Bejelentkezés

Iskola


XII. Az iskola vallásos programjai, ünnepeink, rendezvényeink, hagyományaink

1. Az iskola vallásos programjai, egyházi ünnepei

A keresztény pedagógia alapköve: „a közösség nevel közösséget” elv. A keresztény személyiség kialakítása a hiteles keresztény példaadás során valósul meg. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy ők szeretve vannak Isten által, és ők is képesek más embert szeretni, megörvendeztetni. A vallási nevelés nem egyenlő a hitoktatással, amely a vallási ismeretek tényszerű elsajátítása. A vallási nevelés az iskola egészében valósul meg. Célunk, hogy az iskola arculatát, programjait, tanáraink és diákjaink gondolkodásmódját, beszédstílusát a keresztény értékek inspirálják.

Eszközeink és lehetőségeink

  • Hittanórák felekezeti igény szerint.
  • Hittanórák – évfolyamonként heti 2 óra – tanórai keretben.
  • Együttműködés a hitoktatókkal.
  • Reggeli áhítatok.
  • Közös ünnepi szent liturgiák.
  • Nagyböjti és adventi lelki felkészülés, közös gyertyagyújtások.
  • Sümegi zarándoklat.
  • Patronáló egyházközségekkel való kapcsolattartás.
  • Szülői értekezletek.
  • Egyházi könyvek a könyvtárba.
  • Katolikus újságok, folyóiratok megrendelése.

Egyházi ünnepek

szeptember 8.                                  Kisboldogasszony. Szűz Mária születése

szeptember 14.                                A Szent Kereszt felmagasztalása

november 21.                                   Szűz Mária bevezetése a templomba

december 6.                                      Szent Miklós püspök ünnepe

december 8.                                     Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

december 25.                                   KARÁCSONY Jézus születése

december 26.                                    Mária Istenanyasága

december 27.                                    Szent István első vértanú ünnepe

január 6.                                          Vízkereszt, Jézus megkeresztelkedése          

február. 2.                                         Gyertyaszentelő Boldogasszony

március 25.                                       Gyümölcsoltó Boldogasszony

március-április                                  Húsvét. Jézus Krisztus feltámadása

április-május                                     Áldozócsütörtök. Az Úr Jézus mennybemenetele

május-június                                     Pünkösd. A Szentlélek eljövetele

 

2. Hagyományok

Szervezeti hagyományok

Pünkösdi király választása (a diákönkormányzat szerepét tölti be a tagintézményben)

Ügyelet, tisztaság

Tantárgyi hagyományok

Belső matematika verseny

Helyesírási verseny

Rajzverseny

Belső tantárgyi versenyek

Játékos edzettségi versenyek

Rendezvényeink

Tanévnyitó, ballagás, tanévzáró

Állami és nemzeti ünnepek

Táborozások

Kirándulások

Hagyományok

Mihály-napi vásár

András-napi tekerős találkozó

Lucázás

Szent Miklós járás

Márton-napi rétesnyújtás

Fehérvasárnapi határjárás

Pünkösdölés

Pünkösdikirály-választás

Szent Iván-éji tűzgyújtás

Környezethez, viselkedéshez kapcsolódó hagyományok. A pedagógusok a környezetet a tanulókkal együtt tartják rendben – esztétikailag is. Az évkör hagyományrendszere e tekintetben számunkra kiemelkedő útmutatás.

Az intézmény nevéből adódó tevékenységek („család”) eleve meghatározók. Minden családban előforduló magatartás-  és viselkedésforma, mely pozitív előjelű, folyamatosan minta számunkra.

A dekorációknál az ízlésesség, aktualitás legyen a mérvadó, és kapjanak méltó helyet a nemzeti ünnepek, hagyományok.

Az állami, magyar címer valamint a kereszténységet jelölő kereszt méltó helyen legyen elhelyezve.

Az udvar és az iskola környékének gondozása a pedagógusok és a tanulók feladata. A környezet tisztításában a tanulók rendszeresen részt vesznek. A kis fák, kerti növények ültetése, gondozása a pedagógus irányításával a tanulók feladata.

Ugyancsak feladatunknak tekintjük a Keszthely városához, illetve Rezi községhez fűződő egészséges lokálpatriotizmus természetessé válását. Növendékeink a nevelési folyamat során ismerjék meg az állami, városi, községi önkormányzati rendezvényeket is.

 

XIII. Egészségnevelési program

 

Egészségesen élni jó!

„Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége.”

                                                                          Platon

1. Helyzetelemzés

Az iskola működése egészségnevelési szempontból

Az oktatás - nevelés folyamatában az egyik legfontosabb vezérelv a tudatos egészségre nevelés és az egészség értékként kezelése. Tehát a téma jellegéből, fontosságából adódóan váljon mindenki legfontosabb feladatává.

Pályázati pénzösszegből tervezzük az iskola pedagógusainak és diákjainak szakemberek drogmegelőzéssel kapcsolatos előadásait.

Iskolánk alkalmas arra, hogy tanulóinak az adott tárgyi és megfelelő személyi feltétekkel változatos szabadidős tevékenységet nyújtson.

2. Célkitűzéseink

Az egészség az egyik legfontosabb értékünk!

Jövőkép

Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: ahol az egészségnevelési és környezetnevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskolai nevelésnek és oktatásnak.

Az iskola egészségnevelési tevékenységrendszerének céljai

  • A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása.
  • A helyes magatartások, szokások továbbfejlesztése.
  • Az egészséges életvitel önálló kialakítására váljanak alkalmassá.
  • A beteg és fogyatékkal élő embertársaikkal szembeni elfogadó attitűd kialakítása.
  • Az egészséget károsító tényezők, függőségek, szokások elutasítására, elkerülésére váljanak alkalmassá.

3. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai

·         A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

·         Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.

·         A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

- táplálkozás

- a drogprevenció legális és illegális anyagok (alkohol, kábítószer,

  Dohányzás, gyógyszerek),

- a családi és kortárs kapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- a szexuális fejlődés,

- a mentális egészség,

- az életvitel – napirend területén.

·         Tanulóink tudjanak elutasító magatartást kialakítani a legális és illegális szerekkel szemben.

·         Kiemelt szerepet szánni a testnevelésnek, a mozgás különféle formáinak, a tömegsportnak és a gyógy-testnevelésnek.

·         Az egészséges életmód és életvitel komplex módon jelenjen meg az iskola minden területén.

 

4.  Tevékenységi területek

Az összes tantárgyi órán hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő egészségvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élethez szorosan kapcsolódóak.
 

A tanórán kívüli tevékenység az iskola szervezetében

  • Jeles napok.
  • Közlekedési ismeretekről szóló vetélkedők.
  • Sportköri tevékenység.
  • Vöröskeresztes -, színjátszó szakkör.
  • Felvilágosító programok.
  • Baleset megelőzés.
  • Drogprevenció.
  • Táplálkozáskultúra.
  • Pályázatok (rajz).
  • Tömegsport akciók (osztályok közötti vetélkedők).
  • Különféle „akciók ” az egészség megőrzésének jegyében Pl.: Kihívás napja.
  • Filmvetítés.
  • Diákklub (foglalkozások változatos programokkal).
  • Kapcsolatok gondozása.
  • Növények gondozása.
  • Közlekedési ismeretek

Iskolán kívüli tevékenységek

  • Kirándulások, túrák, erdei iskola, téli – nyári tábor.
  • Tevékenységek sportegyesületekben (futball).
  • Lakóhelyi akciók.
  • Együttműködés társintézményekkel (másik iskolákkal).
  • Együttműködés szülőkkel, felnőttekkel, civil szervezetekkel.
  • Bekapcsolódás az iskolai versenysportba.
  • Kulturális egyesületek (néptánc, színjátszó).
  • Könyvtár. 

Felelősségi körök
  Iskola vezetői.
  Szaktanárok.
  Szakkörvezetők, szakedzők.
  Munkaközösségek, mk. vezetők.
  Osztályfőnökök.
  Nevelőtestület.
  Diákönkormányzat, diák-önkormányzati vezetők.
  Szabadidő szervező.
  Gyermek- ifjúságvédelmi felelős.
  Egészségügyi szolgálat.
  Rendőrség.

Az iskola egészségnevelési programjával együttműködő szervezetek

Egészségügyi Szolgálat (fogorvos, iskolaorvos, védőnők)

            Családsegítő Központ

            Gyermekjóléti Szolgálat

            Nevelési Tanácsadó

            Gyermekpszichológus
Gyermekpszichiátria
ÁNTSZ
Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
Vöröskereszt
Rezi Gyermekekért Alapítvány
Rendőrség
Polgármesteri Hivatal
Egyházi Szervezetek

6.  Kapcsolat a Szülőkkel

Az együttműködés és a kapcsolattartás formái

  • Szülői értekezlet
  • Fogadóóra
  • Családlátogatás
  • Írásos tájékoztatás
  • Nyílt napok
  • Iskolai szintű előadások
  • Szülők bálja
  • Iskolaszék
  • SZMK

7. Elvárások, sikerkritériumok

  • Iskolai sportolási lehetőségek kiszélesítése.
  • Kimutathatóan növekedjen, azoknak a tanulóknak a száma, akik rendszeresen sportolnak (tömegsport, sportszakkörök, egyesületek)
  • Nevelői példamutatás a tanulók számára.
  • Házirend szabályainak elfogadása és betartatása.
  • Alkalmazzák a helyes magatartási szokásokat.
  • Tanulóink kialakítják saját napirendjüket, amelyben a szabad idő hasznos eltöltése fontossá válik.
  • Elfogadják társaik másságát, segítőszándékkal közelítenek feléjük.
  • Prevenciós foglalkozások során elfogadó magatartást tanúsítanak.
  • Elutasítják az egészséget károsító tényezőket, kerülik a veszélyhelyzeteket.
  • Tudnak nemet mondani.
  • A mérések- értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás.

