Bejelentkezés




Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Szervezeti és Működési Szabályzat


Készítette:     Keszey Tivadar Intézményvezető
    
Hatályba lépés időpontja: 2009. szeptember 1.



Tartalom

I. Bevezetés                                                                                                                                    4. oldal
    1. Az SZMSZ célja, tartalma                                                                                                        4. oldal
    2. Jogszabályi háttér                                                                                                                  4. oldal
    3. Az SZMSZ hatálya                                                                                                                     5. oldal

II. Intézményi alapadatok                                                                                                              6. oldal
    1. Intézményi azonosítók                                                                                                           6. oldal
    2. Az intézmény jogállása                                                                                                           7. oldal
    3. Az intézményi bélyegzők felirata, lenyomata                                                                       7. oldal
    4. Az intézmény tevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok                                    7. oldal
    5. Alapfeladatok                                                                                                                           8. oldal
    6. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek                                                              8. oldal
    7. Vállalkozási tevékenység                                                                                                        9. oldal

III. Szervezeti felépítés                                                                                                                  9. oldal
    1.    A szervezeti egységek (intézményi közösségek ) megnevezése                                      9. oldal
    1.1.    Vezetők, vezetőség                                                                                                         9. oldal
    1.1.1.    Az intézmény vezetője                                                                                                 9. oldal
    1.1.2.    Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezető                                                         10.oldal
    1.2.    Gazdasági szervezet felépítése, feladata                                                                     11.oldal
    1.2.1.   A gazdasági működést meghatározó jogszabályok                                                     11.oldal
    1.2.2.   A gazdasági vezető (könyvelő)                                                                                     11.oldal
    1.3.     Pedagógusok közösségei                                                                                                11.oldal
    1.3.1.    Nevelőtestület                                                                                                              11.oldal
    1.3.2.    Szakmai munkaközösségek                                                                                          12.oldal
    1.4.    Nevelő – oktató munkát segítő alkalmazottak                                                               13.oldal
    1.4.1.    Iskolatitkár                                                                                                                   13.oldal
    1.4.2.    Takarítónő                                                                                                                    13.oldal
    1.5.    Tanulók közösségei                                                                                                          13.oldal
    1.6.    Szülői szervezetek (közösségek)                                                                                    13.oldal

    2.   A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája              14.oldal
    2.1.    A vezetők közti kapcsolattatás, szakmai testületek                                                    14.oldal
    2.2.    A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái
               és rendje                                                                                                                          14.oldal
    2.3.    A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és a
               kapcsolattartás     rendje                                                                                               14.oldal
    2.4.    A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint
               az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje                              14.oldal
    2.5.    Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti
               kapcsolattartás formái és rendje                                                                                   14.oldal
    2.6.    A vezetők és az iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti
               kapcsolattartás formája                                                                                                 15.oldal
    2.7.    Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel
               (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje                                                      15.oldal
    3.   A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje                                                    15.oldal
    3.1.     Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei                                                             15.oldal
    3.2.     Pedagógusok közösségei – szülői szerveztek (közösségek)                                         15.oldal
    3.3.     A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja                                                        16.oldal

IV. A működés rendje                                                                                                                       17.oldal
    1.     Az intézmény működési rendje                                                                                           17.oldal
    1.1.    A vezetők benntartózkodása                                                                                           17.oldal
    2.    A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak
           jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel                                                               18.oldal
    3.    A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái                                                              18.oldal
    3.1.    A mindennapi testedzés formái                                                                                        18.oldal
    4.    Az ünnepélyek, megemlékezések rendje,
           a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok                                                              19.oldal
    5.    A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje                                                               19.oldal
    6.    Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések.               20.oldal
    6.1.   Jogszabályi háttér                                                                                                              20.oldal
    6.2.   Befizetés                                                                                                                             20.oldal
    6.3.   A térítési díj és a tandíj mértéke                                                                                      20.oldal
    6.4.   Térítési díj és tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmény, mentesség                            21.oldal
    7.    A könyvtár működése                                                                                                           22.oldal
    7.1.    A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai                               22.oldal
    7.2.    Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei                         24.oldal
    8.    Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás                                              24.oldal
    8.1.    Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje                                                24.oldal
    8.2.    Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje                                            24.oldal
    8.3.    Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje                         25.oldal
    9.    Intézményi védő, óvó előírások                                                                                           25.oldal
    9.1.    A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje                                                 26.oldal
    9.2.    A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek
              megelőzősében és baleset esetén                                                                                     26.oldal
    9.3.    Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők                                         26.oldal
    9.4.    Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és
               végrehajtási rendje                                                                                                          26.oldal
   10.1.    A vezetők közötti feladatmegosztás                                                                              27.oldal
   10.2.    A belső ellenőrzés rendje                                                                                                 27.oldal
   10.3.    A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja                                                         28.oldal
   11.   Egyéb kérdések                                                                                                                    28.oldal
   11.1.    A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai                       28.oldal
   11.2.    Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás
                megállapításának szabályai                                                                                             28.oldal
   12.   Intézményi dokumentumok nyilvánossága                                                                          29.oldal

V. Záró rendelkezések                                                                                                                    30.oldal

VI. Mellékletek                                                                                                                                31. oldal
    1.    Gyűjtőköri szabályzat                                
    2.    A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére vonatkozó
           általános szabályok                                
    3.    A minőségi munkavégzés díjazásának elve
    4.    Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
    5.    Adatkezelési szabályzat
    6.    Együttműködési nyilatkozat a Nevelési Tanácsadóval


I. Bevezetés

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a  Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Kt. 40. § (1) bekezdés]


1. A SZMSZ célja, tartalma

A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben.

