XII. Az iskola vallásos programjai, ünnepeink, rendezvényeink, hagyományaink

1. Az iskola vallásos programjai, egyházi ünnepei

A keresztény pedagógia alapköve: „a közösség nevel közösséget” elv. A keresztény személyiség kialakítása a hiteles keresztény példaadás során valósul meg. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy ők szeretve vannak Isten által, és ők is képesek más embert szeretni, megörvendeztetni. A vallási nevelés nem egyenlő a hitoktatással, amely a vallási ismeretek tényszerű elsajátítása. A vallási nevelés az iskola egészében valósul meg. Célunk, hogy az iskola arculatát, programjait, tanáraink és diákjaink gondolkodásmódját, beszédstílusát a keresztény értékek inspirálják.

Eszközeink és lehetőségeink

  • Hittanórák felekezeti igény szerint.
  • Hittanórák – évfolyamonként heti 2 óra – tanórai keretben.
  • Együttműködés a hitoktatókkal.
  • Reggeli áhítatok.
  • Közös ünnepi szent liturgiák.
  • Nagyböjti és adventi lelki felkészülés, közös gyertyagyújtások.
  • Sümegi zarándoklat.
  • Patronáló egyházközségekkel való kapcsolattartás.
  • Szülői értekezletek.
  • Egyházi könyvek a könyvtárba.
  • Katolikus újságok, folyóiratok megrendelése.

Egyházi ünnepek

szeptember 8.                                  Kisboldogasszony. Szűz Mária születése

szeptember 14.                                A Szent Kereszt felmagasztalása

november 21.                                   Szűz Mária bevezetése a templomba

december 6.                                      Szent Miklós püspök ünnepe

december 8.                                     Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

december 25.                                   KARÁCSONY Jézus születése

december 26.                                    Mária Istenanyasága

december 27.                                    Szent István első vértanú ünnepe

január 6.                                          Vízkereszt, Jézus megkeresztelkedése          

február. 2.                                         Gyertyaszentelő Boldogasszony

március 25.                                       Gyümölcsoltó Boldogasszony

március-április                                  Húsvét. Jézus Krisztus feltámadása

április-május                                     Áldozócsütörtök. Az Úr Jézus mennybemenetele

május-június                                     Pünkösd. A Szentlélek eljövetele

 

2. Hagyományok

Szervezeti hagyományok

Pünkösdi király választása (a diákönkormányzat szerepét tölti be a tagintézményben)

Ügyelet, tisztaság

Tantárgyi hagyományok

Belső matematika verseny

Helyesírási verseny

Rajzverseny

Belső tantárgyi versenyek

Játékos edzettségi versenyek

Rendezvényeink

Tanévnyitó, ballagás, tanévzáró

Állami és nemzeti ünnepek

Táborozások

Kirándulások

Hagyományok

Mihály-napi vásár

András-napi tekerős találkozó

Lucázás

Szent Miklós járás

Márton-napi rétesnyújtás

Fehérvasárnapi határjárás

Pünkösdölés

Pünkösdikirály-választás

Szent Iván-éji tűzgyújtás

Környezethez, viselkedéshez kapcsolódó hagyományok. A pedagógusok a környezetet a tanulókkal együtt tartják rendben – esztétikailag is. Az évkör hagyományrendszere e tekintetben számunkra kiemelkedő útmutatás.

Az intézmény nevéből adódó tevékenységek („család”) eleve meghatározók. Minden családban előforduló magatartás-  és viselkedésforma, mely pozitív előjelű, folyamatosan minta számunkra.

A dekorációknál az ízlésesség, aktualitás legyen a mérvadó, és kapjanak méltó helyet a nemzeti ünnepek, hagyományok.

Az állami, magyar címer valamint a kereszténységet jelölő kereszt méltó helyen legyen elhelyezve.

Az udvar és az iskola környékének gondozása a pedagógusok és a tanulók feladata. A környezet tisztításában a tanulók rendszeresen részt vesznek. A kis fák, kerti növények ültetése, gondozása a pedagógus irányításával a tanulók feladata.

Ugyancsak feladatunknak tekintjük a Keszthely városához, illetve Rezi községhez fűződő egészséges lokálpatriotizmus természetessé válását. Növendékeink a nevelési folyamat során ismerjék meg az állami, városi, községi önkormányzati rendezvényeket is.

 

XIII. Egészségnevelési program

 

Egészségesen élni jó!

„Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége.”

                                                                          Platon

1. Helyzetelemzés

Az iskola működése egészségnevelési szempontból

Az oktatás - nevelés folyamatában az egyik legfontosabb vezérelv a tudatos egészségre nevelés és az egészség értékként kezelése. Tehát a téma jellegéből, fontosságából adódóan váljon mindenki legfontosabb feladatává.

