja, a második félévben a tanév utolsó tanítási napja.

6.2.3. Tandíjat fizet az a tanuló, aki az intézmény alapfokú művészetoktatási tanszakán
           (tanszakain) heti 300 percet meghaladóan folytat tanulmányokat, valamint, ha más művészeti
            iskolában is tanul, és a művészetoktatási normatíva igénybe vételéről nyilatkozott.


6.3. A térítési díj és a tandíj mértéke

6.3.1. A 2009/10. tanévben tanulmányaikat folytató tanulók térítési díja a székhely intézménybe
           járók részére:

- heti 4-6 óra egyéni (zeneművészet) foglalkozás esetén:        6.000 ft/ félév
- heti 4-6 óra csoportos foglalkozás esetén:                              6.000 ft/ félév
- heti 1-3 óra csoportos foglalkozás esetén:                              4.000 ft/ félév

6.3.2.  A 2009/10. tanévben tanulmányaikat folytató tanulók térítési díja a telephely feladat ellátási
            helyen járók részére:

- heti 4-6 óra egyéni (zeneművészet) foglalkozás esetén:        4.500 ft/ hó
- heti 4-6 óra csoportos foglalkozás esetén:                              6.000 ft/ félév
- heti 1-3 óra csoportos foglalkozás esetén:                              4.000 ft/ félév

6.3.3. Tandíjat fizetők díja:

- heti 4-6 óra egyéni (zeneművészet) foglalkozás esetén:        6.000 ft/ hó
- heti 4-6 óra csoportos foglalkozás esetén:                             20.000 ft/ félév
- heti 1-3 óra csoportos foglalkozás esetén:                             10.000 ft/ félév



6.4. Térítési díj és tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmény, mentesség


6.4.1. Térítési díj, valamint tandíj fizetése alól mentesülnek a közoktatási törvény előírása alapján

-    hátrányos helyzetű tanulók (121. §)
-    sajátos nevelési igényű tanulók (114. § (2))

6.4.2. A mentességet a szülőnek írásban kell igazolnia és kérelmeznie.

6.4.3. Az igazgató egyéb okok miatt is adhat kedvezményt a törvényben meghatározott kötelező
           térítési díj mértékéig,  amelyet a szülőnek írásban kell kérelmeznie:

-    nagycsaládos
-    állami gondozott
-    gyermekét egyedül nevelő
-    intézményünkben több gyermeke tanul
-    kollégiumi diák
-    egy főre jutó jövedelem alapján
-    egyedi kérelem alapján.

6.4.4. A fenntartó által meghatározott szabályok alapján az iskola igazgatója csökkentheti,
           tanulmányi eredmény alapján differenciálhatja a térítési díj, valamint a tandíj összegét.

6.4.5. Amennyiben a térítési díjat vagy a tandíjat a szülő a végső határidőig nem fizeti be, a
           tanuló tanulói jogviszonya a következő félévtől megszűnik.

6.4.6 Jogorvoslati kérelem: Az intézmény fenntartójának címezett, az igazgatóhoz benyújtott,
           írásban megfogalmazott dokumentum.


Az étkezési térítési díjakat az iskolatitkár előre kijelölt napokon havonta szedi be töröl. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a többletfizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szünetelés kezdetét követő egy hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet, az igénylést megváltoztató időpontot megelőző napon tíz óráig.
A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg.



7. A könyvtár működése

Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.

Helyiségei:
-    olvasó, lapozgató, kiválasztó
-    tanári kézikönyvtár  

Az iskolai könyvtárt a tagintézményben a magyar szakos tanár vezeti aki közvetlenül az igazgatóhelyettes irányítása alá tartozik. A székhely intézményben a z iskolai könyvtáros feladata a könyvtárosi teendők ellátása. Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait, valamint működésének legfontosabb szabályait jogszabály határozza meg. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az SZMSZ 2. számú melléklete szerinti „Gyűjtőköri szabályzat" állapítja meg. A melléklet szabályozza az állomány alakítását, az állományegységeket és azok raktározási rendjét, az állomány nyilvántartását és védelmét, valamint feltárását.


Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

-    Helyben olvasás.
-    Tájékoztatási, bibliográfiai és adatszolgáltatás.
-    Könyvtárhasználati órák tartása.
-    Könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása.
-    Dokumentumkölcsönzés.
-    Könyvtári rendezvények szervezése.
-    Internet-hozzáférés.
-    CD-ROM „olvasás"
-    A zenetár segítségével zenehallgatás.
-    A videotár segítségével házi olvasmányok megtekintése.

