Az iskola adatai

Elnevezés: Család Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény

Mûködési engedély száma: 43. 025 - 10/1994
módosítva: 31. 965 - 3/1995 illetve
12. 947 – 1996

Az engedélyezés és módosítások kelte:
1994.12. 20.
1995. 03. 30.
1996. 12. 11.

A mûködési engedélyt Keszthely Város Jegyzõje adta ki.

Az intézmény székhelye: 8360 Keszthely, Hunyadi u.3.

Tel.: 83/320-107

Fax: 83/510-604

e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Az ingatlan tulajdonosai: Keszey Áron, Borbála, Vajk, Zsombor

Az intézmény jogállása: egyéni vállalkozás

Az intézmény gazdálkodása:

• állami normatív támogatás
• szülõi hozzájárulás
• pályázatok

A bonyolítást az intézményvezetõ végzi.

Az intézmény tevékenységi köre:

• alapfokú oktatás
• alapfokú mûvészeti oktatás

Beiskolázási körzet: Keszthely és vonzáskörzete

1. Öndefiníció

Az oktatásügy terén bekövetkezett alapvetõ változások a rendszerváltozás után lehetõvé tették, hogy hiánypótló alapfokú oktatási intézményt hozhassunk létre. A nagy érdeklõdésre való tekintettel, a kliensszemlélet fölerõsödésével meggyõzõdhettünk arról, hogy kezdeményezõ törekvéseinkre szükség van.

Az iskola filozófiája és ritkaságélményt nyújtó képzési terve azt eredményezte, hogy a fentiekkel azonosulni tudó és akaró szülõk hozzánk írassák be gyermekeiket.

Mivel a magyar szerves mûveltség az elõzõ idõszak hivatalos oktatási rendszerében nem jelent meg, illetve nem úgy jelentkezett, mint ahogy megítélésünk szerint szükséges lett volna, ezért – felfogásunkból következõen – erre fektettük a fõ hangsúlyt.

Mindezzel egy idõben készült el a NAT azon formája, mely jelen törvények szerint általánosan kötelezõ érvényû minden oktatási intézmény számára, ezért információbázisunk a NAT szellemében épülhetett föl. Így alapvetõen eleget tudunk tenni az oktatáspolitika jelenlegi követelményeinek és a klientúra sajátos igényeinek is.

Az elõzõ két feltételt kiegészítette sajátos képzettségünk, melynek alapjain megszervezhettük a zeneiskolai részleget is. A kerettantervi kiegészítés csak erõsíti, biztonságosabbá teszi pedagógiai elképzeléseinket és gyakorlatunkat.

Mivel az intézmény vállalkozás keretében létesült, így a tárgyi feltételek is speciálisak. Az elhelyezés saját családi házunkban jöhetett létre, ahol az elõírásoknak megfelelõ átalakításokat végeztünk, így sikerült kialakítanunk a szükséges helységeket.

Az óraközi szünetekben a gyerekek szabad levegõn – a családi ház udvarán – tartózkodhatnak.

A testnevelés kötelezõen elõírt részét tornateremben sajátíthatják el tanulóink, mely lehetõséget szerzõdéskötéssel biztosítottuk.

Az étkeztetés a hivatalos normák szerint történik – közétkeztetést veszünk igénybe. Az étkezés részben az intézményen belül történik.

Az oktatást fõállású és óraadó tanárok végzik, de sok egyéb szocializációs lehetõséget is fölhasználunk, hiszen körülményeink ezt lehetõvé teszik.

Megoldott az úszásoktatás, lovaglás, íjazás , és sok esetben táborozunk az ország különbözõ, szép tájain.

A hagyományokhoz kapcsolódó szokásokban aktívan tudunk részt venni.

Mivel adottságaink folytán kiscsoportban mûködünk, így a felzárkóztatás és tehetséggondozás feltétlenül megoldott, hiszen óhatatlanul differenciáltan foglalkozunk a tanulókkal.

Mivel sajátos helyzetben vagyunk, nincs szükség a szociális hátrányok kompenzálására (nincs szociálisan hátrányos tanulónk).

2. A tanítási-tanulási folyamatot meghatározó céljaink

1. Célunk, hogy tanulóink sajátítsák el a NAT, ill. a helyi tanterv által elõírt tananyagot. A tanítási, ill. tanulási folyamat szerves részévé szeretnénk tenni minden évfolyamban a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Iskolánk az elsõ hat évfolyamban célul tûzte ki a változatos, kommunikációs kultúra elsajátítását.
2. Fontos célunk a mozgás, a sport, az egészség iránti pozitív beállítottság kialakítása, az egészséges életmódra nevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés.
3. Nagyon fontos az eredendõ gyermeki kíváncsiság folytonos ébrentartása, amely legkönnyebben úgy érhetõ el, hogy mindig választ adunk a gyermekek kérdéseire, mégpedig úgy, hogy a válasszal újabb kérdéseket, újabb kíváncsiságot indikálunk.
4. Az iskolaotthonos csoport iskolába lépésekor az elsõ évfolyamban legfõbb célunk a kulturális és szocializációs különbségek és hátrányok kiegyenlítése. A tehetséggondozásban az alsó tagozat osztályfõnökei mellett fontos szerepük van az itt tanító felsõs szaktanároknak is.

