Bejelentkezés

Iskola

Részletek
Szülőkategória: Dokumentumtár
Kategória: Pedagógiai program

NEVELÉSI PROGRAM

 

 

„Ne tartsd bölcsnek önmagad,

féljed az Urat és kerüld a rosszat”

/Példabeszédek X. 5. 16./

 

I. Az intézmény irányítási, szervezeti struktúrája

1. Igazgatás

Intézményvezető, székhelyintézmény-vezető, tagintézmény-vezető, művészetoktatás felelőse, munkaközösség–vezetők, diákönkormányzat vezetője, gyermek – és ifjúságvédelmi felelős.

Csak külső tagokkal működik a Szülői Munkaközösség.

Csak pedagógusokból álló közösség: nevelőtestület, alsós munkaközösség és az osztályfőnöki munkaközösség.
 

2. Az intézmény szervezeti egységei

A közoktatási intézmény belső szervezeti egységének, vezetői szintjének meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a következményeknek megfelelően.

·         Az 1- 4. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja az alsós munkaközösség – vezető vezetésével.

·         5 – 8. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja az osztályfőnöki munkaközösség – vezető vezetésével.

·         Hitoktatók csoportja – az ortodox pap vezetésével.

·         Művészeti oktatásban tanító pedagógusok csoportja.

·         Alsós és felsős napközis csoport, napközis csoportvezető vezetésével.

·         Iskolai könyvtár (iskolai és községi könyvtár) felettese az intézményvezető.

·         Gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, felettese az intézményvezető.

·         Diákönkormányzat vezetője.

·         Könyvelés, iskolatitkár.

 

3. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete

Az intézmény önállóan működő jogi személy. Az önállóan működő intézmény önálló gazdálkodási joggal rendelkezik. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről, mindig az utolsó költségvetési módosítást kell érvényesnek tekinteni. Az intézmény feladat-ellátási helyein a vagyon feletti rendelkezési jogot az alapító okirat tartalmazza.

 

4. Ellenőrzés, felügyelet, tanácsadás

A szaktanácsadás, az átfogó ellenőrzések, értékelések a fenntartó hozzájárulásával történnek, mivel anyagi kihatásuk van. A hozzájárulás birtokában az intézmény közvetlenül kérheti az ellenőrzést, felügyeletet vagy tanácsadást. A Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete által biztosított felmérések, tanácsadások, az intézményvezető és a munkaközösségek véleménye alapján történik.

 

 

II. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Egyházi iskolaként nevelésünk alapja és középpontja maga Krisztus.

A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

Pedagógiai tevékenységünk:

  • keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,
  • a nevelő jelleg dominál,
  • a nemzeti értékeket szolgálja,
  • fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak,
  • kiemelkedő szerepet szán a művészeti nevelésnek.

A Család Általános Iskolában és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.

Komplexitás elve: A biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés – oktatás során.

Egyenrangúság elve: A nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásának nem tárgya, hanem alanya.

A pedagógus vezető szerepe: Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában.

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”

Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: A tanuló fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása.

A különböző közösségekhez tartozás elve: A tanulók mindig szűkebb ( család, osztály, iskola ) és tágabb ( környezet, társadalom ) közösség tagjai. A nevelés – oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

A bizalom elve: Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására.

A tapasztalatszerzés elve: Lehetőség teremtése a nevelés – oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására.

Külső hatások elve: Mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be.

A következetesség elve: Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának.

A motiváció elve: A tanulók érdeklődésének a felkeltése.

A koncentráció elve: Adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra.

A szemléletesség elve: A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások.

Az aktivizálás elve: A tanulói aktivitás kiváltása.

A visszajelzés elve: Folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól.

 

Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulóink otthon érezhetik magukat.

·         A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk.

·         A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.

·         A tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.

·         Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.

·         Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

·         Az iskola életében a hit által vezérelt, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

- tanuló és tanuló

- tanuló és nevelő

- szülő és nevelő

- nevelő és nevelő között

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

·         A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

·         Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

·         Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.

·         Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit.

·         Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.

·         Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.

·         Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat.

·         Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.

·         Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
 

Intézményünk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni a közösségi életben.

·         Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal.

·         Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a falu lakossága.

·         Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környékünkön található iskolákkal.

·         Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle versenyeken, bemutatókon ezek szervezésében, lebonyolításában szerepet vállaljon.

·         Rendszeres kapcsolatot alakítunk ki a környezetünkben működő egyházi közösségekkel.

 

Eszményeinkben olyan tanuló kép él, aki közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

·         Humánus.

·         Erkölcsös.

·         Hitét gyakorló.

·         Fegyelmezett.

·         Művelt.

·         Kötelességtudó.

·         Érdeklődő, nyitott.

·         Kreatív, alkotó.

·         Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát.

·         Tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti.

·         Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

- a nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

- a természet, a környezet értékeit,

- más népek értékeit, hagyományait,

- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.

·         A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben.

·         Szellemileg és testileg egészséges, edzett.

·         Egészségesen él.

·         Szeret sportolni, mozogni.

·         Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen az általános iskolai tanulmányainak befejezése után minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

 

III. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja

 

Az intézményben folyó nevelő – oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

A fejlesztés irányát meghatározó tényezők

-    A nevelő – oktató tevékenység minél szakszerűbb és minél hatékonyabb végzése

- ez tanulói, szülői érdek -

-    Az iskolai oktatás településen való megtartása, a meglévő lehetőség szerint további működtetése, az iskola szellemiségének kisugárzása a településre; kulturális értékeink megjelenése a település életében

      - ez helyi lakossági igény -

-    Az intézményben preferáltan jelenjen meg a fenntartó egyház szellemi értéke, gazdaságos működtetéssel.

                               - ez fenntartói igény -

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

1.      Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2.      Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen,

a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha intézményünk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

  • Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.).
  • Az évek során emelkedő számban választanak a továbbtanulásban egyházi intézményt.
  • Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
  • Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
  • Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Intézményünk pedagógiai munkájának célja

  • A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.
  • Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága.
  • A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.
  • Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.
  • Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat)
  • Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).
  • A kulturált szórakozás igényének kialakítása.
  • Minden gyermeknek megadni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, egészséges, képzett felnőtté váljon.
  • Célunk az általános műveltség elsajátíttatása, az esélyegyenlőség biztosításával, a közösségi szellemi és az egyéni bánásmód különös hangsúlyozásával.
  • Kultúrált magatartási szokások kialakítása.
  • Célok a tanterv alapján

                            - nyitottság,

                            - felelősségtudat,

                            - szinten tartás, differenciálás,     

                            - erkölcsiség,

                            - minőség.

  • A célok iránya

- képességfejlesztés,

- tudás átadása,

                                     - attitűd változás elérése.

Az intézmény részletes nevelési – oktatási céljai

Nevelési, tanítási, tanulási programunk eredményeként szeretnénk elérni, hogy diákjaink sokszínű egyéniségük kialakulása mellett – a NAT követelményrendszerére épülő, alkalmazható tudás, korszerű műveltség birtokosai legyenek.

Ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit, illetve mindazok életét, tevékenységét, akik kiemelkedő szerepet játszottak hazánk múltjában. Ismerjék meg múltunk egyszerű embereit is.

Legyenek érzékenyek a speciálisan magyar, illetve az egész emberiséget érintő problémákra, ezen belül szűkebb hazájuk környezeti, társadalmi és kulturális gondjaira. Szerezzenek információkat, legyen önálló véleményük, keressenek összefüggéseket, megoldási lehetőségeket.

Ismerjék meg közvetlen környezetüket rendszeres kirándulások, természeti környezetbe szervezett foglalkozások, túrák, táborozások során. Ismerjék a környezetkárosodás folyamatait, a bolygónkra vonatkozó válságjelenségeket, ezek helyi vetületét. Kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Intézményünk kiemelt fontosságú céljai közé tartozik tanulóink magas színvonalú és változatos kommunikációs kultúrájának kialakítása. Fontosnak tartjuk az elektronikus kommunikációs képességek kialakítását. Az emberközeli verbális kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése érdekében:

A magyar nyelv oktatását képesség szerint a differenciálás módszerével oldjuk meg, s erre a csoportmunka is kiváló lehetőség.

Az informatikát fontosságának megfelelően – önálló géphasználattal segítjük.

Az idegen nyelv tanítását kiemelt fontosságúnak tartjuk, ezért célorientáltsággal a középiskolára és a nyelvvizsgára összpontosítunk.

A tanítási-tanulási folyamatot meghatározó céljaink

Célunk, hogy tanulóink sajátítsák el a NAT, ill. a helyi tanterv által előírt tananyagot. A tanítási, ill. tanulási folyamat szerves részévé szeretnénk tenni minden évfolyamban a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Iskolánk az első hat évfolyamban célul tűzte ki a változatos, kommunikációs kultúra elsajátítását.

Fontos célunk a mozgás, a sport, az egészség iránti pozitív beállítottság kialakítása, az egészséges életmódra nevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés.

Nagyon fontos az eredendő gyermeki kíváncsiság folytonos ébrentartása, amely legkönnyebben úgy érhető el, hogy mindig választ adunk a gyermekek kérdéseire, mégpedig úgy, hogy a válasszal újabb kérdéseket, újabb kíváncsiságot indikálunk.

Az iskolaotthonos csoport iskolába lépésekor az első évfolyamban legfőbb célunk a kulturális és szocializációs különbségek és hátrányok kiegyenlítése.

A tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése

  • A tudás, mint társadalmi érték elfogadtatása.
  • A rendszeres önművelés igényének és szokásainak kialakítása.
  • Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.
  • A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeret feldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata.
  • Helyes tanulási szokások, kommunikációs és vitakészség (érvelés, cáfolás) kialakulása, ill. továbbfejlesztése.
  • Az ember- és önismeret képességének kialakítása.                                 
  • A saját kultúra gyökeres megismerése, elfogadása, megélése.
  • Más kultúrák értékeinek fölismerése és elismerése.

A tanulás – tanítás metodikájának fejlesztése

Mivel intézményünk elsőrendű feladatai közé sorolja a kommunikációs kultúra fejlesztését, mely fontos összetevője a képzésnek, a tanulás módszertanának megtanítása elengedhetetlen. Ez főként az emberek közötti közvetlen interakcióra vonatkozik. De vonatkozik a számítástechnikára is. A passzív, kreativitást kizáró információfogyasztás a gondolkodás és az életvitel torzulásához vezet. Iskolánk a technikát kezelni tudó, de annak nem alárendelt fiatalokat szeretne nevelni.

