Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Házirend
Készítette: Keszey Tivadar IntézményvezetÅ‘
Hatálybalépés idÅ‘pontja: 2009. szeptember 1.
Tartalom
BevezetÅ‘ rendelkezések 4. oldal
I. Jogok és kötelességek 5. oldal
1. A tanuló joga 5. oldal
2. Tanulói jogok gyakorlása 6. oldal
3. A tanulók kötelességei 6. oldal
II. Az intézmény munkarendje 8. oldal
III. Általános működési szabályok 10. oldal
1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok 10. oldal
2. Általános szabályok 10. oldal
3. Étkezés rendje 10. oldal
IV. A tanulók egészségének, testi épségének,megÅ‘rzését szolgáló szabályok 11. oldal
1. A tanulók kötelessége 11. oldal
2. A testnevelés órákra, edzésekre vonatkozó szabályok 11. oldal
3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete 12. oldal
4. Dohányzási tilalom 12. oldal
5. Vagyonvédelem, kártérítés 12. oldal
6. Egyéb elÅ‘írások 12. oldal
V. A tanulók közösségei 13. oldal
1. Az osztályközösség 13. oldal
2. Az iskolai diákönkormányzat 13. oldal
3. Az iskolai diákközgyűlés 13. oldal
VI. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv – értékesítéssel, a tankönyv
elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési
kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatos szabályok 14. oldal
1. A tankönyvkölcsönzés 14. oldal
2. A tankönyv – értékesítés 14. oldal
3. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése 15. oldal
4. A kártérítési kötelezettség mérséklése, illetve elengedése 15. oldal
VII. A tanulók, a szülÅ‘k tájékoztatása és véleménynyilvánítása 16. oldal
VIII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,
a tanítási órák, az iskolai rendezvények elÅ‘készítésében 17. oldal
IX. A tanulók mulasztásának igazolása 18. oldal
1. Tanulmányi kötelezettségek 19. oldal
X. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó
rendelkezések 20. oldal
1. Törvényi szabályozás 20. oldal
2. Befizetés 20. oldal
3. A térítési díj és a tandíj mértéke 20. oldal
4. Térítési díj és a tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmény, mentesség 21. oldal
XI. Tanórán kívüli foglalkozások 22. oldal
1. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 22. oldal
2. Napközi otthon 22. oldal
3. Korrepetálások 23. oldal
4. Szakkörök 23. oldal
5. Énekkar 23. oldal
6. Iskolai sportkör 23. oldal
7. Iskolai könyvtár 23. oldal
8. Hit- és vallásoktatás 23. oldal
9. Művészeti oktatás 23. oldal
XII. A tanuló munkájának elismerése 24. oldal
1. Tanulmányi jegyek 24. oldal
2. Magatartási jegyek 24. oldal
3. Szorgalmi jegyek 24. oldal
XIII. A tanulók jutalmazása 25. oldal
1. A tanulók jutalmazásának elvei 25. oldal
2. Jutalmazás formái 25. oldal
3. Dicséretek 26. oldal
XIV. A tanulókkal szembeni fegyelmezÅ‘ intézkedések 27. oldal
1. FegyelmezÅ‘ intézkedések formái és alkalmazásának elvei 27. oldal
XV. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 28. oldal
XVI. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 28. oldal
XVII. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 29. oldal
XVIII. Záró rendelkezések 30. oldal
Mellékletek
1. Tanítási órák rendje 31. oldal
2. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 32. oldal
3. Géptermi rend 33. oldal
4. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok 34. oldal
BevezetÅ‘ rendelkezések
A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége!
A Házirendet az intézményvezetÅ‘ készíti el, és a nevelÅ‘testület fogadja el.
A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a SzülÅ‘i Munkaközösség a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Ezen házirend:
- A Közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXXIX. Törvény,
- a nevelési-oktatási intézmények működésérÅ‘l szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet;
- a gyermekek védelmérÅ‘l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény;
- a nevelési-oktatási intézmények működésérÅ‘l szóló - többször módosított - 8/2000.(V.24.) OM
rendelet;
- továbbá az intézmény Pedagógiai Programja valamint Szervezeti és Működési
Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belsÅ‘ jogi normák – kötelezÅ‘ek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt.
A házirend elsÅ‘sorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat házirendi elÅ‘írásokat, amit a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell.
Az osztályfÅ‘nökök minden tanév elsÅ‘ osztályfÅ‘nöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak.
A Házirend megtalálható: nevelÅ‘testületi szoba, igazgatói iroda, könyvtár, az intézmény honlapján.
I. Jogok és kötelességek
1. A tanulók jogai
Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján.
Az iskola minden tanulójának joga:
- Színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt.
- Igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb
kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés).
- Napközi otthoni ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön.
- Személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet
biztosítsanak számára.
- Tanárait, az iskola vezetÅ‘ségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén.
- ÉrdemjegyeirÅ‘l, tanári bejegyzésekrÅ‘l folyamatosan értesüljön.
- Vallási és világnézeti meggyÅ‘zÅ‘désének megfelelÅ‘en hit és vallásoktatásban részesüljön.
- Részt vegyen tanulmányi versenyeken.
- Csak napi 2 „nagydolgozatot” (témazárót) írjon elÅ‘zetes egyeztetés alapján, melyet a tanár
legalább egy héttel elÅ‘re jelez.
- Kiértékelt írásbeli munkáját lehetÅ‘leg tíz tanítási napon belül kézhez kapja.
- Szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a
tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti.
- Véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos
kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon.
- KépviselÅ‘i útján részt vegyen az érdekeit érintÅ‘ döntések meghozatalában.
- Választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén.
- Kezdeményezze diákszervezÅ‘dések (iskolaújság, klubok, stb.) létrehozását és ezek munkájában
részt vegyen.
- Kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon.
- Egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfÅ‘nöke, az iskolaorvos, illetve az
iskolavezetés segítségét.
- Családja anyagi helyzetétÅ‘l függÅ‘en kérelmére – indokolt esetben – kedvezményekben, szociális
támogatásban részesüljön.
- Fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport,
sportverseny).
- Kérheti átvételét másik osztályba, illetve iskolába.
2. Tanulói jogok gyakorlása
Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselÅ‘je - a törvényben elÅ‘írt módon az osztályfÅ‘nökétÅ‘l, illetve az iskola vezetÅ‘jétÅ‘l kérhet jogorvoslatot.
Az iskola közösségek életüket érintÅ‘ bármely kérdésben a diákok nagyobb közösségén keresztül érvényesíthetik jogaikat.
A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintÅ‘ kérdésekben kötelezÅ‘ kikérni a diákok nagyobb közösségének véleményét.
KötelezÅ‘ a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját érintÅ‘, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.