3. Az iskolaotthonos rendszerben: elsõ-második osztály:

Célunk itt elsõsorban a szocializációs problémák csökkentése, ill. megszüntetése, a meghatározó alap beállítottság kialakítása. Az alapfokú nevelés itt az óvodai nevelés eredményeire és a családdal való együttmûködésre épül. Nagyon fontos a szabadidõ szervezet, játékos, manuális ügyességre és mozgásra épülõ kitöltése.

Harmadik-negyedik osztály

A délelõtti tanórákhoz kapcsolódva a csoport tagjai tanári segítséggel igyekezzenek önálló ismeretekre szert tenni. A csoport nyújtson a diák számára különbözõ játékos mozgási, kommunikációs, viselkedési ismeretszerzési, manuális készségfejlesztési formákat.

Ötödik-hatodik osztály

Fontos az önálló tanulási lehetõség biztosítása. A pedagógus irányítja az önálló ismeretszerzés önálló ismeretszerzés különbözõ formáit. A kiscsoportos munka (12-16 fõ) lehetõvé teszi a tanulási folyamat irányítását, segítését, ellenõrzését és a megfelelõ differenciálást.

A felsõ tagozat:

4. A tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése

• A tudás, mint társadalmi érték elfogadtatása.
• A rendszeres önmûvelés igényének és szokásainak kialakítása
• Az ítélõképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése
• A tanulási képesség fejlesztése, az alapmûveltség megszerzéséhez szükséges ismeret feldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata.
• Helyes tanulási szokások, kommunikációs és vitakészség (érvelés, cáfolás) kialakulása, ill. továbbfejlesztése.
• Az ember- és önismeret képességének kialakítása.
• A saját kultúra gyökeres megismerése, elfogadása, megélése.
• Más kultúrák értékeinek fölismerése és elismerése.

5. Az értelmi képességek fejlesztése

Az iskola növendékeinek mindazt a tárgyi tudást meg kívánjuk adni, amit a NAT megkövetel, és amit bármely más típusú iskolában is megkaphatnának a gyermekek.

• Hangsúlyt feltételünk a gyors helyzetfelismerés megtanulására, a problémák természetes, logikus megoldási menetének elsajátítására.
• Külön figyelmet fordítunk az anyanyelvi nevelésre.
• A kötelezõ órakereteken túl az egésznapi tevékenységekben újra és újra felfedeztetjük a tanórai ismereteket, kiemelt élménynyújtással lehetõséget keresünk ezeknek a gyakorlatban való felismerésére, használatára. A naponta többször, más-más formában elõkerülõ ismeret így megerõsített, elmélyített tudássá válik.
• Az iskola növendékei részt vesznek más intézmények által, hasonló korú gyermekek részére meghirdetett tanulmányi versenyeken.
• A kommunikációs kultúra életkornak megfelelõ emelése fontos részcélként tekintendõ (konkrét és általános vonatkozásában).
• Külön figyelmet fektetünk a megtanulás tanítására, az egyes értékterületek speciális módszereire.
• Képessé szeretnénk tenni gyermekeinket az informatika teljes mértékû elsajátítására, kreatív alkalmazására.
• Az ismeret átadási eszközök alapvetõ ismerete az azokkal való készségszintû bánásmód kialakítása nagyon fontos.
• Feladat az önálló ismeretszerzés, a megismerés készségének kialakítása és fejlesztése.
• Legyen képes minden tanuló az elsajátított módszerek, gondolkodási mûveletek alkalmazására, változatos szóbeli, írásbeli és képi kifejezõképesség kialakítására.
• Az önálló kommunikációs képesség kialakítása egy élõ idegen nyelven.
• Önálló kommunikációs képesség kialakítása egy élõ idegen nyelven. Fontos lenne a nyelvi érintkezés idegen nyelvi közegben, s ezt - szükség szerint – megszervezzük.