XIV. Környezeti nevelés

1.  A környezeti nevelés célja

Szem előtt tartva, hogy az egészséges ember egészséges környezetre vágyik, nevelőmunkánk szerves részének tekintjük a környezeti kultúrára, a környezetvédelemre nevelést.

Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására.

2.  A környezeti nevelés feladatai

  • Tartsanak rendet szűkebb-tágabb környezetükben.
  • Ismerjék a helyes megvilágítás fontosságát, törekedjenek annak betartására.
  • Télen etessék a madarakat, készítsenek társaikkal közösen egyszerű madáretetőt.
  • Vegyenek részt papírgyűjtésben.
  • Ismerjék a szelektív szemétgyűjtés fogalmát, lehetőség esetén tartsák is be.
  • Törekedjenek az újrahasznosított papírok használatára.
  • Vegyenek részt a szárazelem, mint veszélyes hulladék, gyűjtésében.
  • Ráhangolás az egészséges környezetre, az egészséges emberre.
  • Érezzék fontosságát az állatok téli etetésének, a nemzeti parkok jelentőségének, védelmének.
  • Legyenek tisztában a levegő, a víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros hatásaival. Elkülönítve gyűjtsék a veszélyes hulladékot.
  • Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjenek.
  • Legyenek tisztában a zajártalommal, annak megelőzésével.
  • Értékeljék a házban és a ház körül végzett munkát.
  • Legyenek tisztában az állat- és növényvédelem fontosságával.

 

3. Tevékenységi formák a környezeti nevelés terén kitűzött célok eléréséhez

Erdei iskola

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység, amely a szorgalmi időben valósul meg. Egybefüggően többnapos tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.

Az elmúlt időszakban iskolánk tanulói rendszeresen vettek részt az ország különböző területein erdei iskolában.

Az iskolahasználók körében nagy az igény a szorgalmi időben történő ezirányu oktatásra. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet több forrásból próbáljuk biztosítani. Lehetőség szerint évi rendszerességgel pályázatokat írunk.

Az iskola 3-4. évfolyamán a Rezi Gyermekekért Alapítvány garanciát vállalt a kétévenkénti eredi iskola költségeinek hozzájárulásához. Természetesen feltétlenül számítunk a szülői önerőre is.

Tevékenységi formák tanórán kívül:

  • Évente két alkalommal szervezünk papírgyűjtést.
  • Folyamatosan gyűjtjük a veszélyes hulladékot (szárazelem).
  • A madarak élelemmel való ellátásáról gondoskodunk.
  • Múzeumlátogatás

- Helikon Kastélymúzeum

- Georgikon Majormúzeum

- Balatoni Múzeum

  • Az ÖKO iskola keretén belül nevelőink folyamatosan figyelemmel kísérik a témához kapcsolódó előadásokat, bemutató foglalkozásokat.

Tevékenységi formák szabadidőben

  • Osztálykirándulásokon, nyári táborainkban kiemelt hangsúlyt kap a környezetkultúra, a környezetbarát viselkedés valamint a környezetvédelem.
  • Hagyományos rendezvényünk a Madarak és fák napjáról való megemlékezés, mely programsorozatban méltó helyet kapnak azok az alkalmak, amelyek a környezeti nevelés céljait szolgálják.
  • Minden tanévben figyelemmel kísérjük a rajzpályázatokat.
  • Rendszeres és kedvelt tevékenységük a gyerekeknek a termésekből, természetes anyagokból készített képek, kompozíciók készítése.

 

XV. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.

Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái

  • A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
  • Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.
  • A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
  • A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái

  • Családlátogatás
  • Szülői értekezlet
  • Fogadó óra
  • Nyílt tanítási nap
  • Írásbeli tájékoztató
  • Előadások szervezése
  • Közös kirándulások
  • Közös lelki nap
  • Közös zarándoklatok
  • Plébániával közös programok

A szülők részéről elvárhatjuk

  • Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken.
  • Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz.
  • Őszinte véleménynyilvánítást.
  • Együttműködő magatartást.
  • Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést.
  • Érdeklődő, segítő hozzáállást.
  • Szponzori segítségnyújtást.

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei

  • Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. Osztály – család közös hétvége.

 

XVI. A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges költségvetési feltételek

                                              

A programhoz szükséges költségek fedezetét az évenkénti állami normatív támogatás, a fenntartói hozzájárulás, az alapítványi támogatás, valamint a térítési- és tandíj határozza meg.

 

 

 

 

XI. Tanulási kudarccal küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók

 

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel.

A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.

A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése.

 

1. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának folyamata

 

 

Tevékenység

 

Módszer

 

 

Felelős

1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

Képességek felmérése

iskolába lépéskor

Tanító

Gyógypedagógus

Képességek felmérése az iskoláztatás folyamán

Tanító

Gyógypedagógus

 

Megfigyelés

Tanító, szaktanár, osztályfőnök, ifj. véd. felelős

A tanuló iskolai

produktumainak célirányos áttekintése

Tanító, szaktanár, gyógypedagógus

Beszélgetés gyerekekkel, szülővel

Tanító, szaktanár,

osztályfőnök

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése

(iskolán belül)

Egyéni fejlesztés fejlesztési terv alapján

Gyógypedagógus,

tanító, szaktanár

Differenciált tanóravezetés

Minden pedagógus

Korrepetálás, napközi, mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól (bizottság véleménye alapján)

Igazgató,

érintett pedagógusok,

napközis nevelők

 

Tanulás tanítása

Pedagógusok

 

 

Tevékenység

 

Módszer

 

 

Felelős

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése

(iskolán kívül)

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása

Tanító, szaktanár, osztályfőnök

4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése

Tanulmányi eredmények elemzése

Tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyógypedagógus,

ifj. véd. felelős

Beszélgetés gyerekekkel, szülőkkel

Tanító, szaktanár, osztályfőnök

 

 

2.  A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Intézményünk Pedagógiai Programjának, helyi tantervének összeállításkor az alábbiakat vettük figyelembe:

·         A Közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv előírásait.

·         A nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit.

·         A szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

 

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai, és feladatai

·         A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

·         A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

·         A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

·         A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

·         Az egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

 

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

·         A fogyatékosság típusa, súlyossága.

·         A fogyatékosság kialakulásának ideje.

·         A sajátos nevelési igényű tanuló

-          életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

-          képességei, kialakult készségei,

-          kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

·         A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket a következő dokumentumaink tartalmazzák:

·         Pedagógiai Program.

·         Minőségirányítási Program.

·         Helyi tanterv tantárgyi programjai.

·         Egyéni fejlesztési terv.
 

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára.

Ezek lehetnek:

·          Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek.

·          Speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelét segítő technikai eszközök.

 

Integrált nevelés megvalósulása

A sajátos nevelési igényű tanulóink eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető.

Ennek érdekében

·         Törekszünk, nevelőtestületünk minél több tagja vegyen részt továbbképzéseken, szakirányú tanfolyamokon.

·         Magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel – elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség – és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezzenek az integrált oktatásban résztvevő pedagógusaink.

·         A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait.

·         Egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk.

·         Együttműködünk a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus utasításait betartjuk.

·         Törekszünk a speciális eszközök alkalmazására.

·         Felkészítjük a szülőket a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására.

 

A gyógypedagógus feladatai a következők:

·          Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését.

·          Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására

·          Figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra.

·          Együttműködik a pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait.

·          Terápiás fejlesztő tevékenységet végez.

 

3.  A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A mozgáskorlátozott tanuló

Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.

A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladata

 

Alapelvek

A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni.

A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.

Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó).

Célok

Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre.

Ennek érdekében:

·        Ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat.

·        Növelni a kudarctűrő képességüket.

·        Önállóságra nevelni őket.

Kiemelt feladatok

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni.

A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is.

 

Az iskolai együttnevelés

Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelmet fordítunk a következőkre:

·        A befogadás nevelőtestületünk egyetértésével történik.

·        A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében Pedagógiai Programunkban megfogalmazódnak a speciális elvárások és a tennivalók.(eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

 

A halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése

Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermeket olyan szintre kell eljuttatni, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé.

Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon kísérő pedagógiai diagnosztizálás az alapja a fejlesztés rövidtávú céljai, feladatai és követelményei meghatározásának.
 

4.  A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét.

Ezen belül:

·        Vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0);

·      Aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők,

     ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés -0,1)

·      Gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33).

A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás- és értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus).

 

A látássérült tanulók iskolai fejlesztése

A beiskoláztatás során két fő feladat megoldását vállaljuk:

·        Az általános, korszerű alapműveltség nyújtását.

·        A speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az esetleg

     csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését.

A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék).

A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni.

Az iskolai együttnevelés

Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelmet fordítunk a következőkre:

A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás.

·        Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

 

A vak és a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók iskolai fejlesztése

A vak és az aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

 

A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése

A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a

NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

A gyengénlátó, aliglátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez különleges technikák elsajátítása szükséges: elektronikus olvasógép, speciális optikai segédeszközök, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata, szükség szerint Braille írás-olvasás, tájékozódás hosszú fehér bottal stb., melyeknek ismeretanyaga az egyéni fejlesztési terv része.

A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengénlátók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több gyakorlási lehetőségre és alkalmanként több időre van szükség.

A halmozottan sérült látássérült tanulók oktatása

A halmozottan sérült, vak, aliglátó, gyengénlátó tanulók nevelését-oktatását és optimális fejlesztését a gyógypedagógiai intézményeken belül működő speciális tagozatok biztosítják. A helyi tanterv kidolgozásánál a társuló fogyatékosságokra vonatkozó irányelveket együttesen kell alkalmazni. A halmozottan sérült látássérülteknél egyéni fejlesztési tervet is szükséges készíteni.

