A 2024. évtől hatályos Pedagógiai Program innen tölthető le.
V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és
szorgalmának ellenőrzése és értékelése, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, félévkor és tanév végén, illetve év elején az ismétlés után a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában:
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
· KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
· JÓL TELJESÍTETT
· MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
· FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Teljesítmény |
Érdemjegy
|
0-33 % |
elégtelen (1) |
34-50 % |
elégséges (2) |
51-75 % |
közepes (3) |
76-90 % |
jó (4) |
91-100 % |
jeles (5) |
A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, a második évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatokról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
Példás (5) az a tanuló, aki:
Jó (4) az a tanuló, aki:
Változó (3) az a tanuló, aki:
Rossz (2) az a tanuló, aki:
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, a második évfolyam első félévében az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
Példás (5) az a tanuló, aki:
Jó (4) az a tanuló, aki:
Változó (3) az a tanuló, akinek:
Hanyag (2) az a tanuló, aki:
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
Az iskolai jutalmazás formái
· Szaktanári dicséret.
· Hitoktatói, lelki vezetői dicséret.
· Napközis nevelői dicséret.
· Osztályfőnöki dicséret.
· Igazgatói dicséret.
· Nevelőtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
Azt a tanulót, aki
Az iskolai büntetések formái
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - ellehet térni.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
VI. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvénysülnek:
A házi feladat évfolyamonként a tantervi követelményekhez igazodik. Mindenkor a tanóra anyagának elsajátítását, elmélyítését, begyakorlását szolgálja.
A házi feladat a tantárgy jellegétől függően írásbeli és/vagy szóbeli, esetenként szorgalmi többletfeladat vagy gyűjtőmunka.
A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, azt minden esetben javítani kell.
A szóbeli házi feladat elősegíti a szókincs bővítését, s a szóbeli kifejezőkészséget fejleszti.
A szorgalmi feladat és a gyűjtőmunka a többletterhet is elbíró tanulók önkéntes vállalása: a kreativitást fejleszti, s az önállóság fejlesztését szolgálja.
A házi feladatnál figyelembe vesszük a tanulók képességeit, ezért a differenciált házi feladat lehetőségeit kihasználjuk.
A tanítási szünetekre és hétvégére adott házi feladat a felzárkóztatást és a tehetséggondozást szolgálja.
VII. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az alsós munkaközösség és szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
· A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
· Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
· A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
VIII. Tanulói jogviszony
Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg - az iskola profiljába illő minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.
Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének figyelembe vételével, az iskola igazgatója dönt.
A tanulói jogviszony a 8. osztály sikeres befejezésével szűnik meg. Alsóbb évfolyamokon a tanulói jogviszony megszűnéséhez a szülő írásbeli kérelme szükséges.
1. A tanulói jogviszony megszűnése
A Közoktatási Törvény 75. §-a alapján a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti, szülői kérésre a tantestület jóváhagyásával 18 éves korig megmaradhat a tanulói jogviszony.
A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanulót más iskola átvette, az átvétel napján.
A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni.
A tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés napján.
Az iskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.
Kizárás fegyelmi határozattal, ha a kötelező foglalkozásokról a törvényben meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
A tanuló tanulmányai folytatására egészségileg alkalmatlanná vált.
Halálozás esetén.
Az iskolai végzettséget a bizonyítványban és az anyakönyvben rögzítjük.
IX. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatások
1. Szakkörök
A szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével a nevelőtestület javaslata alapján indítunk. A szakkörbe való jelentkezést a szakkörvezető az osztályfőnökkel történő megállapodással indítja be. A szakkörön való részvétel egész évre szól.
2. Korrepetálások
A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése, így az alapkészség tárgyak tantervi követelményei teljesítése: - felzárkóztatás.
Az alsó tagozat korrepetálása órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik.
A felső tagozatos tanulók részére a szaktanárok által kijelölt időpontban tartunk korrepetálást, és a szaktanárok által megnevezett tanulóknak a részvétel kötelező.
3. Tanulmányi kirándulás
Évfolyamonként a tananyaghoz kapcsolódóan a szülők igényeit figyelembe véve szervezik az osztályfőnökök és a szaktanárok a tanulmányi kirándulásokat.
4. Napközi otthon
A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – a szülők igénye alapján – iskolánkban tanítási napokon a délutáni időszakban kettő napközis csoport működik az 1-4. évfolyamon és az 5-8. évfolyamon. A nyári tanítási szünetben összevont napközis-otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők gyermekeik számára igénylik.
5. Könyvtár, Internet használat
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Diákjaink 100 %-a beiratkozott a könyvtárba. A tantervi követelményeket a könyvtárban tartott órákkal biztosítjuk. A számítástechnika szaktanterem ad lehetőséget tanulóink részére az Internet használatára.
6. Sportkör
Az iskola minden tanulója automatikusan tagja az iskolai sportkörnek, részesül a mindennapos testnevelésben, testnevelési órákon, tömegsport órákon és a szakkörökön. A tanulók nyári elfoglaltságainak biztosítására táborozásokat szervezünk, ezekre jelentkezhet a megjelölt korcsoportból bárki, aki vállalni tudja a felmerülő költségek fedezését.
7. Hit és vallásoktatás
Az intézményben a területileg illetékes, bejegyzett katolikus egyház – az iskola nevelő és oktató tevékenységével együttműködve – hit- és vallásoktatást szervez. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára kötelező. Az egyes rendezvényekre meghívjuk a különböző keresztény egyházak képviselőit.
8. Étkezés
Az étkezést az intézmény tanulói és dolgozói részére az Önkormányzat Konyhája biztosítja. Egy hónapra előre készítik el az étlapot az igazgató jóváhagyásával. A napközisek napi háromszori, a menzások napi egyszeri étkezést kapnak. A térítési díjakat havonta előre jelzett időpontban az iskolatitkár szedi be.