Az iskola vezetÅ‘sége az elÅ‘bbiektÅ‘l eltérÅ‘ esetekben is kérheti a diákok véleményét.
A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.
- Diákkör létrehozását minimum 6 fÅ‘ tanuló kezdeményezheti.
- Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.
- A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.
- A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.
Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétÅ‘l (tanévnyitó) gyakorolhatják.
3. A tanulók kötelességei
Az iskola minden tanulójának kötelessége:
- Betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit.
- A gyermekfelelÅ‘sök utasításait és kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni.
- Az iskola tanárai, dolgozói és tanulótársai emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben, ezért
jogellenes a mások bántalmazása, megalázása, egészségének veszélyeztetése, s így e cselekedet
már elsÅ‘ esetben is súlyos büntetéssel büntethetÅ‘, vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhetÅ‘.
- Részt vegyen a tanórákon, a kötelezÅ‘ foglalkozásokon.
- Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelÅ‘en –
tanulmányi kötelezettségének.
- Érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenÅ‘rzÅ‘jében.
- Választott tisztségét, vállalt megbízatását lelkiismeretesen teljesítse.
- A tanuló kötelesek a nemzeti ünnepeken, ballagási és tanévzáró ünnepélyeken ünnepi ruhában
(fehér felsÅ‘, sötét alj vagy nadrág) megjelenni.
- Minden tanuló köteles tisztán, rendesen megjelenni az iskolában. Öltözködésében,
megjelenésében – a divat szélsÅ‘ségeit kerülve – a szolid mértéktartás, ápoltság jellemezze a
tanulókat. Olyan öltözékben nem jöhet, amellyel más testi épségét veszélyezteti (katonai
bakancs, acélbetétes bakancs).
- Az elÅ‘írásoknak megfelelÅ‘en kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az
iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet.
- Biztosítsa a tanuláshoz szükséges külsÅ‘ feltételeket: csend, rend, fegyelem.
- A tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza.
- Segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését.
- Tisztelje társait és az iskola dolgozóit.
- Védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás,
kábítószer fogyasztás stb.
- Az udvaron kavicsot, köveket dobálni, az épület ablakain kihajolni, kikiabálni a járókelÅ‘kre,
bármely tárgyat kidobni tilos!
- Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, mobiltelefon, MP lejátszó, nagy
értékű ékszer, számottevÅ‘ mennyiségű pénzt) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre
valamelyik tanár külön engedélyt nem ad.
- Társai és tanárai törvényileg garantált személyiségi jogainak védelmében, külön engedély nélkül
az iskola területén mobiltelefonnal képeket, illetve hangfelvételeket nem készíthet,
fényképezÅ‘géppel, kamerával az érintettek tudta és engedélye nélkül felvételeket, filmet nem
rögzíthet.
- Minden tanítási órára kötelesek elhozni a tanuláshoz szükséges taneszközeiket, tájékoztató
füzetüket. A tájékoztató füzet hivatalos irat, ennek hamisítása, rongálása tilos, az ide történÅ‘
bejegyzéseket másnapra a szülÅ‘vel vagy gondviselÅ‘vel aláíratva kell bemutatni. Az iskola
bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülÅ‘k kötelessége.
- A kötelezÅ‘ és a választott tanórákon és foglalkozásokon, fegyelmezetten dolgozzon, tiszteletben
tartva társaik tanuláshoz való jogát, egyikük sem zavarhatja az órát.
- Mulasztását a következÅ‘ órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a tanár által megadott
időpontig.
- A tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illÅ‘, egységes jellegű ruhában
jelenjenek meg.
- Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.
- A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minÅ‘sülÅ‘ eszközt.
II. Az intézmény munkarendje
Az intézmény éves munkarendjét a tantestület határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok idÅ‘pontját a félév kezdetekor kell meghatározni.
1. Az iskola épületei szorgalmi idÅ‘ben hétfÅ‘tÅ‘l péntekig reggel 7.00 órától délután 17.00 óráig
vannak nyitva.
2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30 órától a tanítás végéig,
illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.
3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 és 7.45 óra között kell megérkezniük.
4. LegkésÅ‘bb 7.55 – ig kell az intézménybe érkezni (a keszthelyi iskola zárására ekkor kerül sor).
Aki ezután érkezik, az elkésÅ‘nek minÅ‘sül. A késés igazolását az osztályfÅ‘nöknek kell bemutatni.
Három késés igazolatlan órát von maga után.
5. 7.45 – kor kezdÅ‘dÅ‘ reggeli hirdetéseken kötelezÅ‘ részt venni minden tanulónak.
6. A tanulóknak az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell
tartózkodniuk. Rossz idÅ‘ esetén az ügyeletes nevelÅ‘ utasítási alapján a tanulók a
tantermekben,illetve a folyosón maradhatnak. Mindig az ügyeletes nevelÅ‘ utasításait kell
betartani. Az iskola épületét az utca felé nem hagyhatják el, csak az osztályfÅ‘nök engedélyével.
A második óraközi szünet a tízórais szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve a
napközisek az ebédlÅ‘ben étkezhetnek.
7. Az óra kezdete elÅ‘tt az osztályoknak fegyelmezetten kell bevonulniuk, és az óra megkezdéséig
a tantermekbe kell tartózkodniuk.
8. A tanuló a tanítási idÅ‘ alatt az iskola épületét csak a szülÅ‘ személyes, vagy írásbeli kérésére az
osztályfÅ‘nök (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát
tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben - szülÅ‘i kérés hiányában - az
iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 és 16.00 óra
között.
10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart
nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése
elÅ‘tt a szülÅ‘k, a tanulók, és a nevelÅ‘k tudomására hozza.
11. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelÅ‘ felügyeletével
használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
12. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézÅ‘k
tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.
13. A keszthelyi tornateremben, a szaktantermekben, és a szertárakban csak az illetékes tanár
jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.
14. A folyosókon, lépcsÅ‘házban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely
veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat.
15. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az
épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfÅ‘nök ismerteti tanítványaival.
16. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a pénztárban vagy a tanári szobában a szünetben
intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem
mehetnek.
17. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettes(ei)ét azonnal is megkereshetik.
18. Vendégeket (szülÅ‘ket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók.
Telefonhoz csak indokolt esetben hívható tanuló.
19. A napi munkarendet az órarend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-6. és 7.
tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhetÅ‘ a nulladik óra is.
20. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek.
Az órák és az óraközi szünetek idÅ‘pontja az 1. számú mellékletben szerepel.
III. Általános működési szabályok
1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok
Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési idÅ‘pontokat és feltételeket elsÅ‘ osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként!)
Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidÅ‘re nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet.
2. Általános szabályok
Tanítási idÅ‘ alatt a diákok az iskola épületét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idÅ‘ alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség.
