III. Alapfokú Művészetoktatás
1. A művészetoktatás alapvető pedagógiai alapelvei és céljai
Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében
folyó nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek
képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való
jártasságok megszerzését és gyakorlását.
A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére,
tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség,
fogékonyság alakítására.
A művészetoktatás a különböző műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés
módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés
eszköztárának gazdagításával a művészet alkalmazására, befogadására
készítsen fel.
Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége
szerinti önmegvalósítás lehetőségét.
Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés
képessége és az egészséges önbizalom.
Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő
értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, kultúrájú növendékekkel -
képességüknek és tehetségüknek megfelelően foglalkozzunk, másrészt
arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a
művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több
művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra.
Ezt segíti az alkotó pedagógiai légkör, melynek jellemzői egyfelől az igényesség,
másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása,
a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom,
megértés, türelem, igazságosság.
2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek
Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett
vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése.
A fejlesztés fokozatai:
„Minőségi" csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló
tehetségek esetében. („B” tagozat)
Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden
nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek.
A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-
közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó
tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően.
A tehetséggondozás feltételei:
· A tehetségek kutatása, felismerése.
· A megfelelő órakeret, illetve a tárgyi-technikai feltételek biztosítása.
· Napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók között.
· Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással
szembeni akadályokat.
Tantestületünk egységes törekvése a kiemelkedő tehetségek felkutatása,
gondozása és felkészítése a művészi pályára.
3. „B” tagozat
Zenei tanulmányi előmenetelük alapján a hangszeres és a szolfézs tanár
javaslatára a tanszakvezetők és az iskola vezetés döntése
szerint kerülnek a legrátermettebb növendékek „B” tagozatra,
bármely szak 2. osztályától. A kiválasztás a tanszakok egyedi
sajátosságainak figyelembevételével történik.
Folyamatosan biztosítjuk az átjárhatóságot az „A” és a „B”
tagozat között, így lehetőség nyílik a később érő zenei tehetségek
magasabb osztályokban történő „B” tagozatra irányítására, illetve
- ha a tanuló nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni az
emelt szintű követelményeket
- az „A” tagozatra való visszavételére. Természetesen a szülőkkel is
minden esetben egyeztetünk. A rugalmas rendszer félévenként ad
módot az átsorolásra.
4. Negyedévi meghallgatás
A „B” tagozatos tanulóknak a tantervi követelmények teljesítésén túl
kötelező – amennyiben a tanszak tanárai és az iskolavezetés úgy döntenek –
szerepelniük a negyedévi tanszaki meghallgatáson, amelyet október-november
folyamán tartunk meg. Ezekre az alkalmakra szakközépiskolai tanár kollégákat
hívunk meg. A meghallgatást követő konzultáción a tanárok közösen értékelik
a tanulók teljesítményét, figyelemmel kísérve egyéni fejlődésüket.
5. A képzés rendje
A képzés formája: egyéni foglalkozás illetve csoportos oktatás.
A képzés kimenetei:
- Művészeti alapvizsga: az alapfok befejeztével.
- Művészeti záróvizsga: a továbbképző befejeztével.
6. Beiskolázás
Korhatára: a 6. évet a beíratás évének december 31-ig a betöltött és
22 évet be nem töltött tanulók.
A tanulók felvétele a művészeti iskolába
Kiselőképző és előképzős csoportokban mód nyílik a művészeti ág
alapjainak elsajátítására, vagy éppen a leendő hangszer kiválasztására.
Minden tanév elején (augusztus utolsó ill. szeptember első napjaiban)
az új növendékek számára meghallgatást tartunk, ahol a hangszert tanító
kollégák is jelen vannak, hogy felmérhessék, alkalmas-e a jelentkező
gyermek a választott hangszer tanulására, valamint képet kapjanak a
hozzájuk kerülő növendék képességeiről. Ezen a felvételi meghallgatáson
kiemelten az adottságok és készségek megfigyelése a domináns elem.
7. Zenei készségek felmérése
Hozott dal éneklése (különböző hangmagasságokról, esetleg
ritmuskísérettel vagy mérőütéssel) 2-4 ütemnyi ritmus (kettes ütemben)
visszatapsolása.
Gyermekdal-szintű dallam visszaéneklése.
Zongorán egyszerre megszólaltatott hangok számszerű felismerése.
Új tanuló felvételéről az igazgató - a felvételi meghallgatás alapján az
iskola tanulói létszámát figyelembe véve - dönt. Ha egy tanszakra több
jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a felvételi meghallgatás
eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni.
A tanulók osztályba sorolására életkoruk, illetve a felvételi
meghallgatáson nyújtott teljesítményük alapján kerül sor. A főtárgy,
a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet
egymástól.
8. A képzési idő:
Előképző 1-2 év (a növendéknek nem kötelező elvégeznie)
Alapfok 4-6 év
Továbbképző 4 év
A kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók számára lehetőség a
„B” tagozatos képzés, amely heti 30 perccel hosszabb főtárgyi órával
és „B” tagozatos szolfézs tananyaggal biztosítja a növendék magasabb
szintre való felkészítését.
