NEVELÉSI PROGRAM

 

 

„Ne tartsd bölcsnek önmagad,

féljed az Urat és kerüld a rosszat”

/Példabeszédek X. 5. 16./

 

I. Az intézmény irányítási, szervezeti struktúrája

1. Igazgatás

Intézményvezető, székhelyintézmény-vezető, tagintézmény-vezető, művészetoktatás felelőse, munkaközösség–vezetők, diákönkormányzat vezetője, gyermek – és ifjúságvédelmi felelős.

Csak külső tagokkal működik a Szülői Munkaközösség.

Csak pedagógusokból álló közösség: nevelőtestület, alsós munkaközösség és az osztályfőnöki munkaközösség.
 

2. Az intézmény szervezeti egységei

A közoktatási intézmény belső szervezeti egységének, vezetői szintjének meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a következményeknek megfelelően.

·         Az 1- 4. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja az alsós munkaközösség – vezető vezetésével.

·         5 – 8. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja az osztályfőnöki munkaközösség – vezető vezetésével.

·         Hitoktatók csoportja – az ortodox pap vezetésével.

·         Művészeti oktatásban tanító pedagógusok csoportja.

·         Alsós és felsős napközis csoport, napközis csoportvezető vezetésével.

·         Iskolai könyvtár (iskolai és községi könyvtár) felettese az intézményvezető.

·         Gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, felettese az intézményvezető.

·         Diákönkormányzat vezetője.

·         Könyvelés, iskolatitkár.

 

3. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete

Az intézmény önállóan működő jogi személy. Az önállóan működő intézmény önálló gazdálkodási joggal rendelkezik. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről, mindig az utolsó költségvetési módosítást kell érvényesnek tekinteni. Az intézmény feladat-ellátási helyein a vagyon feletti rendelkezési jogot az alapító okirat tartalmazza.

 

4. Ellenőrzés, felügyelet, tanácsadás

A szaktanácsadás, az átfogó ellenőrzések, értékelések a fenntartó hozzájárulásával történnek, mivel anyagi kihatásuk van. A hozzájárulás birtokában az intézmény közvetlenül kérheti az ellenőrzést, felügyeletet vagy tanácsadást. A Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete által biztosított felmérések, tanácsadások, az intézményvezető és a munkaközösségek véleménye alapján történik.

 

 

II. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Egyházi iskolaként nevelésünk alapja és középpontja maga Krisztus.

A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

Pedagógiai tevékenységünk:

  • keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,
  • a nevelő jelleg dominál,
  • a nemzeti értékeket szolgálja,
  • fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak,
  • kiemelkedő szerepet szán a művészeti nevelésnek.

A Család Általános Iskolában és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.

Komplexitás elve: A biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés – oktatás során.

Egyenrangúság elve: A nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásának nem tárgya, hanem alanya.

A pedagógus vezető szerepe: Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában.

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”

Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: A tanuló fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása.

A különböző közösségekhez tartozás elve: A tanulók mindig szűkebb ( család, osztály, iskola ) és tágabb ( környezet, társadalom ) közösség tagjai. A nevelés – oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

A bizalom elve: Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására.

A tapasztalatszerzés elve: Lehetőség teremtése a nevelés – oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására.

Külső hatások elve: Mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be.

A következetesség elve: Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának.

A motiváció elve: A tanulók érdeklődésének a felkeltése.

A koncentráció elve: Adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra.

A szemléletesség elve: A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások.

Az aktivizálás elve: A tanulói aktivitás kiváltása.

A visszajelzés elve: Folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól.

 

Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulóink otthon érezhetik magukat.

·         A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk.

·         A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.

·         A tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.

·         Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.

·         Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

·         Az iskola életében a hit által vezérelt, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

- tanuló és tanuló

- tanuló és nevelő

- szülő és nevelő

- nevelő és nevelő között

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

·         A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

·         Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

·         Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.

·         Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit.

·         Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.

·         Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.

·         Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat.

·         Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.

