Bejelentkezés

Pedagógiai program


Részletek
Szülőkategória: Dokumentumtár
Kategória: Pedagógiai program

 

A) Zeneművészeti ág

1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói
  • Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
  • A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
  • Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
  • A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

Intézményünk zongora szakára elsősorban olyan növendékeket veszünk fel, akik rendelkeznek saját hangszerrel. A hangszerrel – elsősorban a zongorával – nem rendelkező csekély létszámú tanulók számára iskolánk gyakorlási lehetőséget biztosít.

3. A zeneművészeti ág tanszakai

Klasszikus zenei tanszakok:

Brácsa, cimbalom, csembaló, furulya, fuvola, gitár, gordonka, harmonika, harsona, hegedű, klarinét, kürt, oboa, orgona, szaxofon, trombita, tuba, ütő, zongora, magánének, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom

Népzenei tanszakok:

Bőgő, brácsa, furulya, hegedű, koboz, tekerő, citera, duda, népi ének.

4.  A zenei tanszakok feladatai és követelményei

A furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét.

Megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, differenciált hangindítást és hanglezárást, megfelelő tempójú repetíciót, laza, egyenletes ujjtechnikát, pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

 

A harsonatanítás szakirányú feladatai

A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

 

A klarinéttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató).

 

A kürttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.

·         A kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

 

A szaxofontanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse meg a tanulókkal

·         A szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét

·         A hangszer sajátosságait.

·         A szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.).

·         A hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát.

 

 A trombitatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A trombita történetét.

·         A trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.

·         A hangszer irodalmát.

·         A trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

 
 Az oboatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         Az oboa lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.

·         Az oboairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         Az oboa kialakulását, fejlődését, sajátosságait.

·         A hangszer részeit, összeállítását, tisztítását.

·         Megfelelő tempójú repetíciót.

 

A tubatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A tuba történetét.

·         A tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.

·         A hangszer irodalmát.

·         A tuba hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

 

A nagybőgőtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A nagybőgő akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását (külön tekintettel a 4-, illetve az 5-húros nagybőgőkre).

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A nagybőgő-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

 A brácsatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A brácsa akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A brácsairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A hegedűtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A hegedű akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A gordonkatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A gordonka akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A gordonkairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A cimbalomtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A cimbalom történetét, irodalmát, változatait (pl. hackbrett).

·         A hangszer akusztikai sajátosságait, a húrok elrendezését.

·         A cimbalomirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 A csembalótanítás szakirányú feladatai

Az oktatás ismertesse meg a tanulókkal

·         A csembaló történetét, a rokon billentyűs hangszereket.

·         A csembaló felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).

·         A hangszer akusztikai sajátosságait, a regisztereket.

·         A csembalóirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 

 A gitártanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit.

·         A gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait.

·         A leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket.

 

 A harmonikatanítás szakirányú feladatai

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést

·         Helyes hangszer-, test-, kar- és kéztartást.

·         Dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot.

·         Sokszínű billentéskultúrát.

·         A két kéz függetlenségét.

·         A különböző testrészek összehangolt munkáját.

 

Az orgonatanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse a tanulókkal

·         Az orgona történetét, a más hangszercsaládokkal meglévő rokon vonásokat.

·         A hangszer felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).

·         Az orgona akusztikai sajátosságait, az alapvető regisztereket.

·         Az orgonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 

Az ütőhangszer-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         Az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait.

·         A különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját.

·         A precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre.

·         A művek zeneileg igényes kidolgozására.

 

A zongoratanítás szakirányú feladatai

Alakítson ki

·         A testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést.

·         Megfelelő kéztartást.

·         Az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését).

·         Differenciált billentést, ujjvégérzetet.

 

5. A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai 

 

A zenetörténet-zeneirodalom tanításának a célja

·         A zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére.

·         A zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése.

·         Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira.

Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a tanulókat

·         Rendszeres hangverseny- és operalátogatásra.

·         A rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására.

·         Aktív társas muzsikálásra.

Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben).

Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.

 

6. A zeneelmélet-tanítás szakirányú feladatai

A program célja

·         Biztosítsa a zene iránt érdeklődő tanuló számára, hogy műveit, zeneértő emberré válhasson.

·         Érje el sajátos eszközeivel, hogy a megszerzett ismereteket önállóan is alkalmazó tanulókat neveljen.

·         Tegye alkalmassá a tanulót, hogy speciális felkészítéssel felvételi vizsgát tehessen a zeneművészeti szakközépiskola zeneszerzés tanszakára.

·         Ismertesse meg a tanulót - zenei és általános tanulmányait, érdeklődését is figyelembe véve - az európai zenetörténet más korszakaival is.

·         Alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a zenei összefüggéseket - egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően - a tanuló önállóan is meg tudja közelíteni.

 

7. A szolfézstanítás szakirányú feladatai

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a tanulókat a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni.

·         Az általános zenei képességek fejlesztését.

·         A zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi.

·         Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.


 

8. A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai, célja

Ismertesse a tanulókkal

·         Az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit.

·         Helyes légzési módot.

·         Tiszta intonációs képességet.

·         A tanuló saját hangterjedelmében egységes hangszínt.

·         Érthető és szép szövegmondást.


9. A népi hegedűtanítás szakirányú feladatai

A program ismertesse meg a tanulókkal

·         A hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban.

·         A különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét.

·         Hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát.

·         A magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket.

·         A tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán).

·         A különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását.

 

10. A népi bőgő/cselló tanításának szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat.

·         A hangszer hangolását, felépítését, részeit.

·         A különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

 

11. A népi brácsatanítás szakirányú feladatai

A tanuló ismerje meg

·         Hangszere hangolását, felépítését, részeit.

·         Különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

·         A hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat.

 

12. A citeratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

·         A citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat).

·         A hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét.

·         A játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát.


13. A dudatanítás szakirányú feladatai

Fejlessze

·         A tanuló hallását, a nyelvvel is összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, stílusérzékét, rögtönző készségét, motivikus zenei gondolkodását, formaérzékét, zenei emlékezetét.

·         Képességét dallamok rögtönző összetűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására.

·         A táncossal és énekessel való zenei kommunikációra, önálló lényegfelismerésre.

 

14. A népi ének tanításának szakirányú feladata

Ismertesse meg a tanulókat

·         Az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik végeztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudatosan vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmentését.

·         Az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges természetes éneklés technikai hátterével.

  

15. A népi furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

·         A furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját.

·         A magyar népzene főbb dialektusaiban a furulyajáték jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjaival együtt.

·         A hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket.

16. A koboztanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg

·         A koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát.

·         A hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését.

·         A hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.

 

17. A tekerőtanítás szakirányú feladatai

A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb.

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára.

·         A hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat.

·         A hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát.

 

18. A zeneművészeti alapvizsga részei

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező.

Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

19. A zeneművészeti záróvizsga részei

A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

B) Néptánc tanszak  

A tanszak feladata

Ismertesse meg a tanulóval

·         A hagyományos népi játékokat.

·         A három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit.

·         A mozgásanyag variációs lehetőségeit.

·         A folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a "nép" műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában.

·         A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait.

  

C) Modern – kortárs tanszak 

1. A Modern-kortárstánc tanszak célja

A modern- és kortárstánc technikák megisme­rése és az előírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlődése, az önálló, kap­csolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása.

A tanszak feladata:

Ismertesse meg a tanulóval

·         A modern-kortárstáncművészet főbb irányzatait.