X. Az iskolai élet munkarendje
1. Általános munkarend
Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 16 óráig tart nyitva. A szülői értekezlet és a fogadóóra időpontja ettől eltérhet.
Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.
A reggeli ügyelet 7.30 órakor kezdődik és 8.00 óráig tart.
Az iskola ajtaját 7.30-kor nyitjuk, 7.45-kor zárjuk. Eben az időben kell a diákoknak az iskolába érkezniük. Amennyiben három alkalommal késik a tanuló az igazolatlan órát von maga után. Az igazolatlan órák utáni következményeket a Házirend tartalmazza.
A tanítás kezdete 8.00 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend határozza meg.
Az iskolai tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 12 és 14 óra között kell lebonyolítani.
Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.
A szorgalmi idő előkészítése augusztus 21-től kezdődik, és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat.
XI. Iskolahasználók az iskolai közéletben
1. Diákönkormányzat ( DÖK ) szervezete és működése
A diákönkormányzat szervezeti felépítése
· Tanulóközösségek
Az iskola tanulói közül 4. osztálytól osztályonként két fő képviselőt választanak, akik képviselik az őket választó tanulóközösségeket a diákönkormányzat ülésein, iskola vezetőségében, illetve tájékoztatják megválasztóikat az iskolai vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról.
· A diákönkormányzat vezetősége
A diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai egyénileg titkos szavazással választják meg.
A diákönkormányzat vezetősége tíz főből áll.
A vezetőség tagjai közül a következő tisztségviselőket választja meg:
elnök
elnökhelyettes
iskolai ügyelet felelőse
tisztasági pontozás felelőse
A diákönkormányzat diákvezetője a vezetőség elnöke.
· Képviselet, kapcsolattartás
A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban a diákönkormányzatot segítő pedagógus (a tantestület által erre a feladatra megbízott nevelő) képviseli.
A diákönkormányzat célja, feladata
· Az iskola gyermek-önkormányzati szerve.
· Feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
· A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
· A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében, azok végrehajtásában
- iskolai ügyelet
- tisztasági verseny
- tanulmányi munka
- túrák, kirándulások szervezése
- kulturális programok szervezése (színházlátogatás, Ki Mit Tud?)
- faliújság gondozása
- iskolaújság szerkesztése
- iskolarádió
- társadalmi munka akciókat szervez (hasznos anyaggyűjtés)
- az iskola hagyományos rendezvényeinek segítése (Farsang, Gyermeknap)
- diákközgyűlés összehívása
A diákönkormányzat tagjainak jogai, kötelességei
· Joga
- Az intézmény éves programjához a gyermekek javaslatainak összegyűjtése,
- Ajánlás a házirend összeállításában,
- Véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintő valamennyi kérdésben,
- Véleményezési joga van a tanulókat érintő pénzeszközök – közösségi jövedelmek – felhasználásában.
· Kötelessége
- A rendszeres részvétel a diákönkormányzat ülésein,
- Javaslatok továbbítása,
- Kapcsolattartás a nevelőtestülettel.
Vélemények javaslatok továbbításának fórumai
- osztályfőnöki órán,
- Diák-önkormányzati ülésen,
- a nevelőtestület értekezletein.
XII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával,
nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések
Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.
2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
A munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
3. A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
- Az iskola igazgatója.
- A nevelőtestület bármely tagja.
- A nevelők szakmai munkaközösségei.
- A szülői munkaközösség.
- Az iskola fenntartója.
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg nyomtatott vagy elektronikus formában:
- Az iskola fenntartójánál.
- Az iskola honlapján.
- Az iskola irattárában.
- Az iskola könyvtárában.
- Az iskola nevelői szobájában.
- Az iskola igazgatójánál.
XII. Az iskola vallásos programjai, ünnepeink, rendezvényeink, hagyományaink
1. Az iskola vallásos programjai, egyházi ünnepei
A keresztény pedagógia alapköve: „a közösség nevel közösséget” elv. A keresztény személyiség kialakítása a hiteles keresztény példaadás során valósul meg. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy ők szeretve vannak Isten által, és ők is képesek más embert szeretni, megörvendeztetni. A vallási nevelés nem egyenlő a hitoktatással, amely a vallási ismeretek tényszerű elsajátítása. A vallási nevelés az iskola egészében valósul meg. Célunk, hogy az iskola arculatát, programjait, tanáraink és diákjaink gondolkodásmódját, beszédstílusát a keresztény értékek inspirálják.
Eszközeink és lehetőségeink
Egyházi ünnepek
szeptember 8. Kisboldogasszony. Szűz Mária születése
szeptember 14. A Szent Kereszt felmagasztalása
november 21. Szűz Mária bevezetése a templomba
december 6. Szent Miklós püspök ünnepe
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
december 25. KARÁCSONY Jézus születése
december 26. Mária Istenanyasága
december 27. Szent István első vértanú ünnepe
január 6. Vízkereszt, Jézus megkeresztelkedése
február. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony
március-április Húsvét. Jézus Krisztus feltámadása
április-május Áldozócsütörtök. Az Úr Jézus mennybemenetele
május-június Pünkösd. A Szentlélek eljövetele
2. Hagyományok
Szervezeti hagyományok
Pünkösdi király választása (a diákönkormányzat szerepét tölti be a tagintézményben)
Ügyelet, tisztaság
Tantárgyi hagyományok
Belső matematika verseny
Helyesírási verseny
Rajzverseny
Belső tantárgyi versenyek
Játékos edzettségi versenyek
Rendezvényeink
Tanévnyitó, ballagás, tanévzáró
Állami és nemzeti ünnepek
Táborozások
Kirándulások
Hagyományok
Mihály-napi vásár
András-napi tekerős találkozó
Lucázás
Szent Miklós járás
Márton-napi rétesnyújtás
Fehérvasárnapi határjárás
Pünkösdölés
Pünkösdikirály-választás
Szent Iván-éji tűzgyújtás
Környezethez, viselkedéshez kapcsolódó hagyományok. A pedagógusok a környezetet a tanulókkal együtt tartják rendben – esztétikailag is. Az évkör hagyományrendszere e tekintetben számunkra kiemelkedő útmutatás.