A pedagógus felelőssége a tanulási – nevelési (edukációs) folyamat megszervezésében

  • Szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje, összekapcsolása – nehézségi fok szerint.
  • Tanszerek, eszközök használata.
  • Gazdaságos időkihasználás, figyelemösszpontosítás, szünetek.
  • Összefüggések okok és célok szerint.
  • Ismétlés, önellenőrzés, memorizálás.
  • Analizálás, lényegkiemelés, összefoglalás.
  • Csoportos és egyéni tanulási módok irányított illetve önálló metódussal.
  • A hagyományos edukáción kívül – tesztek, feladatlapok, gyakorlati feladatok (átmenet, vizsgák).
  • Kutatómunka (könyvtár, elektronikus és írott sajtó); könyvtári órák.
  • Belső és külső versenyek, pályázatok.
  • Testedzések, túrák, kirándulások.

Célunk, hogy a diákok a tanulás időrendi és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg saját pszichés feltételeiket.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása:

  • Egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása.
  • Értő olvasás fejlesztése.
  • Az íráskészség képességgé alakítása.
  • Az emlékezet erősítése (rögzítési módszerek – memoriterek).
  • Problémamegoldó gondolkodás kialakítása.
  • Az önművelés igényének és szokásainak kialakítása.

Célunk az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A legfontosabb pályák, foglalkozások tartalmának, követelményeinek, a hozzájuk vezető utak, alternatívák megismerése – iskolánk arculatának és tanulóink érdeklődésének, beállítódásának megfelelő pályára irányítás. Szeretnénk felismertetni, hogy az adott cél képességeik kipróbálása, tudásuk gyarapítása – de esetleg többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Az intézményben a következő tanulócsoportokhoz rendeltünk speciális célokat:

  • 1-4. évfolyam.
  • 5-8. évfolyam.
  • Tehetséges tanulók.
  • Alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók.
  • Hátrányos helyzetű tanulók.
  • Integrált oktatásban résztvevő tanulók.
  • Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása.

A részcélok az alábbiakban határozhatók meg:

1-4. évfolyam
  • A test és a lélek harmonikus fejlesztése, melynek alapját a keresztény értékrend határozza meg.
  • A szocializáció folyamatainak elősegítése.
  • Az elméleti, művészeti alapok feltétel rendszerének megteremtése.
  • Tanulási módszerek megtanítása.
  • A helyes magatartási szokások kialakítása.
  • Az alapkészségek maximális elsajátítása.
  • Számítógépes matematikai foglalkozások beépítése.
  • A vizuális kultúra tantárgy keretében a kézművesség.
  • Idegen nyelv oktatásának bevezetése.

Az iskolaotthonos rendszerben: első-második osztály

Célunk itt elsősorban a szocializációs problémák csökkentése, ill. megszüntetése, a meghatározó alap beállítottság kialakítása. Az alapfokú nevelés itt az óvodai nevelés eredményeire és a családdal való együttműködésre épül. Nagyon fontos a szabadidő szervezet, játékos, manuális ügyességre és mozgásra épülő kitöltése.

Harmadik-negyedik osztály

A délelőtti tanórákhoz kapcsolódva a csoport tagjai tanítói segítséggel igyekezzenek önálló ismeretekre szert tenni. A csoport nyújtson a diák számára különböző játékos mozgási, kommunikációs, viselkedési ismeretszerzési, manuális készségfejlesztési formákat.

A kisiskoláskorhoz kapcsolódó gondolatok

A szülő, tanító, hitoktató, lelki vezető modellértékű a kisiskolás számára. A gyermekek életében ez az értelmi fejlődés szakasza.

A kisdiák tanítójának személyisége, szeretete, véleménye fontos a gyermek önmagával kapcsolatos alap-beállítottságának kialakításához.

Az alsó tagozatos gyermek örömre fogékony, érdeklődő, aktív,  s feladat- és szabálytudat jellemzi.

Mozgásigénye nagy, s ha ez tudatos irányítással nem elégül ki, akkor irányítatlan mobilisság lesz a következménye.

Játékszükséglete nagy, de föltétlenül tervezni kell, mert a későbbi munkavégzés alapfeltétele.

A gyermeki világképben (kisiskolás korban) az erkölcsi ítéletalkotás folyamán a szülő és a pedagógus véleménye az „igaz”. Ha a gyermek kötődik nevelőjéhez, akkor annak szava „szent”…

A tudatosan irányított szocializáció folyamán az iskoláskorban az érzelmeké a vezető szerep. Ha nincs torz alaphelyzet, természetes módon szereti szüleit, nevelőit, meg akar felelni elvárásaiknak –, hogy még több szeretetet kapjon. 

A gyermek emlékezete ebben a korban cselekvéshez, élményekhez kötődik. Gondolkodása konkrét tapasztalatokhoz, cselekvéshez kapcsolódik.

Feladat

Fontos jól megválasztani az alsós tanítók személyét, mert a pedagógus személyisége a nevelésben, oktatásban itt a legmeghatározóbb, a legmotiválóbb hatású. Itt lehet a legnagyobb kárt is okozni.

Fontos a csoportdinamika okos irányítása, mert ezen eszközzel nagyobb individuális eredményesség várható.

A gyermek természetes kíváncsiságát minden esetben ki kell elégíteni, ha az a személyiség épülését segíti.

A pedagógusok mindig a „pozitív modell” értékeit képviseljék. Hivatásbeli követelmény, hogy mindig a pozitív erkölcsi értékeket, követendő magatartásmintákat közvetítsék a direkt szocializáció folyamatában.

Mindig reális elvárások elé kell állítani a tanulókat, s ebben kikerülhetetlen a szülői együttműködés.

Az 1-4. évfolyamon rendkívül fontos nevelői feladat, hogy fenntartsa és továbbfejlessze a tanulóban természetszerűleg meglévő feladat- és szabálytudatot.

A természetes tekintélytiszteletet a gyermek hasznára kell fordítani.

A tanítási órákon – de azokon kívül is – kapjon fokozott szerepet a játék, a cselekedtetés, a manualitás, a képi (konkrét) gondolkodás.

Elégítsék ki a gyermekek egészséges mozgásigényét – minden lehetőség szerint – tanórán belül, de akár azon kívül is.

Kapjon a tanuló szükséges és egyre növekvő terhelést testileg, érzelmileg/lelkileg, szellemileg, hogy ehhez hozzászokjon.

Nevelje az iskola örömre, boldogságra, sikerre a kisiskolást, mutassa meg az élet szépségeit és árnyékos oldalát is, tanítsa meg boldognak lenni, tudja elviselni a sikert és a kudarcot. Tudja, hogy mit jelent a bizalom, remény, hit, szeretet. Ez utóbbi ösztönözze a többre és a jobbra.

5-8. évfolyam

  • A test és a lélek harmonikus fejlesztése, melynek alapját a keresztény értékrend határozza meg.
  • A szocializáció folyamatának elősegítése.
  • Az alapműveltség továbbépítése.
  • A tanulási módszerek megtanítása.
  • A magas színvonalú oktató – nevelő munka.
  • Differenciálás.
  • Kultúrált viselkedési formák elsajátíttatása.
  • Szemléltetőeszközök fokozott fejlesztése.
  • Pályaorientáció.
  • A továbbtanulás minél hatékonyabb előkészítése.
  • Számítástechnika és számítógépes matematikai foglalkozások beépítése.
  • A technika tantárgy keretében háztartástan és modellezés, az őszi és tavaszi időszakban agrotechnika.
  • A vizuális kultúra tantárgy keretében agyagozás, kézművesség és tűzzománc.

Fontos az önálló tanulási lehetőség biztosítása.  A pedagógus irányítja az önálló ismeretszerzés különböző formáit. A kiscsoportos munka (12-16 fő) lehetővé teszi a tanulási folyamat irányítását, segítését, ellenőrzését és a megfelelő differenciálást. Iskolánkban a hatodik osztály után befejeződik az alapozó szakasz. Ötödik osztálytól új osztályfőnökök, ill. szaktanárok tanítják a tanulókat. Kiemelt fontosságú feladatnak tartjuk a szakos ellátottságot. Szeretnénk elérni, hogy az iskolai oktatás és az intézmény céljai, ill. diákjaink továbbtanulása, valamint az átjárhatóság szempontjából fontos tantárgyakat mindig szakképzett pedagógusok oktassák.

Fontosnak tartjuk, hogy hitükben erős, keresztény felfogású, szakmailag jó pedagógusokat alkalmazzunk.

  

IV. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladata

Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb.

Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.

Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.

Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.

Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.

Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.

Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

 

V. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk.

Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:

  • A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).
  • A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).
  • A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).
  • A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.).
  • A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.
  • A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

 

VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre.

Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása:

"Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5, 14)

A diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Célkitűzéseink alapján konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok

  • Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.
  • A megismerés képességének fejlesztése.
  • Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.                                 

A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok

  • Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
  • A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
  • Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá a helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok

  • A színes, sokoldalú, gyakorlatias iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.
  • A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.
  • Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Kialakítandó személyiségjegyek

·         A helyes önértékelés.

·         Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük.

·         Józan, megfontolt ítélőképesség.

·         A mások felé való nyitottság, befogadóképesség.

·         A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében.

·         A szelídség, az alázat, a türelem.

·         A bűnbánatra való készség.

·         A belső csendre, elmélyülésre való igény.

·         Hűség Istenhez és embertársainkhoz.

·         Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

Elvárásaink tanítványainktól a következők

·      Részvétel a katolikus egyházi programokban.

·      Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.

·      Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.

·      Alapos, rendszeres és pontos munka.

·      A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.

·      A házirend felelős betartása.

  

VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolat révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő – oktató munkájának alapvető feladata.

„Az iskola épp azzal válik kereszténnyé, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.”

A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

A Pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei

  • Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák.
  • Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, szentmisék, liturgiák, istentiszteletek, kirándulások, erdei iskolák.
  • Diák önkormányzati munka.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink

  • A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.
  • A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.
  • A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
  • A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
  • Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
  • Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

  • A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.
  • Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.
  • Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.
  • A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
  • A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget.

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai

  • Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.
  • Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.
  • Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során

  • Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel.
  • Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.
  • Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

 

VIII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.

Iskolánk feladata

  • A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.
  • A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.
  • A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.
  • A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.
  • Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.
  • A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok.
  • Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.
  • Szoros kapcsolat a helyi Óvodával, Nevelési Tanácsadóval, a Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal és Gyermekjóléti Szolgálattal.
  • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.
  • Felzárkóztató foglalkozások.
  • Napközi otthon munkája.
  • A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.
  • A családlátogatások.