A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.


2. Jogszabályi háttér

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:
-    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
     (továbbiakban: Kt.).
-    A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet
     (továbbiakban: R.).
-    Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet
     (továbbiakban: Ámr.).
-    A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási
     intézményekben 138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet (továbbiakban: Korm. r.).
-    A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.).
-    A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
     szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet.
-    A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.)
     MKM-rendelet.
-    Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.)
     OM-rendelet.
-    A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.)
     OKM-rendelet.

 
További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:
-    Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által
     jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés].
-    A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények.
-    Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény.
-    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény.
-    A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény.
-    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról
     szóló 5/1993. (XII. 26.) MÜM-rendelettel.
-    A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. Rendelet.
-    A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet.
-    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm.
     Rendelet.
-    A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok
     módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet.
-    A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet.
-    Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet.
-    A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és
     véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet.


3. A SZMSZ hatálya


A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.



II. Intézményi alapadatok

1. Intézményi azonosítók

Név:     Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Székhely:    8373 Rezi, Iskola u. 2.
Tagintézménye:  Alsógödi Római Katolikus Egyházközség épülete
                                         2131 Göd, Pesti u. 73.
Telephelyei:  Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény    
                8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.
                Cirill – Metód Általános Iskola épülete
                8392 Zalavár József A. u. 1.    
                HEMO
                8360 Keszthely, Kossuth L. u. 69.
                Gersei Pethő ÁMK Általános Iskolájának épülete
                8353 Zalaszántó, Fő u. 1.
                Művelődési Ház épülete
                8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. U. 4.
                Művelődési Ház épülete
                8373 Rezi, Arany J. u. 1.
                Zöldmező Utcai Általános Iskola, Diákotthon és Szociális Szakiskola épülete
                8360 Keszthely, Zöldmező u. 2.
                Dr. Aikelin Zsófia magánrendelőjének épület
                8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.

Alapító okirat nyilvántartásba vétele:  403-12/2009.M    
Alapító okirat kelte:        2009. június 24.
Alapítás időpontja:        1994.május
OM-azonosító:        037492
KSH-azonosító:        19284668-8520-552-20
Adóalanyiság:        alanyi és tárgyi adómentes
Adószám:            19284668-1-20
Bankszámlaszám:        11749039-20086804


2. Az intézmény jogállása

Az intézmény önálló jogi személy. Az alapító okirat rendelkezése szerint az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.


3. Az intézményi bélyegzők felirata, lenyomata:

-    hosszúbélyegző:
-    körbélyegző:

Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak:
-    Igazgató.
-    Igazgatóhelyettes.
-    Tagiskola vezetője.
-    Könyvelési iroda vezetője.
-    Iskolatitkár.

4. Az intézmény tevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok

Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában foglaltak szerint többcélú intézmény.

Feladatai:
-    Nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása, melynek keretében a
     tanuló érdeklődésének, hitéletének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül
     középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.

Az iskola az alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabály a nevelési-oktatási intézményeknek előír.
-    Alapfokú művészetoktatás, mely 2 év előképző évfolyamból, 6 év alapfokú évfolyamból és 2 év
     továbbképző évfolyamból áll.
Ágazatok: zene, tánc, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet.

 Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:
-    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény.
-    A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.)
     OM-rendelet.
-    A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/ 1995. (X. 26.) kormány¬rendelet.
-    A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok különösen:
-    A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 1 1 / 1994. (VI. 8.)
     MKM-rendelet.
-    A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 20/ 1997. (II. 13.)
     kormányrendelet.
-    A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet.


5. Alapfeladatok

Az intézmény TEÁOR szerinti alaptevékenysége:
-    Szakágazat: 8520 – Alapfokú oktatás

Államháztartási szakágazat
-    852010 – Alapfokú oktatás
-    852020 – Alapfokú művészetoktatás
-    852000 – Szakfeladat száma

Az intézmény az alapító okiratában meghatározott alapfeladatait az egymással együttműködő és feladataikat összehangoló, szervezeti és szakmai tekintetben önálló általános iskola és művészeti oktatás (székhelye és telephelyei), a jogszabályok alapján elkészített és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott egységes pedagógiai program alapján végzi.

6. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek

Az intézmény szakfeladatainak rendszere szerinti tevékenysége:
80122-5 – Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése és oktatása különleges
                    gondozást igénylő tanulók integrált általános iskolai nevelése, oktatása1-8 évfolyamon
80511-3 – Napközi otthoni, iskolaotthonos és tanulószobai ellátás
55137-1 – Gyermek, tanulói felügyelet
55232-3 – Iskolai intézményi étkeztetés
92403-6 – Diáksport
-    Általános iskolába bejáró tanulók ellátása   
-    Oktatási, nevelési, módszertani feladatok végzése
-    Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok
-    Intézményben rászorultság alapon szervezett étkeztetés
-    100%-os normatív térítési díj-kedvezményre jogosult gyerekek szervezett intézményi
      étkeztetése
-    Minőségfejlesztési feladatok
-    Hozzájárulás a tanulók tankönyvtámogatásához
-    Pedagógiai szakmai szolgáltatás
-    Képesség kibontakoztató felkészítés
-    Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
-    Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok
-    Az általános iskola 1-4. évfolyamán a 11/1994. (VI.8.)  MKM rendelet 39/C §-ának megfelelően
     szervezett egész napos iskolaotthonos ellátás
-    Viselkedési, beilleszkedési és magatartási zavarral, valamint tanulási nehézségekkel és tanulási
      zavarral küzdő (diszlexiás, díszgráfiás, diszkalkuliás) tanulók rehabilitációs foglalkozása
-    Magántanulók általános iskolai oktatása 1-8 évfolyamon
-    Testi, érzékszervi és mozgássérült tanulók oktatása
-    Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra
     visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési
     igényű tanulók nevelése és oktatása

7. Vállalkozási tevékenység

Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.


III. Szervezeti felépítés



1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése


Az intézmény belső szervezeti egységének, vezetői szintjének meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.

-    Az 1 – 4. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja, az alsós munkaközösség – vezető
     vezetésével.
-    5 – 8. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja a felsős munkaközösség – vezető vezetésével.
-    Hitoktatók, lelki vezetők csoportja, ortodox pap vezetésével.
-    Az alapfokú művészeti iskolában tanító pedagógusok csoportja az igazgató vezetésével.
-    A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
-    Szabadidős sportszervező, közvetlen felettese az általános igazgatóhelyettes.
-    Iskolai könyvtár.
-    Igazgatói titkárság.
-    A könyvelést és egyéb gazdálkodási feladatokat megbízott könyvelési iroda látja el, amely az
     alapfeladat ellátását segítő funkcionális egység. Feladata a költségvetési tervezéssel, a
     pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, az intézményi vagyon kezelésével, a beszámolással
     és bérgazdálkodással, valamint a folyamatokba beépített belső ellenőrzés¬sel kapcsolatos
     feladatok ellátása.


1.1 Vezetők, vezetőség

1.1.1 Az intézmény vezetője

Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét igazgatóhelyettesek, tagiskola vezetője közreműködésével látja el.
Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat.

Az igazgató felelős:
-    Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.
-    A takarékos gazdálkodásért.    
-    A pedagógiai munkáért.
-    Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért.
-    A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellenőrzéséért.
-    A nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért.
-    A tanulóbalesetek megelőzéséért.
-    A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.    
-    A középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és
     a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért.
-    Az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért.
-    A közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért.
-    Az iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének
     szabályosságáért.
-    A jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért.
-    A felújítási és karbantartási feladatok megszervezéséért.
-    A munka- és tűzvédelmi előírások megtartásáért.
-    Gyakorolja a munkáltatói jogokat,
-    Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal
     más hatáskörébe.

Kizárólagos jogkörébe tartozik:
-    A pedagógusok feletti teljes munkáltatói.
-    Az utalványozási jogkör.
-    A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása.
-    A külön megállapított ügyekben a kiadmányozás.
-    Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettest, tagintézmény vezetőt és a gazdasági vezetőt, a
     gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a személyi- és munkaügyi feladatokat.  


1.1.2 Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezető


A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes és tagintézmény vezető vezetői tevé-kenységét az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látja el.


Az igazgatóhelyettes
-    az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését
-    közvetlenül irányítja (és ezekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja): - az iskolai könyvtár
     működését
-    az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet
-    a szabadidős tevékenységet
-    ellenőrzi a diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátását
-    képviseli az iskolát a közvetlen irányítása alá tartozó területeken
Felelős:
-    az 1-8. évfolyamon folyó szakmai munkáért
-    a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért
-    átruházott jogkörben a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
-    szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét



1.2 Gazdasági szervezet felépítése és feladata

1.2.1 A gazdasági működést meghatározó jogszabályok

-    A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre [Ámr. 13/A § (3)
     bekezdés h) pont].
-    A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv
     képviselőjeként járhat el [Ámr. 13/A § (3) bekezdés g) pont].
-    A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek [Ámr.
     13/A § (3) bekezdés j) pont].
-    Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (ezen belül az itt
     dolgozó pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre) [Ámr. 13/A
     § (3) bekezdés h) pont].
-    A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása,
     feladatai [193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről).

1.2.2 A gazdasági vezető (könyvelő)
    
Az igazgató bízza meg. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében képviselheti az intézményt. Közvetlenül irányítja a gazdasági iroda munkáját.
Felelős:
-    Az intézmény belső gazdálkodási szabályainak, könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási
     és bizonylati rendjének kidolgozásáért.
-    A költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért.
-    A számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a leltározás és
     selejtezés szabályosságáért.
-    A vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért.
-    A térítési díjak, a tandíjak befizetésének ellenőrzéséért és a többletbefizetések
     visszatérítéséért.
Gyakorolja az ellenjegyzési jogkört.