·         Az irányzatok technikai alapelemeit.

·         A különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit.

·         A  mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait.

·         A harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait.
 

2. A tanszak tantárgyai

A Modern-kortárstánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétű, több irányzatot felvonultató modern-kortárstánc világával.

Az intézmények a moderntánc, illetve a kortárstánc oktatása közül a saját lehetőségeik alapján választhatnak.

Kötelező tantárgyak

·         Moderntánc

-          Táncelőkészítő gimnasztika

-          Esztétikus testképzés

-          Jazz-technika

-          Graham-technika

-          Limón-technika

-          Kontakt-technika

-          Modern jazz-technika

-          Improvizáció

-          Kompozíció

-          Tánctörténet

·         Kortárstánc

-          Kreatív gyermektánc

-          Kortárstánc 1.

-          Kortárstánc 2.

-          Graham-technika

-          Limón-technika

-          Kontakt-technika

-          Improvizáció

-          Kompozíció

-          Tánctörténet

  

D) Társastánc tanszak 

1. A társastánc tanszak célja

A tanszak feladata:

Ismertesse meg a tanulóval

·         A társastánc alapjait.

·         Technikai elemeit.

·         A mozgás kapcsolatát a zenével.

·         A kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését.

2. A tantárgyak helye a tanszak programjában

Gyermektánc: az Előképző 1-2. évfolyamában Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gya­korlatokkal, játékos táncokkal.

Klasszikus balett: a cél és feladat a tanulók izomzatának erősítése, fizikai teherbírásá­nak fokozása, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskultúrájának fejlesztése, plasztikusabbá tétele.

Történelmi társastánc: célja, hogy a tanulók megismerjék a különböző korok táncait. Oktatása azért szükséges, mert a historikus táncokon keresztül jobban megismerik a főtantárgy (társastánc) kialakulásának előzményeit.

Viselkedéskultúra: célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit.

Tánctörténet: cél, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlődéséről, múltjáról, jelenéről.

Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre.

 

E) Képző- és iparművészeti tanszak

1. Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - ala­kítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet.

Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vi­zuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakít­ja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeik­től és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

2. Képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szép­ségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyo­mányok értékeit, az értékmegőrzés formáit.

Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a ta­nult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

3. Értékelés

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli.

A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban osztályzattal kell minősíteni. Az ér­tékelésre vonatkozó javaslatok az egyes tantárgyak, illetve tanszakok anyagában talál­hatók.

4. A program célja

Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:

·         A látás és látványértelmező képesség fejlesztése.

·         A vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:

                                                           - az elemzés,

                                                           - az elvont gondolkodás,

                                                           - a képi gondolkodás,

                                                           - a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés).

·         Jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben.

·         Jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben.

·         A művészettörténet nagy korszakainak ismerete.

·         A vizuális kifejező készség fejlesztése.

 

F) Színművészeti – bábművészeti ág 

1. Az alapfokú színművészeti-bábművészeti képzés célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.
 

2. Általános fejlesztési követelmények

A színművészet területén

Készítse fel a tanulókat

·         Drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására.

·         Különböző színészi technikák tudatos alkalmazására.

·         Színházi improvizációra.

·         Különféle szerepek megformálására.

·         Színházi előadások elemzésére, értékelésére.

A bábművészet területén

Készítse fel a tanulókat

·         A bábjáték alkotófázisaiban való részvételre.

·         A partnerekkel való alkotó együttműködésre.

·         Önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni.

·         Egyes színházi stílusoknak megfelelő játékmódra.

 

3. A képzés struktúrája

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 évfolyam

A képzés tanszakai

·         Színjáték tanszak

·         Bábjáték tanszak

 

4.  A képzés tantárgyai

Színjáték tanszak

Főtárgy: drámajáték (2)  +(1-6. évfolyam), színjáték (7-10. évfolyam)

Kötelező tantárgyak: beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam), mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam)

Kötelezően választható tantárgyak

·         Vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható).

·         Bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható).

·         Tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható).

·         Kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható).

·         Színházismeret (a 3. évfolyamtól választható).

·         Beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható).

 

5. Színjáték tanszak követelményei

Drámajáték

A tantárgy tanításának célja

A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát.

Színjáték

A tantárgy tanításának célja

A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet - ezen belül is elsősorban a színjáték - iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A főtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehető legnagyobb mértékben a tanulók - többségükben tizenéves fiatalok - adottságaihoz és képességeihez igazítsuk; ne feledkeznünk meg arról, hogy nem felnőtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dolgozunk.

Beszédgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez.

Mozgásgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

·         A tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre.

·         A lapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése. 

Tánc- és mozgásszínházi tréning

A tantárgy tanításának célja

·         A tanulók megismertetése fizikai jelenlétük lehetőségeivel, korlátaival, s az ezekből adódó feladatokkal.

·         A mozgáskoordináció és a fizikai képességek fejlesztésén keresztül az önelfogadás lassú folyamatának segítése.

·         Színházi helyzetekben történő, mozgásra épülő feladatok ellátására való alkalmasság megteremtése.

Színházismeret

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy a színjáték tanszak célkitűzései közül a következők megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget:

·         Minél több élő és felvett színházi előadás megtekintésére.

·         A tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére.

Vers- és prózamondás

A tantárgy tanításának célja, hogy a tantárgy megismertesse a tanulókkal

·         Próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken.

·         Vegyenek részt kommunikációs készségüket fejlesztő drámapedagógiai gyakorlatozásokon.

·         Járjanak előadóművészi estekre, szertartásokra, oratórikus előadásokra, s keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videót hallgassanak, nézzenek.

Beszédtechnika

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a tanulókkal a beszéd elméleti alapjait, a magyar nyelv hangzásának követelményeit. A technikai és kommunikációs gyakorlatok segítségével alakítson ki tiszta, érthető és élvezhető beszédállapotot. Beszédhallásuk és -elemző képességük fejlesztésével tegye alkalmassá a tanulókat szóbeli kifejezőképességük fejlesztésére és az elért beszédállapot megőrzésére. Produkciós helyzetben tanulók a beszédet célszerűen és magas színvonalon használják.

 

IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervbe meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

A második évfolyam végén, illetve a magasabb évfolyamokon lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület a szülői belegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a tanulót, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére nem teljesítette.

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, 250 óránál többet mulasztott

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus  hónapban javító vizsgát tehet.

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

 

Részletek
Szülőkategória: Dokumentumtár
Kategória: Pedagógiai program

 

                                                III. Alapfokú Művészetoktatás

 

              1. A művészetoktatás alapvető pedagógiai alapelvei és céljai

      Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében
      folyó nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek
      képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való
      jártasságok megszerzését és gyakorlását.

        A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére,
      tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

        A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség,
      fogékonyság alakítására.

       A művészetoktatás a különböző műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés
       módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés
       eszköztárának gazdagításával a művészet alkalmazására, befogadására
       készítsen fel.

        Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
      Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége
      szerinti önmegvalósítás lehetőségét.

      Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés
      képessége és az egészséges önbizalom.

        Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő
      értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, kultúrájú növendékekkel -
      képességüknek és tehetségüknek megfelelően foglalkozzunk, másrészt
      arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a
      művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több
      művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra.

      Ezt segíti az alkotó pedagógiai légkör, melynek jellemzői egyfelől az igényesség,
      másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása,
      a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom,
      megértés, türelem, igazságosság.

 

            2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

 

       Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett
       vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése.
       A fejlesztés fokozatai:

       „Minőségi" csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló
       tehetségek esetében. („B” tagozat)

        Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden
        nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek.