·         Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
 

Intézményünk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni a közösségi életben.

·         Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal.

·         Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a falu lakossága.

·         Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környékünkön található iskolákkal.

·         Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle versenyeken, bemutatókon ezek szervezésében, lebonyolításában szerepet vállaljon.

·         Rendszeres kapcsolatot alakítunk ki a környezetünkben működő egyházi közösségekkel.

 

Eszményeinkben olyan tanuló kép él, aki közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

·         Humánus.

·         Erkölcsös.

·         Hitét gyakorló.

·         Fegyelmezett.

·         Művelt.

·         Kötelességtudó.

·         Érdeklődő, nyitott.

·         Kreatív, alkotó.

·         Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát.

·         Tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti.

·         Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

- a nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

- a természet, a környezet értékeit,

- más népek értékeit, hagyományait,

- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.

·         A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben.

·         Szellemileg és testileg egészséges, edzett.

·         Egészségesen él.

·         Szeret sportolni, mozogni.

·         Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen az általános iskolai tanulmányainak befejezése után minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

 

III. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja

 

Az intézményben folyó nevelő – oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

A fejlesztés irányát meghatározó tényezők

-    A nevelő – oktató tevékenység minél szakszerűbb és minél hatékonyabb végzése

- ez tanulói, szülői érdek -

-    Az iskolai oktatás településen való megtartása, a meglévő lehetőség szerint további működtetése, az iskola szellemiségének kisugárzása a településre; kulturális értékeink megjelenése a település életében

      - ez helyi lakossági igény -

-    Az intézményben preferáltan jelenjen meg a fenntartó egyház szellemi értéke, gazdaságos működtetéssel.

                               - ez fenntartói igény -

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

1.      Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2.      Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen,

a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha intézményünk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

  • Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.).
  • Az évek során emelkedő számban választanak a továbbtanulásban egyházi intézményt.
  • Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
  • Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
  • Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Intézményünk pedagógiai munkájának célja

  • A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.
  • Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága.
  • A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.
  • Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.
  • Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat)
  • Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).
  • A kulturált szórakozás igényének kialakítása.
  • Minden gyermeknek megadni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, egészséges, képzett felnőtté váljon.
  • Célunk az általános műveltség elsajátíttatása, az esélyegyenlőség biztosításával, a közösségi szellemi és az egyéni bánásmód különös hangsúlyozásával.
  • Kultúrált magatartási szokások kialakítása.
  • Célok a tanterv alapján

                            - nyitottság,

                            - felelősségtudat,

                            - szinten tartás, differenciálás,     

                            - erkölcsiség,

                            - minőség.

  • A célok iránya

- képességfejlesztés,

- tudás átadása,

                                     - attitűd változás elérése.

Az intézmény részletes nevelési – oktatási céljai

Nevelési, tanítási, tanulási programunk eredményeként szeretnénk elérni, hogy diákjaink sokszínű egyéniségük kialakulása mellett – a NAT követelményrendszerére épülő, alkalmazható tudás, korszerű műveltség birtokosai legyenek.

Ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit, illetve mindazok életét, tevékenységét, akik kiemelkedő szerepet játszottak hazánk múltjában. Ismerjék meg múltunk egyszerű embereit is.

Legyenek érzékenyek a speciálisan magyar, illetve az egész emberiséget érintő problémákra, ezen belül szűkebb hazájuk környezeti, társadalmi és kulturális gondjaira. Szerezzenek információkat, legyen önálló véleményük, keressenek összefüggéseket, megoldási lehetőségeket.

Ismerjék meg közvetlen környezetüket rendszeres kirándulások, természeti környezetbe szervezett foglalkozások, túrák, táborozások során. Ismerjék a környezetkárosodás folyamatait, a bolygónkra vonatkozó válságjelenségeket, ezek helyi vetületét. Kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Intézményünk kiemelt fontosságú céljai közé tartozik tanulóink magas színvonalú és változatos kommunikációs kultúrájának kialakítása. Fontosnak tartjuk az elektronikus kommunikációs képességek kialakítását. Az emberközeli verbális kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése érdekében:

A magyar nyelv oktatását képesség szerint a differenciálás módszerével oldjuk meg, s erre a csoportmunka is kiváló lehetőség.