Az intézmény nevéből adódó tevékenységek („család”) eleve meghatározók. Minden családban előforduló magatartás- és viselkedésforma, mely pozitív előjelű, folyamatosan minta számunkra.
A dekorációknál az ízlésesség, aktualitás legyen a mérvadó, és kapjanak méltó helyet a nemzeti ünnepek, hagyományok.
Az állami, magyar címer valamint a kereszténységet jelölő kereszt méltó helyen legyen elhelyezve.
Az udvar és az iskola környékének gondozása a pedagógusok és a tanulók feladata. A környezet tisztításában a tanulók rendszeresen részt vesznek. A kis fák, kerti növények ültetése, gondozása a pedagógus irányításával a tanulók feladata.
Ugyancsak feladatunknak tekintjük a Keszthely városához, illetve Rezi községhez fűződő egészséges lokálpatriotizmus természetessé válását. Növendékeink a nevelési folyamat során ismerjék meg az állami, városi, községi önkormányzati rendezvényeket is.
XIII. Egészségnevelési program
Egészségesen élni jó!
„Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége.”
Platon
1. Helyzetelemzés
Az iskola működése egészségnevelési szempontból
Az oktatás - nevelés folyamatában az egyik legfontosabb vezérelv a tudatos egészségre nevelés és az egészség értékként kezelése. Tehát a téma jellegéből, fontosságából adódóan váljon mindenki legfontosabb feladatává.
Pályázati pénzösszegből tervezzük az iskola pedagógusainak és diákjainak szakemberek drogmegelőzéssel kapcsolatos előadásait.
Iskolánk alkalmas arra, hogy tanulóinak az adott tárgyi és megfelelő személyi feltétekkel változatos szabadidős tevékenységet nyújtson.
2. Célkitűzéseink
Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: ahol az egészségnevelési és környezetnevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskolai nevelésnek és oktatásnak.
Az iskola egészségnevelési tevékenységrendszerének céljai
3. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai
· A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.
· Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.
· A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
- táplálkozás
- a drogprevenció legális és illegális anyagok (alkohol, kábítószer,
Dohányzás, gyógyszerek),
- a családi és kortárs kapcsolatok,
- a környezet védelme,
- az aktív életmód, a sport,
- a személyes higiénia,
- a szexuális fejlődés,
- a mentális egészség,
- az életvitel – napirend területén.
· Tanulóink tudjanak elutasító magatartást kialakítani a legális és illegális szerekkel szemben.
· Kiemelt szerepet szánni a testnevelésnek, a mozgás különféle formáinak, a tömegsportnak és a gyógy-testnevelésnek.
· Az egészséges életmód és életvitel komplex módon jelenjen meg az iskola minden területén.
4. Tevékenységi területek
Az összes tantárgyi órán hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő egészségvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élethez szorosan kapcsolódóak.
A tanórán kívüli tevékenység az iskola szervezetében
Iskolán kívüli tevékenységek
Felelősségi körök
Iskola vezetői.
Szaktanárok.
Szakkörvezetők, szakedzők.
Munkaközösségek, mk. vezetők.
Osztályfőnökök.
Nevelőtestület.
Diákönkormányzat, diák-önkormányzati vezetők.
Szabadidő szervező.
Gyermek- ifjúságvédelmi felelős.
Egészségügyi szolgálat.
Rendőrség.
Az iskola egészségnevelési programjával együttműködő szervezetek
Egészségügyi Szolgálat (fogorvos, iskolaorvos, védőnők)
Családsegítő Központ
Gyermekjóléti Szolgálat
Nevelési Tanácsadó
Gyermekpszichológus
Gyermekpszichiátria
ÁNTSZ
Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
Vöröskereszt
Rezi Gyermekekért Alapítvány
Rendőrség
Polgármesteri Hivatal
Egyházi Szervezetek
6. Kapcsolat a Szülőkkel
Az együttműködés és a kapcsolattartás formái
7. Elvárások, sikerkritériumok
XIV. Környezeti nevelés
1. A környezeti nevelés célja
Szem előtt tartva, hogy az egészséges ember egészséges környezetre vágyik, nevelőmunkánk szerves részének tekintjük a környezeti kultúrára, a környezetvédelemre nevelést.
Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására.
2. A környezeti nevelés feladatai
3. Tevékenységi formák a környezeti nevelés terén kitűzött célok eléréséhez
Erdei iskola
Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység, amely a szorgalmi időben valósul meg. Egybefüggően többnapos tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.
Az elmúlt időszakban iskolánk tanulói rendszeresen vettek részt az ország különböző területein erdei iskolában.
Az iskolahasználók körében nagy az igény a szorgalmi időben történő ezirányu oktatásra. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet több forrásból próbáljuk biztosítani. Lehetőség szerint évi rendszerességgel pályázatokat írunk.
Az iskola 3-4. évfolyamán a Rezi Gyermekekért Alapítvány garanciát vállalt a kétévenkénti eredi iskola költségeinek hozzájárulásához. Természetesen feltétlenül számítunk a szülői önerőre is.
Tevékenységi formák tanórán kívül:
- Helikon Kastélymúzeum
- Georgikon Majormúzeum
- Balatoni Múzeum
Tevékenységi formák szabadidőben
XV. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái
Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.
Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.
A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái
A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái
A szülők részéről elvárhatjuk
A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei
XVI. A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges költségvetési feltételek
A programhoz szükséges költségek fedezetét az évenkénti állami normatív támogatás, a fenntartói hozzájárulás, az alapítványi támogatás, valamint a térítési- és tandíj határozza meg.
XI. Tanulási kudarccal küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.
Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel.
A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.
A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése.
1. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának folyamata
Tevékenység |
Módszer
|
Felelős |
1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése |
Képességek felméréseiskolába lépéskor |
TanítóGyógypedagógus |
Képességek felmérése az iskoláztatás folyamán |
TanítóGyógypedagógus |
|
Megfigyelés |
Tanító, szaktanár, osztályfőnök, ifj. véd. felelős |
|
A tanuló iskolaiproduktumainak célirányos áttekintése |
Tanító, szaktanár, gyógypedagógus |
|
Beszélgetés gyerekekkel, szülővel |
Tanító, szaktanár,osztályfőnök |
|
2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése(iskolán belül) |
Egyéni fejlesztés fejlesztési terv alapján |
Gyógypedagógus,tanító, szaktanár |
Differenciált tanóravezetés |
Minden pedagógus |
|
Korrepetálás, napközi, mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól (bizottság véleménye alapján) |
Igazgató,érintett pedagógusok, napközis nevelők
|
|
Tanulás tanítása |
Pedagógusok |
Tevékenység |
Módszer
|
Felelős |
3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése(iskolán kívül) |
A tanulási nehézséggel küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása |
Tanító, szaktanár, osztályfőnök |
4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése |
Tanulmányi eredmények elemzése |
Tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyógypedagógus,ifj. véd. felelős |
Beszélgetés gyerekekkel, szülőkkel |
Tanító, szaktanár, osztályfőnök |
2. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Intézményünk Pedagógiai Programjának, helyi tantervének összeállításkor az alábbiakat vettük figyelembe:
· A Közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv előírásait.
· A nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit.
· A szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai, és feladatai
· A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.
· A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.
· A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.
· A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
· Az egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése
A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők
· A fogyatékosság típusa, súlyossága.
· A fogyatékosság kialakulásának ideje.
· A sajátos nevelési igényű tanuló
- életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,
- képességei, kialakult készségei,
- kognitív funkciói, meglévő ismeretei.
· A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.
A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket a következő dokumentumaink tartalmazzák:
· Pedagógiai Program.
· Minőségirányítási Program.
· Helyi tanterv tantárgyi programjai.
· Egyéni fejlesztési terv.
A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára
A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára.
Ezek lehetnek:
· Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek.
· Speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelét segítő technikai eszközök.
Integrált nevelés megvalósulása
A sajátos nevelési igényű tanulóink eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető.
Ennek érdekében
· Törekszünk, nevelőtestületünk minél több tagja vegyen részt továbbképzéseken, szakirányú tanfolyamokon.
· Magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel – elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség – és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezzenek az integrált oktatásban résztvevő pedagógusaink.
· A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait.
· Egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk.
· Együttműködünk a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus utasításait betartjuk.
· Törekszünk a speciális eszközök alkalmazására.
· Felkészítjük a szülőket a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására.
A gyógypedagógus feladatai a következők:
· Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését.
· Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
· Figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra.
· Együttműködik a pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait.
· Terápiás fejlesztő tevékenységet végez.
3. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A mozgáskorlátozott tanuló
Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.
A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladata
Alapelvek
A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni.
A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.
Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó).
Célok
Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre.
Ennek érdekében:
· Ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat.
· Növelni a kudarctűrő képességüket.
· Önállóságra nevelni őket.
Kiemelt feladatok
A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni.
A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is.
Az iskolai együttnevelés
Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelmet fordítunk a következőkre:
· A befogadás nevelőtestületünk egyetértésével történik.
· A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében Pedagógiai Programunkban megfogalmazódnak a speciális elvárások és a tennivalók.(eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.
A halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése
Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermeket olyan szintre kell eljuttatni, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé.
Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon kísérő pedagógiai diagnosztizálás az alapja a fejlesztés rövidtávú céljai, feladatai és követelményei meghatározásának.
4. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét.
Ezen belül:
· Vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0);
· Aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők,
ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés -0,1)
· Gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33).
A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás- és értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus).
A látássérült tanulók iskolai fejlesztése
A beiskoláztatás során két fő feladat megoldását vállaljuk:
· Az általános, korszerű alapműveltség nyújtását.
· A speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az esetleg
csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését.
A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék).
A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni.
Az iskolai együttnevelés
Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelmet fordítunk a következőkre:
A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás.
· Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.
A vak és a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók iskolai fejlesztése
A vak és az aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.
A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése
A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a
NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.
A gyengénlátó, aliglátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez különleges technikák elsajátítása szükséges: elektronikus olvasógép, speciális optikai segédeszközök, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata, szükség szerint Braille írás-olvasás, tájékozódás hosszú fehér bottal stb., melyeknek ismeretanyaga az egyéni fejlesztési terv része.
A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengénlátók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több gyakorlási lehetőségre és alkalmanként több időre van szükség.
A halmozottan sérült látássérült tanulók oktatása
A halmozottan sérült, vak, aliglátó, gyengénlátó tanulók nevelését-oktatását és optimális fejlesztését a gyógypedagógiai intézményeken belül működő speciális tagozatok biztosítják. A helyi tanterv kidolgozásánál a társuló fogyatékosságokra vonatkozó irányelveket együttesen kell alkalmazni. A halmozottan sérült látássérülteknél egyéni fejlesztési tervet is szükséges készíteni.
5. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A hallássérült tanuló
A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes
személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős
részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is
eltérhet.
A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése
A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg.
A hallássérült tanulók iskolai együttnevelése
A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.
A hallássérült tanulók iskolai együttnevelésének alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye.
Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre:
· A pedagógiai programunk, illetve tantervünk része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel.
· Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez.
· Az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe vesszük az egyéni fejlesztési terv követelményeit.
Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás).
A NAT alkalmazása a hallássérült (siket és nagyothalló) gyermekek nevelésében
A hallássérült tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A súlyos fokban hallássérült és nyelvi kommunikációjukban nagyfokú elmaradást mutató hallássérült gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető és a kezdő szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére hat tanév javasolt - szerveződjön.
· Az olvasás technikájának kialakítása.
· Az írás technikájának kialakítása.
· A tudatos anyanyelvtanulás előkészítése.
A fejlesztés kiemelt feladatai
· A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.
· A magyar nyelvnek megfelelő beszédmód komplex, folyamatos fejlesztése.
· A beszédhallás, az érthető artikuláció intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.
· A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása.
· Valamennyi kommunikációs csatornán a szövegértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése.
· A továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka világára.
A halmozottan sérült siket tanulók fejlesztése
A halmozottan sérült siket tanulók másik csoportjában a különböző fokú értelmi fogyatékosság jelent súlyos akadályozottságot a pszichés fejlődés egészében, a kognitív területeken, továbbá a nyelvi és más kommunikációs lehetőségek kialakulásában. Fejlesztésük a súlyosan hallássérült és az értelmi fogyatékos tanulók lehetőségeinek, módszereinek figyelembevételével történik.
A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése
Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.
A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére két tanév javasolt - szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására.
A halmozottan sérült nagyothalló tanulók fejlesztése
A halmozottan sérült nagyothalló tanulók nevelési, oktatási lehetőségeit alapvetően befolyásolja a társult fogyatékosság jellege és súlyossága, ezért az iskolai fejlesztés elveit és szakaszait - valamennyi érintett fogyatékossági terület pedagógiai és rehabilitációs feltételeinek biztosításával - a helyi tantervekben kell meghatározni. A helyi tantervben a tartalmaknak, a továbblépés feltételeinek meghatározásánál a testi, érzékszervi fogyatékosság tényét figyelembe kell venni, szükség esetén az iskolai oktatás egyéni fejlesztési terv alapján történhet. Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon követő pedagógiai diagnosztizálásra alapozva fogalmazhatók meg a fejlesztés rövidtávú céljai, feladatai, követelményei.
A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése
A tanulók e csoportja esetében a sajátos nevelési igény a hallássérülés bekövetkezésének idejétől jelenik meg. Oktatásuk NAT-hoz való viszonyát alapvetően az iskolánk helyi tanterve, hallássérülésükből következő sajátos egészségügyi és speciális pedagógiai igényük szabályozza.
Pedagógiai, valamint egészségügyi célú rehabilitációjukat az alábbiak figyelembevételével tervezzük:
· A hallókészülék használatára szoktatás.
· A hallásmaradvány kondicionálása.
· A meglévő beszédállapot fenntartása (megőrzése) és fejlesztése.
· A szájról olvasás készségének kiépítése, fejlesztése.
· A módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erősítése.
6. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók beintegrálása esetén a nevelésükhöz szükséges feltételeket biztosítjuk:
· A fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása.
· Speciális tanterv, tankönyv és más segédletek.
· A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése
A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködésére alapozunk. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába.
7. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei
Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában.
A halmozottan beszédfogyatékos tanuló
A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva.
A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai
fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai
A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet.
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése - általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával - indokolt lehet.
Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében
A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.
8. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az iskoláskor eléréséig - vagy tovább - kezeletlenül maradt fejlődési zavar és szélsőséges viselkedésformák gyógyító és fejlesztő célú ellátása a gyermek növekedésével egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.
A halmozottan sérült autisztikus tanuló
Az autizmus-spektrumzavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előjelzéseket jelentősen befolyásolják.
Ezek lehetnek:
· Értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar).
· Beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság.
· Viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás).
Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet
· A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető.
· Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás.
· Jó mechanikus memória.
· Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció, kitartás.
· Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken - pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene - viszonylag jó képességek.
Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során
· Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.).
· Figyelemzavar gyakorisága.
· Az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai.
· A szóbeli kérések, közlések félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén.
· Képességek, ismeretek önálló változatos alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is).
· Gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetekben szociálisan a helyzetnek nem megfelelő viszonyulás a kortársakhoz.
· Szabadidőben passzivitás, kudarcokból eredő viselkedésproblémák megjelenése.
· Félelmek, fóbiák, szorongás.
Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében
A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével.
Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.
A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.).
A speciális fejlesztés szervezési feltételei
A fejlesztés formái
· Speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában.
· Többségi iskolában integráltan.
Speciális csoportsajátosságok
A szükséges pedagóguslétszám függ a csoportlétszámtól, a csoporttagok közti hasonló szükségletektől, az egyéni fejlesztési szükséglettől és a viselkedésproblémák súlyosságától, gyakoriságától.
Törekedni kell a csoport homogenitására. Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további csoportbontást tehetnek szükségessé.
Az autisztikus gyermekek integrációja
A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak.
A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák.
A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására.
Az iskola részéről
· Speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens.
· Jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv.
· Speciális eszközök, módszerek és környezet.
· Együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal.
· A befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása.
· Szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás.
9. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek.
Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:
· Általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra.
· Fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget.
· Gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.
· Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott tanulók iskolai fejlesztése
A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.
A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.
Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:
· Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása.
· A kudarctűrő-képesség növelése.
· Az önállóságra nevelés.