7.1 A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai

A könyvtárhasználók köre: az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja.

A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja:
-    A könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele díjtalan.
-    Az iskolai könyvtárat a beiratkozott olvasók használhatják.
-    A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges.
-    A beiratkozás számítógépes nyilvántartásba vétellel történik.
-    A beiratkozásnál tanulók esetében a név mellett az évfolyamot és az osztályt kell feltüntetni,
     pedagógusoknál, más alkalmazottaknál azt a szervezeti egységet, ahol dolgozik.


A szolgáltatások igénybevételének feltételei:

-    A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.
-    A könyvtárból csak A kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni.

A kölcsönzés időtartama:

-    Általában három hét.
-    Házi olvasmányok, keresett dokumentumok esetén: két hét (de az olvasó kérésére a kölcsönzési
      idő még egy alkalommal meg¬hosszabbítható).
-    Tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje: egy tanév.
-    Dokumentumok a tanév utolsó hetéig kölcsönözhetők.
-    Egy alkalommal három könyv kölcsönözhető, de kivételes eset¬ben (például versenyre való
      felkészülés) ettől el lehet tekinteni.

A könyvtárhasználat szabályai:

-    Kézikönyveket, folyóiratokat csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni.
     A CD-ROM-ok nem kölcsönözhetők.
-    A számítógépes információszerzés igénybevételénél feltétel a számítógép szakszerű használata,
     kezelése.
-    Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyezni nem szabad, s óvni
     kell mindenféle rongálástól.
-    Ha az olvasó a dokumentumot elveszti vagy megrongálja: az adott kiadású mű egy másik,
     kifogástalan állapotban levő példányát kell a könyvtárnak beszolgáltatnia. Végső megoldásként az
     olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni.
-    Az iskolai könyvtárba kabátot, táskát, élelmiszert behozni tilos.
-    Az olvasó az iskolával való tanulói, illetve munkaviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári
     tartozását rendezni.


A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési ideje:

A könyvtár tanítási idő alatt naponta nyitva van.
Kölcsönzési idő:
Tagintézményben a második és harmadik óra közötti szünetben van.
A székhelyintézményben külön rend szerint, melyet a könyvtáros minden tanév kezdetekor kifüggeszt a könyvtár melletti faliújságra.
A könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó fenti rendelkezéseket az iskolai könyvtár helyiségeiben kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni. A nyitvatartási és kölcsönzési időt a könyvtár bejáratánál kell kifüggeszteni.


7.2 Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltétel

A kölcsönzött tankönyvet a normatív kedvezményre jogosult tanuló az iskolai könyvtárból megvásárolhatja.

A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló:
-    A tankönyvet legalább 3 hónapig használja.
-    A tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát
     alapul vevő árat kifizesse.

A tankönyv csökkentett árára a könyvtáros tesz javaslatot írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

A tankönyv árát a szülő közvetlenül az iskolának fizeti meg.


8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás


8.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje

A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörben intézkedik arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetőleg a pedagógusoknak.
Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülők közössége is megismerje.
A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani.
A pedagógus az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, majd egyeztet az osztályába tartozó tanulók szülői közösségével.
Az igazgató a pedagógusok igényei alapján összeállított tankönyvrendelési tervezetről véleményt kér a szakmai munkaközösségektől, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez pedig az egyetértésüket kéri meg. Véleményeltérés esetén szakmai egyeztetést folytatnak le az érintett pedagógussal.
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez beszerzi a munkaközösségek és a szülői közösség egyetértését. Észrevétel esetén a szakmai munkaközösség bevonásával érdemi tárgyalásokat folytatnak, s csak ezt követően történik a tankönyvrendelés véglegesítése.
A tankönyvrendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők megtartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőre el kell végezni.

8.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje

A tankönyv árusításával foglalkozó személyt az intézmény igazgatója bízza meg.
A tankönyvárusító februárban megkapja a szülők tankönyvigényét, és lebonyolítja a megrendelést, szállításkor átveszi, és az iskola által kijelölt helyiségben tárolja. Az igazgatóval egyeztetett, az iskolában és interneten is közzétett osztályonként megadott időpontban árulja.


8.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje


Tankönyvet (beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt) az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak.
Azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut e a tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján a nevelőtestület minden év december 15-éig dönt.

A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet.

A kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke minden év június 10-ig közzétételre kerülnek. (A közzététel módja: legalább az iskolai faliújságon való hirdetmény kifüggesztése.)  

A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről a könyvtáros dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad.