6. Erkölcsi és közösségi nevelés

• Legfõbb értéknek az életet fogadtatjuk el.
• A gyermekekkel megéreztetjük, hogy felelõsek az életért. Felelõsségük önmagukra, embertársaikra és környezõ világokra vonatkozik és kötelezõ érvényû.
• Tudatosítjuk, hogy ezzel a felelõsséggel cselekedeteik által tudnak élni.
• Tetteiket, cselekedeteiket az emberi közösségek által megszabott normákhoz mérjük.
• Az emberi közösségek megtartó erejének a hitet tartjuk. Ennek gyakorlási formájuk a vallások, a gyermekek életkornak megfelelõ vallási ismereteket kapnak az órarendbe épített hittanórák keretében.
• Az egykorú és különbözõ korú gyermekek közössége teljességet ad. Van, amit egykorúak csinálnak szívesen és van, amit különbözõ korúak.
• Az azonos korú gyermekek lehetõséget kapnak az egymással való testi, szellemi, lelki megmérettetésre.
• A vegyes korosztály alkalmát adja az egymással való törõdének, egymás segítségének, de a saját tudásának elmélyítésének is legjobb módszere, mások tanítása. Az egyéni tanulás és közösségi tanulás egyensúlya teljességet ad.
• Bizonyos idõkereteken belül a fiúk és a lányok a közösségen belül szabadon választhatnak olyan tevékenységeket, amelyekben nemi karakterük érvényesülhet.
• A gyermekek megtanulhatják az alapvetõ szabályokat.

7. Egészségnevelés

- Intézményünkben az egészségnevelés a harmóniára való törekvést jelenti.

- A gyermekek pszichikus állapotát megpróbáljuk kiegyenlített szinten tartani, örömeikben együtt lenni, konfliktusaikra megoldást találni.

- Lehetõség van bizonyos pszichikus problémák közösségi megoldására, vagy egyéni megbeszélésére.

- Kapcsolatot tartunk gyermekorvossal és az orvosi szakma egyéb területeinek orvosaival, akik az emberi testrõl a betegségek keletkezésérõl, a nyugat európai hagyomány szerinti gyógyításról adnak ismertetõt.

- Megismerjük a kórházi és otthoni betegápolás rendjét.

- Megismerjük a természetes gyógyító módszereket.

- Megtanuljuk a környékünkön található legismertebb gyógynövények felismerését és használatát.

- Az egész napos foglalkozás szükségét adja higiénia ismeretek szerzésének és gyakorlásának.

- A gyermekek megtanulják a gondozási feladatokat, segítenek egymás gondozásában. Minden lehetséges és alkalmas feladatot a szabadban végzünk.

- Az év minden szakaszában szabadtári és mozgásos játékokat.

- Az évszakoktól meghatározottan kihasználjuk sportolási lehetõségeket.

- Túrákat, kirándulásokat szervezünk erõpróbára és tantárgyi ismeretek kiegészítésére.

- Fontos a mozgásmûveltség , a mozgáskoordináció fejlesztése, a motorikus képességek fejlesztése, a mozgásigény fenntartása, a rendszeres fizikai aktivitás.

A felgyorsult életvitelünk megköveteli a környezeti adottságunkból adódó veszélyforrások megismerését, a prevenciót. Az egészséges testi, lelki, szociális fejlõdéshez tanulóink szerezzenek ismereteket (fõként az osztályfõnöki órák, a biológia órák alkalmával) a következõkrõl:

• egészséges étkezés, fogápolás
• a tisztálkodás fontossága ( pl.: sportolás után, étkezéskor, WC használat után, stb.)
• szexuális felvilágosítás ( AIDS, hepatitis, pedofília, stb...), ha kell egészségügyi dolgozók bevonásával
• drogok veszélyének ismertetése (együttmûködve a szülõkkel, kölcsönös tapasztalatok, segítségnyújtás formájában.)
• felhívjuk a figyelmet a dohányzás és alkoholfogyasztás veszélyére.
• pozitív attitûdök kialakítása a mozgás és az egészséges életmód iránt.
• rendszeres mozgási, testedzési lehetõség biztosítása a képzés egész folyamán.

A tanórai tevékenység célja nem csak és nem elsõsorban nagymennyiségû információ befogadása, ismeretek elsajátítása, hanem jártasságok, kétségek, képességek kialakítása. Legyenek képesek a gyermekek ezeket alkalmazni, önálló és irányított ismeretszerzésük, tanulások során.

A pedagógusok érdeklõdésük, beállítódásuk szerint szabadon választhatnak a különbözõ módszerek és a rendelkezésre álló taneszközök közül.

Felkészültsége, módszertani repertoárja, kultúrája, személyisége példa értékû a tanulók elõtt.

A pedagógus a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével, érdeklõdésüket figyelembe véve - az adott anyagi feltételekhez és szervezeti keretekhez alkalmazkodva - megfelelõ motivációval juttassa tanítványait sikerélményhez, „konvertibilis”tudáshoz.