9. A képzés struktúrája, tantárgyai, óraterve
9.1. Főtárgy
A zeneiskolában tanított valamennyi szak, beleértve az előképzőt is.
(Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie).
Hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei
tanszakok (csoportos)
„A” tagozaton minimum 2 x 30 perc,
„B” tagozaton minimum 2 x 45 perc,
9.2. Kötelező tárgy
Minden tanszakon szolfézs.
„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig,
„B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig.
A képzési idő minimum 2 x 45 perc
Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően).
9.3. Kötelezően választható tárgyak
„A” tagozaton az 5-(6.) évfolyam végéig elmélet: minimum 1x 45 perc
Elméleti tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
improvizáció (mindezek együttes műveltségi
programként is taníthatók);
Gyakorlati tárgyak: zongora, második hangszer, kamarazene,
zenekar, kórus.
9.4. Választható tárgyak.
Az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás,
„B” tagozaton: elmélet minimum 1 x 45 perc,
gyakorlat minimum 1 x 30 perc
(A 45 perces csoportos, a 30 perces egyéni foglalkozás)
Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
improvizáció (mindezek együttes műveltségi
programként is taníthatók);
zongora, második hangszer, kamarazene,
zenekar, kórus, népzene.
Az elméleti és kamarazene tantárgyak csoportos foglalkozások.
9.5. A korrepetíció (zongorakíséret)
A hangszeres (kivéve hárfa, gitár, csembaló, zongora, orgona,
harmonika, szintetizátor) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó
kötelező kiegészítő foglalkozás.
Az óratervi háló szerint: évfolyamtól, tagozattól függően heti 5 – 30 perc
tanulónként és hetenként.
9.6. Hangszeres előkészítő
Egyéni: heti 2 x 30 perc
9.7. Kamarazene
Minimum heti 1 x 45 perc.
A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2 – 8 fő.
9.8. Zenekar, kórus
Minimum 2 x 45 perc
9.9. Második hangszer
Minimum 1 x 30 perc
10. A tanulók értékelésének formái
A művészetoktatásban a beszámoltatásra, az ismeretek számonkérésének
követelményeire és formáira vonatkozóan irányadónak tekintjük az
alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában leírtakat.
Az egyes tanszakok helyi tantervükben konkrétan szabályozzák a kérdést.
Általánosságban kötelező jellegű beszámolóra a tanév végén kerül sor.
A növendékeknek beszámoló keretében számot kell adniuk mind technikai
felkészültségükről, mind előadási készségükről. A beszámoló bizottság előtt
történik. Hangszeres előkészítő esetén a beszámoló nem kötelező, illetve a
főtárgy tanár megítélése szerint a növendékkel való rövid foglalkozás
keretében is meg lehet tartani. A bizottság tagja legalább két, azonos, vagy
rokon hangszert tanító tanár, valamint az iskola vezetéséből legalább egy
személy. Az év végi érdemjegyet a vizsgabizottság elnöke, a szaktanár,
és a tanszak tanárai együttesen állapítják meg. Az értékelés alapja a
vizsgaprodukció, az éves munka, és a havi osztályzatok. A beszámolón
nyújtott teljesítmény nem játszik közvetlen szerepet az érdemjegy
kialakításában. Rendkívül indokolt esetben a főtárgy tanár javaslata
alapján a beszámolót kiválthatja óraszerű foglalkozás a növendékkel a
bizottság előtt. A beszámolónak ezt a formáját az igazgató engedélyezi,
a döntés alapja minden esetben az, hogy a növendéket ne érhesse
olyan jellegű negatív élmény, ami beidegződésként az egész zenetanulás
folyamatára gyakorolna rossz hatást.
Általánosságban elméleti tárgyak esetén a beszámolás év végén
összefoglaló óra keretében történik, melyen az adott tantárgy tanárán
kívül legalább egy, azonos, vagy rokon tantárgyat tanító tanár, és lehetőség
szerint az iskolavezetés egyik tagja is jelen van.
Ellenőrzés, értékelés
A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elvét érvényesítjük.
A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon)
naprakész a főtárgy tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati
fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről. A különböző
tanszakok összehasonlítását biztosítja a növendékhangversenyek, kiállítások,
előadások sorozata. Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli
számonkérés egyensúlyát.
Az értékelés rendszere
Az előképző osztályban szöveges, egyénre szabott, a hangszeres előkészítő
osztálytól a főtárgy és szolfézs tárgyból egységesen, osztályzatokkal,
érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar és
kórus tantárgyakat. Ezek esetében az év végi értékelés: nem felelt meg,
megfelelt, jól megfelelt és kiválóan megfelelt.
11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei
A magasabb évfolyamba lépésről az év végi beszámoló alapján
dönt a beszámoltatást végző vizsgabizottság. A magasabb évfolyamba
lépés feltétele a helyi tantervben meghatározott minimális követelményeknek
való megfelelés.