IX. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.

E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban

  • Differenciált tanórai munka.
  • Tehetséggondozó szakkörök.
  • Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre.
  • Felkészítés középiskolai, ill. felsőfokú tanulmányokra.
  • Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése.
  • Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.
  • Minél több tanulót bevonni a Művészetoktatás tanszakaira.

 

X. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni.

Keresztény hitünkből adódóan különös figyelmet szentelnünk a gyengébbekre, és segítjük a nehezebb körülmények között élőket.

Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől.

Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében.

Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai

  • A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.
  • Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.
  • A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.
  • A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.).
  • Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.
  • A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie!

Az intézmény gyermekvédelmi tevékenységének fő feladatai: 

Megelőzés, feltárás, megszüntetés.

Meg kell vizsgálni:

  • hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését.
  • hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása.
  • hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot.
  • hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét.
  • hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése.
  • hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.
  • hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk

  • Tehetséggondozó programok szervezése.
  • Kis létszámú osztályok szervezése.
  • Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások.
  • Napközis, ellátás biztosítása.
  • Szülők, családok életvezetési gondjainak segítése.
  • A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.
  • Hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz.
  • Drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása.
  • Felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

Mivel a munkalehetőségek többnyire csak a környező városokban vannak, így a székhelyintézménybe járó tanulók szülei közül sok az ingázó, de sajnos egyre több a munkanélküli, az elhelyezkedési gondokkal küszködő család. Ennek egyenes következménye a megélhetési gondok létrejötte.

Sok családban csak az egyik szülő keres. Szerencsére elég sokan vállalták a nagy családot, így a gyerekek korán megtanulhatják milyen fontos beosztani azt a keveset, ami van.

Az intézményben folyó tevékenységi formák, melyek a szociális hátrányok enyhítését szolgálják

  • Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás.
  • Felzárkóztató órák.
  • Iskolaotthon.
  • Napközi otthon.
  • Diákétkeztetés (étkezés kedvezményekhez javaslatok).
  • Fejlesztő foglalkozások.
  • Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
  • A nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai.
  • A szülők, a családok nevelési életvezetési gondjainak segítése.
  • Családlátogatások.
  • A továbbtanulás irányítása, segítése.
  • Az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi és feladatköre.
  • Tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek.
  • Étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek.
  • Szoros kapcsolat a Polgármesteri hivatallal és a Gyermekjóléti szolgálattal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítséghez juthassanak.

 

 

 

Részletek
Szülőkategória: Dokumentumtár
Kategória: Pedagógiai program

 

A) Zeneművészeti ág

1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói
  • Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
  • A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
  • Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
  • A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

Intézményünk zongora szakára elsősorban olyan növendékeket veszünk fel, akik rendelkeznek saját hangszerrel. A hangszerrel – elsősorban a zongorával – nem rendelkező csekély létszámú tanulók számára iskolánk gyakorlási lehetőséget biztosít.

3. A zeneművészeti ág tanszakai

Klasszikus zenei tanszakok:

Brácsa, cimbalom, csembaló, furulya, fuvola, gitár, gordonka, harmonika, harsona, hegedű, klarinét, kürt, oboa, orgona, szaxofon, trombita, tuba, ütő, zongora, magánének, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom

Népzenei tanszakok:

Bőgő, brácsa, furulya, hegedű, koboz, tekerő, citera, duda, népi ének.

4.  A zenei tanszakok feladatai és követelményei

A furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét.

Megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, differenciált hangindítást és hanglezárást, megfelelő tempójú repetíciót, laza, egyenletes ujjtechnikát, pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

 

A harsonatanítás szakirányú feladatai

A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

 

A klarinéttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató).

 

A kürttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.

·         A kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

 

A szaxofontanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse meg a tanulókkal

·         A szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét

·         A hangszer sajátosságait.

·         A szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.).

·         A hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát.

 

 A trombitatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A trombita történetét.

·         A trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.

·         A hangszer irodalmát.

·         A trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

 
 Az oboatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         Az oboa lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.

·         Az oboairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         Az oboa kialakulását, fejlődését, sajátosságait.

·         A hangszer részeit, összeállítását, tisztítását.

·         Megfelelő tempójú repetíciót.

 

A tubatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A tuba történetét.

·         A tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.

·         A hangszer irodalmát.

·         A tuba hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

 

A nagybőgőtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A nagybőgő akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását (külön tekintettel a 4-, illetve az 5-húros nagybőgőkre).

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A nagybőgő-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

 A brácsatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A brácsa akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A brácsairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A hegedűtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A hegedű akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A gordonkatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A gordonka akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A gordonkairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A cimbalomtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A cimbalom történetét, irodalmát, változatait (pl. hackbrett).

·         A hangszer akusztikai sajátosságait, a húrok elrendezését.

·         A cimbalomirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 A csembalótanítás szakirányú feladatai

Az oktatás ismertesse meg a tanulókkal

·         A csembaló történetét, a rokon billentyűs hangszereket.

·         A csembaló felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).

·         A hangszer akusztikai sajátosságait, a regisztereket.

·         A csembalóirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 

 A gitártanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit.

·         A gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait.

·         A leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket.

 

 A harmonikatanítás szakirányú feladatai

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést

·         Helyes hangszer-, test-, kar- és kéztartást.

·         Dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot.

·         Sokszínű billentéskultúrát.

·         A két kéz függetlenségét.

·         A különböző testrészek összehangolt munkáját.

 

Az orgonatanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse a tanulókkal

·         Az orgona történetét, a más hangszercsaládokkal meglévő rokon vonásokat.

·         A hangszer felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).

·         Az orgona akusztikai sajátosságait, az alapvető regisztereket.

·         Az orgonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 

Az ütőhangszer-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         Az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait.

·         A különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját.

·         A precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre.

·         A művek zeneileg igényes kidolgozására.

 

A zongoratanítás szakirányú feladatai

Alakítson ki

·         A testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést.

·         Megfelelő kéztartást.

·         Az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését).

·         Differenciált billentést, ujjvégérzetet.

 

5. A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai 

 

A zenetörténet-zeneirodalom tanításának a célja

·         A zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére.

·         A zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése.

·         Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira.

Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a tanulókat

·         Rendszeres hangverseny- és operalátogatásra.

·         A rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására.

·         Aktív társas muzsikálásra.

Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben).

Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.

 

6. A zeneelmélet-tanítás szakirányú feladatai

A program célja

·         Biztosítsa a zene iránt érdeklődő tanuló számára, hogy műveit, zeneértő emberré válhasson.

·         Érje el sajátos eszközeivel, hogy a megszerzett ismereteket önállóan is alkalmazó tanulókat neveljen.

·         Tegye alkalmassá a tanulót, hogy speciális felkészítéssel felvételi vizsgát tehessen a zeneművészeti szakközépiskola zeneszerzés tanszakára.

·         Ismertesse meg a tanulót - zenei és általános tanulmányait, érdeklődését is figyelembe véve - az európai zenetörténet más korszakaival is.

·         Alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a zenei összefüggéseket - egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően - a tanuló önállóan is meg tudja közelíteni.

 

7. A szolfézstanítás szakirányú feladatai

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a tanulókat a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni.

·         Az általános zenei képességek fejlesztését.

·         A zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi.

·         Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.


 

8. A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai, célja

Ismertesse a tanulókkal

·         Az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit.

·         Helyes légzési módot.

·         Tiszta intonációs képességet.

·         A tanuló saját hangterjedelmében egységes hangszínt.

·         Érthető és szép szövegmondást.


9. A népi hegedűtanítás szakirányú feladatai

A program ismertesse meg a tanulókkal

·         A hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban.

·         A különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét.

·         Hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát.

·         A magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket.

·         A tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán).

·         A különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását.

 

10. A népi bőgő/cselló tanításának szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat.

·         A hangszer hangolását, felépítését, részeit.

·         A különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

 

11. A népi brácsatanítás szakirányú feladatai

A tanuló ismerje meg

·         Hangszere hangolását, felépítését, részeit.

·         Különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

·         A hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat.

 

12. A citeratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

·         A citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat).

·         A hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét.

·         A játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát.


13. A dudatanítás szakirányú feladatai

Fejlessze

·         A tanuló hallását, a nyelvvel is összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, stílusérzékét, rögtönző készségét, motivikus zenei gondolkodását, formaérzékét, zenei emlékezetét.

·         Képességét dallamok rögtönző összetűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására.

·         A táncossal és énekessel való zenei kommunikációra, önálló lényegfelismerésre.

 

14. A népi ének tanításának szakirányú feladata

Ismertesse meg a tanulókat

·         Az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik végeztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudatosan vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmentését.

·         Az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges természetes éneklés technikai hátterével.

  

15. A népi furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

·         A furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját.

·         A magyar népzene főbb dialektusaiban a furulyajáték jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjaival együtt.

·         A hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket.

16. A koboztanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg

·         A koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát.

·         A hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését.

·         A hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.

 

17. A tekerőtanítás szakirányú feladatai

A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb.

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára.

·         A hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat.

·         A hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát.

 

18. A zeneművészeti alapvizsga részei

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező.

Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

19. A zeneművészeti záróvizsga részei

A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

B) Néptánc tanszak  

A tanszak feladata

Ismertesse meg a tanulóval

·         A hagyományos népi játékokat.

·         A három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit.

·         A mozgásanyag variációs lehetőségeit.

·         A folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a "nép" műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában.

·         A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait.

  

C) Modern – kortárs tanszak 

1. A Modern-kortárstánc tanszak célja

A modern- és kortárstánc technikák megisme­rése és az előírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlődése, az önálló, kap­csolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása.

A tanszak feladata:

Ismertesse meg a tanulóval

·         A modern-kortárstáncművészet főbb irányzatait.

·         Az irányzatok technikai alapelemeit.

·         A különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit.

·         A  mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait.

·         A harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait.
 

2. A tanszak tantárgyai

A Modern-kortárstánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétű, több irányzatot felvonultató modern-kortárstánc világával.

Az intézmények a moderntánc, illetve a kortárstánc oktatása közül a saját lehetőségeik alapján választhatnak.