        A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-
        közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó
        tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően.

          A tehetséggondozás feltételei:

     ·    A tehetségek kutatása, felismerése.

     ·    A megfelelő órakeret, illetve a tárgyi-technikai feltételek biztosítása.

     ·    Napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók között.

     ·    Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással
    szembeni akadályokat. 

        Tantestületünk egységes törekvése a kiemelkedő tehetségek felkutatása,
        gondozása és felkészítése a művészi pályára.

             3. „B” tagozat

         Zenei tanulmányi előmenetelük alapján a hangszeres és a szolfézs tanár
         javaslatára a tanszakvezetők és az iskola vezetés döntése
         szerint kerülnek a legrátermettebb növendékek „B” tagozatra,
         bármely szak 2. osztályától. A kiválasztás a tanszakok egyedi
         sajátosságainak figyelembevételével történik.
         Folyamatosan biztosítjuk az átjárhatóságot az „A” és a „B”
         tagozat között, így lehetőség nyílik a később érő zenei tehetségek
         magasabb osztályokban történő „B” tagozatra irányítására, illetve
        - ha a tanuló nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni az
          emelt szintű követelményeket
        -  az „A” tagozatra való visszavételére. Természetesen a szülőkkel is
          minden esetben egyeztetünk. A rugalmas rendszer félévenként ad
         módot az átsorolásra.  

             4. Negyedévi meghallgatás 

         A „B” tagozatos tanulóknak a tantervi követelmények teljesítésén túl
         kötelező – amennyiben a tanszak tanárai és az iskolavezetés úgy döntenek –
         szerepelniük a negyedévi tanszaki meghallgatáson, amelyet október-november
         folyamán tartunk meg. Ezekre az alkalmakra szakközépiskolai tanár kollégákat
         hívunk meg. A meghallgatást követő konzultáción a tanárok közösen értékelik
         a tanulók teljesítményét, figyelemmel kísérve egyéni fejlődésüket.

             5. A képzés rendje

         A képzés formája: egyéni foglalkozás illetve csoportos oktatás.

         A képzés kimenetei:

                  - Művészeti alapvizsga: az alapfok befejeztével.

                  - Művészeti záróvizsga: a továbbképző befejeztével.

             6. Beiskolázás

           Korhatára: a 6. évet a beíratás évének december 31-ig a betöltött és
                            22 évet be nem töltött tanulók.

                A tanulók felvétele a művészeti iskolába

            Kiselőképző és előképzős csoportokban mód nyílik a művészeti ág
            alapjainak elsajátítására, vagy éppen a leendő hangszer kiválasztására.

            Minden tanév elején (augusztus utolsó ill. szeptember első napjaiban)
            az új növendékek számára meghallgatást tartunk, ahol a hangszert tanító
            kollégák is jelen vannak, hogy felmérhessék, alkalmas-e a jelentkező
            gyermek a választott hangszer tanulására, valamint képet kapjanak a
            hozzájuk kerülő növendék képességeiről. Ezen a felvételi meghallgatáson
            kiemelten az adottságok és készségek megfigyelése a domináns elem.

              7. Zenei készségek felmérése

             Hozott dal éneklése (különböző hangmagasságokról, esetleg
             ritmuskísérettel vagy mérőütéssel) 2-4 ütemnyi ritmus (kettes ütemben)
             visszatapsolása.

              Gyermekdal-szintű dallam visszaéneklése.

              Zongorán egyszerre megszólaltatott hangok számszerű felismerése.

              Új tanuló felvételéről az igazgató - a felvételi meghallgatás alapján az
              iskola tanulói létszámát figyelembe véve - dönt. Ha egy tanszakra több
              jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a felvételi meghallgatás
              eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni.
              A tanulók osztályba sorolására életkoruk, illetve a felvételi
              meghallgatáson nyújtott teljesítményük alapján kerül sor. A főtárgy,
              a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet
              egymástól.

               8. A képzési idő:

                         Előképző          1-2 év (a növendéknek nem kötelező elvégeznie)

                         Alapfok           4-6 év

                         Továbbképző     4 év

                A kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók számára lehetőség a
               „B” tagozatos képzés, amely heti 30 perccel hosszabb főtárgyi órával
               és „B” tagozatos szolfézs tananyaggal biztosítja a növendék magasabb
               szintre való felkészítését.

              9. A képzés struktúrája, tantárgyai, óraterve

                 9.1. Főtárgy

                 A zeneiskolában tanított valamennyi szak, beleértve az előképzőt is.
                (Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie).
                      Hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei
                tanszakok (csoportos)

        „A” tagozaton minimum 2 x 30 perc,

        „B” tagozaton minimum 2 x 45 perc,

                9.2. Kötelező tárgy

                Minden tanszakon szolfézs.

       „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig,

       „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig.

                A képzési idő minimum 2 x 45 perc

                Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). 

               9.3. Kötelezően választható tárgyak

                „A” tagozaton az 5-(6.) évfolyam végéig elmélet: minimum 1x 45 perc

               Elméleti tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
                                         improvizáció (mindezek együttes műveltségi
                                                              programként  is taníthatók);

               Gyakorlati tárgyak: zongora, második hangszer, kamarazene,
                                             zenekar, kórus.

              9.4. Választható tárgyak.

                Az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás,

               „B” tagozaton: elmélet minimum 1 x 45 perc,

                gyakorlat minimum 1 x 30 perc

                (A 45 perces csoportos, a 30 perces egyéni foglalkozás)

               Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
                                               improvizáció (mindezek együttes műveltségi
                                                                   programként is taníthatók);

                                               zongora, második hangszer, kamarazene,
                                               zenekar, kórus, népzene.

                Az elméleti és kamarazene tantárgyak csoportos foglalkozások.

              9.5. A korrepetíció (zongorakíséret)

                A hangszeres (kivéve hárfa, gitár, csembaló, zongora, orgona,
                harmonika, szintetizátor) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó
                kötelező kiegészítő foglalkozás.

                Az óratervi háló szerint: évfolyamtól, tagozattól függően heti 5 – 30 perc
                tanulónként és hetenként.     

               9.6. Hangszeres előkészítő

                  Egyéni: heti 2 x 30 perc

               9.7. Kamarazene

                  Minimum heti 1 x 45 perc.

                 A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2 – 8 fő.

               9.8. Zenekar, kórus

                   Minimum 2 x 45 perc

               9.9. Második hangszer

                   Minimum 1 x 30 perc

         10. A tanulók értékelésének formái

            A művészetoktatásban a beszámoltatásra, az ismeretek számonkérésének
            követelményeire és formáira vonatkozóan irányadónak tekintjük az
           alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában leírtakat.
           Az egyes tanszakok helyi tantervükben konkrétan szabályozzák a kérdést.

           Általánosságban kötelező jellegű beszámolóra a tanév végén kerül sor.
           A növendékeknek beszámoló keretében számot kell adniuk mind technikai
           felkészültségükről, mind előadási készségükről. A beszámoló bizottság előtt
           történik. Hangszeres előkészítő esetén a beszámoló nem kötelező, illetve a
           főtárgy tanár megítélése szerint a növendékkel való rövid foglalkozás
           keretében is meg lehet tartani. A bizottság tagja legalább két, azonos, vagy
           rokon hangszert tanító tanár, valamint az iskola vezetéséből legalább egy
           személy. Az év végi érdemjegyet a vizsgabizottság elnöke, a szaktanár,
           és a tanszak tanárai együttesen állapítják meg. Az értékelés alapja a
           vizsgaprodukció, az éves munka, és a havi osztályzatok. A beszámolón
           nyújtott teljesítmény nem játszik közvetlen szerepet az érdemjegy
           kialakításában. Rendkívül indokolt esetben a főtárgy tanár javaslata
           alapján a beszámolót kiválthatja óraszerű foglalkozás a növendékkel a
           bizottság előtt. A beszámolónak ezt a formáját az igazgató engedélyezi,
           a döntés alapja minden esetben az, hogy a növendéket ne érhesse
           olyan jellegű negatív élmény, ami beidegződésként az egész zenetanulás
           folyamatára gyakorolna rossz hatást.