Amennyiben a bizottság döntésével a főtárgy tanár nem ért egyet, a magasabb
évfolyamba lépésről a végső döntést a nevelőtestület hozza meg.
Elméleti tárgyakból a magasabb évfolyamba lépés feltétele az év közben
szerzett érdemjegyek alapján kapott legalább elégséges osztályzat.
Amennyiben a tanuló a minimális követelményeknek nem felelt meg,
pótvizsgát tehet, annak sikertelensége esetén tanulmányait az évfolyam
megismétlésével folytathatja, évfolyamonként maximum egy alkalommal.
Művészeti alapvizsgát tehetnek azok a tanulók, akik a 2000/2001. tanévben
kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első
évfolyamán, és elvégzik a tanszakonként előírt alapfokú osztályokat.
A művészeti alapvizsgát az első továbbképző osztályba lépés feltételeként
először ezektől a tanulóktól lehet megkövetelni.
12. Tanulóink munkájának értékelése
5 jeles
A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz.
Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes.
A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg
és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli
munkái is teljes önállóságra vallanak.
4 jó
A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és
jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró
bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen
tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség
nélkül alkalmazza.
3 közepes
A tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz
eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető
mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések
megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel
azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat,
amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni.
2 elégséges
A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak
eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel,
jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a
tantervi anyag biztos alkalmazását (hangokban, intonációban, stb.),
még a tanár segítségével is. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően
nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul.
1 elégtelen
A tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni.
A minimumot sem tudja.
12.1. A tanuló szorgalmának értékelése
|
Szorgalom |
Példás
|
Jó |
Változó |
Hanyag |
|
1. Tanulmányi munkája |
Céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére |
figyelmes, törekvő |
ingadozó |
hanyag, lassító
|
|
2. Munkavégzése |
kitartó, pontos, megbízható, lankadatlan |
rendszeres, többnyire önálló |
rendszertelen hullámzó önállótlan |
megbízhatatlan, gondatlan |
|
3. Kötelességtudata |
kifogástalan, precíz |
megfelelő, néha ösztökélni kell |
felkészültsége gyakran felületes |
felkészültsége állandóan felületes |
|
4. Tanórákon kívüli információk felhasználása |
rendszeres, érdeklődő |
előfordul, ösztönzésre dolgozik |
ritkán |
egyáltalán nem |
13. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek
és taneszközök kiválasztásának elvei
Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja által
ajánlott felhasználható irodalomból – és azon kívül is – a szaktanárok
saját elképzeléseik szerint szabadon válogathatnak anyagot, minden tanuló
esetén testre szabottan, az évfolyam nehézségi szintjét szem előtt tartva.
Csoportos tárgyak esetén az alkalmazható tankönyvek kiválasztásánál
tekintettel kell lenni a csoportok átjárhatóságára, több évfolyam anyagát
tartalmazó kiadvány használatára. Azonos minőségű és szerkezeti felépítésű
tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszköz esetén a kedvezőbb beszerzési
árral rendelkezőt kell előnyben részesíteni.
Hangszer és kottakölcsönzés, a gyakorlási lehetőség biztosítása
Iskolánk tanulói jogosultak az intézményben rendelkezésre
álló hangszerek használatára ill. kölcsönzésére.
Az iskola tulajdonában lévő hangszereket csak beiratkozott
növendékeink használhatják. A kölcsönzési nyilvántartása a
Hangszerkölcsönzési kötelezvényen történik, amelyet a tanuló törvényes
képviselője (gondviselője) és a szaktanár ír alá. Az adott szaktanár a
növendékeinek kiadott hangszerekért leltár szerinti felelősséggel tartozik.
A tanuló kötelessége, hogy az általa használt – sok esetben nagyértékű –
hangszert megóvja, azt megfelelően karbantartsa. A hangszerért a tanuló
gondviselője teljes anyagi felelősséggel tartozik, ill. a kölcsönzés során
megrongálódott hangszer javításának költségeit is meg kell térítenie.
14. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános feltételei
14.1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei
Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen
elvégezte és a vizsgára jelentkezett.
Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen
elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
14.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei,
feladatai meghatározásának módja
A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait
- valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás
követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján
a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető
és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság
elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a
követelményeknek, átdolgoztathatja.
14.3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei
alóli felmentés
Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a
művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az
országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként, illetve
párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt,
szintet elérte.
Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán
tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal,
akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható.
14.4. Előrehozott vizsga
Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is
szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes
tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói
jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt,
egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve
záróvizsga.
Táncművészeti ágon tánctörténet tantárgyból előrehozott
záróvizsga szervezhető.
14.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése
A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán
vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti
alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott
osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye
öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati
tantárgyból kapott osztályzat a döntő.
Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy
záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti
alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni.
Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló,
aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.
Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló
valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet
kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a
vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie,
amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.