Kötelező tantárgyak

·         Moderntánc

-          Táncelőkészítő gimnasztika

-          Esztétikus testképzés

-          Jazz-technika

-          Graham-technika

-          Limón-technika

-          Kontakt-technika

-          Modern jazz-technika

-          Improvizáció

-          Kompozíció

-          Tánctörténet

·         Kortárstánc

-          Kreatív gyermektánc

-          Kortárstánc 1.

-          Kortárstánc 2.

-          Graham-technika

-          Limón-technika

-          Kontakt-technika

-          Improvizáció

-          Kompozíció

-          Tánctörténet

  

D) Társastánc tanszak 

1. A társastánc tanszak célja

A tanszak feladata:

Ismertesse meg a tanulóval

·         A társastánc alapjait.

·         Technikai elemeit.

·         A mozgás kapcsolatát a zenével.

·         A kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését.

2. A tantárgyak helye a tanszak programjában

Gyermektánc: az Előképző 1-2. évfolyamában Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gya­korlatokkal, játékos táncokkal.

Klasszikus balett: a cél és feladat a tanulók izomzatának erősítése, fizikai teherbírásá­nak fokozása, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskultúrájának fejlesztése, plasztikusabbá tétele.

Történelmi társastánc: célja, hogy a tanulók megismerjék a különböző korok táncait. Oktatása azért szükséges, mert a historikus táncokon keresztül jobban megismerik a főtantárgy (társastánc) kialakulásának előzményeit.

Viselkedéskultúra: célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit.

Tánctörténet: cél, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlődéséről, múltjáról, jelenéről.

Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre.

 

E) Képző- és iparművészeti tanszak

1. Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - ala­kítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet.

Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vi­zuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakít­ja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeik­től és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

2. Képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szép­ségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyo­mányok értékeit, az értékmegőrzés formáit.

Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a ta­nult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

3. Értékelés

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli.

A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban osztályzattal kell minősíteni. Az ér­tékelésre vonatkozó javaslatok az egyes tantárgyak, illetve tanszakok anyagában talál­hatók.

4. A program célja

Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:

·         A látás és látványértelmező képesség fejlesztése.

·         A vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:

                                                           - az elemzés,

                                                           - az elvont gondolkodás,

                                                           - a képi gondolkodás,

                                                           - a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés).

·         Jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben.

·         Jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben.

·         A művészettörténet nagy korszakainak ismerete.

·         A vizuális kifejező készség fejlesztése.

 

F) Színművészeti – bábművészeti ág 

1. Az alapfokú színművészeti-bábművészeti képzés célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.
 

2. Általános fejlesztési követelmények

A színművészet területén

Készítse fel a tanulókat

·         Drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására.

·         Különböző színészi technikák tudatos alkalmazására.

·         Színházi improvizációra.

·         Különféle szerepek megformálására.

·         Színházi előadások elemzésére, értékelésére.

A bábművészet területén

Készítse fel a tanulókat

·         A bábjáték alkotófázisaiban való részvételre.

·         A partnerekkel való alkotó együttműködésre.

·         Önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni.

·         Egyes színházi stílusoknak megfelelő játékmódra.

 

3. A képzés struktúrája

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 évfolyam

A képzés tanszakai

·         Színjáték tanszak

·         Bábjáték tanszak

 

4.  A képzés tantárgyai

Színjáték tanszak

Főtárgy: drámajáték (2)  +(1-6. évfolyam), színjáték (7-10. évfolyam)

Kötelező tantárgyak: beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam), mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam)

Kötelezően választható tantárgyak

·         Vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható).

·         Bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható).

·         Tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható).

·         Kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható).

·         Színházismeret (a 3. évfolyamtól választható).

·         Beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható).

 

5. Színjáték tanszak követelményei

Drámajáték

A tantárgy tanításának célja

A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát.

Színjáték

A tantárgy tanításának célja

A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet - ezen belül is elsősorban a színjáték - iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A főtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehető legnagyobb mértékben a tanulók - többségükben tizenéves fiatalok - adottságaihoz és képességeihez igazítsuk; ne feledkeznünk meg arról, hogy nem felnőtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dolgozunk.

Beszédgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez.

Mozgásgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

·         A tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre.

·         A lapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése. 

Tánc- és mozgásszínházi tréning

A tantárgy tanításának célja

·         A tanulók megismertetése fizikai jelenlétük lehetőségeivel, korlátaival, s az ezekből adódó feladatokkal.

·         A mozgáskoordináció és a fizikai képességek fejlesztésén keresztül az önelfogadás lassú folyamatának segítése.

·         Színházi helyzetekben történő, mozgásra épülő feladatok ellátására való alkalmasság megteremtése.

Színházismeret

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy a színjáték tanszak célkitűzései közül a következők megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget:

·         Minél több élő és felvett színházi előadás megtekintésére.

·         A tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére.

Vers- és prózamondás

A tantárgy tanításának célja, hogy a tantárgy megismertesse a tanulókkal

·         Próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken.

·         Vegyenek részt kommunikációs készségüket fejlesztő drámapedagógiai gyakorlatozásokon.

·         Járjanak előadóművészi estekre, szertartásokra, oratórikus előadásokra, s keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videót hallgassanak, nézzenek.

Beszédtechnika

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a tanulókkal a beszéd elméleti alapjait, a magyar nyelv hangzásának követelményeit. A technikai és kommunikációs gyakorlatok segítségével alakítson ki tiszta, érthető és élvezhető beszédállapotot. Beszédhallásuk és -elemző képességük fejlesztésével tegye alkalmassá a tanulókat szóbeli kifejezőképességük fejlesztésére és az elért beszédállapot megőrzésére. Produkciós helyzetben tanulók a beszédet célszerűen és magas színvonalon használják.

 

IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervbe meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

A második évfolyam végén, illetve a magasabb évfolyamokon lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület a szülői belegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a tanulót, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére nem teljesítette.

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, 250 óránál többet mulasztott

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus  hónapban javító vizsgát tehet.

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

 

Részletek
Szülőkategória: Dokumentumtár
Kategória: Pedagógiai program

 

                                                III. Alapfokú Művészetoktatás

 

              1. A művészetoktatás alapvető pedagógiai alapelvei és céljai

      Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében
      folyó nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek
      képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való
      jártasságok megszerzését és gyakorlását.

        A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére,
      tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

        A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség,
      fogékonyság alakítására.

       A művészetoktatás a különböző műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés
       módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés
       eszköztárának gazdagításával a művészet alkalmazására, befogadására
       készítsen fel.

        Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
      Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége
      szerinti önmegvalósítás lehetőségét.

      Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés
      képessége és az egészséges önbizalom.

        Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő
      értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, kultúrájú növendékekkel -
      képességüknek és tehetségüknek megfelelően foglalkozzunk, másrészt
      arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a
      művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több
      művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra.

      Ezt segíti az alkotó pedagógiai légkör, melynek jellemzői egyfelől az igényesség,
      másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása,
      a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom,
      megértés, türelem, igazságosság.

 

            2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

 

       Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett
       vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése.
       A fejlesztés fokozatai:

       „Minőségi" csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló
       tehetségek esetében. („B” tagozat)

        Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden
        nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek.

        A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-
        közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó
        tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően.

          A tehetséggondozás feltételei:

     ·    A tehetségek kutatása, felismerése.

     ·    A megfelelő órakeret, illetve a tárgyi-technikai feltételek biztosítása.

     ·    Napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók között.

     ·    Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással
    szembeni akadályokat. 

        Tantestületünk egységes törekvése a kiemelkedő tehetségek felkutatása,
        gondozása és felkészítése a művészi pályára.

             3. „B” tagozat

         Zenei tanulmányi előmenetelük alapján a hangszeres és a szolfézs tanár
         javaslatára a tanszakvezetők és az iskola vezetés döntése
         szerint kerülnek a legrátermettebb növendékek „B” tagozatra,
         bármely szak 2. osztályától. A kiválasztás a tanszakok egyedi
         sajátosságainak figyelembevételével történik.
         Folyamatosan biztosítjuk az átjárhatóságot az „A” és a „B”
         tagozat között, így lehetőség nyílik a később érő zenei tehetségek
         magasabb osztályokban történő „B” tagozatra irányítására, illetve
        - ha a tanuló nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni az
          emelt szintű követelményeket
        -  az „A” tagozatra való visszavételére. Természetesen a szülőkkel is
          minden esetben egyeztetünk. A rugalmas rendszer félévenként ad
         módot az átsorolásra.  

             4. Negyedévi meghallgatás 

         A „B” tagozatos tanulóknak a tantervi követelmények teljesítésén túl
         kötelező – amennyiben a tanszak tanárai és az iskolavezetés úgy döntenek –
         szerepelniük a negyedévi tanszaki meghallgatáson, amelyet október-november
         folyamán tartunk meg. Ezekre az alkalmakra szakközépiskolai tanár kollégákat
         hívunk meg. A meghallgatást követő konzultáción a tanárok közösen értékelik
         a tanulók teljesítményét, figyelemmel kísérve egyéni fejlődésüket.

             5. A képzés rendje

         A képzés formája: egyéni foglalkozás illetve csoportos oktatás.

         A képzés kimenetei:

                  - Művészeti alapvizsga: az alapfok befejeztével.

                  - Művészeti záróvizsga: a továbbképző befejeztével.

             6. Beiskolázás

           Korhatára: a 6. évet a beíratás évének december 31-ig a betöltött és
                            22 évet be nem töltött tanulók.

                A tanulók felvétele a művészeti iskolába

            Kiselőképző és előképzős csoportokban mód nyílik a művészeti ág
            alapjainak elsajátítására, vagy éppen a leendő hangszer kiválasztására.

            Minden tanév elején (augusztus utolsó ill. szeptember első napjaiban)
            az új növendékek számára meghallgatást tartunk, ahol a hangszert tanító
            kollégák is jelen vannak, hogy felmérhessék, alkalmas-e a jelentkező
            gyermek a választott hangszer tanulására, valamint képet kapjanak a
            hozzájuk kerülő növendék képességeiről. Ezen a felvételi meghallgatáson
            kiemelten az adottságok és készségek megfigyelése a domináns elem.

              7. Zenei készségek felmérése

             Hozott dal éneklése (különböző hangmagasságokról, esetleg
             ritmuskísérettel vagy mérőütéssel) 2-4 ütemnyi ritmus (kettes ütemben)
             visszatapsolása.

              Gyermekdal-szintű dallam visszaéneklése.

              Zongorán egyszerre megszólaltatott hangok számszerű felismerése.