          Általánosságban elméleti tárgyak esetén a beszámolás év végén
          összefoglaló óra keretében történik, melyen az adott tantárgy tanárán
          kívül legalább egy, azonos, vagy rokon tantárgyat tanító tanár, és lehetőség
          szerint az iskolavezetés egyik tagja is jelen van.

              Ellenőrzés, értékelés

           A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elvét érvényesítjük.

          A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon)
          naprakész a főtárgy tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati
          fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről. A különböző
          tanszakok összehasonlítását  biztosítja a növendékhangversenyek, kiállítások,
         előadások sorozata. Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli
         számonkérés egyensúlyát.

 

            Az értékelés rendszere

          Az előképző osztályban szöveges, egyénre szabott, a hangszeres előkészítő
          osztálytól a főtárgy és szolfézs tárgyból egységesen, osztályzatokkal,
          érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar és
          kórus tantárgyakat. Ezek esetében az év végi értékelés: nem felelt meg,
          megfelelt, jól megfelelt és kiválóan megfelelt.

                11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

           A magasabb évfolyamba lépésről az év végi beszámoló alapján
           dönt a beszámoltatást végző vizsgabizottság. A magasabb évfolyamba
           lépés feltétele a helyi tantervben meghatározott minimális követelményeknek
           való megfelelés.

           Amennyiben a bizottság döntésével a főtárgy tanár nem ért egyet, a magasabb
           évfolyamba lépésről a végső döntést a nevelőtestület hozza meg.

           Elméleti tárgyakból a magasabb évfolyamba lépés feltétele az év közben
           szerzett érdemjegyek alapján kapott legalább elégséges osztályzat.

          Amennyiben a tanuló a minimális követelményeknek nem felelt meg,
          pótvizsgát tehet, annak sikertelensége esetén tanulmányait az évfolyam
          megismétlésével folytathatja, évfolyamonként maximum egy alkalommal.

          Művészeti alapvizsgát tehetnek azok a tanulók, akik a 2000/2001. tanévben
          kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első
         évfolyamán, és elvégzik a tanszakonként előírt alapfokú osztályokat.
         A művészeti alapvizsgát az első továbbképző osztályba lépés feltételeként
         először ezektől a tanulóktól lehet megkövetelni.

               12. Tanulóink munkájának értékelése

                   5 jeles

          A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz.
         Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes.
         A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg
         és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli
         munkái is teljes önállóságra vallanak.

                  4 jó     

         A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és
         jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró
        bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen
        tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség
        nélkül alkalmazza.

                 3 közepes       

        A tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz
        eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető
       mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések
       megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel
       azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat,
       amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni.

               2 elégséges     

      A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak
      eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel,
      jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a
      tantervi anyag biztos alkalmazását (hangokban, intonációban, stb.),
      még a tanár segítségével is. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően
      nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul.

               1 elégtelen      

      A tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni.
      A minimumot sem tudja.

 

       12.1. A tanuló szorgalmának értékelése

 

Szorgalom

 

Példás

 

Jó

Változó

Hanyag

1. Tanulmányi munkája

Céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére

figyelmes, törekvő

ingadozó

hanyag, lassító

 

2. Munkavégzése

kitartó, pontos, megbízható, lankadatlan

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen hullámzó önállótlan

megbízhatatlan, gondatlan

3. Kötelességtudata

kifogástalan, precíz

megfelelő, néha ösztökélni kell

felkészültsége gyakran felületes

felkészültsége állandóan felületes

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása

rendszeres, érdeklődő

előfordul, ösztönzésre dolgozik

ritkán

egyáltalán nem

 

      13. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek
                    és taneszközök kiválasztásának elvei

 

       Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja által
       ajánlott felhasználható irodalomból – és azon kívül is – a szaktanárok
       saját elképzeléseik szerint szabadon válogathatnak anyagot, minden tanuló
       esetén testre szabottan, az évfolyam nehézségi szintjét szem előtt tartva.
       Csoportos tárgyak esetén az alkalmazható tankönyvek kiválasztásánál
       tekintettel kell lenni a csoportok átjárhatóságára, több évfolyam anyagát
       tartalmazó kiadvány használatára. Azonos minőségű és szerkezeti felépítésű
       tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszköz esetén a kedvezőbb beszerzési
       árral rendelkezőt kell előnyben részesíteni. 

       Hangszer és kottakölcsönzés, a gyakorlási lehetőség biztosítása

       Iskolánk tanulói jogosultak az intézményben rendelkezésre
       álló hangszerek használatára ill. kölcsönzésére.

       Az iskola tulajdonában lévő hangszereket csak beiratkozott
        növendékeink használhatják. A kölcsönzési nyilvántartása a
       Hangszerkölcsönzési kötelezvényen történik, amelyet a tanuló törvényes
       képviselője (gondviselője) és a szaktanár ír alá. Az adott szaktanár a
       növendékeinek kiadott hangszerekért leltár szerinti felelősséggel tartozik.
       A tanuló kötelessége, hogy az általa használt – sok esetben nagyértékű –
      hangszert megóvja, azt megfelelően karbantartsa. A hangszerért a tanuló
      gondviselője teljes anyagi felelősséggel tartozik, ill. a kölcsönzés során
      megrongálódott hangszer javításának költségeit is meg kell térítenie.

         14. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános feltételei

              14.1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

 

       Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
       művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen
       elvégezte és a vizsgára jelentkezett.

       Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
       művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen
       elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

 

              14.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei,
                      feladatai meghatározásának módja

 

       A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait
       - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás
      követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.
      A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján
      a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető
      és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.

      A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság
      elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a
      követelményeknek, átdolgoztathatja.

             14.3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei
                      alóli felmentés

 

      Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a
      művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az
      országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként, illetve
      párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt,
      szintet elérte.

      Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán
      tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal,
      akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható.

             14.4. Előrehozott vizsga

 

      Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is
      szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes
      tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói
      jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt,
      egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve
      záróvizsga.

      Táncművészeti ágon tánctörténet tantárgyból előrehozott
      záróvizsga szervezhető.

             14.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

 

       A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán
       vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti
      alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott
      osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye
      öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati
      tantárgyból kapott osztályzat a döntő.

     Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy
     záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti
     alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni.

     Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló,
     aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

     Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló
     valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet
    kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a
    vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie,
    amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

 

 

 

 

 

Részletek
Szülőkategória: Dokumentumtár
Kategória: Pedagógiai program

                                   

                                           HELYI TANTERV
          „Bölcsesség által építtetik a
      ház és értelemmel erősíttetik meg” 

                                            /Salamon/

                    I. Az iskola képzési rendje

 

          1. Képzési specialitások, irányok. Integrált oktatás.
              Gyógypedagógiai tevékenység

              Intézményünk kizárólag integrált nevelés és oktatás formájában olyan érzékszervi
              és testi fogyatékos gyermekek alapfokú oktatását is vállalja, akik egyéb szellemi
              sérülést nem hordoznak, s akik részére a szakértő egészségügyi bizottságok kis
              létszámú osztályközösséget javasolnak.