5.  A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

 

A hallássérült tanuló

A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes

személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős

részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is

eltérhet.

 

A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése

A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg.

 A hallássérült tanulók iskolai együttnevelése

A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

A hallássérült tanulók iskolai együttnevelésének alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye.

 

Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre:

·            A pedagógiai programunk, illetve tantervünk része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel.

·            Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez.

·            Az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe vesszük az egyéni fejlesztési terv követelményeit.

 

Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás).

A NAT alkalmazása a hallássérült (siket és nagyothalló) gyermekek nevelésében

A hallássérült tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

 

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A súlyos fokban hallássérült és nyelvi kommunikációjukban nagyfokú elmaradást mutató hallássérült gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető és a kezdő szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére hat tanév javasolt - szerveződjön.

·            Az olvasás technikájának kialakítása.

·            Az írás technikájának kialakítása.

·            A tudatos anyanyelvtanulás előkészítése.

 

A fejlesztés kiemelt feladatai

·            A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.

·            A magyar nyelvnek megfelelő beszédmód komplex, folyamatos fejlesztése.

·            A beszédhallás, az érthető artikuláció intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.

·            A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása.

·            Valamennyi kommunikációs csatornán a szövegértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése.

·            A továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka világára.

 

A halmozottan sérült siket tanulók fejlesztése

A halmozottan sérült siket tanulók másik csoportjában a különböző fokú értelmi fogyatékosság jelent súlyos akadályozottságot a pszichés fejlődés egészében, a kognitív területeken, továbbá a nyelvi és más kommunikációs lehetőségek kialakulásában. Fejlesztésük a súlyosan hallássérült és az értelmi fogyatékos tanulók lehetőségeinek, módszereinek figyelembevételével történik.

 

A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése

Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.

A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére két tanév javasolt - szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására.

 

A halmozottan sérült nagyothalló tanulók fejlesztése

A halmozottan sérült nagyothalló tanulók nevelési, oktatási lehetőségeit alapvetően befolyásolja a társult fogyatékosság jellege és súlyossága, ezért az iskolai fejlesztés elveit és szakaszait - valamennyi érintett fogyatékossági terület pedagógiai és rehabilitációs feltételeinek biztosításával - a helyi tantervekben kell meghatározni. A helyi tantervben a tartalmaknak, a továbblépés feltételeinek meghatározásánál a testi, érzékszervi fogyatékosság tényét figyelembe kell venni, szükség esetén az iskolai oktatás egyéni fejlesztési terv alapján történhet. Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon követő pedagógiai diagnosztizálásra alapozva fogalmazhatók meg a fejlesztés rövidtávú céljai, feladatai, követelményei.

 

A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése

A tanulók e csoportja esetében a sajátos nevelési igény a hallássérülés bekövetkezésének idejétől jelenik meg. Oktatásuk NAT-hoz való viszonyát alapvetően az iskolánk helyi tanterve, hallássérülésükből következő sajátos egészségügyi és speciális pedagógiai igényük szabályozza.

Pedagógiai, valamint egészségügyi célú rehabilitációjukat az alábbiak figyelembevételével tervezzük:

·            A hallókészülék használatára szoktatás.

·            A hallásmaradvány kondicionálása.

·            A meglévő beszédállapot fenntartása (megőrzése) és fejlesztése.

·            A szájról olvasás készségének kiépítése, fejlesztése.

·            A módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erősítése.

6. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

 

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.

 

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók beintegrálása esetén a nevelésükhöz szükséges feltételeket biztosítjuk:

·            A fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása.

·            Speciális tanterv, tankönyv és más segédletek.

·            A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködésére alapozunk. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába.

7.  A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában.

 

A halmozottan beszédfogyatékos tanuló

A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva.

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai

fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése - általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával - indokolt lehet.

 Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében

A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.

8. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az iskoláskor eléréséig - vagy tovább - kezeletlenül maradt fejlődési zavar és szélsőséges viselkedésformák gyógyító és fejlesztő célú ellátása a gyermek növekedésével egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.

A halmozottan sérült autisztikus tanuló

Az autizmus-spektrumzavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előjelzéseket jelentősen befolyásolják.

Ezek lehetnek:

·              Értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar).

·              Beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság.

·              Viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás).

 

Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet

·              A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető.

·              Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás.

·              Jó mechanikus memória.

·              Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció, kitartás.

·              Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken - pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene - viszonylag jó képességek.

Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során

·              Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.).

·              Figyelemzavar gyakorisága.

·              Az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai.

·              A szóbeli kérések, közlések félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén.

·              Képességek, ismeretek önálló változatos alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is).

·              Gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetekben szociálisan a helyzetnek nem megfelelő viszonyulás a kortársakhoz.

·              Szabadidőben passzivitás, kudarcokból eredő viselkedésproblémák megjelenése.

·              Félelmek, fóbiák, szorongás.

 Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében

A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével.

Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.

A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.).

A speciális fejlesztés szervezési feltételei

A fejlesztés formái

·            Speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában.

·            Többségi iskolában integráltan.

Speciális csoportsajátosságok

A szükséges pedagóguslétszám függ a csoportlétszámtól, a csoporttagok közti hasonló szükségletektől, az egyéni fejlesztési szükséglettől és a viselkedésproblémák súlyosságától, gyakoriságától.

Törekedni kell a csoport homogenitására. Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további csoportbontást tehetnek szükségessé.

 

Az autisztikus gyermekek integrációja

A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak.

A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák.

A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására.

Az iskola részéről

·        Speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens.

·        Jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv.

·        Speciális eszközök, módszerek és környezet.

·        Együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal.

·        A befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása.

·        Szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás.

9. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek.
Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:

·          Általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra.

·          Fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget.

·          Gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

·          Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.

 

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók iskolai fejlesztése

A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:

·          Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása.

·          A kudarctűrő-képesség növelése.

·          Az önállóságra nevelés.

 

A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai

Diszlexia, diszgráfia

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

A fejlesztés célja:

Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

Diszkalkulia

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

Hiperkinetikus zavarok

Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat.

Magatartási zavarok

Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:

·          A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.

·          Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.

·          A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.

·          Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.

·          A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

A NAT alkalmazása

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat.

Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.

 

 

 

 

NEVELÉSI PROGRAM

 

 

„Ne tartsd bölcsnek önmagad,

féljed az Urat és kerüld a rosszat”

/Példabeszédek X. 5. 16./

 

I. Az intézmény irányítási, szervezeti struktúrája

1. Igazgatás

Intézményvezető, székhelyintézmény-vezető, tagintézmény-vezető, művészetoktatás felelőse, munkaközösség–vezetők, diákönkormányzat vezetője, gyermek – és ifjúságvédelmi felelős.

Csak külső tagokkal működik a Szülői Munkaközösség.

Csak pedagógusokból álló közösség: nevelőtestület, alsós munkaközösség és az osztályfőnöki munkaközösség.
 

2. Az intézmény szervezeti egységei

A közoktatási intézmény belső szervezeti egységének, vezetői szintjének meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a következményeknek megfelelően.

·         Az 1- 4. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja az alsós munkaközösség – vezető vezetésével.

·         5 – 8. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja az osztályfőnöki munkaközösség – vezető vezetésével.

·         Hitoktatók csoportja – az ortodox pap vezetésével.

·         Művészeti oktatásban tanító pedagógusok csoportja.

·         Alsós és felsős napközis csoport, napközis csoportvezető vezetésével.

·         Iskolai könyvtár (iskolai és községi könyvtár) felettese az intézményvezető.

·         Gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, felettese az intézményvezető.

·         Diákönkormányzat vezetője.

·         Könyvelés, iskolatitkár.

 

3. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete

Az intézmény önállóan működő jogi személy. Az önállóan működő intézmény önálló gazdálkodási joggal rendelkezik. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről, mindig az utolsó költségvetési módosítást kell érvényesnek tekinteni. Az intézmény feladat-ellátási helyein a vagyon feletti rendelkezési jogot az alapító okirat tartalmazza.

 

4. Ellenőrzés, felügyelet, tanácsadás

A szaktanácsadás, az átfogó ellenőrzések, értékelések a fenntartó hozzájárulásával történnek, mivel anyagi kihatásuk van. A hozzájárulás birtokában az intézmény közvetlenül kérheti az ellenőrzést, felügyeletet vagy tanácsadást. A Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete által biztosított felmérések, tanácsadások, az intézményvezető és a munkaközösségek véleménye alapján történik.

 

 

II. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Egyházi iskolaként nevelésünk alapja és középpontja maga Krisztus.

A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

Pedagógiai tevékenységünk:

  • keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,
  • a nevelő jelleg dominál,
  • a nemzeti értékeket szolgálja,
  • fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak,
  • kiemelkedő szerepet szán a művészeti nevelésnek.

A Család Általános Iskolában és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.

Komplexitás elve: A biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés – oktatás során.

Egyenrangúság elve: A nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásának nem tárgya, hanem alanya.

A pedagógus vezető szerepe: Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában.

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”

Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: A tanuló fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása.

A különböző közösségekhez tartozás elve: A tanulók mindig szűkebb ( család, osztály, iskola ) és tágabb ( környezet, társadalom ) közösség tagjai. A nevelés – oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

A bizalom elve: Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására.

A tapasztalatszerzés elve: Lehetőség teremtése a nevelés – oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására.

Külső hatások elve: Mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be.

A következetesség elve: Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának.

A motiváció elve: A tanulók érdeklődésének a felkeltése.

A koncentráció elve: Adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra.

A szemléletesség elve: A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások.

Az aktivizálás elve: A tanulói aktivitás kiváltása.

A visszajelzés elve: Folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól.

 

Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulóink otthon érezhetik magukat.

·         A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk.

·         A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.

·         A tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.