8. Az iskola részletes nevelési – oktatási céljai

1. Iskolánk egyik legfontosabb céljaként ismeretek átadása mellett a fentebb említett értékek szocializációját, a személyiség teljes és részletes kibontakoztatását jelöljük meg. Ezekhez az ismeretek elsajátítása csak eszköz.

2. Nevelési, tanítási, tanulási programunk eredményeként szeretnénk elérni, hogy diákjaink sokszínû egyéniségük kialakulása mellett – a NAT követelményrendszerére épülõ, alkalmazható tudás, korszerû mûveltség birtokosai legyenek.

3. Ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit illetve mindazok életét, tevékenységét, akik kiemelkedõ szerepet játszottak hazánk múltjában. Ismerjék meg múltunk egyszerû embereit is.

4. Különös fontossággal bír a szûkebb lakóhely, az ahhoz kapcsolódó régió múltjának, hagyományainak megismerése és interiorizációja, valamint a magyarsághoz kapcsolódó identikus kérdéskör.

5. A közös ázsiai és európai múlt és az ezekhez kapcsolódó értékek megismerése. Szükséges tudniuk, hol a helyünk ma az un. európai régióban. Lássák az európai integráció folyamatát, annak valódi okait, ellentmondásait.

6. Legyenek érzékenyek a speciálisan magyar illetve az egész emberiséget érintõ problémákra, ezen belül szûkebb hazájuk környezeti, társadalmi és kulturális gondjaira. Szerezzenek információkat, legyen önálló véleményük, keressenek összefüggéseket, megoldási lehetõségeket.

7. Ismerjék meg közvetlen környezetüket rendszeres kirándulások, természeti környezetbe szervezett foglalkozások, túrák, táborozások során. Ismerjék a környezetkárosodás folyamatait, a bolygónkra vonatkozó válságjelenségeket, ezek helyi vetületét. Kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megõrzésébe, gyarapításába.

8. Iskolánk kiemelt fontosságú céljai közé tartozik tanulóink magas színvonalú és változatos kommunikációs kultúrájának kialakítása. Fontosnak tartjuk az elektronikus kommunikációs képességek kialakítását. Az emberközeli verbális kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése érdekében:

1. A magyar nyelv oktatását képesség szerint a differenciálás módszerével oldjuk meg, s erre a csoportmunka is kiváló lehetõség.

2. Az informatikát fontosságának megfelelõen – önálló géphasználattal segítjük.

3. Az idegen nyelv tanítását kiemelt fontosságúnak tartjuk, ezért célorientáltsággal a középiskolára és a nyelvvizsgára összpontosítunk.

Fontosnak tartjuk, hogy innovatív felfogású pedagógusokat alkalmazzunk.

9. A tanulás – tanítás metodikájának fejlesztése

Mivel intézményünk elsõrendû feladatai közé sorolja a kommunikációs kultúra fejlesztését, mely fontos összetevõje a képzésnek, a tanulás módszertanának megtanítása elengedhetetlen. Ez fõként az emberek közötti közvetlen interakcióra vonatkozik. De vonatkozik a számítástechnikára is. A passzív, kreativitást kizáró információfogyasztás a gondolkodás és az életvitel torzulásához vezet. Iskolánk a technikát kezelni tudó, de annak nem alárendelt fiatalokat szeretne nevelni.

10. A pedagógus felelõssége a tanulási – nevelési (edukációs) folyamat megszervezésében:

• szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje, összekapcsolása – nehézségi fok szerint.

• tanszerek, eszközök használata.

• gazdaságos idõkihasználás, figyelemösszpontosítás, szünetek.

• összefüggések okok és célok szerint.

• ismétlés, önellenõrzés, memorizálás.

• analizálás, lényegkiemelés, összefoglalás. Csoportos és egyéni tanulási módok irányított illetve önálló metódussal.

• a hagyományos edukáción kívül – tesztek, feladatlapok, gyakorlati feladatok ( átmenet, vizsgák ).

• kutatómunka ( könyvtár, elektronikus és írott sajtó ) ; könyvtári órák.

• belsõ és külsõ versenyek, pályázatok.

• testedzések, túrák, kirándulások.

• múzeum- , könyvtár - , hangverseny – és színházlátogatások.