     ·         Az integráció formája teljes integráció, a sajátos nevelési igényű tanulók nem alkotnak
    külön csoportot, életkoruknak és osztályfokuknak megfelelő csoportban tanulnak.

     ·         Óratervük változatlan. A kötelező órai foglalkozások a minden tanuló számára kötelezően
    teljesítendő óraszámot tartalmazzák.

     ·         Az integráció megvalósulásának szintje a „befogadás”, inklúzió.

     ·         Ennek alapja az egyéni differenciálás.

     ·         Az integrációban részt vevők számára egyéni fejlesztési terv készül.

                     Kiemelt feladat: minden gyerekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat
             meglátni és megkeresni.

                     Az egyéniesített segítséget minden gyereknek meg kell adni, illetve minden gyereket
                     képesség szerint kell terhelni.

                     A tanítási órákon kötelezően igénybe vehető speciális szolgáltatások:

     ·         A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság javaslatainak
    megfelelő oktatási módszerek biztosítása.

     ·         Gyógypedagógiai, illetve fejlesztőpedagógiai megsegítés.

                    A nem kötelező tanórák és az egyéni felzárkóztatás lehetőségei az alábbiak
                    szerint módosulnak:

                    A sajátos nevelési igényű tanulók a Közoktatási Törvénynek, illetve a Tanulási Képességet
                    Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglalt javaslatoknak
                    megfelelően speciális   foglalkozásokon vesznek részt.

                    Ezek az alábbiak lehetnek:

                              Egyéni fejlesztő foglalkozások.

                              Csoportfoglalkozások.

                      A foglalkozások a tanulók egyéni képességeinek, fejlesztési követelményeinek figyelembe
                      vételével történnek.

                      A foglalkozások célja: személyre szabott szakszerű segítségnyújtás.

                      Az eredményesség érdekében a foglalkozások tartalmáról, a választási lehetőségekről
                      a szülőket   is tájékoztatni kell

                      A foglalkozások költségtérítés nélkül vehetők igénybe.

                     A kötelező tanórákon és speciális foglalkozásokon a tananyag elsajátítására, annak
                     módszereire, a tanuló értékelésére vonatkozó szakvéleményeket, javaslatokat figyelembe
                     kell venni.

                    A speciális képzésben résztvevő tanulók az iskola életére,
                    hagyományrendszerére, közösségi életére vonatkozóan semmiféle
                    megkülönböztetésben nem részesülhetnek, ugyanazok a jogok
                    illetik meg, illetve azok a kötelezettségek vonatkoznak, amelyek az iskola
                    bármely tanulójára.

                     Az intézménybe kerülés feltételei (ha a gyermek nem a településen él és sajátos
                     nevelési igényű.

       ·         Az iskola mind tanév elején, mind tanév közben felvesz tanulókat, de
      egy-egy csoportba, egyszerre csak egy tanuló kerülhet be.
      Beillesztésig új tanuló nem vehető fel.

       ·         A más iskolába járó tanulóknak a Tanulási Képességet
      Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság írásos
      szakvéleménye szükséges a felvételhez.

       ·         Adminisztratív formai feltételek: A felvétel követelménye, hogy a szülők
      ismerjék meg az iskola programját, a gyermek egyéni
      fejlesztésével kapcsolatos lehetőségeket, amelyekkel
      az intézmény rendelkezik.

  
         II. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak,
         kötelező és választható tanórai
         foglalkozások, ezek óraszámai és az
         évfolyamonkénti tantervek

 

                    1. Tantervek

                         Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján
                         folyik az oktatás:

 

    ·         HK2003  =  a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának
                        csökkenése miatt módosított  - 2001-ben bevezetett -  helyi tanterv.

    ·         H2004     =   a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az
                        Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján
                         elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

                    2. Óratervek

                        Az 1-4. és az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

 

 

1.

 

 

2.

 

3.

 

4.

 

5.

 

6.

 

7.

 

8.

 

Magyar nyelv és irodalom

 

8+0,5

 

8

 

8

 

7

 

4

 

5

 

4

 

4

 

Történelem

 

-

 

-

 

-

 

-

 

2

 

2

 

2

 

2

 

Angol

 

-

 

-

 

-

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

Matematika

 

4

 

4+0,5

 

3+1

 

3,5+0,5

 

4

 

4

 

3

 

3

 

Informatika

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1

 

1

 

Környezetismeret

 

1

 

1

 

1

 

2

 

-

 

-

 

-

 

-

 

Természetismeret

 

-

 

-

 

-

 

-

 

2

 

2

 

-

 

-

 

Fizika

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1,5

 

1,5

 

Biológia

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1,5

 

1,5

 

Kémia

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1,5

 

1,5

 

Földrajz

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1,5

 

1,5

 

Ének-zene

 

1

 

1

 

1,5

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Rajz

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1

 

1

 

Technika és életvitel

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Testnevelés és sport

 

2,5+0,5

 

2,5+0,5

 

3

 

2,5+0,5

 

2,5

 

2,5

 

2,5

 

2

 

Osztályfőnöki

 

-

 

-

 

-

 

-

 

1

 

0,5

 

0,5

 

0,5

Tantárgyi modulok

 

 

 

 

 

 

 

 

Tánc és dráma

-

-

-

-

-

-

-

-

Hon- és népismeret

-

-

-

-

0,5

-

-

-

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

Etika

-

-

-

-

-

-

-

-

Mozgókép és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

-

0,5

Egészségtan

-

-

-

-

-

-

-

-

 

Kötött óraszám összesen

 

19

 

19

 

19

 

21,5

 

22,5

 

22,5

 

25

 

25

 

Szabadon tervezhető óraszám

 

 

1

 

1

 

1

 

1

 

-

 

-

 

-

 

-

 

Kötelező óraszám

 

 

20

 

20

 

20

 

22,5

 

22,5

 

22,5

 

25

 

25

Hittan

2

2

2

2

2

2

2

2

 

Összesen

 

 

22

 

22

 

22

 

24,5

 

24,5

 

24,5

 

27

 

27

           Választható órák

           A választható órák számát a Közoktatási Törvény 52.§ 7. bekezdése határozza meg.

            A tanulók által választható órák a következők:

           Matematika, magyar, angol, informatika, hon- és népismeret, énekkar,
           vöröskereszt, tömegsport, felvételi előkészítő foglalkozások, korrepetálások.
 

            4. Egyéni foglalkozások órakerete

                  Egyéni foglalkozás tartható az általános iskolában a kötelező és a nem kötelező tanórai
                 foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – a heti kötelező tanórai
                 foglalkozások 12%-ában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók
                 felzárkóztatása,illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése
                 céljából.

 

Évfolyam

 

Heti kötelező óra

 

 

12%

1 – 3.

20,0 óra

2,4 óra

4 – 6.

22,5 óra

2,7 óra

7 – 8.