·         Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.

·         Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

·         Az iskola életében a hit által vezérelt, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

- tanuló és tanuló

- tanuló és nevelő

- szülő és nevelő

- nevelő és nevelő között

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

·         A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

·         Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

·         Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.

·         Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit.

·         Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.

·         Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.

·         Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat.

·         Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.

·         Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
 

Intézményünk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni a közösségi életben.

·         Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal.

·         Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a falu lakossága.

·         Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környékünkön található iskolákkal.

·         Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle versenyeken, bemutatókon ezek szervezésében, lebonyolításában szerepet vállaljon.

·         Rendszeres kapcsolatot alakítunk ki a környezetünkben működő egyházi közösségekkel.

 

Eszményeinkben olyan tanuló kép él, aki közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

·         Humánus.

·         Erkölcsös.

·         Hitét gyakorló.

·         Fegyelmezett.

·         Művelt.

·         Kötelességtudó.

·         Érdeklődő, nyitott.

·         Kreatív, alkotó.

·         Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát.

·         Tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti.

·         Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

- a nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

- a természet, a környezet értékeit,

- más népek értékeit, hagyományait,

- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.

·         A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben.

·         Szellemileg és testileg egészséges, edzett.

·         Egészségesen él.

·         Szeret sportolni, mozogni.

·         Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen az általános iskolai tanulmányainak befejezése után minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

 

III. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja

 

Az intézményben folyó nevelő – oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

A fejlesztés irányát meghatározó tényezők

-    A nevelő – oktató tevékenység minél szakszerűbb és minél hatékonyabb végzése

- ez tanulói, szülői érdek -

-    Az iskolai oktatás településen való megtartása, a meglévő lehetőség szerint további működtetése, az iskola szellemiségének kisugárzása a településre; kulturális értékeink megjelenése a település életében

      - ez helyi lakossági igény -

-    Az intézményben preferáltan jelenjen meg a fenntartó egyház szellemi értéke, gazdaságos működtetéssel.

                               - ez fenntartói igény -

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

1.      Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2.      Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen,

a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha intézményünk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

  • Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.).
  • Az évek során emelkedő számban választanak a továbbtanulásban egyházi intézményt.
  • Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
  • Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
  • Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Intézményünk pedagógiai munkájának célja

  • A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.
  • Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága.
  • A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.
  • Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.
  • Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat)
  • Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).
  • A kulturált szórakozás igényének kialakítása.
  • Minden gyermeknek megadni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, egészséges, képzett felnőtté váljon.
  • Célunk az általános műveltség elsajátíttatása, az esélyegyenlőség biztosításával, a közösségi szellemi és az egyéni bánásmód különös hangsúlyozásával.
  • Kultúrált magatartási szokások kialakítása.
  • Célok a tanterv alapján

                            - nyitottság,

                            - felelősségtudat,

                            - szinten tartás, differenciálás,     

                            - erkölcsiség,

                            - minőség.

  • A célok iránya

- képességfejlesztés,

- tudás átadása,

                                     - attitűd változás elérése.

Az intézmény részletes nevelési – oktatási céljai

Nevelési, tanítási, tanulási programunk eredményeként szeretnénk elérni, hogy diákjaink sokszínű egyéniségük kialakulása mellett – a NAT követelményrendszerére épülő, alkalmazható tudás, korszerű műveltség birtokosai legyenek.

Ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit, illetve mindazok életét, tevékenységét, akik kiemelkedő szerepet játszottak hazánk múltjában. Ismerjék meg múltunk egyszerű embereit is.

Legyenek érzékenyek a speciálisan magyar, illetve az egész emberiséget érintő problémákra, ezen belül szűkebb hazájuk környezeti, társadalmi és kulturális gondjaira. Szerezzenek információkat, legyen önálló véleményük, keressenek összefüggéseket, megoldási lehetőségeket.

Ismerjék meg közvetlen környezetüket rendszeres kirándulások, természeti környezetbe szervezett foglalkozások, túrák, táborozások során. Ismerjék a környezetkárosodás folyamatait, a bolygónkra vonatkozó válságjelenségeket, ezek helyi vetületét. Kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Intézményünk kiemelt fontosságú céljai közé tartozik tanulóink magas színvonalú és változatos kommunikációs kultúrájának kialakítása. Fontosnak tartjuk az elektronikus kommunikációs képességek kialakítását. Az emberközeli verbális kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése érdekében:

A magyar nyelv oktatását képesség szerint a differenciálás módszerével oldjuk meg, s erre a csoportmunka is kiváló lehetőség.

Az informatikát fontosságának megfelelően – önálló géphasználattal segítjük.

Az idegen nyelv tanítását kiemelt fontosságúnak tartjuk, ezért célorientáltsággal a középiskolára és a nyelvvizsgára összpontosítunk.

A tanítási-tanulási folyamatot meghatározó céljaink

Célunk, hogy tanulóink sajátítsák el a NAT, ill. a helyi tanterv által előírt tananyagot. A tanítási, ill. tanulási folyamat szerves részévé szeretnénk tenni minden évfolyamban a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Iskolánk az első hat évfolyamban célul tűzte ki a változatos, kommunikációs kultúra elsajátítását.

Fontos célunk a mozgás, a sport, az egészség iránti pozitív beállítottság kialakítása, az egészséges életmódra nevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés.

Nagyon fontos az eredendő gyermeki kíváncsiság folytonos ébrentartása, amely legkönnyebben úgy érhető el, hogy mindig választ adunk a gyermekek kérdéseire, mégpedig úgy, hogy a válasszal újabb kérdéseket, újabb kíváncsiságot indikálunk.

Az iskolaotthonos csoport iskolába lépésekor az első évfolyamban legfőbb célunk a kulturális és szocializációs különbségek és hátrányok kiegyenlítése.

A tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése

  • A tudás, mint társadalmi érték elfogadtatása.
  • A rendszeres önművelés igényének és szokásainak kialakítása.
  • Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.
  • A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeret feldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata.
  • Helyes tanulási szokások, kommunikációs és vitakészség (érvelés, cáfolás) kialakulása, ill. továbbfejlesztése.
  • Az ember- és önismeret képességének kialakítása.                                 
  • A saját kultúra gyökeres megismerése, elfogadása, megélése.
  • Más kultúrák értékeinek fölismerése és elismerése.

A tanulás – tanítás metodikájának fejlesztése

Mivel intézményünk elsőrendű feladatai közé sorolja a kommunikációs kultúra fejlesztését, mely fontos összetevője a képzésnek, a tanulás módszertanának megtanítása elengedhetetlen. Ez főként az emberek közötti közvetlen interakcióra vonatkozik. De vonatkozik a számítástechnikára is. A passzív, kreativitást kizáró információfogyasztás a gondolkodás és az életvitel torzulásához vezet. Iskolánk a technikát kezelni tudó, de annak nem alárendelt fiatalokat szeretne nevelni.

A pedagógus felelőssége a tanulási – nevelési (edukációs) folyamat megszervezésében

  • Szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje, összekapcsolása – nehézségi fok szerint.
  • Tanszerek, eszközök használata.
  • Gazdaságos időkihasználás, figyelemösszpontosítás, szünetek.
  • Összefüggések okok és célok szerint.
  • Ismétlés, önellenőrzés, memorizálás.
  • Analizálás, lényegkiemelés, összefoglalás.
  • Csoportos és egyéni tanulási módok irányított illetve önálló metódussal.
  • A hagyományos edukáción kívül – tesztek, feladatlapok, gyakorlati feladatok (átmenet, vizsgák).
  • Kutatómunka (könyvtár, elektronikus és írott sajtó); könyvtári órák.
  • Belső és külső versenyek, pályázatok.
  • Testedzések, túrák, kirándulások.

Célunk, hogy a diákok a tanulás időrendi és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg saját pszichés feltételeiket.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása:

  • Egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása.
  • Értő olvasás fejlesztése.
  • Az íráskészség képességgé alakítása.
  • Az emlékezet erősítése (rögzítési módszerek – memoriterek).
  • Problémamegoldó gondolkodás kialakítása.
  • Az önművelés igényének és szokásainak kialakítása.

Célunk az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A legfontosabb pályák, foglalkozások tartalmának, követelményeinek, a hozzájuk vezető utak, alternatívák megismerése – iskolánk arculatának és tanulóink érdeklődésének, beállítódásának megfelelő pályára irányítás. Szeretnénk felismertetni, hogy az adott cél képességeik kipróbálása, tudásuk gyarapítása – de esetleg többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Az intézményben a következő tanulócsoportokhoz rendeltünk speciális célokat:

  • 1-4. évfolyam.
  • 5-8. évfolyam.
  • Tehetséges tanulók.
  • Alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók.
  • Hátrányos helyzetű tanulók.
  • Integrált oktatásban résztvevő tanulók.
  • Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása.

A részcélok az alábbiakban határozhatók meg:

1-4. évfolyam
  • A test és a lélek harmonikus fejlesztése, melynek alapját a keresztény értékrend határozza meg.
  • A szocializáció folyamatainak elősegítése.
  • Az elméleti, művészeti alapok feltétel rendszerének megteremtése.
  • Tanulási módszerek megtanítása.
  • A helyes magatartási szokások kialakítása.
  • Az alapkészségek maximális elsajátítása.
  • Számítógépes matematikai foglalkozások beépítése.
  • A vizuális kultúra tantárgy keretében a kézművesség.
  • Idegen nyelv oktatásának bevezetése.

Az iskolaotthonos rendszerben: első-második osztály

Célunk itt elsősorban a szocializációs problémák csökkentése, ill. megszüntetése, a meghatározó alap beállítottság kialakítása. Az alapfokú nevelés itt az óvodai nevelés eredményeire és a családdal való együttműködésre épül. Nagyon fontos a szabadidő szervezet, játékos, manuális ügyességre és mozgásra épülő kitöltése.