1.3 Pedagógusok közösségei

1.3.1 Nevelőtestület

A nevelőtestület a közoktatási törvény 56.§-a alapján:

“ a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozathozó szerve.”

Az intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

A nevelőtestület értekezletei:
-    Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek.
-    Félévi és év végi osztályozó értekezlet
-    Nevelési értekezletek.
-    Munkaértekezletek.

Amennyiben a nevelőtestület 2/3 –a szükségesnek látja, rendkívüli nevelési értekezlet hívható össze.
A nevelőtestületi értekezletek levezető elnökét, jegyzőkönyvvezetőjét, és a hitelesítő nevelőket az iskola vezetője bízza meg.
A nevelőtestület döntéseit és határozatait, amelyet a jegyzőkönyv tartalmaz az irattárban kell elhelyezni.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje
A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségre ruházza:
-    a tantárgyfelosztás előtti és
-    a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban a közoktatási törvény 57. § (2j
     bekezdésében említett véleményezési jogkörét.
-    A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre.
-    A fegyelmi bizottság
    állandó tagjai: az iskola igazgatója és helyettese
    változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke és az a két pedagógus, aki a tanulót a heti
    legmagasabb óraszámban tanítja.

A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást.

1.3.2 Szakmai munkaközösségek

A közoktatási törvény 58.§-a szerint

“a nevelési – oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.”

Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak:
-    Alsó tagozatos szakmai munkaközösség
-    Felső tagozatos szakmai munkaközösség
-    Hitoktatók munkaközössége

A szakmai munkaközösségek tagjai munkaközösség – vezetőt választanak s munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására.
A szakmai munkaközösségek feladatai az oktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő

A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységet folytatják:
-    Javítják az intézményben folyó nevelő – oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
-    Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.
-    Kialakítják az iskolai és egyéni hitélettel kapcsolatos szervezeti formákat.
-    Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét.
-    Szervezik a pedagógus továbbképzést.
-    Támogatják a pályakezdő pedagógus munkáját.


1.4 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg az intézmény zavartalan működése érdekében.
A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető határozza meg a napi munkarendet, egyeztetés alapján engedélyezi a szabadságok kiadását.

1.4.1 Iskolatitkár
-    Ellátja az adminisztrációs munkát.
-    Feladata a KIR-rendszerbe történő bejelentések naprakész vezetése.
-    Kezeli a házipénztárt.
-    Ellátja a diákigazolványokkal kapcsolatos feladatokat.
-    Beszedi a térítési díjakat.
-    Segíti a pedagógusok adminisztrációs munkáját.

1.4.2 Takarítónő

Feladata az intézmény épületének tisztántartása, napi takarítása. Rendezvények alkalmával helyszín kialakítása.

1.5. Tanulók közösségei

A tanulói közösségek élén a megbízott felnőtt vezetők, esetenként választott gyermekképviselők állnak.
Osztályközösségek
Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre.
Az osztályközösség diákjai a tanórák túlnyomó többségét órarend szerint közösen látogatják.
Az osztályközösség, mint az intézmény Diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály titkárát, valamint küldötteket delegál az intézmény Diákönkormányzatának vezetőségébe.
Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felsős munkaközösség – vezető javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg.
Az osztályfőnök feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

1.6 Szülői szervezetek (közösségek)

Az intézménybe járó tanulók szüleiből alakul meg a Szülői Munkaközösség.

A közoktatási törvény 59.§  60.§ és 61.§-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján meghatározott jogaik érvényesítésér, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. A Szülői Munkaközösség elkészíti szervezeti és működési szabályzatát, éves programját, amely alapján dönt a saját működéséről.

A szülői szervezte részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok

A közoktatási törvény 59.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezet részére a következő jogokat biztosítja:
-    Az iskolai szülői szervezet véleményezési jogkört gyakorol:
       A szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben.
       A pedagógiai program és módosításának véleményezésében.
       A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.
       Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája

2.1 A vezetők közti kapcsolattartás, szakmai testületek

Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető heti rendszerességgel - a hét első munkanapján - megbeszélést tart.
Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő testülete a szakmai tanács.
Tagjai: Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, tanszakvezetők.
Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján, kéthavonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata.
 
2.2 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az iskola pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.
A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályokat a szervezeti és működési szabályzat melléklete tartalmazza.
Az iskola pedagógiai, valamint a funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete.

2.3 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje

Az 1-8. évfolyamon tanító, valamint a művészeti iskola tanszakain tanító pedagógusok szakmai kapcsolattartása a közös értekezlet.

2.4 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti
      kapcsolattartás formái és rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá.
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata a intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete.
Ez a felépítési és működési rend határozza meg a Diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét.

2.5 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti
       kapcsolattartás formái és rendje

Az iskola igazgatója és a sportköri vezetők évente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen.