Célunk, hogy a diákok a tanulás idõrendi és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg saját pszichés feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása:

• egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása

• értõ olvasás fejlesztése

• az íráskészség képességgé alakítása

• az emlékezet erõsítése ( rögzítési módszerek – memoriterek )

• problémamegoldó gondolkodás kialakítása

• az önmûvelés igényének és szokásainak kialakítása

• pályaorientáció

Célunk az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A legfontosabb pályák, foglalkozások tartalmának, követelményeinek, a hozzájuk vezetõ utak, alternatívák megismerése – iskolánk arculatának és tanulóink érdeklõdésének, beállítódásának megfelelõ pályára irányítás. Szeretnénk felismertetni, hogy az adott cél képességeik kipróbálása, tudásuk gyarapítása – de esetleg többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

11. Egészséges életmód, testedzés:

Cél a széles kínálat a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklõdéséhez igazodó játékos mozgás, és az ehhez kapcsolódó esetleges sport. Motorikus és koordinációs képességeik magas szintre fejlesztése. A rendszeres mozgás, testedzés váljon életmóddá! Szeretnénk minden tanulónkat bevonni valamely számára is rokonszenves mozgásforma gyakorlásába.

12. A kisiskoláskorhoz kapcsolódó gondolatok:

A szülõ, tanító modellértékû a kisiskolás számára. A gyermekek életében ez az értelmi fejlõdés szakasza.

A kisdiák tanítójának személyisége, szeretete, véleménye fontos a gyermek önmagával kapcsolatos alap-beállítottságának kialakításához.

Az alsó tagozatos gyermek örömre fogékony, érdeklõdõ, aktív, s feladat- és szabálytudat jellemzi.

Mozgásigénye nagy, s ha ez tudatos irányítással nem elégül ki, akkor irányítatlan mobilisság lesz a következménye.

Játékszükséglete nagy, de föltétlenül tervezni kell, mert a késõbbi munkavégzés alapfeltétele.

A gyermeki világképben ( kisiskolás korban ) az erkölcsi ítéletalkotás folyamán a szülõ és a pedagógus véleménye az „ igaz” . Ha a gyermek kötõdik nevelõjéhez, akkor annak szava „szent”…

A tudatosan irányított szocializáció folyamán az iskoláskorban az érzelmeké a vezetõ szerep. Ha nincs torz alaphelyzet, természetes módon szereti szüleit, nevelõit, meg akar felelni elvárásaiknak –, hogy még több szeretetet kapjon.

A gyermek emlékezete ebben a korban cselekvéshez, élményekhez kötõdik. Gondolkodása konkrét tapasztalatokhoz, cselekvéshez kapcsolódik.

Feladat:

Fontos jól megválasztani az alsós tanítók személyét, mert a pedagógus személyisége a nevelésben, oktatásban itt a legmeghatározóbb, a legmotiválóbb hatású. Itt lehet a legnagyobb kárt is okozni.

Fontos a csoportdinamika okos irányítása, mert ezen eszközzel nagyobb individuális eredményesség várható.

A gyermek természetes kíváncsiságát minden esetben ki kell elégíteni, ha az a személyiség épülését segíti.

A pedagógusok mindig a „pozitív modell” értékeit képviseljék. Hivatásbeli követelmény, hogy mindig a pozitív erkölcsi értékeket, követendõ magatartásmintákat közvetítsék a direkt szocializáció folyamatában.

Mindig reális elvárások elé kell állítani a tanulókat, s ebben kikerülhetetlen a szülõi együttmûködés.

Az alsóban rendkívül fontos nevelõi feladat, hogy fenntartsa és továbbfejlessze a tanulóban természetszerûleg meglévõ feladat- és szabálytudatot.

A természetes tekintélytiszteletet a gyermek hasznára kell fordítani.

A tanítási órákon – de azokon kívül is – kapjon fokozott szerepet a játék, a cselekedtetés, az interiorizáció, a manualitás, a képi ( konkrét ) gondolkodás.

Elégítsék ki a gyermekek egészséges mozgásigényét – minden lehetõség szerint – tanórán belül, de akár azon kívül is.

Kapjon a tanuló szükséges és egyre növekvõ terhelést testileg, érzelmileg/lelkileg , szellemileg, hogy ehhez hozzászokjon.

Nevelje az iskola örömre , boldogságra, sikerre a kisiskolást, mutassa meg az élet szépségeit és árnyékos oldalát is, tanítsa meg boldognak lenni, tudja elviselni a sikert és a kudarcot. Ez utóbbi ösztönözze a többre és a jobbra.

13. Prepubertás (9-12 év)

Ez az a kor, amikor a tanulók figyelme a nevelõtõl, a szülõtõl a társakra, a kortárscsoport felé fordul.

A nemek ilyenkor még természetszerûleg elkülönülnek.

Nõ az önállóság igénye. Állandó személyiségjegyek rögzülnek.

Megindul a szülõkrõl, felnõttekrõl történõ érzelmi leválás. A kapcsolatok jellege irreverzibilisen megváltozik.

A 4. osztályban az osztályhoz tartozás a kialakulás stádiumában észlelhetõ, - ez az 5. osztályban már mint osztályközösség jelentkezik.