              Új tanuló felvételéről az igazgató - a felvételi meghallgatás alapján az
              iskola tanulói létszámát figyelembe véve - dönt. Ha egy tanszakra több
              jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a felvételi meghallgatás
              eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni.
              A tanulók osztályba sorolására életkoruk, illetve a felvételi
              meghallgatáson nyújtott teljesítményük alapján kerül sor. A főtárgy,
              a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet
              egymástól.

               8. A képzési idő:

                         Előképző          1-2 év (a növendéknek nem kötelező elvégeznie)

                         Alapfok           4-6 év

                         Továbbképző     4 év

                A kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók számára lehetőség a
               „B” tagozatos képzés, amely heti 30 perccel hosszabb főtárgyi órával
               és „B” tagozatos szolfézs tananyaggal biztosítja a növendék magasabb
               szintre való felkészítését.

              9. A képzés struktúrája, tantárgyai, óraterve

                 9.1. Főtárgy

                 A zeneiskolában tanított valamennyi szak, beleértve az előképzőt is.
                (Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie).
                      Hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei
                tanszakok (csoportos)

        „A” tagozaton minimum 2 x 30 perc,

        „B” tagozaton minimum 2 x 45 perc,

                9.2. Kötelező tárgy

                Minden tanszakon szolfézs.

       „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig,

       „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig.

                A képzési idő minimum 2 x 45 perc

                Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). 

               9.3. Kötelezően választható tárgyak

                „A” tagozaton az 5-(6.) évfolyam végéig elmélet: minimum 1x 45 perc

               Elméleti tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
                                         improvizáció (mindezek együttes műveltségi
                                                              programként  is taníthatók);

               Gyakorlati tárgyak: zongora, második hangszer, kamarazene,
                                             zenekar, kórus.

              9.4. Választható tárgyak.

                Az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás,

               „B” tagozaton: elmélet minimum 1 x 45 perc,

                gyakorlat minimum 1 x 30 perc

                (A 45 perces csoportos, a 30 perces egyéni foglalkozás)

               Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
                                               improvizáció (mindezek együttes műveltségi
                                                                   programként is taníthatók);

                                               zongora, második hangszer, kamarazene,
                                               zenekar, kórus, népzene.

                Az elméleti és kamarazene tantárgyak csoportos foglalkozások.

              9.5. A korrepetíció (zongorakíséret)

                A hangszeres (kivéve hárfa, gitár, csembaló, zongora, orgona,
                harmonika, szintetizátor) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó
                kötelező kiegészítő foglalkozás.

                Az óratervi háló szerint: évfolyamtól, tagozattól függően heti 5 – 30 perc
                tanulónként és hetenként.     

               9.6. Hangszeres előkészítő

                  Egyéni: heti 2 x 30 perc

               9.7. Kamarazene

                  Minimum heti 1 x 45 perc.

                 A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2 – 8 fő.

               9.8. Zenekar, kórus

                   Minimum 2 x 45 perc

               9.9. Második hangszer

                   Minimum 1 x 30 perc

         10. A tanulók értékelésének formái

            A művészetoktatásban a beszámoltatásra, az ismeretek számonkérésének
            követelményeire és formáira vonatkozóan irányadónak tekintjük az
           alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában leírtakat.
           Az egyes tanszakok helyi tantervükben konkrétan szabályozzák a kérdést.

           Általánosságban kötelező jellegű beszámolóra a tanév végén kerül sor.
           A növendékeknek beszámoló keretében számot kell adniuk mind technikai
           felkészültségükről, mind előadási készségükről. A beszámoló bizottság előtt
           történik. Hangszeres előkészítő esetén a beszámoló nem kötelező, illetve a
           főtárgy tanár megítélése szerint a növendékkel való rövid foglalkozás
           keretében is meg lehet tartani. A bizottság tagja legalább két, azonos, vagy
           rokon hangszert tanító tanár, valamint az iskola vezetéséből legalább egy
           személy. Az év végi érdemjegyet a vizsgabizottság elnöke, a szaktanár,
           és a tanszak tanárai együttesen állapítják meg. Az értékelés alapja a
           vizsgaprodukció, az éves munka, és a havi osztályzatok. A beszámolón
           nyújtott teljesítmény nem játszik közvetlen szerepet az érdemjegy
           kialakításában. Rendkívül indokolt esetben a főtárgy tanár javaslata
           alapján a beszámolót kiválthatja óraszerű foglalkozás a növendékkel a
           bizottság előtt. A beszámolónak ezt a formáját az igazgató engedélyezi,
           a döntés alapja minden esetben az, hogy a növendéket ne érhesse
           olyan jellegű negatív élmény, ami beidegződésként az egész zenetanulás
           folyamatára gyakorolna rossz hatást.

          Általánosságban elméleti tárgyak esetén a beszámolás év végén
          összefoglaló óra keretében történik, melyen az adott tantárgy tanárán
          kívül legalább egy, azonos, vagy rokon tantárgyat tanító tanár, és lehetőség
          szerint az iskolavezetés egyik tagja is jelen van.

              Ellenőrzés, értékelés

           A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elvét érvényesítjük.

          A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon)
          naprakész a főtárgy tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati
          fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről. A különböző
          tanszakok összehasonlítását  biztosítja a növendékhangversenyek, kiállítások,
         előadások sorozata. Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli
         számonkérés egyensúlyát.

 

            Az értékelés rendszere

          Az előképző osztályban szöveges, egyénre szabott, a hangszeres előkészítő
          osztálytól a főtárgy és szolfézs tárgyból egységesen, osztályzatokkal,
          érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar és
          kórus tantárgyakat. Ezek esetében az év végi értékelés: nem felelt meg,
          megfelelt, jól megfelelt és kiválóan megfelelt.

                11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

           A magasabb évfolyamba lépésről az év végi beszámoló alapján
           dönt a beszámoltatást végző vizsgabizottság. A magasabb évfolyamba
           lépés feltétele a helyi tantervben meghatározott minimális követelményeknek
           való megfelelés.

           Amennyiben a bizottság döntésével a főtárgy tanár nem ért egyet, a magasabb
           évfolyamba lépésről a végső döntést a nevelőtestület hozza meg.

           Elméleti tárgyakból a magasabb évfolyamba lépés feltétele az év közben
           szerzett érdemjegyek alapján kapott legalább elégséges osztályzat.

          Amennyiben a tanuló a minimális követelményeknek nem felelt meg,
          pótvizsgát tehet, annak sikertelensége esetén tanulmányait az évfolyam
          megismétlésével folytathatja, évfolyamonként maximum egy alkalommal.

          Művészeti alapvizsgát tehetnek azok a tanulók, akik a 2000/2001. tanévben
          kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első
         évfolyamán, és elvégzik a tanszakonként előírt alapfokú osztályokat.
         A művészeti alapvizsgát az első továbbképző osztályba lépés feltételeként
         először ezektől a tanulóktól lehet megkövetelni.

               12. Tanulóink munkájának értékelése

                   5 jeles

          A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz.
         Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes.
         A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg
         és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli
         munkái is teljes önállóságra vallanak.

                  4 jó     

         A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és
         jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró
        bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen
        tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség
        nélkül alkalmazza.

                 3 közepes       

        A tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz
        eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető
       mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések
       megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel
       azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat,
       amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni.

               2 elégséges     

      A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak
      eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel,
      jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a
      tantervi anyag biztos alkalmazását (hangokban, intonációban, stb.),
      még a tanár segítségével is. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően
      nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul.

               1 elégtelen      

      A tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni.
      A minimumot sem tudja.

 

       12.1. A tanuló szorgalmának értékelése

 

Szorgalom

 

Példás

 

Jó

Változó

Hanyag

1. Tanulmányi munkája

Céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére

figyelmes, törekvő

ingadozó

hanyag, lassító

 

2. Munkavégzése

kitartó, pontos, megbízható, lankadatlan

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen hullámzó önállótlan

megbízhatatlan, gondatlan

3. Kötelességtudata

kifogástalan, precíz

megfelelő, néha ösztökélni kell

felkészültsége gyakran felületes

felkészültsége állandóan felületes

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása

rendszeres, érdeklődő

előfordul, ösztönzésre dolgozik

ritkán

egyáltalán nem

 

      13. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek
                    és taneszközök kiválasztásának elvei

 

       Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja által
       ajánlott felhasználható irodalomból – és azon kívül is – a szaktanárok
       saját elképzeléseik szerint szabadon válogathatnak anyagot, minden tanuló
       esetén testre szabottan, az évfolyam nehézségi szintjét szem előtt tartva.
       Csoportos tárgyak esetén az alkalmazható tankönyvek kiválasztásánál
       tekintettel kell lenni a csoportok átjárhatóságára, több évfolyam anyagát
       tartalmazó kiadvány használatára. Azonos minőségű és szerkezeti felépítésű
       tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszköz esetén a kedvezőbb beszerzési
       árral rendelkezőt kell előnyben részesíteni. 

       Hangszer és kottakölcsönzés, a gyakorlási lehetőség biztosítása

       Iskolánk tanulói jogosultak az intézményben rendelkezésre
       álló hangszerek használatára ill. kölcsönzésére.

       Az iskola tulajdonában lévő hangszereket csak beiratkozott
        növendékeink használhatják. A kölcsönzési nyilvántartása a
       Hangszerkölcsönzési kötelezvényen történik, amelyet a tanuló törvényes
       képviselője (gondviselője) és a szaktanár ír alá. Az adott szaktanár a
       növendékeinek kiadott hangszerekért leltár szerinti felelősséggel tartozik.
       A tanuló kötelessége, hogy az általa használt – sok esetben nagyértékű –
      hangszert megóvja, azt megfelelően karbantartsa. A hangszerért a tanuló
      gondviselője teljes anyagi felelősséggel tartozik, ill. a kölcsönzés során
      megrongálódott hangszer javításának költségeit is meg kell térítenie.

         14. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános feltételei

              14.1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

 

       Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
       művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen
       elvégezte és a vizsgára jelentkezett.

       Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
       művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen
       elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

 

              14.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei,
                      feladatai meghatározásának módja

 

       A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait
       - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás
      követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.
      A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján
      a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető
      és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.

      A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság
      elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a
      követelményeknek, átdolgoztathatja.

             14.3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei
                      alóli felmentés

 

      Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a
      művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az
      országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként, illetve
      párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt,
      szintet elérte.

      Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán
      tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal,
      akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható.

             14.4. Előrehozott vizsga

 

      Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is
      szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes
      tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói
      jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt,
      egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve
      záróvizsga.