9. Intézményi védő, óvó előírások

A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák.
A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az iskolai helyzet értékelését a megelőzés érdekében az intézmény vezető szervei rendszeresen napirendre tűzik.
Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.
Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök baleseti oktatási tart, amelyet köteles dokumentálni. A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartani az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és a titkárságra a kirándulás előtt le kell adni.
Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet a munkavédelmi felelősnek le kell adni.
Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetése.
Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie.


A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni.



9.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről.
Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőben. A csoportos szűréshez az iskola kísérőt biztosít.
Tanévenként meghatározott időpontban iskolaorvos, heti egy alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatja az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja.
Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre.

9.2 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében a következő feladatai vannak intézményünk dolgozóinak:
-    Minden tanév kezdetekor munkavédelmi és balesetvédelmi oktatásban részesülnek tanulóink,
     melyről a szülőket írásban értesítjük.
-    Az intézmény naponta 7.30 – tól a tanulók benntartózkodásáig nevelői felügyeletet biztosít.
-    A tanév kezdetekor az első fizika, kémia, testnevelés órán a tantárgyak specialitásából adódóan 
     a pedagógusok felhívják a gyerekek figyelmét a kísérletezések, tornagyakorlatok esetén
     bekövetkezhető balesetek elkerülésére.
-    Az osztályközösséget érintő iskolai és iskolán kívüli foglalkozások előtt az osztályfőnökök
     lehetséges balesetek megelőzése érdekében felkészítést tart.
-    A helyes kerékpáros közlekedés szabályainak megismerése.

A bekövetkezett gyermekbalesetek alkalmával a baleset súlyának  megfelelően intézkednek a nevelők.
A baleseti jegyzőkönyvet kitölti a balesetnél jelenlévő pedagógus.

9.3 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni.
Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.
Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának.
Bombariadó alkalmával az iskola épületének kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.
Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy, illetve a tagiskola-vezető azonnal dönt.
A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.


9.4  Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

A katasztrófa (tűz, polgári védelem) esetén elvégzendő feladatokat a tűzbiztonsági szabályzat határozza meg. Annak is a Tűzriadó tervében foglaltak szerint kell eljárni. A katasztrófa bekövetkeztében az igazgató vezetésével kell a szükséges teendőket elvégezni, gáz- és áram mentesíteni az épületeket. Jelenteni az illetékes állami szerveknek a bekövetkezett eseményeket. A Fenntartó értesítése is kötelessége. Elsősorban a tanulókat kell kimenekíteni, majd a felnőttek biztonságáról kell gondoskodni. Az igazgató a belső szervezeti egységek vezetői segítségével végzi a szükséges védelmi munkálatokat.

10.1  A vezetők közötti feladatmegosztás

Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség – vezetők az operatív vezetési ügyekben szükség szerint megbeszélést tart.
Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés – előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete a szakmai tanács.
Tagjai:
-    Az igazgató.
-    Az igazgatóhelyettes.
-    A munkaközösség-vezetők.


10.2  A belső ellenőrzés rendje

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.
A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet (közösség).
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:
-    Az igazgató.
-    Az igazgatóhelyettes.
-    A munkaközösség-vezetők.

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.
Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi.

A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.
Az ellenőrzés módszerei:
-    A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása.
-    Írásos dokumentumok vizsgálata.
-    Tanulói munkák vizsgálata.


Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.
Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.


10.3  A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel.
Diákjaink keresztény nevelésének érdekében az egyházzal, hitoktatókkal a nevelőtestület minden tagja együttműködik.
A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata, közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival.
Az iskola-egészségügyiszolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokon az igazgató képviseli az iskolát.
A megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, valamint a megyei pedagógiai szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettes és a pedagógusok között is.
Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a városi nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az igazgatóhelyettes.
Az iskola szabadidő-szervezője munkája során közvetlen kapcsolatban áll a város közművelődési intézményeivel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval, amely területeken vezetői szinten a kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata. Az iskola külső sportkapcsolatait a testnevelő tanárok szervezik.


11. Egyéb kérdések

11.1. A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai

Reklámtevékenység az iskolában általában nem folytatható Egyes esetekben az igazgató engedélyezi olyan közérdekű információ megjelentetését, amely az ifjúság tanulási, egészségügyi, egyéb tevékenység (sport, kulturális) elősegíti és testi, szellemi fejlődését szolgálja.

11.2. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.

A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.

Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni.

A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.