2.6 A vezetők és az iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája

A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot.
-    Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetek a szervezeti és működési szabályzat
     vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az
     írásos anyagok átadásával.
-    A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett
     napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.
-    Az intézmény szülői szervezete részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal
     tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.
-    Az osztályok szülői munkaközösségével az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

2.7 Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való
       kapcsolattartás rendje

A tagintézmények közötti kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős. A tagintézmények nevelőtestületeinek közös értekezlete a kapcsolattartás fő tere.

3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

3.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei

A kapcsolattartás színterei:
-    Ünnepélyek.
-    Kirándulások.

3.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek)

A kapcsolattartás színterei:
-A nyílt napok.
-    A fogadóórák, társadalmi ünnepélyek.
-    Ünnepek.
-    Szülői értekezletek.
-    Családlátogatások.
-    Kirándulások.
-    Táboroztatás.

Rendszeres és folyamatos írásbeli tájékoztatás a tájékoztató füzeten keresztül a tanuló előmeneteléről, magatartásáról.


3.3 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja


Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel.
A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata, közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival.
Az iskola-egészségügyiszolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokon az igazgató képviseli az iskolát.
A megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, valamint a megyei pedagógiai szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettes és a pedagógusok között is.
Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a városi nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az igazgatóhelyettes.
Az iskola szabadidő-szervezője munkája során közvetlen kapcsolatban áll a város közművelődési intézményeivel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval, amely területeken vezetői szinten a kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata. Az iskola külső sportkapcsolatait a testnevelő tanárok szervezik.



IV. A működés rendje

1. Az intézmény működési rendje

A tanév általános rendjét az oktatási miniszter tanévenként határozza meg. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől szombatig reggel 730-tól a délutáni órák végéig tart nyitva. A napi nyitva tartás meghatározásánál a művészetoktatás órarendjét figyelembe kell venni.  A reggeli ügyelet 730-kor kezdődik és 745-ig tart, amelyet a nappali ügyelet követ. A kaput 730-tól 800 –ig tartjuk nyitva, az ezt követő időben csak a kaputelefon segítségével lehet bejönni. (Ez a keszthelyi tagintézményre vonatkozik). A tanulóknak és nevelőknek a tanítás kezdete előtt 15 perccel meg kell érkezniük. Az iskolát vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon zárva kell tartani. E nyitvatartási rendtől eltérésre az igazgató adhat engedélyt.  Az általános iskolai évfolyamokon a kötelező reggeli áhítat kezdete 745, a tanítási órák kezdete 800 óra. A tanítási óra 45 perces. A művészeti iskola órái egyéni órabeosztáson alapulnak. Az egyéni hangszeres órák 30 percesek, a csoportos hangszeres és szolfézs órák 45 percesek. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A tanuló az épületet a tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el.  A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg.
A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők.
Az iskolai tanulók részére az étkezést - külön beosztás szerint - 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. Az étterembe nevelői kísérettel mennek a tanulók.
Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.
A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-étől kezdődik, és a tanévkezdésig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat.


1.1 A vezetők benntartózkodása

Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 730 óra és du. 1630 óra között az igazgató vagy helyettese az iskolában tartózkodik.
A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 1630-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.
Az intézményben riasztó működik. Az igazgató megbízása alapján kulccsal rendelkező dolgozók egyéni riasztó kódot kapnak, melyet felelősséggel kötelesek használni.  A rendszer élesítéséért az épületből utolsónak távozó, saját kóddal rendelkező felnőtt felelős.


2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-
    oktatási intézménnyel


Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az osztálytermekig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni.
A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt a gazdasági iroda és az igazgatói titkárság 8-16 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket.
A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát vezetői feladatmegoszlás szerint más vezetővel kell elvégezni.
A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Az intézmény bármely területét bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza.
Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket.

    
3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái


A szakkör, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, és a sportkör működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak.
A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól.
Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje.

3.1 A mindennapi testedzés formái

Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával, valamint az iskolaotthonos osztályok szabadidős tevékenységeiben, illetve a művészetoktatás keretében a néptánc órákkal biztosítja.
Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban az udvar, a park, téli időszakban a tornaterem, illetőleg jégpálya - testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban - a testnevelő tanárok által összeállított program szerint.


4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az iskolai munkaterv tartalmazza.

Az iskola hagyományai közé tartozó rendezvények:
-    Az évkör jeles napjaihoz kötődő népszokások megtartása (Luca, pünkösdi királynéjárás és
     királyválasztás, Szent Iván, betlehemezés, húsvéti locsolás, fehérvasárnapi határjárás stb.).
-    Egyházi ünnepek.
-    Nemzeti ünnepek megünneplése.
-    Ünnepi koncertek (adventban, pünkösdkor, tanév végén), valamint tanszaki koncertek.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.
A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet (közösség).

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:
-     Az igazgató.
-    Az igazgatóhelyettes.
-    A munkaközösség-vezetők.

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.
Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi.