      Táncművészeti ágon tánctörténet tantárgyból előrehozott
      záróvizsga szervezhető.

             14.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

 

       A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán
       vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti
      alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott
      osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye
      öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati
      tantárgyból kapott osztályzat a döntő.

     Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy
     záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti
     alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni.

     Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló,
     aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

     Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló
     valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet
    kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a
    vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie,
    amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

 

 

 

 

 

Részletek
Szülőkategória: Dokumentumtár
Kategória: Pedagógiai program

                                   

                                           HELYI TANTERV
          „Bölcsesség által építtetik a
      ház és értelemmel erősíttetik meg” 

                                            /Salamon/

                    I. Az iskola képzési rendje

 

          1. Képzési specialitások, irányok. Integrált oktatás.
              Gyógypedagógiai tevékenység

              Intézményünk kizárólag integrált nevelés és oktatás formájában olyan érzékszervi
              és testi fogyatékos gyermekek alapfokú oktatását is vállalja, akik egyéb szellemi
              sérülést nem hordoznak, s akik részére a szakértő egészségügyi bizottságok kis
              létszámú osztályközösséget javasolnak.

     ·         Az integráció formája teljes integráció, a sajátos nevelési igényű tanulók nem alkotnak
    külön csoportot, életkoruknak és osztályfokuknak megfelelő csoportban tanulnak.

     ·         Óratervük változatlan. A kötelező órai foglalkozások a minden tanuló számára kötelezően
    teljesítendő óraszámot tartalmazzák.

     ·         Az integráció megvalósulásának szintje a „befogadás”, inklúzió.

     ·         Ennek alapja az egyéni differenciálás.

     ·         Az integrációban részt vevők számára egyéni fejlesztési terv készül.

                     Kiemelt feladat: minden gyerekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat
             meglátni és megkeresni.

                     Az egyéniesített segítséget minden gyereknek meg kell adni, illetve minden gyereket
                     képesség szerint kell terhelni.

                     A tanítási órákon kötelezően igénybe vehető speciális szolgáltatások:

     ·         A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság javaslatainak
    megfelelő oktatási módszerek biztosítása.

     ·         Gyógypedagógiai, illetve fejlesztőpedagógiai megsegítés.

                    A nem kötelező tanórák és az egyéni felzárkóztatás lehetőségei az alábbiak
                    szerint módosulnak:

                    A sajátos nevelési igényű tanulók a Közoktatási Törvénynek, illetve a Tanulási Képességet
                    Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglalt javaslatoknak
                    megfelelően speciális   foglalkozásokon vesznek részt.

                    Ezek az alábbiak lehetnek:

                              Egyéni fejlesztő foglalkozások.

                              Csoportfoglalkozások.

                      A foglalkozások a tanulók egyéni képességeinek, fejlesztési követelményeinek figyelembe
                      vételével történnek.

                      A foglalkozások célja: személyre szabott szakszerű segítségnyújtás.

                      Az eredményesség érdekében a foglalkozások tartalmáról, a választási lehetőségekről
                      a szülőket   is tájékoztatni kell

                      A foglalkozások költségtérítés nélkül vehetők igénybe.

                     A kötelező tanórákon és speciális foglalkozásokon a tananyag elsajátítására, annak
                     módszereire, a tanuló értékelésére vonatkozó szakvéleményeket, javaslatokat figyelembe
                     kell venni.

                    A speciális képzésben résztvevő tanulók az iskola életére,
                    hagyományrendszerére, közösségi életére vonatkozóan semmiféle
                    megkülönböztetésben nem részesülhetnek, ugyanazok a jogok
                    illetik meg, illetve azok a kötelezettségek vonatkoznak, amelyek az iskola
                    bármely tanulójára.

                     Az intézménybe kerülés feltételei (ha a gyermek nem a településen él és sajátos
                     nevelési igényű.

       ·         Az iskola mind tanév elején, mind tanév közben felvesz tanulókat, de
      egy-egy csoportba, egyszerre csak egy tanuló kerülhet be.
      Beillesztésig új tanuló nem vehető fel.

       ·         A más iskolába járó tanulóknak a Tanulási Képességet
      Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság írásos
      szakvéleménye szükséges a felvételhez.

       ·         Adminisztratív formai feltételek: A felvétel követelménye, hogy a szülők
      ismerjék meg az iskola programját, a gyermek egyéni
      fejlesztésével kapcsolatos lehetőségeket, amelyekkel
      az intézmény rendelkezik.

  
         II. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak,
         kötelező és választható tanórai
         foglalkozások, ezek óraszámai és az
         évfolyamonkénti tantervek

 

                    1. Tantervek

                         Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján
                         folyik az oktatás:

 

    ·         HK2003  =  a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának
                        csökkenése miatt módosított  - 2001-ben bevezetett -  helyi tanterv.

    ·         H2004     =   a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az
                        Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján
                         elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

                    2. Óratervek

                        Az 1-4. és az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

 

 

1.

 

 

2.

 

3.

 

4.

 

5.

 

6.

 

7.

 

8.

 

Magyar nyelv és irodalom

 

8+0,5

 

8

 

8

 

7

 

4

 

5

 

4

 

4

 

Történelem

 

-

 

-

 

-

 

-

 

2

 

2

 

2

 

2

 

Angol

 

-

 

-

 

-

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

Matematika

 

4

 

4+0,5

 

3+1

 

3,5+0,5

 

4

 

4

 

3

 

3

 

Informatika

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1

 

1

 

Környezetismeret

 

1

 

1

 

1

 

2

 

-

 

-

 

-

 

-

 

Természetismeret

 

-

 

-

 

-

 

-

 

2

 

2

 

-

 

-

 

Fizika

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1,5

 

1,5

 

Biológia

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1,5

 

1,5

 

Kémia

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1,5

 

1,5

 

Földrajz

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1,5

 

1,5

 

Ének-zene

 

1

 

1

 

1,5

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Rajz

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1

 

1

 

Technika és életvitel

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Testnevelés és sport

 

2,5+0,5

 

2,5+0,5

 

3

 

2,5+0,5

 

2,5

 

2,5

 

2,5

 

2

 

Osztályfőnöki

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1

 

0,5

 

0,5

 

0,5

Tantárgyi modulok

 

 

 

 

 

 

 

 

Tánc és dráma

-

-

-

-

-

-

-

-

Hon- és népismeret

-

-

-

-

0,5

-

-

-

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

Etika

-

-

-

-

-

-

-

-

Mozgókép és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

-

0,5

Egészségtan

-

-

-

-

-

-

-

-

 

Kötött óraszám összesen

 

19

 

19

 

19

 

21,5

 

22,5

 

22,5

 

25

 

25

 

Szabadon tervezhető óraszám

 

 

1

 

1

 

1

 

1

 

-

 

-

 

-

 

-

 

Kötelező óraszám

 

 

20

 

20

 

20

 

22,5

 

22,5

 

22,5

 

25

 

25

Hittan

2

2

2

2

2

2

2

2

 

Összesen

 

 

22

 

22

 

22

 

24,5

 

24,5

 

24,5

 

27

 

27

           Választható órák

           A választható órák számát a Közoktatási Törvény 52.§ 7. bekezdése határozza meg.

            A tanulók által választható órák a következők:

           Matematika, magyar, angol, informatika, hon- és népismeret, énekkar,
           vöröskereszt, tömegsport, felvételi előkészítő foglalkozások, korrepetálások.
 

            4. Egyéni foglalkozások órakerete

                  Egyéni foglalkozás tartható az általános iskolában a kötelező és a nem kötelező tanórai
                 foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – a heti kötelező tanórai
                 foglalkozások 12%-ában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók
                 felzárkóztatása,illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése
                 céljából.

 

Évfolyam

 

Heti kötelező óra

 

 

12%

1 – 3.

20,0 óra

2,4 óra

4 – 6.

22,5 óra

2,7 óra

7 – 8.

25,0 óra

3,0 óra

 

          Ez az időkeret is fokozatosan lép hatályba. A 2004/2005. tanévtől egy-egy százalékkal emelendő:

-     2004/2005. tanév: 6%

-     2005/2006. tanév: 7%

-     2006/2007. tanév: 8%

-     2007/2008. tanév: 9%

-     2008-2009. tanév: 10%

-     2009/2010. tanév: 11%

-     2010/2011. tanév: 12%

Részletek
Szülőkategória: Dokumentumtár
Kategória: Pedagógiai program

 

 

  Család Általános Iskola

  és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

  8373. Rezi Iskola u. 2.

  Tel.: 83/331-006                  E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Tel.: 83/320-107,                 Fax: 83/510-604 

  E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

 

       Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

                           8373 Rezi, Iskola u. 2.

                              Pedagógiai Program

 

  Készítette: Keszey Tivadar

              Intézményvezető

 

  Bevezető

  1. Öndefiníció

  Az oktatásügy terén bekövetkezett alapvető változások a rendszerváltozás
  után lehetővé tették, hogy hiánypótló alapfokú oktatási intézményt
  hozhassunk létre. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a kliensszemlélet
  fölerősödésével meggyőződhettünk arról, hogy kezdeményező törekvéseinkre
  szükség van.

  Mivel a magyar szerves műveltség az előző időszak hivatalos oktatási
  rendszerében nem jelent meg, illetve nem úgy jelentkezett,mint ahogy
  megítélésünk szerint szükséges lett volna, ezért– felfogásunkból
  következően – erre fektettük a fő hangsúlyt. Ennek alapvető formáit a 
  tudás átadásának személyességében, a nevelés kiemelt szerepében,a
  mélyen megélt hitben és a művészeti nevelésben – különösen a népművészet
  értékeinek örökítésében fogalmaztuk meg.

   Mindezzel egy időben készült el a NAT azon formája, mely jelen törvények
  szerint általánosan kötelező érvényű minden oktatási intézmény számára,
  ezért információbázisunk a NAT szellemében épülhetett föl. Így alapvetően
  eleget tudunk tenni az oktatáspolitika követelményeinek és a klientúra
  sajátos igényeinek is.

  Az előző két feltételt kiegészítette sajátos képzettségünk,melynek alapjain
  megszervezhettük az alapfokú művészetoktatást is. A kerettantervi
  kiegészítés csak erősíti, biztonságosabbá teszi pedagógiai elképzeléseinket
  és gyakorlatunkat.

  Az óraközi szünetekben a gyerekek szabad levegőn – az iskolaépületek
  udvarán, a sportpályán vagy a parkban – tartózkodhatnak.