Az informatikát fontosságának megfelelően – önálló géphasználattal segítjük.

Az idegen nyelv tanítását kiemelt fontosságúnak tartjuk, ezért célorientáltsággal a középiskolára és a nyelvvizsgára összpontosítunk.

A tanítási-tanulási folyamatot meghatározó céljaink

Célunk, hogy tanulóink sajátítsák el a NAT, ill. a helyi tanterv által előírt tananyagot. A tanítási, ill. tanulási folyamat szerves részévé szeretnénk tenni minden évfolyamban a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Iskolánk az első hat évfolyamban célul tűzte ki a változatos, kommunikációs kultúra elsajátítását.

Fontos célunk a mozgás, a sport, az egészség iránti pozitív beállítottság kialakítása, az egészséges életmódra nevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés.

Nagyon fontos az eredendő gyermeki kíváncsiság folytonos ébrentartása, amely legkönnyebben úgy érhető el, hogy mindig választ adunk a gyermekek kérdéseire, mégpedig úgy, hogy a válasszal újabb kérdéseket, újabb kíváncsiságot indikálunk.

Az iskolaotthonos csoport iskolába lépésekor az első évfolyamban legfőbb célunk a kulturális és szocializációs különbségek és hátrányok kiegyenlítése.

A tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése

  • A tudás, mint társadalmi érték elfogadtatása.
  • A rendszeres önművelés igényének és szokásainak kialakítása.
  • Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.
  • A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeret feldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata.
  • Helyes tanulási szokások, kommunikációs és vitakészség (érvelés, cáfolás) kialakulása, ill. továbbfejlesztése.
  • Az ember- és önismeret képességének kialakítása.                                 
  • A saját kultúra gyökeres megismerése, elfogadása, megélése.
  • Más kultúrák értékeinek fölismerése és elismerése.

A tanulás – tanítás metodikájának fejlesztése

Mivel intézményünk elsőrendű feladatai közé sorolja a kommunikációs kultúra fejlesztését, mely fontos összetevője a képzésnek, a tanulás módszertanának megtanítása elengedhetetlen. Ez főként az emberek közötti közvetlen interakcióra vonatkozik. De vonatkozik a számítástechnikára is. A passzív, kreativitást kizáró információfogyasztás a gondolkodás és az életvitel torzulásához vezet. Iskolánk a technikát kezelni tudó, de annak nem alárendelt fiatalokat szeretne nevelni.

A pedagógus felelőssége a tanulási – nevelési (edukációs) folyamat megszervezésében

  • Szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje, összekapcsolása – nehézségi fok szerint.
  • Tanszerek, eszközök használata.
  • Gazdaságos időkihasználás, figyelemösszpontosítás, szünetek.
  • Összefüggések okok és célok szerint.
  • Ismétlés, önellenőrzés, memorizálás.
  • Analizálás, lényegkiemelés, összefoglalás.
  • Csoportos és egyéni tanulási módok irányított illetve önálló metódussal.
  • A hagyományos edukáción kívül – tesztek, feladatlapok, gyakorlati feladatok (átmenet, vizsgák).
  • Kutatómunka (könyvtár, elektronikus és írott sajtó); könyvtári órák.
  • Belső és külső versenyek, pályázatok.
  • Testedzések, túrák, kirándulások.

Célunk, hogy a diákok a tanulás időrendi és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg saját pszichés feltételeiket.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása:

  • Egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása.
  • Értő olvasás fejlesztése.
  • Az íráskészség képességgé alakítása.
  • Az emlékezet erősítése (rögzítési módszerek – memoriterek).
  • Problémamegoldó gondolkodás kialakítása.
  • Az önművelés igényének és szokásainak kialakítása.