25,0 óra

3,0 óra

 

          Ez az időkeret is fokozatosan lép hatályba. A 2004/2005. tanévtől egy-egy százalékkal emelendő:

-     2004/2005. tanév: 6%

-     2005/2006. tanév: 7%

-     2006/2007. tanév: 8%

-     2007/2008. tanév: 9%

-     2008-2009. tanév: 10%

-     2009/2010. tanév: 11%

-     2010/2011. tanév: 12%

Részletek
Szülőkategória: Dokumentumtár
Kategória: Pedagógiai program

 

 

  Család Általános Iskola

  és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

  8373. Rezi Iskola u. 2.

  Tel.: 83/331-006                  E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Tel.: 83/320-107,                 Fax: 83/510-604 

  E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

 

       Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

                           8373 Rezi, Iskola u. 2.

                              Pedagógiai Program

 

  Készítette: Keszey Tivadar

              Intézményvezető

 

  Bevezető

  1. Öndefiníció

  Az oktatásügy terén bekövetkezett alapvető változások a rendszerváltozás
  után lehetővé tették, hogy hiánypótló alapfokú oktatási intézményt
  hozhassunk létre. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a kliensszemlélet
  fölerősödésével meggyőződhettünk arról, hogy kezdeményező törekvéseinkre
  szükség van.

  Mivel a magyar szerves műveltség az előző időszak hivatalos oktatási
  rendszerében nem jelent meg, illetve nem úgy jelentkezett,mint ahogy
  megítélésünk szerint szükséges lett volna, ezért– felfogásunkból
  következően – erre fektettük a fő hangsúlyt. Ennek alapvető formáit a 
  tudás átadásának személyességében, a nevelés kiemelt szerepében,a
  mélyen megélt hitben és a művészeti nevelésben – különösen a népművészet
  értékeinek örökítésében fogalmaztuk meg.

   Mindezzel egy időben készült el a NAT azon formája, mely jelen törvények
  szerint általánosan kötelező érvényű minden oktatási intézmény számára,
  ezért információbázisunk a NAT szellemében épülhetett föl. Így alapvetően
  eleget tudunk tenni az oktatáspolitika követelményeinek és a klientúra
  sajátos igényeinek is.

  Az előző két feltételt kiegészítette sajátos képzettségünk,melynek alapjain
  megszervezhettük az alapfokú művészetoktatást is. A kerettantervi
  kiegészítés csak erősíti, biztonságosabbá teszi pedagógiai elképzeléseinket
  és gyakorlatunkat.

  Az óraközi szünetekben a gyerekek szabad levegőn – az iskolaépületek
  udvarán, a sportpályán vagy a parkban – tartózkodhatnak.

  A testnevelés tanórai részét tornateremben sajátíthatják el tanulóink,
  mely lehetőséget szerződéskötéssel biztosítottuk.

  Az étkeztetés a hivatalos normák szerint történik – közétkeztetést veszünk
  igénybe.

  Az oktatást főállású és óraadó tanárok végzik, de sok egyéb szocializációs
  lehetőséget is fölhasználunk, hiszen körülményeink ezt lehetővé teszik.
  Ezek közül leginkább jellemző a családok bevonása a tanórán kívüli
  tevékenységekbe.

  A hagyományokhoz és az egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások,rítusok,
  felelevenítése átfogja a teljes évkört.

  Mivel adottságaink folytán kiscsoportban működünk, így a felzárkóztatás és
  tehetséggondozás feltétlenül megoldott, hiszen óhatatlanul differenciáltan
  foglalkozunka tanulókkal. Ez nagyban hozzájárul a szociális hátrányok
  kiegyenlítéséhez.

  Rezi községben működik intézményünk székhelyiskolája. Ide 1991-ben hozták
  vissza, a bekörzetesített felső tagozatot. A falu lakóinak
  összefogásával,társadalmi munkával építették fel az új iskolát.
  A község vezetése, lakói mindent elkövettek, hogy a törvényi változások
  ellenére a nyolc osztályos általános iskola minden diákja községükben
  tanulhasson. 2008. szeptember 1-jétől lett intézményünk székhelyiskolája
  a volt Laky Demeter Általános Iskola.

 

  2. Küldetésnyilatkozat

  A legfontosabb célunk, hogy a Család Általános Iskola és Alapfokú
  Művészetoktatási Intézmény egy jól működő intézmény legyen.
  Tantestületünk a tevékenysége során fontos feladatának tartja a 6-14 éves
  korú gyermekek személyiségfejlesztését, jó színvonalú nevelését-oktatását.
  Az iskolai életünk szervezése során szoros egységnek tekintjük a tanórai
    és a tanórán kívüli tevékenységek összehangolását.Küldetésünknek tekintjük,
  hogy gyermekeink megismerjék és gyakorolják a krisztusi tanítást,
  az ortodox vallási gyakorlat formáiban ismerjék fel e tanítás lényegét.
     A tanulásszervezés során fontos feladatunknak tekintjük a hit- és
  erkölcsoktatást, tehetséggondozást,a művészeti nevelést és a
  felzárkóztatást.Tanulóinkat folyamatosan készítjük fel az információs
     társadalom új igényeire és szükségleteire: számítógép használat,
  idegennyelvtudás, könyvtárhasználat, hiszen állandó önművelés nélkül ma
  már nem boldogul senki a mindennapi életben. Ehhez szorosan kapcsolódó
  elkötelezettségünk,hogy tanítványainkat a káros szenvedélyek nélküli
     egészséges életmódra neveljük, amelyben a szabadidő hasznos eltöltése
  is fontos szerepet kap. Az új értékek és kihívások mellett fontosnak
  tartjuk a lakóhelyhez való kötődés kialakítását, valamint olyan viselkedési
  formák kialakítását, amelyekben a keresztény hit, a fegyelem, segítőkészség,
  udvariasság, idősek tisztelete szerepet kap.

  Pedagógiai programunkat a Nemzeti Alaptantervre építettük a helyi igények
  (fenntartó, szülők, tanulók)és a lehetőségek figyelembevételével, hogy
  reális és megvalósítható legyen.
     Mindannyian érzékeljük az utóbbi években, hogy a társadalom fokozott
  mértékben differenciálódott. Növekszik a hátrányos helyzetű,
  veszélyeztetett gyerekek száma, felborulnak a normális értékrendek.

  A tanév eleji felmérés alapján székhelyiskolánk tanulónak 21%-a
  hátrányos helyzetű, 8%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A családok
  életstílusa, kulturális szintje és anyagi helyzete egymástól nagymértékben
  eltér. A diákok egy része olyan családi modellt hoz, melyből hiányzik az
  anyai, vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekre fordított idő,
  hiányzik a keresztény értékrend.

  A vallásgyakorlat egyes területeire az iskolának fokozatosan kell
  bevezetni azon diákjainkat, akiket a szülők azért írattak be az iskolába,
  hogy hitüket megismerjék, illetve abban növekedjenek.

  Tudatosan törekszünk a tanulók szüleivel való tartalmas, kölcsönös
  információn alapuló kapcsolattartásra. Mindent elkövetünk, hogy
  megszüntessük az esélyegyenlőtlenségeket, megakadályozzuk a lemorzsolódást,
  s hogy teret adjunk a gyermeki önállóság, a kreativitás, az egyéni értékek
  és képességek kibontakoztatására.   

  Biztosítjuk, hogy minden tanulónk stabil alapkészségekre építhesse további
  tanulmányait. Módszertani megújulással, az órák minden percének alapos
  megtervezésével kívánjuk elérni, hogy felvehessék a versenyt kortársaikkal
  városi, megyei és országos szinten egyaránt.

  Munkánk során számítunk a gyerekek, szülők, fenntartó, vagyis az iskola
  partnereinek támogatására, és segítő véleményére intézményünk működésével
  kapcsolatban.

  Alapvető célunk, hogy a nevelés-oktatási feladatainkat hitünkre alapozva
  magas színvonalon végezzük, amelyhez folyamatosan keresni fogjuk az új és
  hatékony módszereket, megoldásokat.

