Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalom

I. Általános rendelkezések                                                                                            3. oldal
    1. A Szabályzat célja                                                                                                 3. oldal
    2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok                                                          3. oldal
    3. A Szabályzat hatálya                                                                                             3. oldal

II. Az alkalmazottakra vonatkozó adatkezelés                                                           4. oldal
   1. Felelősség az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő
       adatok kezeléséért                                                                                                 4. oldal
   2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai                                                                4. oldal
   3. Az alkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai                                    5. oldal
   4. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok
       továbbítása                                                                                                             6. oldal
   5. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei                                                               7. oldal
   6. Személyi irat                                                                                                           7. oldal
   7. Személyi irat kezelése                                                                                            8. oldal

III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása                                                         10.oldal
    1. Felelősség a tanulók adatinak kezeléséért                                                        10.oldal
    2. Nyilvántartható és kezelhető adatok                                                                10.oldal
    3. Az adatok továbbítása                                                                                        11.oldal
    4. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje                                              11.oldal
    5. Titoktartási kötelezettség                                                                                 12.oldal

IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és
     adattovábbítási kötelezettség                                                                              13.oldal
    1. A tanuló fejlődésének nyomon követése                                                            13.oldal
    2. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás                                     13.oldal
    3. A pedagógusigazolvány                                                                                       14.oldal
    4. A diákigazolvány                                                                                                  14.oldal

Függelék                                                                                                                       15.oldal

A Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletének rendelkezése alapján – a törvény 57. §-ának (1) bekezdése b) pontban biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata 5. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el.


I. Általános rendelkezések


1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja

Az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.

2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok

-    A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
     törvény 2–3., 7. §.-ai.
-    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete.
-    A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. számú
     melléklete.
-    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §-ai
     és 5. számú melléklete.

3. A szabályzat hatálya

A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden alkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra.

4. E szabályzat alapján kell ellátni:

-    Az alkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a alkalmazott személyi iratainak és adatainak 
     kezelését (továbbiakban együtt: alkalmazotti adatkezelés).
-    A tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói
     adatkezelés).

5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni az alkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e
    jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra.

A gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független az alkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelékértelmező rendelkezései tartalmazzák.



II. Az alkalmazottakra vonatkozó adatkezelés

Kjt. 83/B–D, 5. számú melléklet

1. Felelősség a alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért

Az intézményben az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelőséggel tartozik:
-    Az intézmény vezetője.
-    Az érintett alkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető
     (vezető-helyettes).
-    Az iskolatitkár (más megbízott személy).
-    Személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő alkalmazott.
-    Az alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

Az intézmény vezetője felelős az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért.
A teljesítményértékelést végző vezető (vezető helyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg.
A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák.

2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai
    
A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:
-    Név, születési hely és idő, állampolgárság.
-    Lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám.
-    Alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:
-    Iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása.
-    Munkában töltött idő, alkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő.
-    Besorolással kapcsolatos adatok.
-    Az alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek.
-    Munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás.
-    Munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés.
-    Kártérítésre kötelezés.
-    Munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény.
-    Tartozás és annak jogosultjai.
-    Szabadság, kiadott szabadság,
-    Az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei.
-    Az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei.

A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetésére szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában.
Az alkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza az alkalmazott jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván.

Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat.

A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a alkalmazotti törvény alap-nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni.


3. Az alkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai

Az intézmény alkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli.
    
A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében az alkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el.
    
Az alkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott vezeti.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a megbízott vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie.


A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni:

-    Az általa kezelt, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés
     teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának.
-    A személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat
     vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság
     döntése, jogszabályi rendelkezés.
-    Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az
     intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem
     felel meg.
-    Ha az alkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri,
     kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését.

-    Az alkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe
     tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik
     közre minden olyan alkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során alkalmazotti
     alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli.


4. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása
    
Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető.

Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni.