Célunk az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A legfontosabb pályák, foglalkozások tartalmának, követelményeinek, a hozzájuk vezető utak, alternatívák megismerése – iskolánk arculatának és tanulóink érdeklődésének, beállítódásának megfelelő pályára irányítás. Szeretnénk felismertetni, hogy az adott cél képességeik kipróbálása, tudásuk gyarapítása – de esetleg többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Az intézményben a következő tanulócsoportokhoz rendeltünk speciális célokat:

  • 1-4. évfolyam.
  • 5-8. évfolyam.
  • Tehetséges tanulók.
  • Alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók.
  • Hátrányos helyzetű tanulók.
  • Integrált oktatásban résztvevő tanulók.
  • Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása.

A részcélok az alábbiakban határozhatók meg:

1-4. évfolyam
  • A test és a lélek harmonikus fejlesztése, melynek alapját a keresztény értékrend határozza meg.
  • A szocializáció folyamatainak elősegítése.
  • Az elméleti, művészeti alapok feltétel rendszerének megteremtése.
  • Tanulási módszerek megtanítása.
  • A helyes magatartási szokások kialakítása.
  • Az alapkészségek maximális elsajátítása.
  • Számítógépes matematikai foglalkozások beépítése.
  • A vizuális kultúra tantárgy keretében a kézművesség.
  • Idegen nyelv oktatásának bevezetése.

Az iskolaotthonos rendszerben: első-második osztály

Célunk itt elsősorban a szocializációs problémák csökkentése, ill. megszüntetése, a meghatározó alap beállítottság kialakítása. Az alapfokú nevelés itt az óvodai nevelés eredményeire és a családdal való együttműködésre épül. Nagyon fontos a szabadidő szervezet, játékos, manuális ügyességre és mozgásra épülő kitöltése.

Harmadik-negyedik osztály

A délelőtti tanórákhoz kapcsolódva a csoport tagjai tanítói segítséggel igyekezzenek önálló ismeretekre szert tenni. A csoport nyújtson a diák számára különböző játékos mozgási, kommunikációs, viselkedési ismeretszerzési, manuális készségfejlesztési formákat.

A kisiskoláskorhoz kapcsolódó gondolatok

A szülő, tanító, hitoktató, lelki vezető modellértékű a kisiskolás számára. A gyermekek életében ez az értelmi fejlődés szakasza.

A kisdiák tanítójának személyisége, szeretete, véleménye fontos a gyermek önmagával kapcsolatos alap-beállítottságának kialakításához.

Az alsó tagozatos gyermek örömre fogékony, érdeklődő, aktív,  s feladat- és szabálytudat jellemzi.

Mozgásigénye nagy, s ha ez tudatos irányítással nem elégül ki, akkor irányítatlan mobilisság lesz a következménye.

Játékszükséglete nagy, de föltétlenül tervezni kell, mert a későbbi munkavégzés alapfeltétele.

A gyermeki világképben (kisiskolás korban) az erkölcsi ítéletalkotás folyamán a szülő és a pedagógus véleménye az „igaz”. Ha a gyermek kötődik nevelőjéhez, akkor annak szava „szent”…

A tudatosan irányított szocializáció folyamán az iskoláskorban az érzelmeké a vezető szerep. Ha nincs torz alaphelyzet, természetes módon szereti szüleit, nevelőit, meg akar felelni elvárásaiknak –, hogy még több szeretetet kapjon. 

A gyermek emlékezete ebben a korban cselekvéshez, élményekhez kötődik. Gondolkodása konkrét tapasztalatokhoz, cselekvéshez kapcsolódik.

Feladat

Fontos jól megválasztani az alsós tanítók személyét, mert a pedagógus személyisége a nevelésben, oktatásban itt a legmeghatározóbb, a legmotiválóbb hatású. Itt lehet a legnagyobb kárt is okozni.

Fontos a csoportdinamika okos irányítása, mert ezen eszközzel nagyobb individuális eredményesség várható.