Sajátos a hatodikos korosztály helyzete. A tapasztalatok a nemi viselkedés megváltozását mutatják. Nõ a nemek egymás iránti kíváncsisága. A lányok tetszeni akarnak az érettebb (7-8. osztályos) fiúknak.

A fiúk más osztályokba ( más lányközösségekbe ) udvarolnak. Nagy mértékben megnõ bennük az agresszivitás, kötözködnek, verekednek. Valós és vélt sérelmeikért rögtön lázadnak. Folyton az igazukat keresik. Rendkívül érdekli õket minden, ami a szexualitással függ össze.

Mindkét nemnél a szexuális felvilágosítás kezdetének idõszaka.

A tanulmányi munka és az eredmények visszaesnek. Nem akarnak törõdni a rossz jeggyel. Néha még büszkék is rá.

Feladat:

Sokat kell velük beszélgetni. A fiúk és a lányok természetesen más-más módon, de igénylik mindennek a megbeszélését.

Kétértelmû kifejezéseket jelenlétükben a felnõtt modell, a nevelõ, a szülõ nem ejthet ki.

Lázadozásuk okát, konfliktusaikat mindig pontosan meg kell vizsgálni, részletesen meg kell velük beszélni.

Szabálytudatuk erõsödik. Betartják a nevelõ által kialakított „játékszabályokat”. Ezt a jelenséget a jó pedagógus a gyerekek érdekének megfelelõen használhatja fel.

Vitatkozó magatartásuk nem elítélendõ, a vitát mindig helyes irányba kell terelni.

Igénylik a megértést, a szeretetet, s azt ragaszkodással viszonozzák.

Keresni kell azokat a tevékenységi formákat, melyek a tanulás tanulását eredményezik. Ekkor alakítható ki a tudás, mint érték tisztelete.

A csoportdinamika hatásmechanizmusai az ötödikes korosztály esetében szinte ideálisnak mondhatók. Teljesítõképességük maximumát nyújtják, szorgalmasak, tanulnak, segítik egymást.

Elsõdleges feladat a csoportdinamika befolyásolása, a követendõ minták elfogadtatása.

E korosztály számára a tudás, a tanulás érték, említett nagy fokú teljesítõképességüket kihasználva plusz feladatokat célszerû nekik adni.

Mivel a tanuláshoz való viszonyuk pozitív, érdeklõdésüket szinten kell tartani, illetve fejleszteni kell.

14. A serdülõkor (12-16 év)

A biológiai és pszichológiai serdülés idõszaka.

Befejezõdik a nemi érés.

Erõs az igény az önmegismerésre. Az identitástudat masszív alakulásának idõszaka.

Kialakul az önálló erkölcsi felfogás. Függetlenségigény a felnõttektõl. Szeretik bírálni a készen kapott nézeteket Újraértékelnek mindent, s erre személyiségük fejlõdése végett szükségük is van.

A serdülõk gyors megfigyelõk, hajlamosak a felületességre, hamar általánosítanak. Az általánosítás mûvelete ebben a korban már jellemzõ.

Ábrándozás, túlérzékenység, szélsõségesség, fékezhetetlen vitakedv jellemzi õket. Tanulási kedvük, hozzáállásuk 7. osztály elejétõl 8. osztály félévéig nõ, majd félév után tendenciaszerûen visszaesik. A mai alapfokú iskolarendszer „öregjei”, s ezt éreztetik is. A magyarázat a csoportdinamikában lelhetõ: a csoport önfeloszlató szakaszát élik meg.

Feladat:

A tanulói kedv fenntartása újabb és újabb, egyre változatosabb módszerekkel. A megmérettetések ( felmérõk, vizsgák) folyamatos tanulásra ösztönzik a tanulókat.

Nevelõi oldalról segíteni kell a helyes önismeretet.

Jellemzõk: Igaz erkölcsi értékek, emberi értékek adása. Kapjon kiemelt szerepet az igazság ismerete, a szépség igénye, a jóság elfogadása. A szeretet és a jóság az igaz erkölcsi magatartás alapja, aki jó, az érzékeny mások bajára, együtt érez a kiszolgáltatottakkal, az elesettekkel, a testi-lelki sérültekkel. Készséggel vállal áldozatot is, emberi kapcsolatait felelõsség hatja át, nem manipulálja az embereket, tiszteli az életet.

Ki kell alakítani a tudás iránti szeretetet, a tudásvágyat, érdeklõdésüket fel kell kelteni, de ki is kell elégíteni.

Szeressék, becsüljék a tudást!

Intézménybe lépés feltételei:

1. Intézménybe lépés – iskola, elsõ évfolyam

Alapfeltétel: iskolaérettség és a pedagógus benyomása a gyermek megnyilvánulásairól.