A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklÅ‘dÅ‘t várunk, de az év elején jelentkezÅ‘k számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelezÅ‘. Év közben kimaradni csak szülÅ‘ írásos kérésére és a foglalkozást vezetÅ‘ tanár döntése alapján lehet. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak.
Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki.
A számítógép terem sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel.
A tanítási idÅ‘ a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz.
A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfÅ‘nök vagy igazgatóhelyettes engedélyével lehet elhagyni.
3. Étkezések rendje
Az étkezések ideje:
Székhely Intézmény
Rezi |
Tagintézmény
Keszthely |
| Alsó és felsÅ‘ tagozatosok tízóraija: 9.45 órától |
Alsó tagozatosok tízóraija: 8.45 órától, |
| Alsó tagozatosok ebédideje: 13.00 órától |
FelsÅ‘ tagozatosok tízóraija: 9.45 órától. |
| FelsÅ‘ tagozatosok ebédideje: 13.35 órától |
Ebéd: 12.45 órától az órarendi beosztás szerint. |
Étkezni csak kultúráltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet.
IV. A tanulók egészségének, testi épségének megÅ‘rzését szolgáló szabályok
1. A tanuló kötelessége
- Óvja saját és társai testi épségét, egészségét.
- Elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védÅ‘ ismereteket.
- Betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfÅ‘nökétÅ‘l, illetve a nevelÅ‘itÅ‘l hallott, a
balesetek megelÅ‘zését szolgáló szabályokat.
- Azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat
veszélyeztetÅ‘ helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti
katasztrófát, tüzet, robbantással történÅ‘ fenyegetést) vagy balesetet észlel.
- Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelÅ‘jének - amennyiben ezt állapota lehetÅ‘vé teszi -, ha
rosszul érzi magát, vagy ha megsérült.
- Megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában.
- Rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történÅ‘ fenyegetés) esetén
pontosan betartsa az iskola felnÅ‘tt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében
szereplÅ‘ elÅ‘írásokat.
2. A testnevelési órákra, edzésekre (sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok
- A tanuló a tornafolyosón, illetve a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.
- A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett -sportfelszerelést (pl.:
tornacipÅ‘, edzÅ‘cipÅ‘, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítÅ‘) kell viselniük.
- A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
- Az öltözÅ‘ használatára vonatkozó szabályok:
- Az öltözÅ‘t az osztályok beosztása szerint kell használni.
- Az öltözÅ‘ rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelÅ‘sek.
Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az elsÅ‘ osztályfÅ‘nöki órán kerül sor.
A számítástechnikai, könyvtári, kémiai, technikai és testnevelési foglalkozás megkezdése elÅ‘tt évente egy alkalommal, az elsÅ‘ tanítási órán, munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak.
3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos
és iskolai védÅ‘nÅ‘ biztosítja.
Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi
állapotának ellenÅ‘rzését, szűrését az alábbi területeken:
Fogászat: évente két alkalommal.
- Belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal.
- A tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal.
- A továbbtanulás, pályaválasztás elÅ‘tt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon.
Az iskolai védÅ‘nÅ‘ elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrÅ‘vizsgálatát évente két alkalommal.
4. Az iskola egész területén dohányozni tilos!
Dohányzás büntetése
- A tiltott helyen történÅ‘ dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése elsÅ‘ esetben igazgatói írásbeli
intés.
- IsmétlÅ‘dés esetén a tantestület véleményét kikérve fegyelmi eljárás megindítása.
5. Vagyonvédelem, kártérítés
A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek, állagát megóvni. Gondatlanságból eredÅ‘ kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett.
6. Egyéb elÅ‘írások
Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni.
Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelÅ‘sségére hozhat magával.
Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos.
A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelezÅ‘.
A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelÅ‘s.
A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik.
Az iskolában, és az iskola által az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos!
A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
V. A tanulók közösségei
1. Az osztályközösség
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezetÅ‘ – az osztályfÅ‘nök áll.
Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére - az alábbi tisztségviselÅ‘ket választják meg: 4. osztálytól két fÅ‘ képviselÅ‘ (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetÅ‘ségébe.
2. Az iskolai diákönkormányzat
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidÅ‘s tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekbÅ‘l, valamint a diákkörök képviselÅ‘ibÅ‘l álló diákönkormányzati-vezetÅ‘ség irányítja.
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelÅ‘ segíti.
Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítÅ‘ nevelÅ‘ látja el. A diákönkormányzatot megilletÅ‘ javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása elÅ‘tt diákönkormányzatot segítÅ‘ nevelÅ‘nek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetÅ‘ségének véleményét.
3. Az iskolai diákközgyűlés
A tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
A diákközgyűlés összehívásáért minden tanévben az iskola igazgatója a felelÅ‘s.
Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítÅ‘ nevelÅ‘, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetÅ‘je beszámol az elÅ‘zÅ‘ diákközgyűlés óta eltelt idÅ‘szak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészérÅ‘l, az iskolai munkatervrÅ‘l, a tanulói jogok helyzetérÅ‘l és érvényesülésérÅ‘l, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
VI. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv
elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési
kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban
1. A tankönyvkölcsönzés
Tankönyvet (beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt) az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak.
Azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut e a tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján a nevelÅ‘testület minden év december 15-éig dönt.
A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet.
A kölcsönözhetÅ‘ tankönyvek jegyzéke minden év június 10-ig közzétételre kerülnek. (A közzététel módja: legalább az iskolai faliújságon való hirdetmény kifüggesztése.)
A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik.
Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényérÅ‘l, a kölcsönzés idÅ‘tartamáról, a könyv visszaadásának feltételeirÅ‘l a könyvtáros dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülÅ‘ részére átad.
2. A tankönyv-értékesítés
A kölcsönzött tankönyvet a normatív kedvezményre jogosult tanuló az iskolai könyvtárból megvásárolhatja.
A megvásárlás feltétele:
- A tanuló a tankönyvet legalább 3 hónapig használja.
- A tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülÅ‘ a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul
vevÅ‘ árat kifizesse.
A tankönyv csökkentett árára a könyvtáros tesz javaslatot írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.
A tankönyv árát a szülÅ‘ közvetlenül az iskolának fizeti meg.
3. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülÅ‘je a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával az iskolának okozott kár megtérítésére köteles.
A könyv elvesztése esetében a kártérítés összege:
- Nem lehet kevesebb az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50 %-ánál.
- Nem lehet több a tényleges beszerzési áránál.
A könyv megrongálódása esetében vizsgálni kell azt, hogy a könyvet továbbra is lehet-e még rendeltetésszerűen használni, vagy sem.
Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehetÅ‘, kártérítésként a könyv beszerzési árának maximum 50 %-át lehet a tanulótól, illetve a tanuló szülÅ‘jétÅ‘l követelni.
Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra nem lehet alkalmassá tenni, a könyv elvesztésénél leírt kártérítési összeget lehet kérni.
A tankönyv állapotát, használatra való alkalmassá tételének megítélését, valamint a kártérítési összegre javaslatot a könyvtáros teszi írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.
4. A kártérítési kötelezettség mérséklése, illetve elengedése
A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstÅ‘l akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja.
Különösen indokolt eltekinteni a kártérítési kötelezettségtÅ‘l, ha a tankönyv megrongálódásával, illetve elvesztésével kapcsolatban nem feltételezhetÅ‘, illetve nem igazolható a tanuló szándékossága.
A gondatlanságból okozott károkozás esetén az elÅ‘zÅ‘ cím alatti tételek
- 50 %-kal mérsékelhetÅ‘k, illetve
- elengedhetőek.
Az elengedésrÅ‘l, illetve a mérséklésrÅ‘l az igazgató a könyvtáros javaslatára dönt.
VII. A tanulók, a szülÅ‘k tájékoztatása és véleménynyilvánítása
A tanulókat az iskola egészének életérÅ‘l, az iskolai munkatervrÅ‘l, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolai diákönkormányzat vezetÅ‘ségi ülésén igény szerint, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az osztályfÅ‘nökök az osztályfÅ‘nöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlÅ‘désérÅ‘l, egyéni haladásáról a nevelÅ‘k folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenÅ‘rzÅ‘ könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belsÅ‘ szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselÅ‘ik, tisztségviselÅ‘k útján - az iskola igazgatóságához, az osztályfÅ‘nökükhöz, az iskola nevelÅ‘ihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselÅ‘ik, tisztségviselÅ‘k útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelÅ‘ivel, a nevelÅ‘testülettel vagy az iskolaszékkel.
Az iskola egészének életérÅ‘l, az iskolai munkatervrÅ‘l, az aktuális feladatokról:
- Az iskola igazgatója a szülÅ‘i szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden tanév elején
tájékoztatja a szülÅ‘ket.
- Az osztályfÅ‘nökök az osztályok szülÅ‘i értekezletein tájékoztatják a szülÅ‘ket.
A szülÅ‘ket a nevelÅ‘k a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
szóban:
- a családlátogatásokon,
- a szülÅ‘i értekezleteken,
- a nevelÅ‘k fogadó óráin,
- a nyílt tanítási napokon.
írásban:
- a tájékoztató füzetben (ellenÅ‘rzÅ‘ könyvben), valamint az elsÅ‘-negyedik
negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelÅ‘ lapokon.
A szülÅ‘i értekezletek és a nevelÅ‘k fogadó óráinak idÅ‘pontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
A szülÅ‘k a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belsÅ‘ szabályzataiban biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselÅ‘ik, tisztségviselÅ‘ik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfÅ‘nökéhez, az iskola nevelÅ‘ihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
A szülÅ‘k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselÅ‘ik, tisztségviselÅ‘ik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelÅ‘ivel.
EllenÅ‘rzÅ‘ könyv
Az iskola és a szülÅ‘ közötti kapcsolattartás legfÅ‘bb eszköze az ellenÅ‘rzÅ‘ könyv, amely okmány. Az ellenÅ‘rzÅ‘ könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenÅ‘rzÅ‘ füzetét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülÅ‘vel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb idÅ‘n belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfÅ‘nöknek bemutatni.
Fegyelmi füzet
A tanulók tanítás ideje alatti magatartásáról, szorgalmáról diáktársaival és tanáraival való kapcsolattartásáról, iskolai felszerelésének hiányosságáról, fegyelmi füzetet vezetünk, ami a naplóba kerül elhelyezésre. Az ebben lévÅ‘ beírások a tanulók magatartás és szorgalom jegy kialakításában kapnak szerepet.
VIII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,
a tanítási órák, az iskolai rendezvények elÅ‘készítésében
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelÅ‘en kell használni.
Az iskola helyiségeinek használói felelÅ‘sek:
- Az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért.
- Az iskola rendjének, tisztaságának megÅ‘rzéséért.
- A tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.
- Az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott elÅ‘írások
betartásáért.
Gondatlanságból eredÅ‘ kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett!
Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre
társait is figyelmeztesse. Maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet
hagyjon.
Az iskolában az alábbi tanulói felelÅ‘sök működnek:
- Osztályonként két-két hetes.
- Folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek.
- Tantárgyi felelÅ‘sök.
A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfÅ‘nök jelöli ki. A hetesek feladatai:
- Gondoskodnak a tanterem megfelelÅ‘ elÅ‘készítésérÅ‘l, a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb.) az órát
tartó nevelÅ‘ utasítása szerint.
- A szünetben a termet kiszellÅ‘ztetik.
- A szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik.
- A szünetben az egyik hetes a tanteremben marad, a másik az osztállyal az udvarra megy, és felügyel
az osztály rendjére a bejövetelnél.
- Az óra kezdetén a nevelÅ‘ megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat
figyelmeztetik.
- Az órát tartó nevelÅ‘nek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat.
- Ha az órát tartó nevelÅ‘ a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az
igazgatóságot.
- A hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába.
- Az óra végén a táblát letörlik, és ellenÅ‘rzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
- Távozáskor leoltják a világítást.
- A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függÅ‘en az osztályfÅ‘nök dönt a
felelÅ‘sségre vonás kezdeményezésérÅ‘l.
A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni!
A felsÅ‘ évfolyamos tanulók - külön beosztás szerint - reggel 7.30 és 8.00 óra között, valamint az óraközi szünetekben a folyosókon tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelÅ‘k utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelÅ‘k munkáját, felügyelnek a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására.
Az egyes tanítási órákon - a tanulók önkéntes jelentkezése alapján - különféle tantárgyi felelÅ‘sök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenÅ‘rzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelÅ‘s lehet: leckefelelÅ‘s, pontozó, szertáros, térképfelelÅ‘s, stb.
Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények elÅ‘készítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelÅ‘s tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelÅ‘s tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.
IX. A tanulók mulasztásának igazolása
Ha a tanuló a kötelezÅ‘ foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenÅ‘rzÅ‘ könyvbe be kell jegyeztetni.
Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfÅ‘nök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat.
A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfÅ‘nök és a szaktanár jogosult.
A mulasztás igazolható:
- A tanuló - a szülÅ‘ kérelmére - elÅ‘zetes engedélyt kapott a távolmaradásra.
- A tanuló beteg volt és azt megfelelÅ‘en igazolta.
- A tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget
tenni.
Az iskola kéri a szülÅ‘ket (gondviselÅ‘t), hogy a mulasztásról már az elsÅ‘ napon értesítsék a tanuló osztályfÅ‘nökét.