A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.
Az ellenőrzés módszerei:
-    A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása.
-    Írásos dokumentumok vizsgálata.
-    Tanulói munkák vizsgálata.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.
Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

6. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

6.1.  A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. (különösen 114., 115., 116.,
        117., és a 121. §-okban foglaltakra) alapján a szülő a gyermeke után térítési díjat, illetve
        tandíjat köteles fizetni. A szülő a díjfizetési kötelezettségét a gyermeke tanulói
        jogviszonyának létrejöttét igazoló „Nyilatkozat” aláírásával vállalja.  


6.2. Befizetés

6.2.1. A térítési díjat a tanulók félévente (I. félév, II. félév) egy összegben, ill. a szülő kérésére
           egyéni (pl. havonkénti) lebontásban fizetik.

6.2.2. A térítési díj, valamint a tandíj befizetésének végső határideje az első félévben a félév utolsó
           tanítási napja, a második félévben a tanév utolsó tanítási napja.

6.2.3. Tandíjat fizet az a tanuló, aki az intézmény alapfokú művészetoktatási tanszakán
           (tanszakain) heti 300 percet meghaladóan folytat tanulmányokat, valamint, ha más művészeti
            iskolában is tanul, és a művészetoktatási normatíva igénybe vételéről nyilatkozott.


6.3. A térítési díj és a tandíj mértéke

6.3.1. A 2009/10. tanévben tanulmányaikat folytató tanulók térítési díja a székhely intézménybe
           járók részére:

- heti 4-6 óra egyéni (zeneművészet) foglalkozás esetén:        6.000 ft/ félév
- heti 4-6 óra csoportos foglalkozás esetén:                              6.000 ft/ félév
- heti 1-3 óra csoportos foglalkozás esetén:                              4.000 ft/ félév

6.3.2.  A 2009/10. tanévben tanulmányaikat folytató tanulók térítési díja a telephely feladat ellátási
            helyen járók részére:

- heti 4-6 óra egyéni (zeneművészet) foglalkozás esetén:        4.500 ft/ hó
- heti 4-6 óra csoportos foglalkozás esetén:                              6.000 ft/ félév
- heti 1-3 óra csoportos foglalkozás esetén:                              4.000 ft/ félév

6.3.3. Tandíjat fizetők díja:

- heti 4-6 óra egyéni (zeneművészet) foglalkozás esetén:        6.000 ft/ hó
- heti 4-6 óra csoportos foglalkozás esetén:                             20.000 ft/ félév
- heti 1-3 óra csoportos foglalkozás esetén:                             10.000 ft/ félév



6.4. Térítési díj és tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmény, mentesség


6.4.1. Térítési díj, valamint tandíj fizetése alól mentesülnek a közoktatási törvény előírása alapján

-    hátrányos helyzetű tanulók (121. §)
-    sajátos nevelési igényű tanulók (114. § (2))

6.4.2. A mentességet a szülőnek írásban kell igazolnia és kérelmeznie.

6.4.3. Az igazgató egyéb okok miatt is adhat kedvezményt a törvényben meghatározott kötelező
           térítési díj mértékéig,  amelyet a szülőnek írásban kell kérelmeznie:

-    nagycsaládos
-    állami gondozott
-    gyermekét egyedül nevelő
-    intézményünkben több gyermeke tanul
-    kollégiumi diák
-    egy főre jutó jövedelem alapján
-    egyedi kérelem alapján.

6.4.4. A fenntartó által meghatározott szabályok alapján az iskola igazgatója csökkentheti,
           tanulmányi eredmény alapján differenciálhatja a térítési díj, valamint a tandíj összegét.

6.4.5. Amennyiben a térítési díjat vagy a tandíjat a szülő a végső határidőig nem fizeti be, a
           tanuló tanulói jogviszonya a következő félévtől megszűnik.

6.4.6 Jogorvoslati kérelem: Az intézmény fenntartójának címezett, az igazgatóhoz benyújtott,
           írásban megfogalmazott dokumentum.


Az étkezési térítési díjakat az iskolatitkár előre kijelölt napokon havonta szedi be töröl. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a többletfizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szünetelés kezdetét követő egy hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet, az igénylést megváltoztató időpontot megelőző napon tíz óráig.
A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg.



7. A könyvtár működése

Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.

Helyiségei:
-    olvasó, lapozgató, kiválasztó
-    tanári kézikönyvtár  

Az iskolai könyvtárt a tagintézményben a magyar szakos tanár vezeti aki közvetlenül az igazgatóhelyettes irányítása alá tartozik. A székhely intézményben a z iskolai könyvtáros feladata a könyvtárosi teendők ellátása. Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait, valamint működésének legfontosabb szabályait jogszabály határozza meg. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az SZMSZ 2. számú melléklete szerinti „Gyűjtőköri szabályzat" állapítja meg. A melléklet szabályozza az állomány alakítását, az állományegységeket és azok raktározási rendjét, az állomány nyilvántartását és védelmét, valamint feltárását.


Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

-    Helyben olvasás.
-    Tájékoztatási, bibliográfiai és adatszolgáltatás.
-    Könyvtárhasználati órák tartása.
-    Könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása.
-    Dokumentumkölcsönzés.
-    Könyvtári rendezvények szervezése.
-    Internet-hozzáférés.
-    CD-ROM „olvasás"
-    A zenetár segítségével zenehallgatás.
-    A videotár segítségével házi olvasmányok megtekintése.