Pályázati pénzösszegből tervezzük az iskola pedagógusainak és diákjainak szakemberek drogmegelőzéssel kapcsolatos előadásait.

Iskolánk alkalmas arra, hogy tanulóinak az adott tárgyi és megfelelő személyi feltétekkel változatos szabadidős tevékenységet nyújtson.

2. Célkitűzéseink

Az egészség az egyik legfontosabb értékünk!

Jövőkép

Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: ahol az egészségnevelési és környezetnevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskolai nevelésnek és oktatásnak.

Az iskola egészségnevelési tevékenységrendszerének céljai

  • A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása.
  • A helyes magatartások, szokások továbbfejlesztése.
  • Az egészséges életvitel önálló kialakítására váljanak alkalmassá.
  • A beteg és fogyatékkal élő embertársaikkal szembeni elfogadó attitűd kialakítása.
  • Az egészséget károsító tényezők, függőségek, szokások elutasítására, elkerülésére váljanak alkalmassá.

3. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai

·         A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

·         Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.

·         A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

- táplálkozás

- a drogprevenció legális és illegális anyagok (alkohol, kábítószer,

  Dohányzás, gyógyszerek),

- a családi és kortárs kapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- a szexuális fejlődés,

- a mentális egészség,

- az életvitel – napirend területén.

·         Tanulóink tudjanak elutasító magatartást kialakítani a legális és illegális szerekkel szemben.

·         Kiemelt szerepet szánni a testnevelésnek, a mozgás különféle formáinak, a tömegsportnak és a gyógy-testnevelésnek.

·         Az egészséges életmód és életvitel komplex módon jelenjen meg az iskola minden területén.

 

4.  Tevékenységi területek

Az összes tantárgyi órán hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő egészségvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élethez szorosan kapcsolódóak.
 

A tanórán kívüli tevékenység az iskola szervezetében

  • Jeles napok.
  • Közlekedési ismeretekről szóló vetélkedők.
  • Sportköri tevékenység.
  • Vöröskeresztes -, színjátszó szakkör.
  • Felvilágosító programok.
  • Baleset megelőzés.
  • Drogprevenció.
  • Táplálkozáskultúra.
  • Pályázatok (rajz).
  • Tömegsport akciók (osztályok közötti vetélkedők).
  • Különféle „akciók ” az egészség megőrzésének jegyében Pl.: Kihívás napja.
  • Filmvetítés.
  • Diákklub (foglalkozások változatos programokkal).
  • Kapcsolatok gondozása.
  • Növények gondozása.
  • Közlekedési ismeretek

Iskolán kívüli tevékenységek

  • Kirándulások, túrák, erdei iskola, téli – nyári tábor.
  • Tevékenységek sportegyesületekben (futball).
  • Lakóhelyi akciók.
  • Együttműködés társintézményekkel (másik iskolákkal).
  • Együttműködés szülőkkel, felnőttekkel, civil szervezetekkel.
  • Bekapcsolódás az iskolai versenysportba.
  • Kulturális egyesületek (néptánc, színjátszó).
  • Könyvtár. 

Felelősségi körök
  Iskola vezetői.
  Szaktanárok.
  Szakkörvezetők, szakedzők.
  Munkaközösségek, mk. vezetők.
  Osztályfőnökök.
  Nevelőtestület.
  Diákönkormányzat, diák-önkormányzati vezetők.
  Szabadidő szervező.
  Gyermek- ifjúságvédelmi felelős.
  Egészségügyi szolgálat.
  Rendőrség.

Az iskola egészségnevelési programjával együttműködő szervezetek

Egészségügyi Szolgálat (fogorvos, iskolaorvos, védőnők)

            Családsegítő Központ

            Gyermekjóléti Szolgálat

            Nevelési Tanácsadó

            Gyermekpszichológus
Gyermekpszichiátria
ÁNTSZ
Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
Vöröskereszt
Rezi Gyermekekért Alapítvány
Rendőrség
Polgármesteri Hivatal
Egyházi Szervezetek

6.  Kapcsolat a Szülőkkel

Az együttműködés és a kapcsolattartás formái

  • Szülői értekezlet
  • Fogadóóra
  • Családlátogatás
  • Írásos tájékoztatás
  • Nyílt napok
  • Iskolai szintű előadások
  • Szülők bálja
  • Iskolaszék
  • SZMK

7. Elvárások, sikerkritériumok

  • Iskolai sportolási lehetőségek kiszélesítése.
  • Kimutathatóan növekedjen, azoknak a tanulóknak a száma, akik rendszeresen sportolnak (tömegsport, sportszakkörök, egyesületek)
  • Nevelői példamutatás a tanulók számára.
  • Házirend szabályainak elfogadása és betartatása.
  • Alkalmazzák a helyes magatartási szokásokat.
  • Tanulóink kialakítják saját napirendjüket, amelyben a szabad idő hasznos eltöltése fontossá válik.
  • Elfogadják társaik másságát, segítőszándékkal közelítenek feléjük.
  • Prevenciós foglalkozások során elfogadó magatartást tanúsítanak.
  • Elutasítják az egészséget károsító tényezőket, kerülik a veszélyhelyzeteket.
  • Tudnak nemet mondani.
  • A mérések- értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás.