12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága

(Ezen belül a nevelési, illetve pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program, a házirend és a SZMSZ közzétételének módja, a megtekinthetőségükkel és a további tájékoztatás biztosításával kapcsolatos szabályozás.)



V. Záró rendelkezések


1. A SZMSZ hatálybalépése

A SZMSZ 2009. szeptember 1. napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével

2. A SZMSZ felülvizsgálata

A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.


Kelt: Rezi, 2009. szeptember 26.




                                    .............................................
                                            intézményvezető




                        P.H.



A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2009. év .szeptember. hó 01. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.


                                .............................................
                                diákönkormányzat elnöke



                                                                                               …………………………………
                                                                                         Diákönkormányzatot segítő pedagógus
 
 A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2009. év szeptember hó 01. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.




.............................................
  Tafota Istvánné
SzM elnök


A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2009. év augusztus hó 26. napján elfogadta.




.............................................
Keszey Tivadar
 igazgató






A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény fenntartója 2009. év szeptember hó 1-jén elfogadta.



…………………………………..
Kalota József érseki vikárius

Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat

Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalom

I. Általános rendelkezések                                                                                            3. oldal
    1. A Szabályzat célja                                                                                                 3. oldal
    2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok                                                          3. oldal
    3. A Szabályzat hatálya                                                                                             3. oldal

II. Az alkalmazottakra vonatkozó adatkezelés                                                           4. oldal
   1. Felelősség az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő
       adatok kezeléséért                                                                                                 4. oldal
   2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai                                                                4. oldal
   3. Az alkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai                                    5. oldal
   4. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok
       továbbítása                                                                                                             6. oldal
   5. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei                                                               7. oldal
   6. Személyi irat                                                                                                           7. oldal
   7. Személyi irat kezelése                                                                                            8. oldal

III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása                                                         10.oldal
    1. Felelősség a tanulók adatinak kezeléséért                                                        10.oldal
    2. Nyilvántartható és kezelhető adatok                                                                10.oldal
    3. Az adatok továbbítása                                                                                        11.oldal
    4. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje                                              11.oldal
    5. Titoktartási kötelezettség                                                                                 12.oldal

IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és
     adattovábbítási kötelezettség                                                                              13.oldal
    1. A tanuló fejlődésének nyomon követése                                                            13.oldal
    2. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás                                     13.oldal
    3. A pedagógusigazolvány                                                                                       14.oldal
    4. A diákigazolvány                                                                                                  14.oldal

Függelék                                                                                                                       15.oldal

A Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletének rendelkezése alapján – a törvény 57. §-ának (1) bekezdése b) pontban biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata 5. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el.


I. Általános rendelkezések


1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja

Az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.

2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok

-    A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
     törvény 2–3., 7. §.-ai.
-    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete.
-    A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. számú
     melléklete.
-    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §-ai
     és 5. számú melléklete.

3. A szabályzat hatálya

A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden alkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra.

4. E szabályzat alapján kell ellátni:

-    Az alkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a alkalmazott személyi iratainak és adatainak 
     kezelését (továbbiakban együtt: alkalmazotti adatkezelés).
-    A tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói
     adatkezelés).

5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni az alkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e
    jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra.

A gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független az alkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelékértelmező rendelkezései tartalmazzák.



II. Az alkalmazottakra vonatkozó adatkezelés

Kjt. 83/B–D, 5. számú melléklet

1. Felelősség a alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért

Az intézményben az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelőséggel tartozik:
-    Az intézmény vezetője.
-    Az érintett alkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető
     (vezető-helyettes).
-    Az iskolatitkár (más megbízott személy).
-    Személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő alkalmazott.
-    Az alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

Az intézmény vezetője felelős az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért.
A teljesítményértékelést végző vezető (vezető helyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg.
A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák.

2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai
    
A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:
-    Név, születési hely és idő, állampolgárság.
-    Lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám.
-    Alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:
-    Iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása.
-    Munkában töltött idő, alkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő.
-    Besorolással kapcsolatos adatok.
-    Az alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek.
-    Munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás.
-    Munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés.
-    Kártérítésre kötelezés.
-    Munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény.
-    Tartozás és annak jogosultjai.
-    Szabadság, kiadott szabadság,
-    Az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei.
-    Az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei.

A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetésére szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában.
Az alkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza az alkalmazott jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván.

Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat.

A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a alkalmazotti törvény alap-nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni.


3. Az alkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai

Az intézmény alkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli.
    
A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében az alkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el.
    
Az alkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott vezeti.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a megbízott vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie.