Harmadik-negyedik osztály

A délelőtti tanórákhoz kapcsolódva a csoport tagjai tanítói segítséggel igyekezzenek önálló ismeretekre szert tenni. A csoport nyújtson a diák számára különböző játékos mozgási, kommunikációs, viselkedési ismeretszerzési, manuális készségfejlesztési formákat.

A kisiskoláskorhoz kapcsolódó gondolatok

A szülő, tanító, hitoktató, lelki vezető modellértékű a kisiskolás számára. A gyermekek életében ez az értelmi fejlődés szakasza.

A kisdiák tanítójának személyisége, szeretete, véleménye fontos a gyermek önmagával kapcsolatos alap-beállítottságának kialakításához.

Az alsó tagozatos gyermek örömre fogékony, érdeklődő, aktív,  s feladat- és szabálytudat jellemzi.

Mozgásigénye nagy, s ha ez tudatos irányítással nem elégül ki, akkor irányítatlan mobilisság lesz a következménye.

Játékszükséglete nagy, de föltétlenül tervezni kell, mert a későbbi munkavégzés alapfeltétele.

A gyermeki világképben (kisiskolás korban) az erkölcsi ítéletalkotás folyamán a szülő és a pedagógus véleménye az „igaz”. Ha a gyermek kötődik nevelőjéhez, akkor annak szava „szent”…

A tudatosan irányított szocializáció folyamán az iskoláskorban az érzelmeké a vezető szerep. Ha nincs torz alaphelyzet, természetes módon szereti szüleit, nevelőit, meg akar felelni elvárásaiknak –, hogy még több szeretetet kapjon. 

A gyermek emlékezete ebben a korban cselekvéshez, élményekhez kötődik. Gondolkodása konkrét tapasztalatokhoz, cselekvéshez kapcsolódik.

Feladat

Fontos jól megválasztani az alsós tanítók személyét, mert a pedagógus személyisége a nevelésben, oktatásban itt a legmeghatározóbb, a legmotiválóbb hatású. Itt lehet a legnagyobb kárt is okozni.

Fontos a csoportdinamika okos irányítása, mert ezen eszközzel nagyobb individuális eredményesség várható.

A gyermek természetes kíváncsiságát minden esetben ki kell elégíteni, ha az a személyiség épülését segíti.

A pedagógusok mindig a „pozitív modell” értékeit képviseljék. Hivatásbeli követelmény, hogy mindig a pozitív erkölcsi értékeket, követendő magatartásmintákat közvetítsék a direkt szocializáció folyamatában.

Mindig reális elvárások elé kell állítani a tanulókat, s ebben kikerülhetetlen a szülői együttműködés.

Az 1-4. évfolyamon rendkívül fontos nevelői feladat, hogy fenntartsa és továbbfejlessze a tanulóban természetszerűleg meglévő feladat- és szabálytudatot.

A természetes tekintélytiszteletet a gyermek hasznára kell fordítani.

A tanítási órákon – de azokon kívül is – kapjon fokozott szerepet a játék, a cselekedtetés, a manualitás, a képi (konkrét) gondolkodás.

Elégítsék ki a gyermekek egészséges mozgásigényét – minden lehetőség szerint – tanórán belül, de akár azon kívül is.

Kapjon a tanuló szükséges és egyre növekvő terhelést testileg, érzelmileg/lelkileg, szellemileg, hogy ehhez hozzászokjon.

Nevelje az iskola örömre, boldogságra, sikerre a kisiskolást, mutassa meg az élet szépségeit és árnyékos oldalát is, tanítsa meg boldognak lenni, tudja elviselni a sikert és a kudarcot. Tudja, hogy mit jelent a bizalom, remény, hit, szeretet. Ez utóbbi ösztönözze a többre és a jobbra.

5-8. évfolyam

  • A test és a lélek harmonikus fejlesztése, melynek alapját a keresztény értékrend határozza meg.
  • A szocializáció folyamatának elősegítése.
  • Az alapműveltség továbbépítése.
  • A tanulási módszerek megtanítása.
  • A magas színvonalú oktató – nevelő munka.
  • Differenciálás.
  • Kultúrált viselkedési formák elsajátíttatása.
  • Szemléltetőeszközök fokozott fejlesztése.
  • Pályaorientáció.
  • A továbbtanulás minél hatékonyabb előkészítése.
  • Számítástechnika és számítógépes matematikai foglalkozások beépítése.
  • A technika tantárgy keretében háztartástan és modellezés, az őszi és tavaszi időszakban agrotechnika.
  • A vizuális kultúra tantárgy keretében agyagozás, kézművesség és tűzzománc.

Fontos az önálló tanulási lehetőség biztosítása.  A pedagógus irányítja az önálló ismeretszerzés különböző formáit. A kiscsoportos munka (12-16 fő) lehetővé teszi a tanulási folyamat irányítását, segítését, ellenőrzését és a megfelelő differenciálást. Iskolánkban a hatodik osztály után befejeződik az alapozó szakasz. Ötödik osztálytól új osztályfőnökök, ill. szaktanárok tanítják a tanulókat. Kiemelt fontosságú feladatnak tartjuk a szakos ellátottságot. Szeretnénk elérni, hogy az iskolai oktatás és az intézmény céljai, ill. diákjaink továbbtanulása, valamint az átjárhatóság szempontjából fontos tantárgyakat mindig szakképzett pedagógusok oktassák.

Fontosnak tartjuk, hogy hitükben erős, keresztény felfogású, szakmailag jó pedagógusokat alkalmazzunk.

  

IV. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladata

Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb.

Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.

Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.

Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.

Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.

Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.

Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

 

V. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk.

Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:

  • A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).
  • A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).
  • A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).
  • A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.).
  • A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.
  • A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

 

VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre.

Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása:

"Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5, 14)

A diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Célkitűzéseink alapján konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok

  • Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.
  • A megismerés képességének fejlesztése.
  • Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.                                 

A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok

  • Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
  • A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
  • Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá a helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok

  • A színes, sokoldalú, gyakorlatias iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.
  • A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.
  • Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Kialakítandó személyiségjegyek

·         A helyes önértékelés.

·         Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük.

·         Józan, megfontolt ítélőképesség.

·         A mások felé való nyitottság, befogadóképesség.

·         A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében.

·         A szelídség, az alázat, a türelem.

·         A bűnbánatra való készség.

·         A belső csendre, elmélyülésre való igény.

·         Hűség Istenhez és embertársainkhoz.

·         Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

Elvárásaink tanítványainktól a következők

·      Részvétel a katolikus egyházi programokban.

·      Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.

·      Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.

·      Alapos, rendszeres és pontos munka.

·      A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.

·      A házirend felelős betartása.

  

VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolat révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő – oktató munkájának alapvető feladata.

„Az iskola épp azzal válik kereszténnyé, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.”

A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

A Pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei

  • Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák.
  • Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, szentmisék, liturgiák, istentiszteletek, kirándulások, erdei iskolák.
  • Diák önkormányzati munka.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink

  • A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.
  • A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.
  • A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
  • A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
  • Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
  • Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

  • A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.
  • Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.
  • Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.
  • A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
  • A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget.

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai

  • Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.
  • Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.
  • Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során

  • Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel.
  • Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.
  • Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

 

VIII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.

Iskolánk feladata

  • A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.
  • A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.
  • A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.
  • A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.
  • Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.
  • A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok.
  • Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.
  • Szoros kapcsolat a helyi Óvodával, Nevelési Tanácsadóval, a Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal és Gyermekjóléti Szolgálattal.
  • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.
  • Felzárkóztató foglalkozások.
  • Napközi otthon munkája.
  • A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.
  • A családlátogatások.

IX. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.

E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban

  • Differenciált tanórai munka.
  • Tehetséggondozó szakkörök.
  • Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre.
  • Felkészítés középiskolai, ill. felsőfokú tanulmányokra.
  • Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése.
  • Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.
  • Minél több tanulót bevonni a Művészetoktatás tanszakaira.

 

X. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni.

Keresztény hitünkből adódóan különös figyelmet szentelnünk a gyengébbekre, és segítjük a nehezebb körülmények között élőket.

Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől.

Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében.

Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai

  • A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.
  • Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.
  • A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.
  • A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.).
  • Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.
  • A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie!

Az intézmény gyermekvédelmi tevékenységének fő feladatai: 

Megelőzés, feltárás, megszüntetés.

Meg kell vizsgálni:

  • hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését.
  • hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása.
  • hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot.
  • hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét.
  • hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése.
  • hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.
  • hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk

  • Tehetséggondozó programok szervezése.
  • Kis létszámú osztályok szervezése.
  • Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások.
  • Napközis, ellátás biztosítása.
  • Szülők, családok életvezetési gondjainak segítése.
  • A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.
  • Hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz.
  • Drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása.
  • Felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

Mivel a munkalehetőségek többnyire csak a környező városokban vannak, így a székhelyintézménybe járó tanulók szülei közül sok az ingázó, de sajnos egyre több a munkanélküli, az elhelyezkedési gondokkal küszködő család. Ennek egyenes következménye a megélhetési gondok létrejötte.

Sok családban csak az egyik szülő keres. Szerencsére elég sokan vállalták a nagy családot, így a gyerekek korán megtanulhatják milyen fontos beosztani azt a keveset, ami van.

Az intézményben folyó tevékenységi formák, melyek a szociális hátrányok enyhítését szolgálják

  • Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás.
  • Felzárkóztató órák.
  • Iskolaotthon.
  • Napközi otthon.
  • Diákétkeztetés (étkezés kedvezményekhez javaslatok).
  • Fejlesztő foglalkozások.
  • Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
  • A nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai.
  • A szülők, a családok nevelési életvezetési gondjainak segítése.
  • Családlátogatások.
  • A továbbtanulás irányítása, segítése.
  • Az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi és feladatköre.
  • Tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek.
  • Étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek.
  • Szoros kapcsolat a Polgármesteri hivatallal és a Gyermekjóléti szolgálattal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítséghez juthassanak.