  3. A pedagógiai program törvényi háttere

  •   1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.
  •   11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a közoktatási intézmények működéséről.
  •   243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a NAT kiadásáról.
  •   17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról.
  •   27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás         
  •    követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról.
  •   28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról.
  •   2/2005. (III. 1.) OM. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek
  •    óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai 
  •    oktatásának irányelvei kiadásáról.
  •   Egyházi törvény
  •   A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a
  •   2002. évi IX. tv.
  •   Alapító okirat

   A Közoktatási Törvény 48.§-ban az iskolai Pedagógiai programot két
   nagy részre tagolja:
                                                    NEVELÉSI PROGRAM
                                                    HELYI TANTERV

   „ A nevelési program és a helyi tanterv természetesen a továbbiakban
   is szoros egységet alkot. A nevelési programban kitűzött célokat
   elsősorban a tanítás-tanulás folyamán a helyi tanterv megvalósításával
   éri el az iskola.”

 

  4. Az intézmény működésének alapdokumentuma: az Alapító okirat

    1. Az intézmény neve:     Család Általános Iskola és
                           Alapfokú Művészetoktatási Intézmény  

       Székhelye:               8373 Rezi, Iskola u. 2. 

    2. Az intézmény alapítója:   Keszey Tivadar     
                               egyéni vállalkozó 
                                                                                   
                          8360 Keszthely, Dózsa Gy. u. 7/a

    3. Az intézmény fenntartója: Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus –    

                                    Magyarországi Orthodox Exarchátus  

       Székhelye:                     1015 Budapest, Toldy u. 60.                                              

    3.1. Az alapító az intézmény fenntartói és alapítói jogát az
         1993. évi LXXIX. tv.102. § (9) a./ pontja alapján 2009. augusztus 31.
         hatállyal a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi
         Orthodox Exarchátus-ra (székhelye: 1015 Budapest, Toldy u. 60.)
         ruházza át.

    4. Az intézmény felügyeleti szerve: Mindenkor illetékes főjegyző

    5. Az intézmény működési (beiskolázási) területe: Országos.  

    6. Az intézmény jogállása: A közoktatásról szóló 1993. évi
       LXXIX. Tv. 37. §. (1) alapján jogi személy.

    7. Az intézmény típusa: többcélú intézmény, amelynek intézményegysége

                            általános iskola és alapfokú művészetoktatási
                                              intézmény     
                                                                 OM azonosító: 037492

    8. Az intézményben az évfolyamok száma:

              általános iskola: 8 évfolyam

       alapfokú művészetoktatás évfolyamai:    

      táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet ágazatokon: 

               - előképző:             2 évfolyam

               - alapfok:              6 évfolyam

               - továbbképző:          4 évfolyam  

      zeneművészet ágazaton:

               - zeneóvoda

               - előképző:                2 évfolyam                             

               - hangszeres előkészítő:   1 évfolyam

               - hangszeres képzés:       6 évfolyam

               - hangszeres továbbképzés: 4 évfolyam

     9. Az intézmény székhelyén, telephelyein és tagintézményében

        az oktatás munkarendje: nappali

    10. Az intézmény alapfeladatai:

        Szakágazat: 8520 –  Alapfokú oktatás 

    11. Az intézmény kiegészítő tevékenysége:    

    8520111     Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,
                oktatása alsó tagozaton (1-4. évfolyam).

    8520211     Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,
                oktatása felső tagozaton (5-8. évfolyam).

    8520121     Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók
                (enyhe fokban: mozgáskorlátozott, látás- és hallássérült,
                értelmi fogyatékos, valamint autista) nappali rendszerű
                nevelése, oktatása (1-4. évfolyam).

    8520221     Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók
                (enyhe fokban: mozgáskorlátozott, látás- és hallássérült,
                értelmi fogyatékos, valamint autista) nappali rendszerű
                nevelése, oktatása (5-8. évfolyam).

    8559111     Általános iskolai napközi otthoni nevelés.
                                     Általános iskolai tanulók nappali rendszerű
                iskolaotthonos nevelése, oktatása.

                Általános iskolai tanulók nappali rendszerű képesség
                kibontakoztató nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon.

                Általános iskolai tanulók nappali rendszerű integrált
                nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon.

    8559141     Általános iskolai tanulószobai nevelése.

    8559151     Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai
                tanulószobai nevelése.

    8559121     Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése,
                oktatása.

    8520211     Általános iskolai tanulók nappali rendszerű
                képességkibontakoztató nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon.

                Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,
                oktatása emelt szintű oktatása.

                Általános iskolai tanulók nappali rendszerű integrált
                nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon.

   8520311     Alapfokú művészetoktatás zeneművészet ágon.

   8520321     Alapfokú művészetoktatás táncművészet, képző- és iparművészet,
               szín- és bábművészet ágakon.

   9312041     Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása.

   8690421     Ifjúság-és egészségügyi gondozás.

   9101231     Iskolakönyvtári szolgáltatás.

   4799011     Közreműködés a tankönyvellátásban.

   5629131     Iskolai intézményi étkeztetés.

               Intézményben rászorultság alapon szervezett étkeztetés 100%-os
               normatív térítési díj-kedvezményre jogosult gyerekek szervezett
               intézményi étkeztetése.

 

   11. Az intézmény kiegészítő tevékenysége

 

   8901111     Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex
               tevékenységek és programok.

   8901151     Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű
               gyermekek, fiatalok részére.

   9001211     Zeneművészeti tevékenység.

   9001221     Táncművészeti tevékenység.

   8559313     Nem szakmai felnőtt és egyéb oktatás.

   8559323     Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás.

               Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

      Viselkedési, beilleszkedési és magatartási zavarral, valamint
      tanulási nehézségekkel és tanulási zavarral küzdő (diszlexiás,
      diszgráfiás, diszkalkuliás) tanulók rehabilitációs foglalkozása.

 

   12. Az intézmény vállalkozási tevékenysége: nincs.

   13. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jog:

       Keszey Áron, Keszey Borbála, Keszey Vajk, Keszey Zsombor,
       Keszey Tivadar, Molnár Zsuzsanna

         8360 Keszthely, Dózsa Gy. u. 7/A.

       Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Orthodox
                                           Exarchátus

         1015 Budapest, Toldy u. 60. 

       Aranyszil Nonprofit Kft.

         8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.

       Bethlen Gábor Honvéd Kulturális Egyesület

         8360 Keszthely, Kossuth u. 69.

       Zalaszántó Község Önkormányzata

         8363 Zalaszántó, Fő u. 50.

       Alsópáhok Község Önkormányzata

         8394 Alsópáhok, Fő u. 65.

       Rezi Község Önkormányzata

         8373 Rezi, Kossuth L. u. 35.

       Dr. Aikelin Zsófia

         8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.

       Alsógödi Római Katolikus Egyházközség

         2131 Göd, Pesti út 73.

       Zala Megyei Közgyűlés

         Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.

        A fenntartó bocsátja rendelkezésre a működés megkezdéséhez szükséges
        vagyont. Az ingó és ingatlan vagyont a tulajdonos jóváhagyása nélkül
        megterhelni és  elidegeníteni nem lehet.

   14. A tevékenység jellege:

        Önállóan működő és gazdálkodó

   15. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje

       Az intézmény élén a fenntartó által kinevezett igazgató áll.
       Az intézmény igazgatója felett a fenntartó gyakorolja a munkáltatói
       jogokat.

       Az intézmény minden más alkalmazottja felett az igazgató gyakorolja a
       munkáltatói jogokat.