7.1 A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai

A könyvtárhasználók köre: az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja.

A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja:
-    A könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele díjtalan.
-    Az iskolai könyvtárat a beiratkozott olvasók használhatják.
-    A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges.
-    A beiratkozás számítógépes nyilvántartásba vétellel történik.
-    A beiratkozásnál tanulók esetében a név mellett az évfolyamot és az osztályt kell feltüntetni,
     pedagógusoknál, más alkalmazottaknál azt a szervezeti egységet, ahol dolgozik.


A szolgáltatások igénybevételének feltételei:

-    A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.
-    A könyvtárból csak A kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni.

A kölcsönzés időtartama:

-    Általában három hét.
-    Házi olvasmányok, keresett dokumentumok esetén: két hét (de az olvasó kérésére a kölcsönzési
      idő még egy alkalommal meg¬hosszabbítható).
-    Tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje: egy tanév.
-    Dokumentumok a tanév utolsó hetéig kölcsönözhetők.
-    Egy alkalommal három könyv kölcsönözhető, de kivételes eset¬ben (például versenyre való
      felkészülés) ettől el lehet tekinteni.

A könyvtárhasználat szabályai:

-    Kézikönyveket, folyóiratokat csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni.
     A CD-ROM-ok nem kölcsönözhetők.
-    A számítógépes információszerzés igénybevételénél feltétel a számítógép szakszerű használata,
     kezelése.
-    Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyezni nem szabad, s óvni
     kell mindenféle rongálástól.
-    Ha az olvasó a dokumentumot elveszti vagy megrongálja: az adott kiadású mű egy másik,
     kifogástalan állapotban levő példányát kell a könyvtárnak beszolgáltatnia. Végső megoldásként az
     olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni.
-    Az iskolai könyvtárba kabátot, táskát, élelmiszert behozni tilos.
-    Az olvasó az iskolával való tanulói, illetve munkaviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári
     tartozását rendezni.


A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési ideje:

A könyvtár tanítási idő alatt naponta nyitva van.
Kölcsönzési idő:
Tagintézményben a második és harmadik óra közötti szünetben van.
A székhelyintézményben külön rend szerint, melyet a könyvtáros minden tanév kezdetekor kifüggeszt a könyvtár melletti faliújságra.
A könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó fenti rendelkezéseket az iskolai könyvtár helyiségeiben kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni. A nyitvatartási és kölcsönzési időt a könyvtár bejáratánál kell kifüggeszteni.


7.2 Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltétel

A kölcsönzött tankönyvet a normatív kedvezményre jogosult tanuló az iskolai könyvtárból megvásárolhatja.

A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló:
-    A tankönyvet legalább 3 hónapig használja.
-    A tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát
     alapul vevő árat kifizesse.

A tankönyv csökkentett árára a könyvtáros tesz javaslatot írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

A tankönyv árát a szülő közvetlenül az iskolának fizeti meg.


8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás


8.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje

A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörben intézkedik arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetőleg a pedagógusoknak.
Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülők közössége is megismerje.
A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani.
A pedagógus az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, majd egyeztet az osztályába tartozó tanulók szülői közösségével.
Az igazgató a pedagógusok igényei alapján összeállított tankönyvrendelési tervezetről véleményt kér a szakmai munkaközösségektől, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez pedig az egyetértésüket kéri meg. Véleményeltérés esetén szakmai egyeztetést folytatnak le az érintett pedagógussal.
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez beszerzi a munkaközösségek és a szülői közösség egyetértését. Észrevétel esetén a szakmai munkaközösség bevonásával érdemi tárgyalásokat folytatnak, s csak ezt követően történik a tankönyvrendelés véglegesítése.
A tankönyvrendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők megtartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőre el kell végezni.

8.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje

A tankönyv árusításával foglalkozó személyt az intézmény igazgatója bízza meg.
A tankönyvárusító februárban megkapja a szülők tankönyvigényét, és lebonyolítja a megrendelést, szállításkor átveszi, és az iskola által kijelölt helyiségben tárolja. Az igazgatóval egyeztetett, az iskolában és interneten is közzétett osztályonként megadott időpontban árulja.


8.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje


Tankönyvet (beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt) az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak.
Azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut e a tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján a nevelőtestület minden év december 15-éig dönt.

A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet.

A kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke minden év június 10-ig közzétételre kerülnek. (A közzététel módja: legalább az iskolai faliújságon való hirdetmény kifüggesztése.)  

A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről a könyvtáros dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad.


9. Intézményi védő, óvó előírások

A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák.
A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az iskolai helyzet értékelését a megelőzés érdekében az intézmény vezető szervei rendszeresen napirendre tűzik.
Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.
Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök baleseti oktatási tart, amelyet köteles dokumentálni. A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartani az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és a titkárságra a kirándulás előtt le kell adni.
Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet a munkavédelmi felelősnek le kell adni.
Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetése.
Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie.