  A testnevelés tanórai részét tornateremben sajátíthatják el tanulóink,
  mely lehetőséget szerződéskötéssel biztosítottuk.

  Az étkeztetés a hivatalos normák szerint történik – közétkeztetést veszünk
  igénybe.

  Az oktatást főállású és óraadó tanárok végzik, de sok egyéb szocializációs
  lehetőséget is fölhasználunk, hiszen körülményeink ezt lehetővé teszik.
  Ezek közül leginkább jellemző a családok bevonása a tanórán kívüli
  tevékenységekbe.

  A hagyományokhoz és az egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások,rítusok,
  felelevenítése átfogja a teljes évkört.

  Mivel adottságaink folytán kiscsoportban működünk, így a felzárkóztatás és
  tehetséggondozás feltétlenül megoldott, hiszen óhatatlanul differenciáltan
  foglalkozunka tanulókkal. Ez nagyban hozzájárul a szociális hátrányok
  kiegyenlítéséhez.

  Rezi községben működik intézményünk székhelyiskolája. Ide 1991-ben hozták
  vissza, a bekörzetesített felső tagozatot. A falu lakóinak
  összefogásával,társadalmi munkával építették fel az új iskolát.
  A község vezetése, lakói mindent elkövettek, hogy a törvényi változások
  ellenére a nyolc osztályos általános iskola minden diákja községükben
  tanulhasson. 2008. szeptember 1-jétől lett intézményünk székhelyiskolája
  a volt Laky Demeter Általános Iskola.

 

  2. Küldetésnyilatkozat

  A legfontosabb célunk, hogy a Család Általános Iskola és Alapfokú
  Művészetoktatási Intézmény egy jól működő intézmény legyen.
  Tantestületünk a tevékenysége során fontos feladatának tartja a 6-14 éves
  korú gyermekek személyiségfejlesztését, jó színvonalú nevelését-oktatását.
  Az iskolai életünk szervezése során szoros egységnek tekintjük a tanórai
    és a tanórán kívüli tevékenységek összehangolását.Küldetésünknek tekintjük,
  hogy gyermekeink megismerjék és gyakorolják a krisztusi tanítást,
  az ortodox vallási gyakorlat formáiban ismerjék fel e tanítás lényegét.
     A tanulásszervezés során fontos feladatunknak tekintjük a hit- és
  erkölcsoktatást, tehetséggondozást,a művészeti nevelést és a
  felzárkóztatást.Tanulóinkat folyamatosan készítjük fel az információs
     társadalom új igényeire és szükségleteire: számítógép használat,
  idegennyelvtudás, könyvtárhasználat, hiszen állandó önművelés nélkül ma
  már nem boldogul senki a mindennapi életben. Ehhez szorosan kapcsolódó
  elkötelezettségünk,hogy tanítványainkat a káros szenvedélyek nélküli
     egészséges életmódra neveljük, amelyben a szabadidő hasznos eltöltése
  is fontos szerepet kap. Az új értékek és kihívások mellett fontosnak
  tartjuk a lakóhelyhez való kötődés kialakítását, valamint olyan viselkedési
  formák kialakítását, amelyekben a keresztény hit, a fegyelem, segítőkészség,
  udvariasság, idősek tisztelete szerepet kap.

  Pedagógiai programunkat a Nemzeti Alaptantervre építettük a helyi igények
  (fenntartó, szülők, tanulók)és a lehetőségek figyelembevételével, hogy
  reális és megvalósítható legyen.
     Mindannyian érzékeljük az utóbbi években, hogy a társadalom fokozott
  mértékben differenciálódott. Növekszik a hátrányos helyzetű,
  veszélyeztetett gyerekek száma, felborulnak a normális értékrendek.

  A tanév eleji felmérés alapján székhelyiskolánk tanulónak 21%-a
  hátrányos helyzetű, 8%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A családok
  életstílusa, kulturális szintje és anyagi helyzete egymástól nagymértékben
  eltér. A diákok egy része olyan családi modellt hoz, melyből hiányzik az
  anyai, vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekre fordított idő,
  hiányzik a keresztény értékrend.

  A vallásgyakorlat egyes területeire az iskolának fokozatosan kell
  bevezetni azon diákjainkat, akiket a szülők azért írattak be az iskolába,
  hogy hitüket megismerjék, illetve abban növekedjenek.

  Tudatosan törekszünk a tanulók szüleivel való tartalmas, kölcsönös
  információn alapuló kapcsolattartásra. Mindent elkövetünk, hogy
  megszüntessük az esélyegyenlőtlenségeket, megakadályozzuk a lemorzsolódást,
  s hogy teret adjunk a gyermeki önállóság, a kreativitás, az egyéni értékek
  és képességek kibontakoztatására.   

  Biztosítjuk, hogy minden tanulónk stabil alapkészségekre építhesse további
  tanulmányait. Módszertani megújulással, az órák minden percének alapos
  megtervezésével kívánjuk elérni, hogy felvehessék a versenyt kortársaikkal
  városi, megyei és országos szinten egyaránt.

  Munkánk során számítunk a gyerekek, szülők, fenntartó, vagyis az iskola
  partnereinek támogatására, és segítő véleményére intézményünk működésével
  kapcsolatban.

  Alapvető célunk, hogy a nevelés-oktatási feladatainkat hitünkre alapozva
  magas színvonalon végezzük, amelyhez folyamatosan keresni fogjuk az új és
  hatékony módszereket, megoldásokat.

  3. A pedagógiai program törvényi háttere

  •   1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.
  •   11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a közoktatási intézmények működéséről.
  •   243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a NAT kiadásáról.
  •   17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról.
  •   27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás         
  •    követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról.
  •   28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról.
  •   2/2005. (III. 1.) OM. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek
  •    óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai 
  •    oktatásának irányelvei kiadásáról.
  •   Egyházi törvény
  •   A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a
  •   2002. évi IX. tv.
  •   Alapító okirat

   A Közoktatási Törvény 48.§-ban az iskolai Pedagógiai programot két
   nagy részre tagolja:
                                                    NEVELÉSI PROGRAM
                                                    HELYI TANTERV

   „ A nevelési program és a helyi tanterv természetesen a továbbiakban
   is szoros egységet alkot. A nevelési programban kitűzött célokat
   elsősorban a tanítás-tanulás folyamán a helyi tanterv megvalósításával
   éri el az iskola.”

 

  4. Az intézmény működésének alapdokumentuma: az Alapító okirat

    1. Az intézmény neve:     Család Általános Iskola és
                           Alapfokú Művészetoktatási Intézmény  

       Székhelye:               8373 Rezi, Iskola u. 2. 

    2. Az intézmény alapítója:   Keszey Tivadar     
                               egyéni vállalkozó 
                                                                                   
                          8360 Keszthely, Dózsa Gy. u. 7/a

    3. Az intézmény fenntartója: Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus –    

                                    Magyarországi Orthodox Exarchátus  

       Székhelye:                     1015 Budapest, Toldy u. 60.                                              

    3.1. Az alapító az intézmény fenntartói és alapítói jogát az
         1993. évi LXXIX. tv.102. § (9) a./ pontja alapján 2009. augusztus 31.
         hatállyal a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi
         Orthodox Exarchátus-ra (székhelye: 1015 Budapest, Toldy u. 60.)
         ruházza át.

    4. Az intézmény felügyeleti szerve: Mindenkor illetékes főjegyző

    5. Az intézmény működési (beiskolázási) területe: Országos.  

    6. Az intézmény jogállása: A közoktatásról szóló 1993. évi
       LXXIX. Tv. 37. §. (1) alapján jogi személy.

    7. Az intézmény típusa: többcélú intézmény, amelynek intézményegysége

                            általános iskola és alapfokú művészetoktatási
                                              intézmény     
                                                                 OM azonosító: 037492

    8. Az intézményben az évfolyamok száma:

              általános iskola: 8 évfolyam

       alapfokú művészetoktatás évfolyamai:    

      táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet ágazatokon: 

               - előképző:             2 évfolyam

               - alapfok:              6 évfolyam

               - továbbképző:          4 évfolyam  

      zeneművészet ágazaton:

               - zeneóvoda

               - előképző:                2 évfolyam                             

               - hangszeres előkészítő:   1 évfolyam

               - hangszeres képzés:       6 évfolyam

               - hangszeres továbbképzés: 4 évfolyam

     9. Az intézmény székhelyén, telephelyein és tagintézményében

        az oktatás munkarendje: nappali

    10. Az intézmény alapfeladatai:

        Szakágazat: 8520 –  Alapfokú oktatás 

    11. Az intézmény kiegészítő tevékenysége:    

    8520111     Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,
                oktatása alsó tagozaton (1-4. évfolyam).

    8520211     Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,
                oktatása felső tagozaton (5-8. évfolyam).

    8520121     Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók
                (enyhe fokban: mozgáskorlátozott, látás- és hallássérült,
                értelmi fogyatékos, valamint autista) nappali rendszerű
                nevelése, oktatása (1-4. évfolyam).

    8520221     Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók
                (enyhe fokban: mozgáskorlátozott, látás- és hallássérült,
                értelmi fogyatékos, valamint autista) nappali rendszerű
                nevelése, oktatása (5-8. évfolyam).

    8559111     Általános iskolai napközi otthoni nevelés.
                                     Általános iskolai tanulók nappali rendszerű
                iskolaotthonos nevelése, oktatása.

                Általános iskolai tanulók nappali rendszerű képesség
                kibontakoztató nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon.

                Általános iskolai tanulók nappali rendszerű integrált
                nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon.

    8559141     Általános iskolai tanulószobai nevelése.

    8559151     Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai
                tanulószobai nevelése.

    8559121     Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése,
                oktatása.

    8520211     Általános iskolai tanulók nappali rendszerű
                képességkibontakoztató nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon.

                Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,
                oktatása emelt szintű oktatása.

                Általános iskolai tanulók nappali rendszerű integrált
                nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon.

   8520311     Alapfokú művészetoktatás zeneművészet ágon.

   8520321     Alapfokú művészetoktatás táncművészet, képző- és iparművészet,
               szín- és bábművészet ágakon.

   9312041     Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása.

   8690421     Ifjúság-és egészségügyi gondozás.

   9101231     Iskolakönyvtári szolgáltatás.

   4799011     Közreműködés a tankönyvellátásban.

   5629131     Iskolai intézményi étkeztetés.

               Intézményben rászorultság alapon szervezett étkeztetés 100%-os
               normatív térítési díj-kedvezményre jogosult gyerekek szervezett
               intézményi étkeztetése.