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai
Diszlexia, diszgráfia
A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.
A fejlesztés célja:
Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.
Diszkalkulia
A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.
A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.
A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar
Hiperkinetikus zavarok
Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat.
Magatartási zavarok
Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.
A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:
· A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.
· Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.
· A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.
· Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.
· A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
A NAT alkalmazása
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.
Kiemelt fejlesztési feladatok
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat.
Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.
NEVELÉSI PROGRAM
„Ne tartsd bölcsnek önmagad,
féljed az Urat és kerüld a rosszat”
/Példabeszédek X. 5. 16./
I. Az intézmény irányítási, szervezeti struktúrája
1. Igazgatás
Intézményvezető, székhelyintézmény-vezető, tagintézmény-vezető, művészetoktatás felelőse, munkaközösség–vezetők, diákönkormányzat vezetője, gyermek – és ifjúságvédelmi felelős.
Csak külső tagokkal működik a Szülői Munkaközösség.
Csak pedagógusokból álló közösség: nevelőtestület, alsós munkaközösség és az osztályfőnöki munkaközösség.
2. Az intézmény szervezeti egységei
A közoktatási intézmény belső szervezeti egységének, vezetői szintjének meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a következményeknek megfelelően.
· Az 1- 4. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja az alsós munkaközösség – vezető vezetésével.
· 5 – 8. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja az osztályfőnöki munkaközösség – vezető vezetésével.
· Hitoktatók csoportja – az ortodox pap vezetésével.
· Művészeti oktatásban tanító pedagógusok csoportja.
· Alsós és felsős napközis csoport, napközis csoportvezető vezetésével.
· Iskolai könyvtár (iskolai és községi könyvtár) felettese az intézményvezető.
· Gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, felettese az intézményvezető.
· Diákönkormányzat vezetője.
· Könyvelés, iskolatitkár.
3. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete
Az intézmény önállóan működő jogi személy. Az önállóan működő intézmény önálló gazdálkodási joggal rendelkezik. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről, mindig az utolsó költségvetési módosítást kell érvényesnek tekinteni. Az intézmény feladat-ellátási helyein a vagyon feletti rendelkezési jogot az alapító okirat tartalmazza.
4. Ellenőrzés, felügyelet, tanácsadás
A szaktanácsadás, az átfogó ellenőrzések, értékelések a fenntartó hozzájárulásával történnek, mivel anyagi kihatásuk van. A hozzájárulás birtokában az intézmény közvetlenül kérheti az ellenőrzést, felügyeletet vagy tanácsadást. A Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete által biztosított felmérések, tanácsadások, az intézményvezető és a munkaközösségek véleménye alapján történik.
II. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
Egyházi iskolaként nevelésünk alapja és középpontja maga Krisztus.
A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.
Pedagógiai tevékenységünk:
A Család Általános Iskolában és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.
Komplexitás elve: A biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés – oktatás során.
Egyenrangúság elve: A nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásának nem tárgya, hanem alanya.
A pedagógus vezető szerepe: Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában.
A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”
Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: A tanuló fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása.
A különböző közösségekhez tartozás elve: A tanulók mindig szűkebb ( család, osztály, iskola ) és tágabb ( környezet, társadalom ) közösség tagjai. A nevelés – oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
A bizalom elve: Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására.
A tapasztalatszerzés elve: Lehetőség teremtése a nevelés – oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására.
Külső hatások elve: Mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be.
A következetesség elve: Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának.
A motiváció elve: A tanulók érdeklődésének a felkeltése.
A koncentráció elve: Adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra.
A szemléletesség elve: A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások.
Az aktivizálás elve: A tanulói aktivitás kiváltása.
A visszajelzés elve: Folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól.
Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulóink otthon érezhetik magukat.
· A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk.
· A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.
· A tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.
· Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.
· Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.
· Az iskola életében a hit által vezérelt, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
- tanuló és tanuló
- tanuló és nevelő
- szülő és nevelő
- nevelő és nevelő között
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.
Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
· A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.
· Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
· Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.
· Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit.
· Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.
· Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.
· Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat.
· Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.
· Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
Intézményünk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni a közösségi életben.
· Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal.
· Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a falu lakossága.
· Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környékünkön található iskolákkal.
· Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle versenyeken, bemutatókon ezek szervezésében, lebonyolításában szerepet vállaljon.
· Rendszeres kapcsolatot alakítunk ki a környezetünkben működő egyházi közösségekkel.
Eszményeinkben olyan tanuló kép él, aki közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
· Humánus.
· Erkölcsös.
· Hitét gyakorló.
· Fegyelmezett.
· Művelt.
· Kötelességtudó.
· Érdeklődő, nyitott.
· Kreatív, alkotó.
· Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát.
· Tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti.
· Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
- a nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
- a természet, a környezet értékeit,
- más népek értékeit, hagyományait,
- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.
· A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben.
· Szellemileg és testileg egészséges, edzett.
· Egészségesen él.
· Szeret sportolni, mozogni.
· Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.
Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen az általános iskolai tanulmányainak befejezése után minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
III. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja
Az intézményben folyó nevelő – oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
A fejlesztés irányát meghatározó tényezők
- A nevelő – oktató tevékenység minél szakszerűbb és minél hatékonyabb végzése
- ez tanulói, szülői érdek -
- Az iskolai oktatás településen való megtartása, a meglévő lehetőség szerint további működtetése, az iskola szellemiségének kisugárzása a településre; kulturális értékeink megjelenése a település életében
- ez helyi lakossági igény -
- Az intézményben preferáltan jelenjen meg a fenntartó egyház szellemi értéke, gazdaságos működtetéssel.
- ez fenntartói igény -
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:
1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő
közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen,
a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha intézményünk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
Intézményünk pedagógiai munkájának célja
- nyitottság,
- felelősségtudat,
- szinten tartás, differenciálás,
- erkölcsiség,
- minőség.