Iskolaérett az a tanuló, aki biológiailag ép, értelmileg fejlett, és a Közoktatási Törvényben foglaltak szerint betölti a hatodik életévét. Az iskola felvételi nélkül veszi fel a tanulókat. A körzeten kívül akkor, ha biztosított a bejárás és a fejkvóta átutalása a helyi önkormányzatnak, illetve , ha a bejárás nem befolyásolja negatív módon a megkívánt direkt szocializációt.

Minden esetben ki kell kérni az óvodapedagógus véleményét.

2. Más iskolából történõ intézménybe lépés: A küldõ iskola által kiállított bizonyítvány, vagy tantárgyi – pedagógiai írásos véleményezés, ha iskolánktól eltérõ értékelési rendszerû a küldõ iskola. Kiemelkedõ értelmi képességû tanulók esetében az osztályugrást javasolhatja osztályfõnök, szaktanár illetve szülõ. Az átugrandó osztály minden tantárgyából külön-külön vizsgát kell tenni. Vizsgáztat: igazgató, szaktanár, esetleges külsõ szakember. Eredményes vizsga esetén a tanuló kettõvel magasabb osztályba léphet. Ellenkezõ esetben a soron következõ osztályba járhat.

A tanulói jogviszony megszûnése

A Közoktatási Törvény 75. §-a alapján a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti, szülõi kérésre a tantestület jóváhagyásával 18 éves korig megmaradhat a tanulói jogviszony.

A tanulói jogviszony megszûnik, ha a tanulót más iskola átvette, az átvétel napján.

A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni.

A tankötelezettség megszûnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés napján.

Az iskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

Kizárás fegyelmi határozattal, ha a kötelezõ foglalkozásokról a törvényben meghatározott idõnél igazolatlanul többet mulasztott.

A tanuló tanulmányai folytatására egészségileg alkalmatlanná vált.

Halálozás esetén.

Az iskolai végzettséget a bizonyítványban és az anyakönyvben rögzítjük.

Iskolánkban hagyományos tanulócsoportok (osztályok) mûködnek. Az osztályok szervezõdése életkortól illetve tanulmányi elõmeneteltõl függ. Az elmaradás prevenciójaként a tanulókkal egyéni differenciálással foglalkozunk. A differenciálást – sajátos helyzetünk miatt – a szaktanár a tanórán tudja elvégezni.

Ugyancsak differenciálással kezelünk minden kiemelkedõ tanulót. A tanórán kívüli foglalkozások ugyanezen célokat szolgálják.

1. Szervezeti hagyományok

pünkösdi király (a diákönkormányzat szerepét tölti be)

Ügyelet, tisztaság

2. Tantárgyi hagyományok

Belsõ matematika verseny

Helyesírási verseny

Rajz verseny

Belsõ tantárgyi versenyek

Játékos edzettségi versenyek

3. Rendezvényeink

Évnyitó

Ballagás, tanévnyitó, tanévzáró

Állami és nemzeti ünnepek

Táborozások

Kirándulások

Hagyományok

4. Környezethez, viselkedéshez kapcsolódó hagyományok

A pedagógusok a környezetet a tanulókkal együtt tartják rendben – esztétikailag is. Az évkör hagyományrendszere e tekintetben számunkra kiemelkedõ esemény.

Az intézmény nevébõl adódó tevékenységek („család”) eleve meghatározók. Minden családban elõforduló magatartás- és viselkedésforma, mely pozitív elõjelû, folyamatosan minta számunkra.

A dekorációknál az ízlésesség, aktualitás legyen a mérvadó, és kapjanak méltó helyet a nemzeti ünnepek, hagyományok.

Az állami, magyar címer méltó helyen legyen elhelyezve.

Az udvar és az iskola környékének gondozása a pedagógusok és a tanulók feladata. A környezet tisztításában a tanulók rendszeresen részt vesznek. A kis fák, kerti növények ültetése, gondozása a pedagógus irányításával a tanulók feladata.

Ugyancsak feladatunknak tekintjük a Keszthely városához fûzõdõ egészséges lokálpatriotizmus természetessé válását.

Növendékeink a nevelési folyamat során ismerjék meg az állami, városi, önkormányzati rendezvényeket is.

Szociális szolgáltatások:

Reggeli ügyelet 7 óra 30 perctõl.

Szünetekben pedagógus biztosít ügyeletet.

Délelõtti étkezési lehetõség.

Ebéd biztosítása.

Uzsonna biztosítása.

Rendszeres védõnõi szolgálat.

Iskolaorvosi vizsgálat.

Fogorvosi vizsgálat.

Családlátogatás.

Célja

• Visszajelzés a tanulók felkészültségérõl, tudásáról a pedagógusoknak és a szülõknek
• Információ továbbtanulás esetén.
• Önismeret, önértékelés eszköze.
• Motiváló hatás.