 

   11. Az intézmény kiegészítő tevékenysége

 

   8901111     Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex
               tevékenységek és programok.

   8901151     Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű
               gyermekek, fiatalok részére.

   9001211     Zeneművészeti tevékenység.

   9001221     Táncművészeti tevékenység.

   8559313     Nem szakmai felnőtt és egyéb oktatás.

   8559323     Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás.

               Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

      Viselkedési, beilleszkedési és magatartási zavarral, valamint
      tanulási nehézségekkel és tanulási zavarral küzdő (diszlexiás,
      diszgráfiás, diszkalkuliás) tanulók rehabilitációs foglalkozása.

 

   12. Az intézmény vállalkozási tevékenysége: nincs.

   13. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jog:

       Keszey Áron, Keszey Borbála, Keszey Vajk, Keszey Zsombor,
       Keszey Tivadar, Molnár Zsuzsanna

         8360 Keszthely, Dózsa Gy. u. 7/A.

       Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Orthodox
                                           Exarchátus

         1015 Budapest, Toldy u. 60. 

       Aranyszil Nonprofit Kft.

         8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.

       Bethlen Gábor Honvéd Kulturális Egyesület

         8360 Keszthely, Kossuth u. 69.

       Zalaszántó Község Önkormányzata

         8363 Zalaszántó, Fő u. 50.

       Alsópáhok Község Önkormányzata

         8394 Alsópáhok, Fő u. 65.

       Rezi Község Önkormányzata

         8373 Rezi, Kossuth L. u. 35.

       Dr. Aikelin Zsófia

         8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.

       Alsógödi Római Katolikus Egyházközség

         2131 Göd, Pesti út 73.

       Zala Megyei Közgyűlés

         Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.

        A fenntartó bocsátja rendelkezésre a működés megkezdéséhez szükséges
        vagyont. Az ingó és ingatlan vagyont a tulajdonos jóváhagyása nélkül
        megterhelni és  elidegeníteni nem lehet.

   14. A tevékenység jellege:

        Önállóan működő és gazdálkodó

   15. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje

       Az intézmény élén a fenntartó által kinevezett igazgató áll.
       Az intézmény igazgatója felett a fenntartó gyakorolja a munkáltatói
       jogokat.

       Az intézmény minden más alkalmazottja felett az igazgató gyakorolja a
       munkáltatói jogokat.

 

   16. Az intézmény képviseletére jogosult

       Az intézmény igazgatója és az általa meghatalmazott személyek.

   17. Az intézmény telephelyei

        8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.

        8360 Keszthely, Kossuth L. u. 69.

        8353 Zalaszántó, Fő u. 1. ( Gersei Pethő ÁMK Általános Iskolája
                                    épületében.)

        8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 4.(Művelődési Ház épületében.)

        8373 Rezi, Arany János u. 1.(Művelődési Ház épületében.)

        8360 Keszthely, Zöldmező u. 2.(Zöldmező Utcai Általános Iskola,
                           Diákotthon és Speciális Szakiskola épületében.)

        8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.(Dr. Aikelin Zsófia magánrendelője
                                      épületében.)

 

   18. Az intézmény tagintézménye

        2131 Göd, Pesti út 73. (Alsógödi Római Katolikus Egyházközség
                                épületében.)

   19. Alapfokú oktatás a székhelyen:

        8373 Rezi, Iskola u. 2.

       Általános iskola: 200 fő

       Képző- és iparművészet ágazat (festészet, grafika, kézműves
                                      tanszakokon): 60 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Rezi Község Önkormányzata

                                             8373 Rezi, Kossuth L. u. 35.

       Felvehető maximális létszám: 260 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

   20. Alapfokú oktatás az intézmény telephelyein:

       8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.

       Általános iskola: 68 fő

       Alapfokú művészetoktatás, zeneművészeti ág: 210 fő 

       Zeneművészeti ág tanszakai: zongora, hegedű, magánének, gitár, klarinét,
       furulya, trombita, tenorkürt, szolfézs, zenetörténet, kamarazene népi
       furulya, népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő, duda, tekerőlant, citera,
       népi ének, népi kamarazene.

       Felvehető maximális létszám: 278 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

       Az ingatlan tulajdonosai: Keszey Áron, Keszey Borbála,
                                 Keszey Vajk István, Keszey Zsombor
                  8360 Keszthely, Dózsa Gy. u. 7/a sz. alatti lakosok

       Az ingóságok tulajdonosa: Aranyszil Nonprofit Kft.
                                 8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.

                                 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 69.

       Táncművészet ágazat (néptánc tanszakon): 300 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Bethlen Gábor Honvéd
                                                kulturális Egyesület

                                    8360 Keszthely, Kossuth L. u. 69.

       Felvehető maximális létszám: 300 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                    8353 Zalaszántó, Fő u. 1.

       Szín- és bábművészet ágazat (színjáték alapismeretek, színjáték
                                    tanszakokon): 30 fő

       Táncművészet ágazat (néptánc tanszakon): 100 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Zalaszántó Község Önkormányzata

                                                8363 Zalaszántó, Fő u. 50.

       Felvehető maximális létszám: 130 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                   8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 4.

       Képző- és iparművészet ágazat (festészet, grafika, kézműves
                                      tanszakokon): 40 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Alsópáhok Község Önkormányzata

                                                 8394 Alsópáhok, Fő u. 65.

       Felvehető maximális létszám: 40 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                  8373 Rezi, Arany János u. 1.

       Táncművészet ágazat (néptánc tanszakon): 60 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Rezi Község Önkormányzata

                                              8373 Rezi, Kossuth L. u. 35.

       Felvehető maximális létszám: 60 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                  8360 Keszthely, Zöldmező u. 2.

       Képző- és iparművészet ágazat (festészet, grafika, kézműves
                                      tanszakokon): 20 fő

       Táncművészet ágazat (néptánc tanszakon): 40 fő

       Szín- és bábművészet ágazat (színjáték alapismeretek, színjáték
                                     tanszakokon): 40 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Zala Megyei Közgyűlés

                                       8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.

       Felvehető maximális létszám: 100 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                       8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: dr. Aikelin Zsófia

                                       8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.

   21. Alapfokú művészetoktatás a tagintézményben:

                     2131 Göd, Pesti út 73.

      - Zeneművészeti ág: hegedű, fuvola, zongora, magánének, gitár, gordonka,
        szolfézs, zenetörténet, kamarazene; népi hegedű, duda, népi ének, népi
        furulya, népi kamarazene: 120 fő

      Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Alsógödi Római Katolikus
                                                   Egyházközség

      Felvehető maximális létszám: 120 fő

                                   2131 Göd, Pesti út 73.

      Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

 

    22. Felvehető maximális tanulólétszám: 1288 fő

        Általános iskola: 268 fő

        Alapfokú művészetoktatás: 1020 fő

      Művészeti áganként:

      Zeneművészet: 330 fő

      Táncművészet: 500 fő

      Képző- és iparművészet: 120 fő    

      Színművészet- és bábművészet: 70 fő

 

      Záradék:

       A jelen alapító okirat célja, hogy az eredetileg Család Iskola,
       Család Óvoda és Zeneiskola néven 1994-ben kelt jelen alapító okirat
       szövegét a 2009. június 24-ig alkalmazott időközi módosításokkal
       együtt egységes szerkezetbe foglalja.

       A jelen okiratban nem szabályozott egyéb kérdésekre az 1993. évi
       LXXIX. tv., annak módosításai és végrehajtási rendeletei, valamint
       a vonatkozó egyéb jogszabályok és az intézmény Szervezeti és Működési
       Szabályzatának rendelkezései az irányadók.

       Az intézményt a Zala Megyei Önkormányzat Főjegyzője veszi
       nyilvántartásba az alapító okirat aláírásának napjára visszamenő
       hatállyal.

       Az alapító kötelezettséget vállal, hogy a jelen alapító okiratot
       legkésőbb az aláírástól számított 30 napon belül a főjegyzőnek
       nyilvántartásba vétel céljából beterjeszti.

 

       Keszthely, 2010. május 12-én.

 

 

                                               Kalota József

                                 Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus –

                                      Magyarországi Orthodox Exarchátus

                                         1015 Budapest, Toldy u. 60.

 

    5. Intézményünk elvárásai keresztény iskolaként 

     Az egyház, mint az iskola fenntartója tudatában van annak, hogy egy
     már működő intézményt vett át, pedagógusokkal és tanulókkal együtt.
     Ezért tiszteletben tartja mindenkinek a személyes meggyőződését.

     Keresztény iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes
     egyházi hatóság vagy bejegyzett egyházi jogi személy tart fenn,
     vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el.
     A Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt a
     Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox
     Exarchátus saját közoktatási intézményének ismeri el.

     A keresztény iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van.
     "Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az
     embert." Minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és
     megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni.

     A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy
     megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a
     természetfeletti igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék
     önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a
     középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe.

    Erkölcsi elvárások a pedagógusoktól

    A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat.
    Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. A pedagógus
    nyitott legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe
    és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás,
    amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy
    önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak
    vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is.
    Tudatában kell lennie annak, hogy saját életpéldájával nevel.

    Erkölcsi elvárások a diákoktól

    Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és
    felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne
    akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait.
    Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megismertetjük vele a
    kereszténység alapelveit, megszerettetjük vele a csöndes
    szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet
    adunk a kezébe.

 

    Erkölcsi ajánlások a szülőknek

    Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét.
    A szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola keresztény jellegét,
    ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, az iskolával kapcsolatos
    problémáikat az érintettekkel beszéljék meg.

 

 

 

  1. Júniusban
  2. Májusban
  3. Áprilisban
  4. Márciusban

Alkategóriák

Általános iskola Cikkek száma:  33

Dokumentumtár Cikkek száma:  23

Házirend Cikkek száma:  3


Alapító okirat Cikkek száma:  1


Pedagógiai program Cikkek száma:  9


SZMSZ Cikkek száma:  1


Munkaterv Cikkek száma:  1


Különös közzétételi lista Cikkek száma:  2

 

Projektek Cikkek száma:  10

Szeptember Cikkek száma:  1


Október Cikkek száma:  1


November Cikkek száma:  1


December Cikkek száma:  1


Január Cikkek száma:  1


Február Cikkek száma:  1


Március Cikkek száma:  1


Április Cikkek száma:  1


Május Cikkek száma:  1


Június Cikkek száma:  1