 

 

 

 

A) Zeneművészeti ág

1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

  • Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
  • A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
  • Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
  • A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

Intézményünk zongora szakára elsősorban olyan növendékeket veszünk fel, akik rendelkeznek saját hangszerrel. A hangszerrel – elsősorban a zongorával – nem rendelkező csekély létszámú tanulók számára iskolánk gyakorlási lehetőséget biztosít.

3. A zeneművészeti ág tanszakai

Klasszikus zenei tanszakok:

Brácsa, cimbalom, csembaló, furulya, fuvola, gitár, gordonka, harmonika, harsona, hegedű, klarinét, kürt, oboa, orgona, szaxofon, trombita, tuba, ütő, zongora, magánének, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom

Népzenei tanszakok:

Bőgő, brácsa, furulya, hegedű, koboz, tekerő, citera, duda, népi ének.

4.  A zenei tanszakok feladatai és követelményei

A furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét.

Megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, differenciált hangindítást és hanglezárást, megfelelő tempójú repetíciót, laza, egyenletes ujjtechnikát, pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

 

A harsonatanítás szakirányú feladatai

A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

 

A klarinéttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató).

 

A kürttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.

·         A kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

 

A szaxofontanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse meg a tanulókkal

·         A szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét

·         A hangszer sajátosságait.

·         A szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.).

·         A hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát.

 

 A trombitatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A trombita történetét.

·         A trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.

·         A hangszer irodalmát.

·         A trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

 
 Az oboatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         Az oboa lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.

·         Az oboairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         Az oboa kialakulását, fejlődését, sajátosságait.

·         A hangszer részeit, összeállítását, tisztítását.

·         Megfelelő tempójú repetíciót.

 

A tubatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A tuba történetét.

·         A tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.

·         A hangszer irodalmát.

·         A tuba hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

 

A nagybőgőtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A nagybőgő akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását (külön tekintettel a 4-, illetve az 5-húros nagybőgőkre).

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A nagybőgő-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

 A brácsatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A brácsa akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A brácsairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A hegedűtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A hegedű akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A gordonkatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A gordonka akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A gordonkairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A cimbalomtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A cimbalom történetét, irodalmát, változatait (pl. hackbrett).

·         A hangszer akusztikai sajátosságait, a húrok elrendezését.

·         A cimbalomirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 A csembalótanítás szakirányú feladatai

Az oktatás ismertesse meg a tanulókkal

·         A csembaló történetét, a rokon billentyűs hangszereket.

·         A csembaló felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).

·         A hangszer akusztikai sajátosságait, a regisztereket.

·         A csembalóirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 

 A gitártanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit.

·         A gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait.

·         A leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket.

 

 A harmonikatanítás szakirányú feladatai

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést

·         Helyes hangszer-, test-, kar- és kéztartást.

·         Dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot.

·         Sokszínű billentéskultúrát.

·         A két kéz függetlenségét.

·         A különböző testrészek összehangolt munkáját.

 

Az orgonatanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse a tanulókkal

·         Az orgona történetét, a más hangszercsaládokkal meglévő rokon vonásokat.

·         A hangszer felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).

·         Az orgona akusztikai sajátosságait, az alapvető regisztereket.

·         Az orgonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 

Az ütőhangszer-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         Az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait.

·         A különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját.

·         A precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre.

·         A művek zeneileg igényes kidolgozására.

 

A zongoratanítás szakirányú feladatai

Alakítson ki

·         A testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést.

·         Megfelelő kéztartást.

·         Az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését).

·         Differenciált billentést, ujjvégérzetet.

 

5. A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai 

 

A zenetörténet-zeneirodalom tanításának a célja

·         A zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére.

·         A zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése.

·         Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira.

Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a tanulókat

·         Rendszeres hangverseny- és operalátogatásra.

·         A rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására.

·         Aktív társas muzsikálásra.

Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben).

Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.

 

6. A zeneelmélet-tanítás szakirányú feladatai

A program célja

·         Biztosítsa a zene iránt érdeklődő tanuló számára, hogy műveit, zeneértő emberré válhasson.

·         Érje el sajátos eszközeivel, hogy a megszerzett ismereteket önállóan is alkalmazó tanulókat neveljen.

·         Tegye alkalmassá a tanulót, hogy speciális felkészítéssel felvételi vizsgát tehessen a zeneművészeti szakközépiskola zeneszerzés tanszakára.

·         Ismertesse meg a tanulót - zenei és általános tanulmányait, érdeklődését is figyelembe véve - az európai zenetörténet más korszakaival is.

·         Alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a zenei összefüggéseket - egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően - a tanuló önállóan is meg tudja közelíteni.

 

7. A szolfézstanítás szakirányú feladatai

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a tanulókat a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni.

·         Az általános zenei képességek fejlesztését.

·         A zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi.

·         Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.


 

8. A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai, célja

Ismertesse a tanulókkal

·         Az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit.

·         Helyes légzési módot.

·         Tiszta intonációs képességet.

·         A tanuló saját hangterjedelmében egységes hangszínt.

·         Érthető és szép szövegmondást.


9. A népi hegedűtanítás szakirányú feladatai

A program ismertesse meg a tanulókkal

·         A hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban.

·         A különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét.

·         Hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát.

·         A magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket.

·         A tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán).

·         A különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását.

 

10. A népi bőgő/cselló tanításának szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat.

·         A hangszer hangolását, felépítését, részeit.

·         A különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

 

11. A népi brácsatanítás szakirányú feladatai

A tanuló ismerje meg

·         Hangszere hangolását, felépítését, részeit.

·         Különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

·         A hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat.

 

12. A citeratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

·         A citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat).

·         A hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét.

·         A játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát.


13. A dudatanítás szakirányú feladatai

Fejlessze

·         A tanuló hallását, a nyelvvel is összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, stílusérzékét, rögtönző készségét, motivikus zenei gondolkodását, formaérzékét, zenei emlékezetét.

·         Képességét dallamok rögtönző összetűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására.

·         A táncossal és énekessel való zenei kommunikációra, önálló lényegfelismerésre.

 

14. A népi ének tanításának szakirányú feladata

Ismertesse meg a tanulókat

·         Az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik végeztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudatosan vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmentését.

·         Az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges természetes éneklés technikai hátterével.

  

15. A népi furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

·         A furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját.

·         A magyar népzene főbb dialektusaiban a furulyajáték jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjaival együtt.

·         A hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket.

16. A koboztanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg

·         A koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát.

·         A hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését.

·         A hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.

 

17. A tekerőtanítás szakirányú feladatai

A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb.

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára.

·         A hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat.

·         A hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát.

 

18. A zeneművészeti alapvizsga részei

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező.

Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

19. A zeneművészeti záróvizsga részei

A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

B) Néptánc tanszak  

A tanszak feladata

Ismertesse meg a tanulóval

·         A hagyományos népi játékokat.

·         A három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit.

·         A mozgásanyag variációs lehetőségeit.

·         A folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a "nép" műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában.

·         A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait.

  

C) Modern – kortárs tanszak 

1. A Modern-kortárstánc tanszak célja

A modern- és kortárstánc technikák megisme­rése és az előírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlődése, az önálló, kap­csolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása.

A tanszak feladata:

Ismertesse meg a tanulóval

·         A modern-kortárstáncművészet főbb irányzatait.

·         Az irányzatok technikai alapelemeit.

·         A különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit.

·         A  mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait.

·         A harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait.
 

2. A tanszak tantárgyai

A Modern-kortárstánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétű, több irányzatot felvonultató modern-kortárstánc világával.

Az intézmények a moderntánc, illetve a kortárstánc oktatása közül a saját lehetőségeik alapján választhatnak.

Kötelező tantárgyak

·         Moderntánc

-          Táncelőkészítő gimnasztika

-          Esztétikus testképzés

-          Jazz-technika

-          Graham-technika

-          Limón-technika

-          Kontakt-technika

-          Modern jazz-technika

-          Improvizáció

-          Kompozíció

-          Tánctörténet

·         Kortárstánc

-          Kreatív gyermektánc

-          Kortárstánc 1.

-          Kortárstánc 2.

-          Graham-technika

-          Limón-technika

-          Kontakt-technika

-          Improvizáció

-          Kompozíció

-          Tánctörténet

  

D) Társastánc tanszak 

1. A társastánc tanszak célja

A tanszak feladata:

Ismertesse meg a tanulóval

·         A társastánc alapjait.

·         Technikai elemeit.

·         A mozgás kapcsolatát a zenével.

·         A kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését.

2. A tantárgyak helye a tanszak programjában

Gyermektánc: az Előképző 1-2. évfolyamában Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gya­korlatokkal, játékos táncokkal.

Klasszikus balett: a cél és feladat a tanulók izomzatának erősítése, fizikai teherbírásá­nak fokozása, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskultúrájának fejlesztése, plasztikusabbá tétele.

Történelmi társastánc: célja, hogy a tanulók megismerjék a különböző korok táncait. Oktatása azért szükséges, mert a historikus táncokon keresztül jobban megismerik a főtantárgy (társastánc) kialakulásának előzményeit.

Viselkedéskultúra: célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit.

Tánctörténet: cél, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlődéséről, múltjáról, jelenéről.

Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre.

 

E) Képző- és iparművészeti tanszak

1. Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - ala­kítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet.

Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vi­zuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakít­ja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeik­től és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

2. Képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szép­ségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyo­mányok értékeit, az értékmegőrzés formáit.

Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a ta­nult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

3. Értékelés

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli.

A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban osztályzattal kell minősíteni. Az ér­tékelésre vonatkozó javaslatok az egyes tantárgyak, illetve tanszakok anyagában talál­hatók.