Értékelés alapelvei

• Legyen egységes, igazságos, objektív.
• Legyen életkori sajátosságoknak megfelelõ és egyértelmû.
• Legyen rendszeres és következetes.
• Legyen személyre szóló vagy közösségre irányuló.
• Mindig fejlesztõ hatása legyen.

Mit értékelünk?

• Tantárgyi követelményekhez viszonyítva a képességfejlõdés szintjét.
• Tájékozottságot, tantárgyi ismereteket.
• Logikus gondolkodást, alkalmazást, kreativitást.
• Tantárgyhoz való viszonyt, szorgalmat.
• Önfejlõdést.
• Helytállást.
• Szereplést.
• Helyes viselkedést.

Szaktanár feladata

• Az érdemjegyek megállapítása az adott témakör követelményszintjei alapján.
• Törekedni kell az írásbeli és szóbeli számonkérés helyes arányára.
• Adott esetben szöveges értékelést célszerû adni.
• Érdemjegyrõl és osztályzatról a szülõt tájékoztatni kell az ellenõrzõn keresztül.

Az értékelés eszközei

Öt (5) fokozatú osztályozási skálán.

Elsõ osztályban az értékelés szöveges formában történik, félévkor:

• nem felelt meg
• megfelelt
• jól megfelelt

A formulák a következõk:

• megfelelt
• jól megfelelt

Írásbeli számonkérés:

• Ismétlõ dolgozat
• Témazáró dolgozat
• Röpdolgozat
• Félévi felmérés
• Év végi felmérés
• Év eleji felmérés

Szóbeli számonkérés:

• Felelet
• Órai szereplés
• Beszámoló (referátum)

A teljesítmények értékelése százalékkal is történik.

Az értékelés rendszeressége:

• Ismétlés után
• Témakörönként
• Félévkor
• Év végén

Tantárgyanként havonta minimálisan egy érdemjegy legyen!

Magatartás és szorgalom értékelése a pedagógus kompetenciája. Célszerû kikérni az osztálytársak véleményét is.

Félévkor és év végén osztályozó konferenciát tart a tantestület.

Jegyet lezárni legalább 3-5 érdemjegyre lehet.

Magatartás értékelése:

• 2-es igazgatói intõ
• 3-as osztályfõnöki vagy szaktanári figyelmeztetõ
• 4-es jó
• 5-ös jó magatartás + jó értelemben vett figyelemre méltó munka

Az osztályozó értekezleten az osztályfõnök javasol.

A tantárgyi osztályzat a szaktanár kompetenciája.

Szorgalom értékelése:

Év végi szaktantárgyak osztályzatai döntõek

• 2-es két egyes, ha képességei nem teszik többre képessé
• 3-as változóak az érdemjegyei és a teljesítménye
• 4-es jó jegyek, képességnek megfelelõ teljesítmény
• 5-ös képességei jók, aktív, megbízható, plusz munkát végez

Dicséretek adhatók tanulmányi munkáért, kiemelkedõ magatartásért, szorgalomért, közösségi érték létrehozásáért.

Tanulmányi dicséretek:

• A tantárgyban végzett kiemelkedõ munkáért szaktanári dicséret.
• Több tárgyból dicséret: nevelõtestületi dicséret.
• Kimagasló (kitûnõ) eredményért igazgatói dicséret, jutalmazás.
• Tanulmányi vagy belsõ versenyen, sportversenyen jó helyezés: év végi elismerés.
  

Magatartás, szorgalom jutalmazása:

• Szaktanári szóbeli dicséret.
• Szaktanári írásbeli dicséret.
• Osztályfõnöki szóbeli dicséret.
• Osztályfõnöki írásbeli dicséret.
• Igazgatói szóbeli dicséret.
• Igazgatói írásbeli dicséret.

A fokozatok bejegyzésére a tájékoztató füzetbe a jutalmat adó pedagógus jogosult.

Az iskolai élet munkarendje

Nyitva tartás szorgalmi idõben (hétfõtõl péntekig) 7.30-tól 19 óráig.

A tanítási órák 45 percesek.

Az elsõ óra 8 órakor kezdõdik.

A tanulók az óraközi szünetekben az épületet csak nevelõi engedéllyel hagyhatják el.

A gyermekügyeletet az ügyeletes nevelõ látja el:

• jó idõ esetén – udvar
• tanórára vonulás

Az osztálytermek rendjét a hetes biztosítja:

• szellõztetés
• tisztaság fenntartása
• eszközök biztosítása
• napi statisztikai adatok

A tanítás az elõírásoknak megfelelõen fejezõdik be.

Ebéd

Uzsonna