Az igazolást a tanulók az osztályfÅ‘nöküknek adják le, legkésÅ‘bb a mulasztást követÅ‘ elsÅ‘ osztályfÅ‘nöki órán.
A távolmaradást követÅ‘ két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.
Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, nem tanköteles korú tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik (11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet).
Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfÅ‘nöknek a szülÅ‘t (tanulót) levélben értesítenie kell.
Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után.
Az órákról való rendszeres késés fegyelmi vétség. A rendszeresen késÅ‘ tanuló szüleit az osztályfÅ‘nök írásban értesíti.
A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek.
Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló.
Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülÅ‘jét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülÅ‘jét.
A hiányzás elsÅ‘ napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítÅ‘ lehetÅ‘vé teszi az oktatási idÅ‘n kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható idÅ‘tartamáról.
A szülÅ‘ nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat - igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülÅ‘nek is alá kell írnia.
Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell:
- 3 óra esetén osztályfÅ‘nöki figyelmeztetés a magatartás jegy max.: 4 lehet.
- 8 óra esetén osztályfÅ‘nöki intés a magatartás jegy max.: 3 lehet.
- 12 óra esetén igazgatói intés a magatartás jegy max.: 2 lehet.
- 20 óra esetén tantestületi megrovás a magatartás jegy max.: 2 lehet.
Ha a nem tanköteles korú tanuló az igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát (egy tárgy esetén az ötöt) az osztályfÅ‘nök ajánlott levélben köteles a szülÅ‘t értesíteni.
Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfÅ‘nök ajánlott levélben köteles a szülÅ‘t értesíteni.
Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzÅ‘t értesíteni.
Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a tanulót törölni kell az iskola tanulóinak sorából, kivéve a tanköteles korúakat.
Ha a tárgyak egyikébÅ‘l a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elÅ‘.
Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelÅ‘testület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.
1. Tanulmányi kötelezettségek
Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket:
A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.
- Hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelÅ‘testület - az osztályfÅ‘nök és a szaktanár
javaslata alapján - úgy dönt, hogy a osztályozó vizsgát tehet.
Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:
Félévkor: február 1 – 15. között. A tanítási év végén a javítóvizsgák ideje.
Ha tanuló a tanítási év végén nem osztályozható. Tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
X. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
1. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. (különösen 114., 115., 116., 117., és
a 121. §-okban foglaltakra) alapján a szülÅ‘ a gyermeke után térítési díjat, illetve tandíjat köteles
fizetni. A szülÅ‘ a díjfizetési kötelezettségét a gyermeke tanulói jogviszonyának létrejöttét igazoló
„Nyilatkozat” aláírásával vállalja.
2. Befizetés
2.1. A térítési díjat a tanulók félévente (I. félév, II. félév) egy összegben, ill. a szülÅ‘ kérésére egyéni (pl.
havonkénti) lebontásban fizetik.
2.2. A térítési díj, valamint a tandíj befizetésének végsÅ‘ határideje az elsÅ‘ félévben a félév utolsó
tanítási napja, a második félévben a tanév utolsó tanítási napja.
2.3. Tandíjat fizet az a tanuló, aki az intézmény alapfokú művészetoktatási tanszakán (tanszakain) heti
300 percet meghaladóan folytat tanulmányokat, valamint, ha más művészeti iskolában is tanul, és a
művészetoktatási normatíva igénybe vételérÅ‘l nyilatkozott.
3. A térítési díj és a tandíj mértéke
3.1. A 2009/10. tanévben tanulmányaikat folytató tanulók térítési díja a székhely
intézménybe járók részére:
- heti 4-6 óra egyéni (zeneművészet) foglalkozás esetén: 6.000 Ft/ félév
- heti 4-6 óra csoportos foglalkozás esetén: 6.000 Ft/ félév
- heti 1-3 óra csoportos foglalkozás esetén: 4.000 Ft/ félév
3.2. A 2009/10. tanévben tanulmányaikat folytató tanulók térítési díja a telephely
feladat ellátási helyen járók részére:
- heti 4-6 óra egyéni (zeneművészet) foglalkozás esetén: 4.500 Ft/ hó
- heti 4-6 óra csoportos foglalkozás esetén: 6.000 Ft/ félév
- heti 1-3 óra csoportos foglalkozás esetén: 4.000 Ft/ félév
3.3. Tandíjat fizetÅ‘k díja:
- heti 4-6 óra egyéni (zeneművészet) foglalkozás esetén: 6.000 Ft/ hó
- heti 4-6 óra csoportos foglalkozás esetén: 20.000 Ft/ félév
- heti 1-3 óra csoportos foglalkozás esetén: 10.000 Ft/ félév
4. Térítési díj és tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmény, mentesség
4.1. Térítési díj, valamint tandíj fizetése alól mentesülnek a közoktatási törvény elÅ‘írása
alapján:
- hátrányos helyzetű tanulók (121. §)
- sajátos nevelési igényű tanulók (114. § (2))
4.2. A mentességet a szülÅ‘nek írásban kell igazolnia és kérelmeznie.
4.3. Az igazgató egyéb okok miatt is adhat kedvezményt a törvényben meghatározott kötelezÅ‘ térítési
díj mértékéig, amelyet a szülÅ‘nek írásban kell kérelmeznie:
- nagycsaládos
- állami gondozott
- gyermekét egyedül nevelÅ‘
- intézményünkben több gyermeke tanul
- kollégiumi diák
- egy fÅ‘re jutó jövedelem alapján
- egyedi kérelem alapján.
4.4. A fenntartó által meghatározott szabályok alapján az iskola igazgatója csökkentheti,
tanulmányi eredmény alapján differenciálhatja a térítési díj, valamint a tandíj összegét.
4.5. Amennyiben a térítési díjat vagy a tandíjat a szülÅ‘ a végsÅ‘ határidÅ‘ig nem fizeti be, a
tanuló tanulói jogviszonya a következÅ‘ félévtÅ‘l megszűnik.
4.6 Jogorvoslati kérelem: Az intézmény fenntartójának címezett, az igazgatóhoz benyújtott,
írásban megfogalmazott dokumentum.
Az étkezési térítési díjakat az iskolatitkár elÅ‘re kijelölt napokon havonta szedi be A tanulói jogviszony bármely okból történÅ‘ megszűnése esetén a többletfizetés visszatérítésérÅ‘l a megszűnést, illetÅ‘leg szünetelés kezdetét követÅ‘ egy hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követÅ‘ naptól kezdÅ‘dÅ‘en a következÅ‘ befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet, az igénylést megváltoztató idÅ‘pontot megelÅ‘zÅ‘ napon tíz óráig.
A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg.
XI. Tanórán kívüli foglalkozások
1. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
- Napközi otthon, amely a szülÅ‘ igénye alapján kötelezÅ‘.