 

   16. Az intézmény képviseletére jogosult

       Az intézmény igazgatója és az általa meghatalmazott személyek.

   17. Az intézmény telephelyei

        8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.

        8360 Keszthely, Kossuth L. u. 69.

        8353 Zalaszántó, Fő u. 1. ( Gersei Pethő ÁMK Általános Iskolája
                                    épületében.)

        8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 4.(Művelődési Ház épületében.)

        8373 Rezi, Arany János u. 1.(Művelődési Ház épületében.)

        8360 Keszthely, Zöldmező u. 2.(Zöldmező Utcai Általános Iskola,
                           Diákotthon és Speciális Szakiskola épületében.)

        8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.(Dr. Aikelin Zsófia magánrendelője
                                      épületében.)

 

   18. Az intézmény tagintézménye

        2131 Göd, Pesti út 73. (Alsógödi Római Katolikus Egyházközség
                                épületében.)

   19. Alapfokú oktatás a székhelyen:

        8373 Rezi, Iskola u. 2.

       Általános iskola: 200 fő

       Képző- és iparművészet ágazat (festészet, grafika, kézműves
                                      tanszakokon): 60 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Rezi Község Önkormányzata

                                             8373 Rezi, Kossuth L. u. 35.

       Felvehető maximális létszám: 260 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

   20. Alapfokú oktatás az intézmény telephelyein:

       8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.

       Általános iskola: 68 fő

       Alapfokú művészetoktatás, zeneművészeti ág: 210 fő 

       Zeneművészeti ág tanszakai: zongora, hegedű, magánének, gitár, klarinét,
       furulya, trombita, tenorkürt, szolfézs, zenetörténet, kamarazene népi
       furulya, népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő, duda, tekerőlant, citera,
       népi ének, népi kamarazene.

       Felvehető maximális létszám: 278 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

       Az ingatlan tulajdonosai: Keszey Áron, Keszey Borbála,
                                 Keszey Vajk István, Keszey Zsombor
                  8360 Keszthely, Dózsa Gy. u. 7/a sz. alatti lakosok

       Az ingóságok tulajdonosa: Aranyszil Nonprofit Kft.
                                 8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.

                                 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 69.

       Táncművészet ágazat (néptánc tanszakon): 300 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Bethlen Gábor Honvéd
                                                kulturális Egyesület

                                    8360 Keszthely, Kossuth L. u. 69.

       Felvehető maximális létszám: 300 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                    8353 Zalaszántó, Fő u. 1.

       Szín- és bábművészet ágazat (színjáték alapismeretek, színjáték
                                    tanszakokon): 30 fő

       Táncművészet ágazat (néptánc tanszakon): 100 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Zalaszántó Község Önkormányzata

                                                8363 Zalaszántó, Fő u. 50.

       Felvehető maximális létszám: 130 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                   8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 4.

       Képző- és iparművészet ágazat (festészet, grafika, kézműves
                                      tanszakokon): 40 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Alsópáhok Község Önkormányzata

                                                 8394 Alsópáhok, Fő u. 65.

       Felvehető maximális létszám: 40 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                  8373 Rezi, Arany János u. 1.

       Táncművészet ágazat (néptánc tanszakon): 60 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Rezi Község Önkormányzata

                                              8373 Rezi, Kossuth L. u. 35.

       Felvehető maximális létszám: 60 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                  8360 Keszthely, Zöldmező u. 2.

       Képző- és iparművészet ágazat (festészet, grafika, kézműves
                                      tanszakokon): 20 fő

       Táncművészet ágazat (néptánc tanszakon): 40 fő

       Szín- és bábművészet ágazat (színjáték alapismeretek, színjáték
                                     tanszakokon): 40 fő

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Zala Megyei Közgyűlés

                                       8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.

       Felvehető maximális létszám: 100 fő

       Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

                                       8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.

       Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: dr. Aikelin Zsófia

                                       8360 Keszthely, Nyárfa u. 15.

   21. Alapfokú művészetoktatás a tagintézményben:

                     2131 Göd, Pesti út 73.

      - Zeneművészeti ág: hegedű, fuvola, zongora, magánének, gitár, gordonka,
        szolfézs, zenetörténet, kamarazene; népi hegedű, duda, népi ének, népi
        furulya, népi kamarazene: 120 fő

      Az ingatlan és az ingóságok tulajdonosa: Alsógödi Római Katolikus
                                                   Egyházközség

      Felvehető maximális létszám: 120 fő

                                   2131 Göd, Pesti út 73.

      Kiegészítő tevékenységek: szakmai és informatikai fejlesztési feladatok.

 

    22. Felvehető maximális tanulólétszám: 1288 fő

        Általános iskola: 268 fő

        Alapfokú művészetoktatás: 1020 fő

      Művészeti áganként:

      Zeneművészet: 330 fő

      Táncművészet: 500 fő

      Képző- és iparművészet: 120 fő    

      Színművészet- és bábművészet: 70 fő

 

      Záradék:

       A jelen alapító okirat célja, hogy az eredetileg Család Iskola,
       Család Óvoda és Zeneiskola néven 1994-ben kelt jelen alapító okirat
       szövegét a 2009. június 24-ig alkalmazott időközi módosításokkal
       együtt egységes szerkezetbe foglalja.

       A jelen okiratban nem szabályozott egyéb kérdésekre az 1993. évi
       LXXIX. tv., annak módosításai és végrehajtási rendeletei, valamint
       a vonatkozó egyéb jogszabályok és az intézmény Szervezeti és Működési
       Szabályzatának rendelkezései az irányadók.

       Az intézményt a Zala Megyei Önkormányzat Főjegyzője veszi
       nyilvántartásba az alapító okirat aláírásának napjára visszamenő
       hatállyal.

       Az alapító kötelezettséget vállal, hogy a jelen alapító okiratot
       legkésőbb az aláírástól számított 30 napon belül a főjegyzőnek
       nyilvántartásba vétel céljából beterjeszti.

 

       Keszthely, 2010. május 12-én.

 

 

                                               Kalota József

                                 Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus –

                                      Magyarországi Orthodox Exarchátus

                                         1015 Budapest, Toldy u. 60.

 

    5. Intézményünk elvárásai keresztény iskolaként 

     Az egyház, mint az iskola fenntartója tudatában van annak, hogy egy
     már működő intézményt vett át, pedagógusokkal és tanulókkal együtt.
     Ezért tiszteletben tartja mindenkinek a személyes meggyőződését.

     Keresztény iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes
     egyházi hatóság vagy bejegyzett egyházi jogi személy tart fenn,
     vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el.
     A Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt a
     Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox
     Exarchátus saját közoktatási intézményének ismeri el.

     A keresztény iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van.
     "Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az
     embert." Minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és
     megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni.

     A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy
     megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a
     természetfeletti igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék
     önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a
     középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe.

    Erkölcsi elvárások a pedagógusoktól

    A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat.
    Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. A pedagógus
    nyitott legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe
    és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás,
    amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy
    önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak
    vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is.
    Tudatában kell lennie annak, hogy saját életpéldájával nevel.

    Erkölcsi elvárások a diákoktól

    Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és
    felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne
    akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait.
    Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megismertetjük vele a
    kereszténység alapelveit, megszerettetjük vele a csöndes
    szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet
    adunk a kezébe.

 

    Erkölcsi ajánlások a szülőknek

    Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét.
    A szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola keresztény jellegét,
    ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, az iskolával kapcsolatos
    problémáikat az érintettekkel beszéljék meg.