A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni:

-    Az általa kezelt, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés
     teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának.
-    A személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat
     vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság
     döntése, jogszabályi rendelkezés.
-    Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az
     intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem
     felel meg.
-    Ha az alkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri,
     kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését.

-    Az alkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe
     tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik
     közre minden olyan alkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során alkalmazotti
     alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli.


4. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása
    
Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető.

Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni.

A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni:

-    Az alkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett
     alkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát.
-    Áthelyezéskor.
-    Alkalmazott jogviszonyának megszűnése esetén.
-    A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre
     betekintési joga kiterjed).

Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel történő vezetését személyi iratként
kell kezelni.

A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból az alkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a alkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

A technikai azonosító az alkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg jogviszony fennállása alatt. A technikai azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható.
    
Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett alkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

A közérdekű adatokon kívül az alkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. Az alkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet.

Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett alkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.


Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.


5. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei


Az alkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről.

Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az iskolaigazgatótól írásban kérheti. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.


6. Személyi irat


Az alkalmazott szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve az alkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

Az alkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.

A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:

-    A személyi anyag iratai.
-    Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok.
-    Az alkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos
     iratok (adóbevallás, fizetési letiltás).
-    Az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.

Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.


7. Személyi irat kezelése

Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata.
    
A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni:
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D §-ában meghatározott személyek:
-    Az alkalmazott felettese.
-    A teljesítményértékelést végző vezető.
-    Feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv.
-    A fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy.
-    Munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság.
-    Az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság.
-    Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén
     belül.
-    Az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket
     kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.
-    Más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak
     (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr).

Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik.

Az alkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén az alkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte.

A személyi anyag tartalma:
-    Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai.
-    A pályázat vagy szakmai önéletrajz.
-    Az erkölcsi bizonyítvány.
-    Az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata.
-    Iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata.
-    A kinevezés és annak módosítása.
-    A vezetői megbízás és annak visszavonása.
-    A címadományozás.
-    A besorolás iratai, az alkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok.
-    A teljesítményértékelés, minősítés.
-    Az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat.
-    A hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat.
-    Az alkalmazotti igazolás másolata.

A7.5.  és 7.6. pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni.

Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni.
A megbízott személy összeállítja az alkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható.

A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.

A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni.

Az alkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket.

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. Az alkalmazotti jogviszony megszűnése után a alkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell.

A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető.



III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása

1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet

1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért


Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.

Az igazgatóhelyettes felelős a feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért.

A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel.

Az arra kijelölt személy (például: munkaügyi, személyi ügyintéző, iskolatitkár) és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért.


2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok


A tanulók személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok:
-    A tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének
     címe, telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való
     tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.
-    A szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma.

-    A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:

-    Felvételivel kapcsolatos iratok.
-    Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó
     adatok.
-    A gyermekbalesetre vonatkozó adatok.
-    A többi adat a szülő hozzájárulásával.
-    A fentieken túl jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és
     igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és
     kedvezményre való jogosultsága.



3. Az adatok továbbítása

A tanulói adatok a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből:
a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok,
c) a magatartás és tudás értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, a szülőnek,
f) a gyerek óvodai/iskolai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvodához, iskolához
g) az egészségügyi, óvodai, iskolai egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségi állapotának megállapítása céljából,
h) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából.

4. Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje

A gyermeki/tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak:
az intézményvezető, a  helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős, iskolatitkár.

Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja.

A balesetvédelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, jegyzőkönyvet, a jogszabályban meghatározottak szerint.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. h) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Az iskolatitkárral nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes.
Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), f) és h) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki.
Az illetékes vezető helyettes adja ki a 3. g) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat.

A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel.

Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt.
Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.
Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és jelen Szabályzat II/2.1 pontjában leírt célok körébe.

5. Titoktartási kötelezettség

Az intézményvezetőt, helyettest, a beosztott pedagógust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét.

Az adat közlése akkor is sérti, súlyosan veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.

A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására.
Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.



IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség

1. A tanuló fejlődésének nyomon követése
Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat.
Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli.
A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.
A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

2. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás
A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját.
A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

3. A pedagógusigazolvány

A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a közoktatási információs irodával történő egyeztetését foglalja magában.

4. A diákigazolvány

Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók.
A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig.
Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában.



Függelék


Értelmező rendelkezések a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-a alapján:

Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű, vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például: ujj- vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.

Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk többé nem lehetséges.

Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feltételek elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásáról – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.

Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége.

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.