- képességfejlesztés,
- tudás átadása,
- attitűd változás elérése.
Az intézmény részletes nevelési – oktatási céljai
Nevelési, tanítási, tanulási programunk eredményeként szeretnénk elérni, hogy diákjaink sokszínű egyéniségük kialakulása mellett – a NAT követelményrendszerére épülő, alkalmazható tudás, korszerű műveltség birtokosai legyenek.
Ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit, illetve mindazok életét, tevékenységét, akik kiemelkedő szerepet játszottak hazánk múltjában. Ismerjék meg múltunk egyszerű embereit is.
Legyenek érzékenyek a speciálisan magyar, illetve az egész emberiséget érintő problémákra, ezen belül szűkebb hazájuk környezeti, társadalmi és kulturális gondjaira. Szerezzenek információkat, legyen önálló véleményük, keressenek összefüggéseket, megoldási lehetőségeket.
Ismerjék meg közvetlen környezetüket rendszeres kirándulások, természeti környezetbe szervezett foglalkozások, túrák, táborozások során. Ismerjék a környezetkárosodás folyamatait, a bolygónkra vonatkozó válságjelenségeket, ezek helyi vetületét. Kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
Intézményünk kiemelt fontosságú céljai közé tartozik tanulóink magas színvonalú és változatos kommunikációs kultúrájának kialakítása. Fontosnak tartjuk az elektronikus kommunikációs képességek kialakítását. Az emberközeli verbális kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése érdekében:
A magyar nyelv oktatását képesség szerint a differenciálás módszerével oldjuk meg, s erre a csoportmunka is kiváló lehetőség.
Az informatikát fontosságának megfelelően – önálló géphasználattal segítjük.
Az idegen nyelv tanítását kiemelt fontosságúnak tartjuk, ezért célorientáltsággal a középiskolára és a nyelvvizsgára összpontosítunk.
A tanítási-tanulási folyamatot meghatározó céljaink
Célunk, hogy tanulóink sajátítsák el a NAT, ill. a helyi tanterv által előírt tananyagot. A tanítási, ill. tanulási folyamat szerves részévé szeretnénk tenni minden évfolyamban a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Iskolánk az első hat évfolyamban célul tűzte ki a változatos, kommunikációs kultúra elsajátítását.
Fontos célunk a mozgás, a sport, az egészség iránti pozitív beállítottság kialakítása, az egészséges életmódra nevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés.
Nagyon fontos az eredendő gyermeki kíváncsiság folytonos ébrentartása, amely legkönnyebben úgy érhető el, hogy mindig választ adunk a gyermekek kérdéseire, mégpedig úgy, hogy a válasszal újabb kérdéseket, újabb kíváncsiságot indikálunk.
Az iskolaotthonos csoport iskolába lépésekor az első évfolyamban legfőbb célunk a kulturális és szocializációs különbségek és hátrányok kiegyenlítése.
A tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése
A tanulás – tanítás metodikájának fejlesztése
Mivel intézményünk elsőrendű feladatai közé sorolja a kommunikációs kultúra fejlesztését, mely fontos összetevője a képzésnek, a tanulás módszertanának megtanítása elengedhetetlen. Ez főként az emberek közötti közvetlen interakcióra vonatkozik. De vonatkozik a számítástechnikára is. A passzív, kreativitást kizáró információfogyasztás a gondolkodás és az életvitel torzulásához vezet. Iskolánk a technikát kezelni tudó, de annak nem alárendelt fiatalokat szeretne nevelni.
A pedagógus felelőssége a tanulási – nevelési (edukációs) folyamat megszervezésében
Célunk, hogy a diákok a tanulás időrendi és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg saját pszichés feltételeiket.
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása:
Célunk az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A legfontosabb pályák, foglalkozások tartalmának, követelményeinek, a hozzájuk vezető utak, alternatívák megismerése – iskolánk arculatának és tanulóink érdeklődésének, beállítódásának megfelelő pályára irányítás. Szeretnénk felismertetni, hogy az adott cél képességeik kipróbálása, tudásuk gyarapítása – de esetleg többször pályamódosításra kényszerülhetnek.
Az intézményben a következő tanulócsoportokhoz rendeltünk speciális célokat:
A részcélok az alábbiakban határozhatók meg:
Az iskolaotthonos rendszerben: első-második osztály
Célunk itt elsősorban a szocializációs problémák csökkentése, ill. megszüntetése, a meghatározó alap beállítottság kialakítása. Az alapfokú nevelés itt az óvodai nevelés eredményeire és a családdal való együttműködésre épül. Nagyon fontos a szabadidő szervezet, játékos, manuális ügyességre és mozgásra épülő kitöltése.
Harmadik-negyedik osztály
A délelőtti tanórákhoz kapcsolódva a csoport tagjai tanítói segítséggel igyekezzenek önálló ismeretekre szert tenni. A csoport nyújtson a diák számára különböző játékos mozgási, kommunikációs, viselkedési ismeretszerzési, manuális készségfejlesztési formákat.
A kisiskoláskorhoz kapcsolódó gondolatok
A szülő, tanító, hitoktató, lelki vezető modellértékű a kisiskolás számára. A gyermekek életében ez az értelmi fejlődés szakasza.
A kisdiák tanítójának személyisége, szeretete, véleménye fontos a gyermek önmagával kapcsolatos alap-beállítottságának kialakításához.
Az alsó tagozatos gyermek örömre fogékony, érdeklődő, aktív, s feladat- és szabálytudat jellemzi.
Mozgásigénye nagy, s ha ez tudatos irányítással nem elégül ki, akkor irányítatlan mobilisság lesz a következménye.