A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni:

-    Az alkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett
     alkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát.
-    Áthelyezéskor.
-    Alkalmazott jogviszonyának megszűnése esetén.
-    A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre
     betekintési joga kiterjed).

Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel történő vezetését személyi iratként
kell kezelni.

A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból az alkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a alkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

A technikai azonosító az alkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg jogviszony fennállása alatt. A technikai azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható.
    
Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett alkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

A közérdekű adatokon kívül az alkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. Az alkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet.

Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett alkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.


Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.


5. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei


Az alkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről.

Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az iskolaigazgatótól írásban kérheti. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.


6. Személyi irat


Az alkalmazott szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve az alkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

Az alkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.

A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:

-    A személyi anyag iratai.
-    Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok.
-    Az alkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos
     iratok (adóbevallás, fizetési letiltás).
-    Az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.

Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.


7. Személyi irat kezelése

Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata.
    
A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni:
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D §-ában meghatározott személyek:
-    Az alkalmazott felettese.
-    A teljesítményértékelést végző vezető.
-    Feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv.
-    A fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy.
-    Munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság.
-    Az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság.
-    Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén
     belül.
-    Az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket
     kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.
-    Más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak
     (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr).

Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik.

Az alkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén az alkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte.

A személyi anyag tartalma:
-    Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai.
-    A pályázat vagy szakmai önéletrajz.
-    Az erkölcsi bizonyítvány.
-    Az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata.
-    Iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata.
-    A kinevezés és annak módosítása.
-    A vezetői megbízás és annak visszavonása.
-    A címadományozás.
-    A besorolás iratai, az alkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok.
-    A teljesítményértékelés, minősítés.
-    Az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat.
-    A hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat.
-    Az alkalmazotti igazolás másolata.

A7.5.  és 7.6. pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni.

Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni.
A megbízott személy összeállítja az alkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható.

A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.

A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni.

Az alkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket.

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. Az alkalmazotti jogviszony megszűnése után a alkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell.

A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető.



III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása

1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet

1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért


Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.

Az igazgatóhelyettes felelős a feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért.

A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel.

Az arra kijelölt személy (például: munkaügyi, személyi ügyintéző, iskolatitkár) és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért.


2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok


A tanulók személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok:
-    A tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének
     címe, telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való
     tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.
-    A szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma.

-    A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:

-    Felvételivel kapcsolatos iratok.
-    Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó
     adatok.
-    A gyermekbalesetre vonatkozó adatok.
-    A többi adat a szülő hozzájárulásával.
-    A fentieken túl jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és
     igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és
     kedvezményre való jogosultsága.



3. Az adatok továbbítása

A tanulói adatok a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből:
a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok,
c) a magatartás és tudás értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, a szülőnek,
f) a gyerek óvodai/iskolai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvodához, iskolához
g) az egészségügyi, óvodai, iskolai egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségi állapotának megállapítása céljából,
h) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából.

4. Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje

A gyermeki/tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak:
az intézményvezető, a  helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős, iskolatitkár.

Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja.

A balesetvédelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, jegyzőkönyvet, a jogszabályban meghatározottak szerint.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. h) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Az iskolatitkárral nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes.
Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), f) és h) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki.
Az illetékes vezető helyettes adja ki a 3. g) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat.

A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel.

Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt.
Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.
Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és jelen Szabályzat II/2.1 pontjában leírt célok körébe.

5. Titoktartási kötelezettség

Az intézményvezetőt, helyettest, a beosztott pedagógust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét.

Az adat közlése akkor is sérti, súlyosan veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.

A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására.
Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.



IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség

1. A tanuló fejlődésének nyomon követése
Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat.
Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli.
A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.
A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

2. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás
A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját.
A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

3. A pedagógusigazolvány

A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a közoktatási információs irodával történő egyeztetését foglalja magában.

4. A diákigazolvány

Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók.
A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig.
Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában.



Függelék


Értelmező rendelkezések a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-a alapján:

Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű, vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például: ujj- vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.

Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk többé nem lehetséges.

Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feltételek elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásáról – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.

Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége.

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalom



1.    Szabálytalanság fogalma                                                                                3. oldal

2.    A szabálytalanságok körének meghatározása                                             3. oldal

3.    A szabálytalanságok kezelésének célja                                                        3. oldal

4.    A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése,
       a szabálytalanságok megelőzése érdekében                                                3. oldal
 
4.1. Különös figyelmet érdemel                                                                             3. oldal
4.2. Az illegális pénzügyi cselekmények, tevékenységek esetében
        a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje                                          3. oldal
4.3. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő
        feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a
        szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje                                             4. oldal

5.    Az iskolaigazgató értékelési feladata a szabálytalanságok
       megakadályozása érdekében                                                                         5. oldal

6.    Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén                                         5. oldal

7.    A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások             5. oldal
7.1. A büntetőeljárás megindítása                                                                       5. oldal
7.2. Szabálysértési eljárás                                                                                   5. oldal
7.3. Kártérítési eljárás                                                                                         6. oldal
7.4. Fegyelmi eljárás                                                                                             6. oldal




A szabálytalanságok kezelésének eljárása

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján rendelkezni kell a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi.


1. Szabálytalanság fogalma
Valamely létező szabálytól, központi jogszabályi rendelkezéstől, helyi rendelettől, egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést értjük.


2. A szabálytalanságok körének meghatározása

Szabálytalanságnak minősülnek azok a cselekmények, amelyek mértékük alapján a büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.


3. A szabálytalanságok kezelésének célja

A szabálytalanságok kezelési rendjének meghatározásával a szabálytalanságok ismétlődését, előfordulását kívánjuk megakadályozni.


4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése, a
    szabálytalanságok megelőzése érdekében

Az iskolában a nagyobb kockázatot jelentő feladatok, folyamatok a következők:
-    A tervezési folyamatok egyes területei.
-    Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek.
-    A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatúnak minősített folyamatok.

4.1. Különös figyelmet érdemel

-    A nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás.
-    A nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítése pl. beruházások.
-    A külső ellenőrzés észrevételei.

4.2. Az illegális pénzügyi cselekmények, tevékenységek esetében a szabálytalanságok
       kezelésének eljárásrendje a következők:

-    Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell azt a belső rendet, amely az illegális pénzügyi
     cselekmények megelőzését célozzák.
-    Gondoskodni kell arról, hogy az iskola dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre,
     ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lennie az ilyen esetek
     bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak.
-    Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről,
     feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről.


4.3. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak
       minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:

-     A valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes
      végigkísérése.

Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.:

-    A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése.
-    A rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre.
-    A beruházások pénzügyi lebonyolítása.
-    Az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb.

A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek:

-    A beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata.
-    A beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából.

A megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból:

-    A megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló.
-    Megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése.
-    Az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e.
-    Gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e
-    A megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének
     ellenőrzése.
-    A megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése.
-    A készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének tárolásának vizsgálata.
-    A pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítő feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat
     valamennyi mozzanatára kiterjedően.
-    A pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése.
-    Az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése.
-    A tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata.
-    A pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése.



5. Az iskolaigazgató értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása
    érdekében

Az iskolaigazgató a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja.

Az értékelés az iskolában áttekinti, hogy:
-    Mennyire tudatos a FEUVE tevékenység.
-    A FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal
     válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére.
-    Az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem
     működik.
-    A FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak.
-    A FEUVE szabályzata elkészült-e, betartására kellő figyelmet fordítanak-e.

Az iskolaigazgató értékeli a FEUVE tevékenységet
-    a független belső ellenőr, valamint
-    a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is.

6. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén

Ha a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott – szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az iskolaigazgatót.
Ha az iskolaigazgató észlel szabálytalanságot, erről tájékoztatja a felügyeleti szerv vezetőjét.

7. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások

7.1. A büntetőeljárás megindítása

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani.
A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt bejelenteni. A bejelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megindítani.

7.2. Szabálysértési eljárás

A szabálysértésekről szóló LXIXD. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.


7.3. Kártérítési eljárás

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.

7.4. Fegyelmi eljárás

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az iskolában az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalom



1.    A rendelkezés legfontosabb elemei                                                                            3. oldal                    

2.    A minőség és a többletmunka elismeréséért járó kereset-kiegészítés odaítélésének a
       tantestület, az intézményvezető és fenntartó által jóváhagyott
       helyi szempontjai                                                                                                        3. oldal




A minőségi munkavégzés díjazásának elvei


1.   A rendelkezés legfontosabb elemei:

-    A pótlék odaítélésének feltételeit az SZMSZ-ben kell rögzíteni.
-    A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét a központi költségvetés
     biztosítja és ezt az intézményfenntartónak költségvetésük személyi kiadásain belül      
     elkülönítetten kell kezelniük.
-    A pótlék egy tanévre, nevelési évre adható, de lehetőség van a pótlék megadásának
     meghosszabbítására is.
-    Az intézményekre eső pótlék 20 %-ával a fenntartó rendelkezik, ez a keret azonban csak erre
      a célra használható fel.
-    A minőségi és a többletmunka tartalmát helyben, az intézmények sajátosságainak figyelembe
     vételével lehet meghatározni. E kereset-kiegészítéssel lehet értékelni az átlagon felül
     munkateljesítményt, és a többletmunka javadalmazását is.  
    

2.    A minőség és a többletmunka elismeréséért járó kereset-kiegészítés odaítélésének a
       tantestület, az intézményvezető és fenntartó által jóváhagyott helyi szempontjai:

      Minőségi bérezésben részesülhet az a munkatárs, aki:
-    szerepet vállal az intézmény pedagógiai programjának kidolgozásában és megvalósításában;
-    osztályfőnöki nevelő munkájában és közösségteremtő tevékenységében eredményesen dolgozik;
-    részt vállal a tanulók évközi szabadidős és sporttevékenységeinek szervezésében és
      lebonyolításában;
-    részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (helyettesítési rend, ügyeleti rend
      kialakítása és megvalósítása)
-    szerepet vállal a gyerekek szünidei táborozásában
-    szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el (bemutató órák, versenyfelkészítés,
      pedagógiai  vagy szaktárgyi előadások);
-    szerepet vállal a szakmai munka megújításában (minőségbiztosítás)
-    kiemelkedő eredményeket ér el a tehetséggondozásban;
-    kiemelkedő eredményt ér el a felzárkóztatás területén;
-    részt vállal az intézmény számára elérhető pályázatok felderítésében és megírásában.

Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat

A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére vonatkozó általános szabályok:

A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze.
Az iskolaigazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet tanítási időn kívül a nevelőtestületi kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.


A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:


A nevelőtestületi értekezletet az igazgató készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja
-    A pedagógiai program,
-    Az SZMSZ,
-    A Házirend,
-    A Munkaterv,
-    Az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi
     pontokat.

Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösség vezetőjének, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.
Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt.

Írásban továbbítja az igazgatóhoz:
-    A munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint
-    A munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.

Szóban ismerteti a munkaközösség véleményét az igazgatói megbízással összefüggő nevelőtestületi értekezleten a vezetői programról, de a munkaközösség véleményét tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a nevelőtestületi jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői közösség képviselőjét, akkor, ha valamely napirendi pontnál egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorol.

A nevelőtestületi értekezletet az igazgató vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. Az igazgató által felkért személy vezeti a jegyzőkönyvet, amelyet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. Az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a munkaviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére az értekezleten nem jelenik meg.
Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.
Az alkalmazotti közösség értekezletét - a vezetői megbízással kapcsolatos értekezlet kivételével - az igazgató vezeti. A rendkívüli értekezlet összehívását legalább egy munkanappal előbb közölni kell.