A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni.



9.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről.
Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőben. A csoportos szűréshez az iskola kísérőt biztosít.
Tanévenként meghatározott időpontban iskolaorvos, heti egy alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatja az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja.
Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre.

9.2 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében a következő feladatai vannak intézményünk dolgozóinak:
-    Minden tanév kezdetekor munkavédelmi és balesetvédelmi oktatásban részesülnek tanulóink,
     melyről a szülőket írásban értesítjük.
-    Az intézmény naponta 7.30 – tól a tanulók benntartózkodásáig nevelői felügyeletet biztosít.
-    A tanév kezdetekor az első fizika, kémia, testnevelés órán a tantárgyak specialitásából adódóan 
     a pedagógusok felhívják a gyerekek figyelmét a kísérletezések, tornagyakorlatok esetén
     bekövetkezhető balesetek elkerülésére.
-    Az osztályközösséget érintő iskolai és iskolán kívüli foglalkozások előtt az osztályfőnökök
     lehetséges balesetek megelőzése érdekében felkészítést tart.
-    A helyes kerékpáros közlekedés szabályainak megismerése.

A bekövetkezett gyermekbalesetek alkalmával a baleset súlyának  megfelelően intézkednek a nevelők.
A baleseti jegyzőkönyvet kitölti a balesetnél jelenlévő pedagógus.

9.3 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni.
Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.
Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának.
Bombariadó alkalmával az iskola épületének kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.
Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy, illetve a tagiskola-vezető azonnal dönt.
A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.


9.4  Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

A katasztrófa (tűz, polgári védelem) esetén elvégzendő feladatokat a tűzbiztonsági szabályzat határozza meg. Annak is a Tűzriadó tervében foglaltak szerint kell eljárni. A katasztrófa bekövetkeztében az igazgató vezetésével kell a szükséges teendőket elvégezni, gáz- és áram mentesíteni az épületeket. Jelenteni az illetékes állami szerveknek a bekövetkezett eseményeket. A Fenntartó értesítése is kötelessége. Elsősorban a tanulókat kell kimenekíteni, majd a felnőttek biztonságáról kell gondoskodni. Az igazgató a belső szervezeti egységek vezetői segítségével végzi a szükséges védelmi munkálatokat.

10.1  A vezetők közötti feladatmegosztás

Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség – vezetők az operatív vezetési ügyekben szükség szerint megbeszélést tart.
Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés – előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete a szakmai tanács.
Tagjai:
-    Az igazgató.
-    Az igazgatóhelyettes.
-    A munkaközösség-vezetők.


10.2  A belső ellenőrzés rendje

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.
A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet (közösség).
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:
-    Az igazgató.
-    Az igazgatóhelyettes.
-    A munkaközösség-vezetők.

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.
Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi.

A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.
Az ellenőrzés módszerei:
-    A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása.
-    Írásos dokumentumok vizsgálata.
-    Tanulói munkák vizsgálata.


Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.
Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.


10.3  A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel.
Diákjaink keresztény nevelésének érdekében az egyházzal, hitoktatókkal a nevelőtestület minden tagja együttműködik.
A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata, közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival.
Az iskola-egészségügyiszolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokon az igazgató képviseli az iskolát.
A megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, valamint a megyei pedagógiai szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettes és a pedagógusok között is.
Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a városi nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az igazgatóhelyettes.
Az iskola szabadidő-szervezője munkája során közvetlen kapcsolatban áll a város közművelődési intézményeivel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval, amely területeken vezetői szinten a kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata. Az iskola külső sportkapcsolatait a testnevelő tanárok szervezik.


11. Egyéb kérdések

11.1. A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai

Reklámtevékenység az iskolában általában nem folytatható Egyes esetekben az igazgató engedélyezi olyan közérdekű információ megjelentetését, amely az ifjúság tanulási, egészségügyi, egyéb tevékenység (sport, kulturális) elősegíti és testi, szellemi fejlődését szolgálja.

11.2. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.

A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.

Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni.

A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.


12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága

(Ezen belül a nevelési, illetve pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program, a házirend és a SZMSZ közzétételének módja, a megtekinthetőségükkel és a további tájékoztatás biztosításával kapcsolatos szabályozás.)



V. Záró rendelkezések


1. A SZMSZ hatálybalépése

A SZMSZ 2009. szeptember 1. napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével

2. A SZMSZ felülvizsgálata

A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.


Kelt: Rezi, 2009. szeptember 26.



                       .............................................
                        intézményvezető



                                                                                                      P.H.



A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2009. év .szeptember. hó 01. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.


                                       
        ...........................................                      .......................................................
                Diákönkormányzat elnöke                                  Diákönkormányzatot segítő pedagógus



                                                                                         
                                                                                       
 
 A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2009. év szeptember hó 01. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.




.............................................
  Tafota Istvánné
  SzM elnök

A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2009. év augusztus hó 26. napján elfogadta.




.............................................
      Keszey Tivadar
   igazgató





A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény fenntartója 2009. év szeptember hó 1-jén elfogadta.



…………………………………..
Kalota József érseki vikárius