A gyermek természetes kíváncsiságát minden esetben ki kell elégíteni, ha az a személyiség épülését segíti.

A pedagógusok mindig a „pozitív modell” értékeit képviseljék. Hivatásbeli követelmény, hogy mindig a pozitív erkölcsi értékeket, követendő magatartásmintákat közvetítsék a direkt szocializáció folyamatában.

Mindig reális elvárások elé kell állítani a tanulókat, s ebben kikerülhetetlen a szülői együttműködés.

Az 1-4. évfolyamon rendkívül fontos nevelői feladat, hogy fenntartsa és továbbfejlessze a tanulóban természetszerűleg meglévő feladat- és szabálytudatot.

A természetes tekintélytiszteletet a gyermek hasznára kell fordítani.

A tanítási órákon – de azokon kívül is – kapjon fokozott szerepet a játék, a cselekedtetés, a manualitás, a képi (konkrét) gondolkodás.

Elégítsék ki a gyermekek egészséges mozgásigényét – minden lehetőség szerint – tanórán belül, de akár azon kívül is.

Kapjon a tanuló szükséges és egyre növekvő terhelést testileg, érzelmileg/lelkileg, szellemileg, hogy ehhez hozzászokjon.

Nevelje az iskola örömre, boldogságra, sikerre a kisiskolást, mutassa meg az élet szépségeit és árnyékos oldalát is, tanítsa meg boldognak lenni, tudja elviselni a sikert és a kudarcot. Tudja, hogy mit jelent a bizalom, remény, hit, szeretet. Ez utóbbi ösztönözze a többre és a jobbra.

5-8. évfolyam

  • A test és a lélek harmonikus fejlesztése, melynek alapját a keresztény értékrend határozza meg.
  • A szocializáció folyamatának elősegítése.
  • Az alapműveltség továbbépítése.
  • A tanulási módszerek megtanítása.
  • A magas színvonalú oktató – nevelő munka.
  • Differenciálás.
  • Kultúrált viselkedési formák elsajátíttatása.
  • Szemléltetőeszközök fokozott fejlesztése.
  • Pályaorientáció.
  • A továbbtanulás minél hatékonyabb előkészítése.
  • Számítástechnika és számítógépes matematikai foglalkozások beépítése.
  • A technika tantárgy keretében háztartástan és modellezés, az őszi és tavaszi időszakban agrotechnika.
  • A vizuális kultúra tantárgy keretében agyagozás, kézművesség és tűzzománc.

Fontos az önálló tanulási lehetőség biztosítása.  A pedagógus irányítja az önálló ismeretszerzés különböző formáit. A kiscsoportos munka (12-16 fő) lehetővé teszi a tanulási folyamat irányítását, segítését, ellenőrzését és a megfelelő differenciálást. Iskolánkban a hatodik osztály után befejeződik az alapozó szakasz. Ötödik osztálytól új osztályfőnökök, ill. szaktanárok tanítják a tanulókat. Kiemelt fontosságú feladatnak tartjuk a szakos ellátottságot. Szeretnénk elérni, hogy az iskolai oktatás és az intézmény céljai, ill. diákjaink továbbtanulása, valamint az átjárhatóság szempontjából fontos tantárgyakat mindig szakképzett pedagógusok oktassák.

Fontosnak tartjuk, hogy hitükben erős, keresztény felfogású, szakmailag jó pedagógusokat alkalmazzunk.

  

IV. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladata

Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb.

Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.

Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.

Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.

Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.

Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.

Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

 

V. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk.

Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:

  • A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).
  • A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).
  • A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).
  • A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.).
  • A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.
  • A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

 

VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre.

Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása:

"Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5, 14)

A diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Célkitűzéseink alapján konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok

  • Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.
  • A megismerés képességének fejlesztése.
  • Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.                                 

A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok

  • Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
  • A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
  • Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá a helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok

  • A színes, sokoldalú, gyakorlatias iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.
  • A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.
  • Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Kialakítandó személyiségjegyek

·         A helyes önértékelés.

·         Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük.