4. A program célja

Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:

·         A látás és látványértelmező képesség fejlesztése.

·         A vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:

                                                           - az elemzés,

                                                           - az elvont gondolkodás,

                                                           - a képi gondolkodás,

                                                           - a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés).

·         Jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben.

·         Jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben.

·         A művészettörténet nagy korszakainak ismerete.

·         A vizuális kifejező készség fejlesztése.

 

F) Színművészeti – bábművészeti ág 

1. Az alapfokú színművészeti-bábművészeti képzés célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.
 

2. Általános fejlesztési követelmények

A színművészet területén

Készítse fel a tanulókat

·         Drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására.

·         Különböző színészi technikák tudatos alkalmazására.

·         Színházi improvizációra.

·         Különféle szerepek megformálására.

·         Színházi előadások elemzésére, értékelésére.

A bábművészet területén

Készítse fel a tanulókat

·         A bábjáték alkotófázisaiban való részvételre.

·         A partnerekkel való alkotó együttműködésre.

·         Önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni.

·         Egyes színházi stílusoknak megfelelő játékmódra.

 

3. A képzés struktúrája

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 évfolyam

A képzés tanszakai

·         Színjáték tanszak

·         Bábjáték tanszak

 

4.  A képzés tantárgyai

Színjáték tanszak

Főtárgy: drámajáték (2)  +(1-6. évfolyam), színjáték (7-10. évfolyam)

Kötelező tantárgyak: beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam), mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam)

Kötelezően választható tantárgyak

·         Vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható).

·         Bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható).

·         Tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható).

·         Kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható).

·         Színházismeret (a 3. évfolyamtól választható).

·         Beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható).

 

5. Színjáték tanszak követelményei

Drámajáték

A tantárgy tanításának célja

A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát.

Színjáték

A tantárgy tanításának célja

A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet - ezen belül is elsősorban a színjáték - iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A főtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehető legnagyobb mértékben a tanulók - többségükben tizenéves fiatalok - adottságaihoz és képességeihez igazítsuk; ne feledkeznünk meg arról, hogy nem felnőtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dolgozunk.

Beszédgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez.

Mozgásgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

·         A tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre.

·         A lapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése. 

Tánc- és mozgásszínházi tréning

A tantárgy tanításának célja

·         A tanulók megismertetése fizikai jelenlétük lehetőségeivel, korlátaival, s az ezekből adódó feladatokkal.

·         A mozgáskoordináció és a fizikai képességek fejlesztésén keresztül az önelfogadás lassú folyamatának segítése.

·         Színházi helyzetekben történő, mozgásra épülő feladatok ellátására való alkalmasság megteremtése.

Színházismeret

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy a színjáték tanszak célkitűzései közül a következők megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget:

·         Minél több élő és felvett színházi előadás megtekintésére.

·         A tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére.

Vers- és prózamondás

A tantárgy tanításának célja, hogy a tantárgy megismertesse a tanulókkal

·         Próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken.

·         Vegyenek részt kommunikációs készségüket fejlesztő drámapedagógiai gyakorlatozásokon.

·         Járjanak előadóművészi estekre, szertartásokra, oratórikus előadásokra, s keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videót hallgassanak, nézzenek.

Beszédtechnika

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a tanulókkal a beszéd elméleti alapjait, a magyar nyelv hangzásának követelményeit. A technikai és kommunikációs gyakorlatok segítségével alakítson ki tiszta, érthető és élvezhető beszédállapotot. Beszédhallásuk és -elemző képességük fejlesztésével tegye alkalmassá a tanulókat szóbeli kifejezőképességük fejlesztésére és az elért beszédállapot megőrzésére. Produkciós helyzetben tanulók a beszédet célszerűen és magas színvonalon használják.

 

IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervbe meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

A második évfolyam végén, illetve a magasabb évfolyamokon lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület a szülői belegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a tanulót, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére nem teljesítette.

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, 250 óránál többet mulasztott

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus  hónapban javító vizsgát tehet.

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

 

 

                                                III. Alapfokú Művészetoktatás

 

              1. A művészetoktatás alapvető pedagógiai alapelvei és céljai

      Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében
      folyó nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek
      képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való
      jártasságok megszerzését és gyakorlását.

        A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére,
      tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

        A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség,
      fogékonyság alakítására.

       A művészetoktatás a különböző műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés
       módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés
       eszköztárának gazdagításával a művészet alkalmazására, befogadására
       készítsen fel.

        Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
      Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége
      szerinti önmegvalósítás lehetőségét.

      Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés
      képessége és az egészséges önbizalom.

        Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő
      értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, kultúrájú növendékekkel -
      képességüknek és tehetségüknek megfelelően foglalkozzunk, másrészt
      arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a
      művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több
      művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra.

      Ezt segíti az alkotó pedagógiai légkör, melynek jellemzői egyfelől az igényesség,
      másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása,
      a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom,
      megértés, türelem, igazságosság.

 

            2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

 

       Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett
       vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése.
       A fejlesztés fokozatai:

       „Minőségi" csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló
       tehetségek esetében. („B” tagozat)

        Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden
        nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek.

        A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-
        közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó
        tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően.

          A tehetséggondozás feltételei:

     ·    A tehetségek kutatása, felismerése.

     ·    A megfelelő órakeret, illetve a tárgyi-technikai feltételek biztosítása.

     ·    Napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók között.

     ·    Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással
    szembeni akadályokat.
 

        Tantestületünk egységes törekvése a kiemelkedő tehetségek felkutatása,
        gondozása és felkészítése a művészi pályára.

             3. „B” tagozat

         Zenei tanulmányi előmenetelük alapján a hangszeres és a szolfézs tanár
         javaslatára a tanszakvezetők és az iskola vezetés döntése
         szerint kerülnek a legrátermettebb növendékek „B” tagozatra,
         bármely szak 2. osztályától. A kiválasztás a tanszakok egyedi
         sajátosságainak figyelembevételével történik.
         Folyamatosan biztosítjuk az átjárhatóságot az „A” és a „B”
         tagozat között, így lehetőség nyílik a később érő zenei tehetségek
         magasabb osztályokban történő „B” tagozatra irányítására, illetve
        - ha a tanuló nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni az
          emelt szintű követelményeket
        -  az „A” tagozatra való visszavételére. Természetesen a szülőkkel is
          minden esetben egyeztetünk. A rugalmas rendszer félévenként ad
         módot az átsorolásra.  

             4. Negyedévi meghallgatás 

         A „B” tagozatos tanulóknak a tantervi követelmények teljesítésén túl
         kötelező – amennyiben a tanszak tanárai és az iskolavezetés úgy döntenek –
         szerepelniük a negyedévi tanszaki meghallgatáson, amelyet október-november
         folyamán tartunk meg. Ezekre az alkalmakra szakközépiskolai tanár kollégákat
         hívunk meg. A meghallgatást követő konzultáción a tanárok közösen értékelik
         a tanulók teljesítményét, figyelemmel kísérve egyéni fejlődésüket.

             5. A képzés rendje

         A képzés formája: egyéni foglalkozás illetve csoportos oktatás.

         A képzés kimenetei:

                  - Művészeti alapvizsga: az alapfok befejeztével.

                  - Művészeti záróvizsga: a továbbképző befejeztével.

             6. Beiskolázás

           Korhatára: a 6. évet a beíratás évének december 31-ig a betöltött és
                            22 évet be nem töltött tanulók.

                A tanulók felvétele a művészeti iskolába

            Kiselőképző és előképzős csoportokban mód nyílik a művészeti ág
            alapjainak elsajátítására, vagy éppen a leendő hangszer kiválasztására.

            Minden tanév elején (augusztus utolsó ill. szeptember első napjaiban)
            az új növendékek számára meghallgatást tartunk, ahol a hangszert tanító
            kollégák is jelen vannak, hogy felmérhessék, alkalmas-e a jelentkező
            gyermek a választott hangszer tanulására, valamint képet kapjanak a
            hozzájuk kerülő növendék képességeiről. Ezen a felvételi meghallgatáson
            kiemelten az adottságok és készségek megfigyelése a domináns elem.

              7. Zenei készségek felmérése

             Hozott dal éneklése (különböző hangmagasságokról, esetleg
             ritmuskísérettel vagy mérőütéssel)
2-4 ütemnyi ritmus (kettes ütemben)
             visszatapsolása.

              Gyermekdal-szintű dallam visszaéneklése.

              Zongorán egyszerre megszólaltatott hangok számszerű felismerése.

              Új tanuló felvételéről az igazgató - a felvételi meghallgatás alapján az
              iskola tanulói létszámát figyelembe véve - dönt. Ha egy tanszakra több
              jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a felvételi meghallgatás
              eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni.
              A tanulók osztályba sorolására életkoruk, illetve a felvételi
              meghallgatáson nyújtott teljesítményük alapján kerül sor. A főtárgy,
              a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet
              egymástól.

               8. A képzési idő:

                         Előképző          1-2 év (a növendéknek nem kötelező elvégeznie)

                         Alapfok           4-6 év

                         Továbbképző     4 év

                A kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók számára lehetőség a
               „B” tagozatos képzés, amely heti 30 perccel hosszabb főtárgyi órával
               és „B” tagozatos szolfézs tananyaggal biztosítja a növendék magasabb
               szintre való felkészítését.

              9. A képzés struktúrája, tantárgyai, óraterve

                 9.1. Főtárgy

                 A zeneiskolában tanított valamennyi szak, beleértve az előképzőt is.
                (Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie).

                      Hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei
                tanszakok (csoportos)

        „A” tagozaton minimum 2 x 30 perc,

        „B” tagozaton minimum 2 x 45 perc,

                9.2. Kötelező tárgy

                Minden tanszakon szolfézs.