XIV. Környezeti nevelés

1.  A környezeti nevelés célja

Szem előtt tartva, hogy az egészséges ember egészséges környezetre vágyik, nevelőmunkánk szerves részének tekintjük a környezeti kultúrára, a környezetvédelemre nevelést.

Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására.

2.  A környezeti nevelés feladatai

  • Tartsanak rendet szűkebb-tágabb környezetükben.
  • Ismerjék a helyes megvilágítás fontosságát, törekedjenek annak betartására.
  • Télen etessék a madarakat, készítsenek társaikkal közösen egyszerű madáretetőt.
  • Vegyenek részt papírgyűjtésben.
  • Ismerjék a szelektív szemétgyűjtés fogalmát, lehetőség esetén tartsák is be.
  • Törekedjenek az újrahasznosított papírok használatára.
  • Vegyenek részt a szárazelem, mint veszélyes hulladék, gyűjtésében.
  • Ráhangolás az egészséges környezetre, az egészséges emberre.
  • Érezzék fontosságát az állatok téli etetésének, a nemzeti parkok jelentőségének, védelmének.
  • Legyenek tisztában a levegő, a víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros hatásaival. Elkülönítve gyűjtsék a veszélyes hulladékot.
  • Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjenek.
  • Legyenek tisztában a zajártalommal, annak megelőzésével.
  • Értékeljék a házban és a ház körül végzett munkát.
  • Legyenek tisztában az állat- és növényvédelem fontosságával.

 

3. Tevékenységi formák a környezeti nevelés terén kitűzött célok eléréséhez

Erdei iskola

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység, amely a szorgalmi időben valósul meg. Egybefüggően többnapos tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.

Az elmúlt időszakban iskolánk tanulói rendszeresen vettek részt az ország különböző területein erdei iskolában.

Az iskolahasználók körében nagy az igény a szorgalmi időben történő ezirányu oktatásra. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet több forrásból próbáljuk biztosítani. Lehetőség szerint évi rendszerességgel pályázatokat írunk.

Az iskola 3-4. évfolyamán a Rezi Gyermekekért Alapítvány garanciát vállalt a kétévenkénti eredi iskola költségeinek hozzájárulásához. Természetesen feltétlenül számítunk a szülői önerőre is.

Tevékenységi formák tanórán kívül:

  • Évente két alkalommal szervezünk papírgyűjtést.
  • Folyamatosan gyűjtjük a veszélyes hulladékot (szárazelem).
  • A madarak élelemmel való ellátásáról gondoskodunk.
  • Múzeumlátogatás

- Helikon Kastélymúzeum

- Georgikon Majormúzeum

- Balatoni Múzeum

  • Az ÖKO iskola keretén belül nevelőink folyamatosan figyelemmel kísérik a témához kapcsolódó előadásokat, bemutató foglalkozásokat.

Tevékenységi formák szabadidőben

  • Osztálykirándulásokon, nyári táborainkban kiemelt hangsúlyt kap a környezetkultúra, a környezetbarát viselkedés valamint a környezetvédelem.
  • Hagyományos rendezvényünk a Madarak és fák napjáról való megemlékezés, mely programsorozatban méltó helyet kapnak azok az alkalmak, amelyek a környezeti nevelés céljait szolgálják.
  • Minden tanévben figyelemmel kísérjük a rajzpályázatokat.
  • Rendszeres és kedvelt tevékenységük a gyerekeknek a termésekből, természetes anyagokból készített képek, kompozíciók készítése.

 

XV. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.

Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái

  • A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
  • Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.
  • A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
  • A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái

  • Családlátogatás
  • Szülői értekezlet
  • Fogadó óra
  • Nyílt tanítási nap
  • Írásbeli tájékoztató
  • Előadások szervezése
  • Közös kirándulások
  • Közös lelki nap
  • Közös zarándoklatok
  • Plébániával közös programok

A szülők részéről elvárhatjuk

  • Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken.
  • Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz.
  • Őszinte véleménynyilvánítást.
  • Együttműködő magatartást.
  • Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést.
  • Érdeklődő, segítő hozzáállást.
  • Szponzori segítségnyújtást.

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei

  • Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. Osztály – család közös hétvége.

 

XVI. A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges költségvetési feltételek

                                              

A programhoz szükséges költségek fedezetét az évenkénti állami normatív támogatás, a fenntartói hozzájárulás, az alapítványi támogatás, valamint a térítési- és tandíj határozza meg.