- Szakkör.
- Hitélettel kapcsolatos rendezvények.
- Énekkar.
- Iskolai sportkör (közoktatási törvény szerint kötelezÅ‘).
- Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, diáknap.
- Tanulmányi kirándulás.
- Környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás.
- Kulturális, illetÅ‘leg sportrendezvény.
- Könyvtár.
- Projekt szervezésű hitoktatás.
- Művészeti oktatás.
ÉrdeklÅ‘dési kör, önképzÅ‘kör a tanulók és a szülÅ‘k igényei szerint szervezhetÅ‘. A fenti foglalkozások helyét és idÅ‘pontját az igazgatóhelyettes rögzíti, a tanórán kívüli foglalkozási rendben, terembeosztással együtt.
2. Napközi otthon
A napközis foglalkozásra való felvétel iránti kérelem elbírálásának elvei:
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 53. §. (3), (4) bekezdése értelmében az iskolaköteles
- a szülÅ‘ igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis foglalkozást szervezni.
A napközis foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy a szülÅ‘k igényei szerint eleget tudjon tenni:
- Az iskolai felkészítéssel és
- a gyermek napközbeni ellátásával összefüggÅ‘ feladatoknak.
A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a napközis foglalkozások megszervezéséhez általában az 1-4. évfolyamon napi 4 óra az 5-8. évfolyamon napi 3 óra van elÅ‘írva.
A kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni azt, hogy a napközis csoportok a szülÅ‘k igényeinek megfelelÅ‘en kerüljenek kialakításra.
Napközi két csoportban, alsó és felsÅ‘ tagozatban működik.
A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, aktív pihenésre, kulturális és sportjátékokra, szabadidÅ‘ hasznos eltöltésére szánt idÅ‘.
Működésének rendjét a napközis csoportok vezetÅ‘i dolgozzák ki a tanulók bevonásával.
A napközis foglalkozásról való eltávozás, csak a szülÅ‘k szóbeli kérésére, valamint az üzenÅ‘ füzetbe történÅ‘ bejegyzése alapján történhet, a napközis nevelÅ‘ engedélyével.
Amennyiben a tanuló a napközis foglalkozás alatt nem tartja be a nevelÅ‘ utasításait, fegyelmezetlenségével zavarja társait, úgy a napközis foglalkozásokon való részvételét szüneteltetni lehet, illetve ki lehet zárni a délutáni órákon való részvételrÅ‘l.
3. Korrepetálások
A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése, így az alapkészség tárgyak tantervi követelményei teljesítése: - felzárkóztatás.
Az alsó tagozat korrepetálása órarendbe illesztett idÅ‘pontban az osztályfÅ‘nök javaslatára kötelezÅ‘ jelleggel történik.
A korrepetálás egyes tanulókra, vagy képességcsoportok szerinti differenciálása esetenként az egész osztályra kötelezÅ‘ jelleggel kiterjeszthetÅ‘.
Az órarendbe illesztett kötelezÅ‘ korrepetálás az elsÅ‘, második, harmadik, negyedik osztály óraszámára terjed ki.
A felsÅ‘ tagozatos szakkorrepetálásokon, ha a szaktanár úgy ítéli meg, akkor kötelezÅ‘ a jelenlét.
4. Szakkörök
Szakköröket a tanulók érdeklÅ‘désétÅ‘l függÅ‘en az iskolai tantárgyfelosztás lehetÅ‘ségeinek figyelembevételével a nevelÅ‘testület javaslata alapján indítunk.
A szakkörbe való jelentkezést a szakkörvezetÅ‘ osztályfÅ‘nökkel történÅ‘ megállapodással indítja be, és a szakkör megszűnésérÅ‘l értesíti a szülÅ‘t
A szakkörön való részvétel egész évre szól.
VezetÅ‘it az igazgató bízza meg.
A foglalkozások elÅ‘re meghatározott tematika alapján történnek, errÅ‘l, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.
A szakköri foglalkozások szeptember 15-ével kezdÅ‘dnek és május 31-ig tartanak.
A foglalkozás idÅ‘tartama heti 1 óra (45 perc).
5. Énekkar
Az énekkar a szorgalmi idÅ‘szak alatt, órarendben rögzített idÅ‘pontban, heti egy alkalommal működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek.
6. Iskolai sportkör
A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelÅ‘ tanár szervezi a szorgalmi idÅ‘re. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelezÅ‘ tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, a sportköri foglalkozások keretében kell biztosítani, hogy a tanulók részére biztosítva legyen a mindennapos testmozgás, sportolás lehetÅ‘sége. A könnyített testnevelésben részesülÅ‘ tanulókkal differenciáltan kell foglalkozni.
7. Iskolai könyvtár
Az iskola könyvtára nyitva tartása idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjérÅ‘l a házirend intézkedik. A könyvtár működésének rendje az SZMSZ mellékletében található.
8. Hit és vallásoktatás
A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára tanórai keretben kötelezÅ‘. Az intézmény együttműködik a hitoktatókkal, a hittanórákat a heti óratervbe beilleszti, a foglalkozáshoz tantermet biztosít.
9. Művészeti oktatás
A művészeti oktatást a zeneművészet, a képzÅ‘- és iparművészet, szín- és bábművészet, valamint táncművészeti ágon vehetik igénybe tanulóink.
XII. A tanuló munkájának elismerése
A diákok munkájának legfontosabb mérÅ‘eszköze az értékelési rendszer.
A félévi értékelés az elsÅ‘ félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket és szöveges értékelést a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg.
Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérÅ‘ érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár.
A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendÅ‘ minimális tantárgyi követelményeket.
1. Tanulmányi jegyek
Az elsÅ‘-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minÅ‘sítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelÅ‘en teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minÅ‘sítést kap, az iskolának a szülÅ‘ bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlÅ‘dését, haladását akadályozó tényezÅ‘ket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
(Hatályba lép: 2004. IX. 1-jén az elsÅ‘ évfolyamon, ezt követÅ‘en felmenÅ‘ rendszerben!)
| 5 |
jeles |
a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni |
| 4 |
jó |
a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni |
| 3 |
közepes |
a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni |
| 2 |
elégséges |
tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentÅ‘s segítséggel tudja alkalmazni |
| 1 |
elégtelen |
a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni |
2. Magatartási jegyek
| 5 |
példás |
fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja e |
| 4 |
jó |
lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja |
| 3 |
változó |
enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el |
| 2 |
rossz |
súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el |
3. Szorgalmi jegyek
| 5 |
példás |
legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít) |
| 4 |
jó |
legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén |
| 3 |
változó |
tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás) |
| 2 |
hanyag |
tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tÅ‘le elvárhatótól) |
XIII. A tanulók jutalmazása
1. A tanulók jutalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességéhez mérten kiemelkedÅ‘en végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megÅ‘rzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
Jutalmazza a megyei szintű különbözÅ‘ versenyek I-III., országos szintű I-X. helyezettjeit.