Játékszükséglete nagy, de föltétlenül tervezni kell, mert a későbbi munkavégzés alapfeltétele.
A gyermeki világképben (kisiskolás korban) az erkölcsi ítéletalkotás folyamán a szülő és a pedagógus véleménye az „igaz”. Ha a gyermek kötődik nevelőjéhez, akkor annak szava „szent”…
A tudatosan irányított szocializáció folyamán az iskoláskorban az érzelmeké a vezető szerep. Ha nincs torz alaphelyzet, természetes módon szereti szüleit, nevelőit, meg akar felelni elvárásaiknak –, hogy még több szeretetet kapjon.
A gyermek emlékezete ebben a korban cselekvéshez, élményekhez kötődik. Gondolkodása konkrét tapasztalatokhoz, cselekvéshez kapcsolódik.
Feladat
Fontos jól megválasztani az alsós tanítók személyét, mert a pedagógus személyisége a nevelésben, oktatásban itt a legmeghatározóbb, a legmotiválóbb hatású. Itt lehet a legnagyobb kárt is okozni.
Fontos a csoportdinamika okos irányítása, mert ezen eszközzel nagyobb individuális eredményesség várható.
A gyermek természetes kíváncsiságát minden esetben ki kell elégíteni, ha az a személyiség épülését segíti.
A pedagógusok mindig a „pozitív modell” értékeit képviseljék. Hivatásbeli követelmény, hogy mindig a pozitív erkölcsi értékeket, követendő magatartásmintákat közvetítsék a direkt szocializáció folyamatában.
Mindig reális elvárások elé kell állítani a tanulókat, s ebben kikerülhetetlen a szülői együttműködés.
Az 1-4. évfolyamon rendkívül fontos nevelői feladat, hogy fenntartsa és továbbfejlessze a tanulóban természetszerűleg meglévő feladat- és szabálytudatot.
A természetes tekintélytiszteletet a gyermek hasznára kell fordítani.
A tanítási órákon – de azokon kívül is – kapjon fokozott szerepet a játék, a cselekedtetés, a manualitás, a képi (konkrét) gondolkodás.
Elégítsék ki a gyermekek egészséges mozgásigényét – minden lehetőség szerint – tanórán belül, de akár azon kívül is.
Kapjon a tanuló szükséges és egyre növekvő terhelést testileg, érzelmileg/lelkileg, szellemileg, hogy ehhez hozzászokjon.
Nevelje az iskola örömre, boldogságra, sikerre a kisiskolást, mutassa meg az élet szépségeit és árnyékos oldalát is, tanítsa meg boldognak lenni, tudja elviselni a sikert és a kudarcot. Tudja, hogy mit jelent a bizalom, remény, hit, szeretet. Ez utóbbi ösztönözze a többre és a jobbra.
5-8. évfolyam
Fontos az önálló tanulási lehetőség biztosítása. A pedagógus irányítja az önálló ismeretszerzés különböző formáit. A kiscsoportos munka (12-16 fő) lehetővé teszi a tanulási folyamat irányítását, segítését, ellenőrzését és a megfelelő differenciálást. Iskolánkban a hatodik osztály után befejeződik az alapozó szakasz. Ötödik osztálytól új osztályfőnökök, ill. szaktanárok tanítják a tanulókat. Kiemelt fontosságú feladatnak tartjuk a szakos ellátottságot. Szeretnénk elérni, hogy az iskolai oktatás és az intézmény céljai, ill. diákjaink továbbtanulása, valamint az átjárhatóság szempontjából fontos tantárgyakat mindig szakképzett pedagógusok oktassák.
Fontosnak tartjuk, hogy hitükben erős, keresztény felfogású, szakmailag jó pedagógusokat alkalmazzunk.
IV. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladata
Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb.
Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.
Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.
Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.
Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.
Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.
Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.
V. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.
Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.
Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk.
Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:
VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre.
Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása:
"Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5, 14)
A diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.
Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.
Célkitűzéseink alapján konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.
Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok
A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá a helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.
A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.
Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok
Kialakítandó személyiségjegyek
· A helyes önértékelés.
· Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük.
· Józan, megfontolt ítélőképesség.
· A mások felé való nyitottság, befogadóképesség.
· A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében.
· A szelídség, az alázat, a türelem.
· A bűnbánatra való készség.
· A belső csendre, elmélyülésre való igény.
· Hűség Istenhez és embertársainkhoz.
· Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.
Elvárásaink tanítványainktól a következők
· Részvétel a katolikus egyházi programokban.
· Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.
· Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.
· Alapos, rendszeres és pontos munka.
· A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.
· A házirend felelős betartása.
VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolat révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
„Az iskola épp azzal válik kereszténnyé, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.”
A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.
A Pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai
A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai
A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során
VIII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.
Iskolánk feladata
IX. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek
A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.
E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.
A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban
X. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni.
Keresztény hitünkből adódóan különös figyelmet szentelnünk a gyengébbekre, és segítjük a nehezebb körülmények között élőket.
Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől.
Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval.
A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében.
Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.
Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai
A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie!
Az intézmény gyermekvédelmi tevékenységének fő feladatai:
Megelőzés, feltárás, megszüntetés.
Meg kell vizsgálni:
A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek
Mivel a munkalehetőségek többnyire csak a környező városokban vannak, így a székhelyintézménybe járó tanulók szülei közül sok az ingázó, de sajnos egyre több a munkanélküli, az elhelyezkedési gondokkal küszködő család. Ennek egyenes következménye a megélhetési gondok létrejötte.
Sok családban csak az egyik szülő keres. Szerencsére elég sokan vállalták a nagy családot, így a gyerekek korán megtanulhatják milyen fontos beosztani azt a keveset, ami van.
Az intézményben folyó tevékenységi formák, melyek a szociális hátrányok enyhítését szolgálják