       „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig,

       „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig.

                A képzési idő minimum 2 x 45 perc

                Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). 

               9.3. Kötelezően választható tárgyak

                „A” tagozaton az 5-(6.) évfolyam végéig elmélet: minimum 1x 45 perc

               Elméleti tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
                                         improvizáció (mindezek együttes műveltségi
                                                              programként  is taníthatók);

               Gyakorlati tárgyak: zongora, második hangszer, kamarazene,
                                             zenekar, kórus.

              9.4. Választható tárgyak.

                Az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás,

               „B” tagozaton: elmélet minimum 1 x 45 perc,

                gyakorlat minimum 1 x 30 perc

                (A 45 perces csoportos, a 30 perces egyéni foglalkozás)

               Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
                                               improvizáció (mindezek együttes műveltségi
                                                                   programként is taníthatók);

                                               zongora, második hangszer, kamarazene,
                                               zenekar, kórus, népzene.

                Az elméleti és kamarazene tantárgyak csoportos foglalkozások.

              9.5. A korrepetíció (zongorakíséret)

                A hangszeres (kivéve hárfa, gitár, csembaló, zongora, orgona,
                harmonika, szintetizátor) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó
                kötelező kiegészítő foglalkozás.

                Az óratervi háló szerint: évfolyamtól, tagozattól függően heti 5 – 30 perc
                tanulónként és hetenként.     

               9.6. Hangszeres előkészítő

                  Egyéni: heti 2 x 30 perc

               9.7. Kamarazene

                  Minimum heti 1 x 45 perc.

                 A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2 – 8 fő.

               9.8. Zenekar, kórus

                   Minimum 2 x 45 perc

               9.9. Második hangszer

                   Minimum 1 x 30 perc

         10. A tanulók értékelésének formái

            A művészetoktatásban a beszámoltatásra, az ismeretek számonkérésének
            követelményeire és formáira vonatkozóan irányadónak tekintjük az
           alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában leírtakat.
           Az egyes tanszakok helyi tantervükben konkrétan szabályozzák a kérdést.

           Általánosságban kötelező jellegű beszámolóra a tanév végén kerül sor.
           A növendékeknek beszámoló keretében számot kell adniuk mind technikai
           felkészültségükről, mind előadási készségükről. A beszámoló bizottság előtt
           történik. Hangszeres előkészítő esetén a beszámoló nem kötelező, illetve a
           főtárgy tanár megítélése szerint a növendékkel való rövid foglalkozás
           keretében is meg lehet tartani. A bizottság tagja legalább két, azonos, vagy
           rokon hangszert tanító tanár, valamint az iskola vezetéséből legalább egy
           személy. Az év végi érdemjegyet a vizsgabizottság elnöke, a szaktanár,
           és a tanszak tanárai együttesen állapítják meg. Az értékelés alapja a
           vizsgaprodukció, az éves munka, és a havi osztályzatok. A beszámolón
           nyújtott teljesítmény nem játszik közvetlen szerepet az érdemjegy
           kialakításában. Rendkívül indokolt esetben a főtárgy tanár javaslata
           alapján a beszámolót kiválthatja óraszerű foglalkozás a növendékkel a
           bizottság előtt. A beszámolónak ezt a formáját az igazgató engedélyezi,
           a döntés alapja minden esetben az, hogy a növendéket ne érhesse
           olyan jellegű negatív élmény, ami beidegződésként az egész zenetanulás
           folyamatára gyakorolna rossz hatást.

          Általánosságban elméleti tárgyak esetén a beszámolás év végén
          összefoglaló óra keretében történik, melyen az adott tantárgy tanárán
          kívül legalább egy, azonos, vagy rokon tantárgyat tanító tanár, és lehetőség
          szerint az iskolavezetés egyik tagja is jelen van.

              Ellenőrzés, értékelés

           A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elvét érvényesítjük.

          A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon)
          naprakész a főtárgy tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati
          fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről. A különböző
          tanszakok összehasonlítását  biztosítja a növendékhangversenyek, kiállítások,
         előadások sorozata. Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli
         számonkérés egyensúlyát.

 

            Az értékelés rendszere

          Az előképző osztályban szöveges, egyénre szabott, a hangszeres előkészítő
          osztálytól a főtárgy és szolfézs tárgyból egységesen, osztályzatokkal,
          érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar és
          kórus tantárgyakat. Ezek esetében az év végi értékelés: nem felelt meg,
          megfelelt, jól megfelelt és kiválóan megfelelt.


                11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

           A magasabb évfolyamba lépésről az év végi beszámoló alapján
           dönt a beszámoltatást végző vizsgabizottság. A magasabb évfolyamba
           lépés feltétele a helyi tantervben meghatározott minimális követelményeknek
           való megfelelés.

           Amennyiben a bizottság döntésével a főtárgy tanár nem ért egyet, a magasabb
           évfolyamba lépésről a végső döntést a nevelőtestület hozza meg.

           Elméleti tárgyakból a magasabb évfolyamba lépés feltétele az év közben
           szerzett érdemjegyek alapján kapott legalább elégséges osztályzat.

          Amennyiben a tanuló a minimális követelményeknek nem felelt meg,
          pótvizsgát tehet, annak sikertelensége esetén tanulmányait az évfolyam
          megismétlésével folytathatja, évfolyamonként maximum egy alkalommal.

          Művészeti alapvizsgát tehetnek azok a tanulók, akik a 2000/2001. tanévben
          kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első
         évfolyamán, és elvégzik a tanszakonként előírt alapfokú osztályokat.
         A művészeti alapvizsgát az első továbbképző osztályba lépés feltételeként
         először ezektől a tanulóktól lehet megkövetelni.

               12. Tanulóink munkájának értékelése

                   5 jeles

          A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz.
         Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes.
         A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg
         és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli
         munkái is teljes önállóságra vallanak.

                  4 jó     

         A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és
         jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró
        bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen
        tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség
        nélkül alkalmazza.

                 3 közepes       

        A tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz
        eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető
       mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések
       megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel
       azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat,
       amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni.

               2 elégséges     

      A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak
      eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel,
      jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a
      tantervi anyag biztos alkalmazását (hangokban, intonációban, stb.),
      még a tanár segítségével is. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően
      nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul.

               1 elégtelen      

      A tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni.
      A minimumot sem tudja.

 

       12.1. A tanuló szorgalmának értékelése

 

Szorgalom

 

Példás

 

Változó

Hanyag

1. Tanulmányi munkája

Céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére

figyelmes, törekvő

ingadozó

hanyag, lassító

 

2. Munkavégzése

kitartó, pontos, megbízható, lankadatlan

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen hullámzó önállótlan

megbízhatatlan, gondatlan

3. Kötelességtudata

kifogástalan, precíz

megfelelő, néha ösztökélni kell

felkészültsége gyakran felületes

felkészültsége állandóan felületes

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása

rendszeres, érdeklődő

előfordul, ösztönzésre dolgozik

ritkán

egyáltalán nem

 

      13. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek
                    és taneszközök kiválasztásának elvei

 

       Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja által
       ajánlott felhasználható irodalomból – és azon kívül is – a szaktanárok
       saját elképzeléseik szerint szabadon válogathatnak anyagot, minden tanuló
       esetén testre szabottan, az évfolyam nehézségi szintjét szem előtt tartva.
       Csoportos tárgyak esetén az alkalmazható tankönyvek kiválasztásánál
       tekintettel kell lenni a csoportok átjárhatóságára, több évfolyam anyagát
       tartalmazó kiadvány használatára. Azonos minőségű és szerkezeti felépítésű
       tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszköz esetén a kedvezőbb beszerzési
       árral rendelkezőt kell előnyben részesíteni. 

       Hangszer és kottakölcsönzés, a gyakorlási lehetőség biztosítása

       Iskolánk tanulói jogosultak az intézményben rendelkezésre
       álló hangszerek használatára ill. kölcsönzésére.

       Az iskola tulajdonában lévő hangszereket csak beiratkozott
        növendékeink használhatják. A kölcsönzési nyilvántartása a
       Hangszerkölcsönzési kötelezvényen történik, amelyet a tanuló törvényes
       képviselője (gondviselője) és a szaktanár ír alá. Az adott szaktanár a
       növendékeinek kiadott hangszerekért leltár szerinti felelősséggel tartozik.
       A tanuló kötelessége, hogy az általa használt – sok esetben nagyértékű –
      hangszert megóvja, azt megfelelően karbantartsa. A hangszerért a tanuló
      gondviselője teljes anyagi felelősséggel tartozik, ill. a kölcsönzés során
      megrongálódott hangszer javításának költségeit is meg kell térítenie.

         14. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános feltételei

              14.1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

 

       Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
       művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen
       elvégezte és a vizsgára jelentkezett.

       Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
       művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen
       elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

 

              14.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei,
                      feladatai meghatározásának módja

 

       A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait
       - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás
      követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.
      A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján
      a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető
      és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.

      A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság
      elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a
      követelményeknek, átdolgoztathatja.

             14.3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei
                      alóli felmentés

 

      Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a
      művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az
      országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként, illetve
      párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt,
      szintet elérte.

      Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán
      tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal,
      akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható.

             14.4. Előrehozott vizsga

 

      Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is
      szervezhető.
Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes
      tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói
      jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt,
      egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve
      záróvizsga.

      Táncművészeti ágon tánctörténet tantárgyból előrehozott
      záróvizsga szervezhető.

             14.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

 

       A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán
       vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni.
A művészeti
      alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott
      osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye
      öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati
      tantárgyból kapott osztályzat a döntő.

     Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy
     záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti
     alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni.

     Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló,
     aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

     Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló
     valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet
    kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a
    vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie,
    amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

 

 

 

 

 

Alkategóriák