A kiemelkedÅ‘en végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni.
2. Jutalmazás formái
Az iskolában elismerésként a következÅ‘ írásos dicséretek adhatók:
- Szaktanári,
- Hitoktatói, lelki vezetÅ‘i,
- napközi vezetÅ‘i,
- osztályfÅ‘nöki,
- igazgatói és
- nevelÅ‘testületi dicséret.
Az egész évben kiemelkedÅ‘ munkát végzÅ‘ tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók.
A jutalmak odaítélésérÅ‘l a pedagógusok, hitoktatók, lelki vezetÅ‘k és az osztályközösségek véleményének meghallgatása után az osztályfÅ‘nök dönt.
Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedÅ‘ a teljesítménye (tanulmányi versenyek gyÅ‘ztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedÅ‘ társadalmi munka stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elÅ‘tt nyilvánosan veszi át.
A Marton JenÅ‘ díjban tanév végén az a 8. osztályos tanuló részesülhet a székhelyiskolában, akit a nevelÅ‘testület tanulmányi és közösségi munkája alapján javasol.
Csoportos jutalmazási formák:
- Jutalomkirándulás.
- Színház vagy kiállítás látogatása.
Az iskola nyilvánossága elÅ‘tti jutalmazásra az osztályfÅ‘nök szóban vagy írásban terjeszti elÅ‘ a tanulót az igazgatóhelyettesnél, melyet azután a nevelÅ‘testület dönt el az osztályozó értekezlet alkalmával.
3. Dicséretek
A tanulóközösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában elért jó eredményeket jutalmazni kell. A tanuló egyszeri kisebb-nagyobb teljesítményének évközi elismerése:
OsztályfÅ‘nöki, hitoktatói, lelki vezetÅ‘i, szaktanári dicséret
Az osztályfÅ‘nök, a szaktanár saját, vagy pedagógustársa javaslatára a tanulót példaként állítja tanulótársai elé, és a dicséretet írásban a szülÅ‘knek is tudomására hozza.
Igazgatói dicséret
Az osztályfÅ‘nök vagy a pedagógus javaslata alapján a kötelességen túlmenÅ‘, osztálya vagy az iskola hírnevét növelÅ‘ teljesítményéért az igazgató a tanulót dicséretben részesítheti, melyet az egész tanulóifjúság tudomására hoz, és errÅ‘l a szülÅ‘ket írásban értesíti.
A dicséretek bármelyik fokozata többször is adható. A magasabb szintű dicséretnek nem feltétele az alacsonyabb fokozatok elérése.
A dicséreteket az osztályfÅ‘nök az osztályozó naplóban rögzíti.
Két szaktanári dicséret, egy osztályfÅ‘nöki dicsérettel egyenértékű. Két osztályfÅ‘nöki dicséret után igazgatói dicséret következik.
Év végi dicséretek
A huzamosabb ideig tartó kiemelkedÅ‘ teljesítményért tanév végén adható elismerés.
OsztályfÅ‘nöki dicsérÅ‘ oklevél
Az osztályfÅ‘nök vagy a pedagógus javaslata alapján a kiemelkedÅ‘ tanulmányi eredményt elért, példamutató közösségi munkát végzÅ‘ tanuló kaphatja, melyrÅ‘l az osztályozó értekezlet dönt.
Igazgatói dicséret
Az osztályozó értekezlet javaslata alapján a példás magatartású és kiváló tanulmányi elÅ‘menetelű tanuló kaphatja, melyrÅ‘l az iskolavezetés dönt. Az igazgatói dicsérÅ‘ oklevelet és a vele járó könyvjutalmat az igazgató a tanévzáró ünnepélyen adja át mindenki elÅ‘tt.
NevelÅ‘testületi dicséret
Az osztályfÅ‘nök vagy a pedagógus javaslata alapján a példamutató kötelességteljesítésért, a kiváló tanulmányi eredményért és segítÅ‘készségért a nevelÅ‘testület adhatja, melyet az osztályfÅ‘nök az anyakönyvbe és a bizonyítványba jegyez be. NevelÅ‘testületi dicséretet kapott tanuló könyvjutalomban részesül, melyet az igazgató ad át a tanévzáró ünnepélyen.
XIV. A tanulókkal szembeni fegyelmezÅ‘ intézkedések
1. FegyelmezÅ‘ intézkedések formái és alkalmazásának elvei
A tanuló fegyelmi felelÅ‘sségével kapcsolatos eljárásnál alapvetÅ‘en figyelembe kell venni:
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 76-77. §-át.
- A 11/1194. (VI.8.) MKM rendelet 32-33. §-ában foglaltakat, valamint e jogszabály 5. számú
mellékletében leírt, a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályaira vonatkozó részt.
Enyhébb kötelességszegés
Ha a tanuló a kötelességeit enyhébb formában megszegi, ellene fegyelmezÅ‘ intézkedéseket kell alkalmazni.
Az intézkedések formái:
- Szaktanári figyelmeztetés.
- Hitoktatói, lelki vezetÅ‘i figyelmeztetés.
- Napközis nevelÅ‘i figyelmeztetés.
- OsztályfÅ‘nöki figyelmeztetés.
- OsztályfÅ‘nöki intés.
- OsztályfÅ‘nöki megrovás.
- Igazgatói figyelmeztetés.
- Igazgatói intés.
- Igazgatói megrovás.
- Tantestületi figyelmeztetés.
- Tantestületi intés.
- Tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytÅ‘l indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.
Az intézkedések alkalmazásánál, annak fokozatainál elsÅ‘sorban az osztályfÅ‘nök dönt a szaktanárok véleménye kikérését követÅ‘en.
A szaktanárok szaktanári szóbeli figyelmeztetést adhatnak fegyelmezÅ‘ intézkedésként annak a tanulónak, amely tanuló magatartása, fegyelme a szaktanár óráin huzamosabb ideig nem kielégítÅ‘.
Vétkes és súlyos kötelességszegés
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás eredményeképpen írásbeli határozattal lehet a fegyelmi büntetést kiszabni.
Az így kiszabott fegyelmi büntetés formái:
- Megrovás.
- Szigorú megrovás.
- Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható).
- Eltiltás az adott iskolában a tanév lefolytatásáról (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható).
- Kizárás az iskolából (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható).
XV. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt elÅ‘re valamelyik nevelÅ‘vel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tanító nevelÅ‘nek bejelentik.
Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, öngyújtó stb.) az iskolába hozni, illetve az iskola
által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos!
Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán
kívüli programokra elvinni tilos!
Az iskolai munkához nem tartozó, saját felelÅ‘sségre behozott tárgyakat, eszközöket az iskolában használni tilos, az azokban bekövetkezett kárért az iskola nem felel.
Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülÅ‘ engedélyével saját felelÅ‘sségükre hozhatnak magukkal.
Az iskola semmiféle mobiltelefonnal kapcsolatos káreseményért (elvesztés, eltűnés, rongálódás stb.) felelÅ‘sséget nem vállal, ill. ez ügyben vizsgálatot nem folytat.
Mobiltelefont tanítási idÅ‘ alatt bekapcsolva tartani, használni tilos! Amennyiben ezt megszegik a tanár azt elveszi és csak a szülÅ‘nek adja vissza.
Egyéb elektronikus eszközökre (MP lejátszó) is a mobiltelefonokra vonatkozó szabályok érvényesek.
Amennyiben a tanuló elÅ‘zetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idÅ‘ alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelÅ‘nek megÅ‘rzésre (igazgatói iroda) a tanítás végéig. ElsÅ‘ alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülÅ‘nek adja át.
A kép és hanganyag rögzítésére alkalmas eszközök - intézmény területére való behozatala és működtetése csak az igazgató engedélyével lehetséges.
XVI. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége
A szülÅ‘i szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintÅ‘ kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.
A diákönkormányzat kötelezÅ‘ véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minÅ‘sülnek.
A tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 25%-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintÅ‘ döntések meghozatala elÅ‘tt az iskolavezetés kikéri a diákok közösségének véleményét, javaslatát, lehetÅ‘vé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.
XVII. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
A házirend tervezetét a nevelÅ‘k,- a tanulók, és a szülÅ‘k javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetÅ‘ségéhez. A diákönkormányzat vezetÅ‘sége a véleményeket összesíti, és errÅ‘l tájékoztatja az iskola igazgatóját.
A házirend tervezetét megvitatják a nevelÅ‘k munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.
A házirend tervezetérÅ‘l az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülÅ‘i szervezet (közösség) véleményét.
Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelÅ‘k, a szülÅ‘k véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása elÅ‘tt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülÅ‘i szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.
A házirendet a nevelÅ‘testület fogadja el nevelÅ‘testületi értekezleten, és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.
Az érvényben lévÅ‘ házirend módosítását – bármely nevelÅ‘, szülÅ‘ vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelÅ‘testület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetÅ‘sége, a szülÅ‘i szervezet (közösség), iskola vezetÅ‘sége.
A házirend módosítását a nevelÅ‘k,- a tanulók, és a szülÅ‘k javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. A módosított házirendet a nevelÅ‘testület fogadja el a nevelÅ‘testületi értekezleten, és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.
XVIII. Záró rendelkezések
Elfogadás, egyetértési, jóváhagyási záradék
A Házirendet a Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelÅ‘testület elfogadta.
Dátum 2009. 08.26.
A Házirend életbelépésének idÅ‘pontja: 2009. 09. 01.
………………………………………..
IntézményvezetÅ‘
A Házirendet a Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Diákönkormányzata egyetértési jogkörrel megtárgyalta és elfogadta.
Dátum 2009. 09. 01.
……………………………………… ............................................................
Diákönkormányzat elnöke Diákönkormányzatot segítÅ‘ tanár
A Házirendet a Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény SzülÅ‘i Munkaközössége véleményezési és javaslattételi jogkörrel megtárgyalta és elfogadta.
Dátum 2009. 09. 01.
………………………………
SZM elnök
1. számú melléklet
Tanítási órák rendje
| Óra |
Becsengetés |
Kicsengetés |
| 0. |
745 |
800 |
| 1. |
800 |
845 |
| 2. |
900 |
945 |
| 3. |
1000 |
1045 |
| 4. |
1100 |
1145 |
| 5. |
1200 |
1245 |
| 6. |
1255 |
1335 |
| 7. |
1400 |
1445 |
2. számú melléklet
Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje
A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe.
A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bÅ‘vítheti.
A könyvtár használata ingyenes.
A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhetÅ‘, illetve részben kölcsönözhetÅ‘, kisebbik része csak az olvasóteremben használható.
A kölcsönözhetÅ‘ség körét a könyvtáros határozza meg.
Részben kölcsönözhetÅ‘k pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok.
Nem kölcsönözhetÅ‘k pl. a könyvritkaságok, régi könyvek.
A dokumentumok kölcsönzési idÅ‘tartama: ... nap.
A részben kölcsönözhetÅ‘ dokumentumok esetén a kölcsönzési idÅ‘t minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg.
Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni.
Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfÅ‘nökéhez fordulhat.
A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás elÅ‘tt a könyvtári tartozásokat rendezni kell.
A könyvtár nyitva tartásának idÅ‘pontja minden tanév szeptemberében kerül pontosításra. ebben az idÅ‘ben van lehetÅ‘ség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára.
Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.
3. számú melléklet
Géptermi rend
A számítógépteremben és az adatrögzítÅ‘ helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az intézményvezetÅ‘ engedélyezheti.
ÜzemidÅ‘n kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplÅ‘ személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelÅ‘s.
A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megÅ‘rizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelÅ‘s.
A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS!
A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS!
A gépterem takarítását csak az arra elÅ‘zÅ‘leg kioktatott személyek végezhetik.
A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggÅ‘ beavatkozást csak a gépterem kezelÅ‘je és a szervizek szakemberei végezhetnek.
A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni.
Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.
A gépteremben elhelyezett jelzÅ‘berendezések (klíma, tűz- és betörésjlzÅ‘) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelÅ‘s megbízottaknak.
A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhetÅ‘ olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi elÅ‘írásokat.
A számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzÅ‘it megváltoztatni TILOS!
Mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni TILOS!
Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt.
A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetÅ‘vel szemben felelÅ‘sségre vonás kezdeményezhetÅ‘.
4. számú melléklet
A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok
A felekezeti hitoktatásra vonatkozó igényeket a szülÅ‘k az elsÅ‘ tanítási héten írásban jelzik az iskola igazgatójának.
Az igazgató minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekbÅ‘l a tanulók tantárgyat választhatnak (középiskolában tájékoztat továbbá a felkészítés szintjérÅ‘l is).
A tájékoztatónak tartalmazza: hogy a tantárgyat elÅ‘reláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni.
A tájékoztató elfogadása elÅ‘tt be kell szerezni a szülÅ‘i szervezet és az iskola nagyobb közösségének véleményét.
A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.
Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása elÅ‘tt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.
A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell.
Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülÅ‘ gyakorolja. A szülÅ‘ ezt a jogát attól az évtÅ‘l kezdÅ‘dÅ‘en, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvÅ‘képtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja.
|