·         Józan, megfontolt ítélőképesség.

·         A mások felé való nyitottság, befogadóképesség.

·         A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében.

·         A szelídség, az alázat, a türelem.

·         A bűnbánatra való készség.

·         A belső csendre, elmélyülésre való igény.

·         Hűség Istenhez és embertársainkhoz.

·         Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

Elvárásaink tanítványainktól a következők

·      Részvétel a katolikus egyházi programokban.

·      Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.

·      Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.

·      Alapos, rendszeres és pontos munka.

·      A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.

·      A házirend felelős betartása.

  

VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolat révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő – oktató munkájának alapvető feladata.

„Az iskola épp azzal válik kereszténnyé, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.”

A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

A Pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei

  • Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák.
  • Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, szentmisék, liturgiák, istentiszteletek, kirándulások, erdei iskolák.
  • Diák önkormányzati munka.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink

  • A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.
  • A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.
  • A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
  • A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
  • Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
  • Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

  • A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.
  • Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.
  • Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.
  • A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
  • A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget.

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai

  • Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.
  • Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.
  • Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során

  • Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel.
  • Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.
  • Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

 

VIII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.

Iskolánk feladata

  • A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.
  • A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.
  • A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.
  • A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.
  • Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.
  • A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok.
  • Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.
  • Szoros kapcsolat a helyi Óvodával, Nevelési Tanácsadóval, a Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal és Gyermekjóléti Szolgálattal.
  • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.
  • Felzárkóztató foglalkozások.
  • Napközi otthon munkája.
  • A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.
  • A családlátogatások.

IX. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.

E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban

  • Differenciált tanórai munka.
  • Tehetséggondozó szakkörök.
  • Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre.
  • Felkészítés középiskolai, ill. felsőfokú tanulmányokra.
  • Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése.
  • Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.
  • Minél több tanulót bevonni a Művészetoktatás tanszakaira.

 

X. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni.

Keresztény hitünkből adódóan különös figyelmet szentelnünk a gyengébbekre, és segítjük a nehezebb körülmények között élőket.

Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől.

Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében.

Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai

  • A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.
  • Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.
  • A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.
  • A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.).
  • Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.
  • A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie!

Az intézmény gyermekvédelmi tevékenységének fő feladatai: 

Megelőzés, feltárás, megszüntetés.

Meg kell vizsgálni:

  • hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését.
  • hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása.
  • hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot.
  • hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét.
  • hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése.
  • hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.
  • hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk

  • Tehetséggondozó programok szervezése.
  • Kis létszámú osztályok szervezése.
  • Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások.
  • Napközis, ellátás biztosítása.
  • Szülők, családok életvezetési gondjainak segítése.
  • A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.
  • Hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz.
  • Drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása.
  • Felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

Mivel a munkalehetőségek többnyire csak a környező városokban vannak, így a székhelyintézménybe járó tanulók szülei közül sok az ingázó, de sajnos egyre több a munkanélküli, az elhelyezkedési gondokkal küszködő család. Ennek egyenes következménye a megélhetési gondok létrejötte.

Sok családban csak az egyik szülő keres. Szerencsére elég sokan vállalták a nagy családot, így a gyerekek korán megtanulhatják milyen fontos beosztani azt a keveset, ami van.

Az intézményben folyó tevékenységi formák, melyek a szociális hátrányok enyhítését szolgálják

  • Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás.
  • Felzárkóztató órák.
  • Iskolaotthon.
  • Napközi otthon.
  • Diákétkeztetés (étkezés kedvezményekhez javaslatok).
  • Fejlesztő foglalkozások.
  • Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
  • A nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai.
  • A szülők, a családok nevelési életvezetési gondjainak segítése.
  • Családlátogatások.
  • A továbbtanulás irányítása, segítése.
  • Az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi és feladatköre.
  • Tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek.
  • Étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek.
  • Szoros kapcsolat a Polgármesteri hivatallal és a Gyermekjóléti szolgálattal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítséghez juthassanak.