A) Zeneművészeti ág

1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

  • Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
  • A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
  • Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
  • A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

Intézményünk zongora szakára elsősorban olyan növendékeket veszünk fel, akik rendelkeznek saját hangszerrel. A hangszerrel – elsősorban a zongorával – nem rendelkező csekély létszámú tanulók számára iskolánk gyakorlási lehetőséget biztosít.

3. A zeneművészeti ág tanszakai

Klasszikus zenei tanszakok:

Brácsa, cimbalom, csembaló, furulya, fuvola, gitár, gordonka, harmonika, harsona, hegedű, klarinét, kürt, oboa, orgona, szaxofon, trombita, tuba, ütő, zongora, magánének, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom

Népzenei tanszakok:

Bőgő, brácsa, furulya, hegedű, koboz, tekerő, citera, duda, népi ének.

4.  A zenei tanszakok feladatai és követelményei

A furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét.

Megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, differenciált hangindítást és hanglezárást, megfelelő tempójú repetíciót, laza, egyenletes ujjtechnikát, pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

 

A harsonatanítás szakirányú feladatai

A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

 

A klarinéttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató).

 

A kürttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.

·         A kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

 

A szaxofontanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse meg a tanulókkal

·         A szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét

·         A hangszer sajátosságait.

·         A szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.).

·         A hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát.

 

 A trombitatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A trombita történetét.

·         A trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.

·         A hangszer irodalmát.

·         A trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

 
 Az oboatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         Az oboa lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.

·         Az oboairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         Az oboa kialakulását, fejlődését, sajátosságait.

·         A hangszer részeit, összeállítását, tisztítását.

·         Megfelelő tempójú repetíciót.

 

A tubatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A tuba történetét.

·         A tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.

·         A hangszer irodalmát.

·         A tuba hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

 

A nagybőgőtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A nagybőgő akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását (külön tekintettel a 4-, illetve az 5-húros nagybőgőkre).

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A nagybőgő-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

 A brácsatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A brácsa akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A brácsairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A hegedűtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A hegedű akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A gordonkatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.

·         A gordonka akusztikai sajátosságait.

·         A hangszer hangolását.

·         A hangszer és a vonó felépítését, részeit.

·         A gordonkairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

 

A cimbalomtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A cimbalom történetét, irodalmát, változatait (pl. hackbrett).

·         A hangszer akusztikai sajátosságait, a húrok elrendezését.

·         A cimbalomirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 A csembalótanítás szakirányú feladatai

Az oktatás ismertesse meg a tanulókkal

·         A csembaló történetét, a rokon billentyűs hangszereket.

·         A csembaló felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).

·         A hangszer akusztikai sajátosságait, a regisztereket.

·         A csembalóirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 

 A gitártanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit.

·         A gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

·         A gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait.

·         A leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket.

 

 A harmonikatanítás szakirányú feladatai

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést

·         Helyes hangszer-, test-, kar- és kéztartást.

·         Dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot.

·         Sokszínű billentéskultúrát.

·         A két kéz függetlenségét.

·         A különböző testrészek összehangolt munkáját.

 

Az orgonatanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse a tanulókkal

·         Az orgona történetét, a más hangszercsaládokkal meglévő rokon vonásokat.

·         A hangszer felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).

·         Az orgona akusztikai sajátosságait, az alapvető regisztereket.

·         Az orgonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

 

Az ütőhangszer-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         Az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait.

·         A különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját.

·         A precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre.

·         A művek zeneileg igényes kidolgozására.

 

A zongoratanítás szakirányú feladatai

Alakítson ki

·         A testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést.

·         Megfelelő kéztartást.

·         Az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését).

·         Differenciált billentést, ujjvégérzetet.

 

5. A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai 

 

A zenetörténet-zeneirodalom tanításának a célja

·         A zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére.

·         A zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése.

·         Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira.

Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a tanulókat

·         Rendszeres hangverseny- és operalátogatásra.

·         A rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására.

·         Aktív társas muzsikálásra.

Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben).

Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.

 

6. A zeneelmélet-tanítás szakirányú feladatai

A program célja

·         Biztosítsa a zene iránt érdeklődő tanuló számára, hogy műveit, zeneértő emberré válhasson.

·         Érje el sajátos eszközeivel, hogy a megszerzett ismereteket önállóan is alkalmazó tanulókat neveljen.

·         Tegye alkalmassá a tanulót, hogy speciális felkészítéssel felvételi vizsgát tehessen a zeneművészeti szakközépiskola zeneszerzés tanszakára.

·         Ismertesse meg a tanulót - zenei és általános tanulmányait, érdeklődését is figyelembe véve - az európai zenetörténet más korszakaival is.

·         Alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a zenei összefüggéseket - egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően - a tanuló önállóan is meg tudja közelíteni.

 

7. A szolfézstanítás szakirányú feladatai

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a tanulókat a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni.

·         Az általános zenei képességek fejlesztését.

·         A zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi.

·         Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.


 

8. A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai, célja

Ismertesse a tanulókkal

·         Az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit.

·         Helyes légzési módot.

·         Tiszta intonációs képességet.

·         A tanuló saját hangterjedelmében egységes hangszínt.

·         Érthető és szép szövegmondást.


9. A népi hegedűtanítás szakirányú feladatai

A program ismertesse meg a tanulókkal

·         A hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban.

·         A különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét.

·         Hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát.

·         A magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket.

·         A tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán).

·         A különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását.

 

10. A népi bőgő/cselló tanításának szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

·         A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat.

·         A hangszer hangolását, felépítését, részeit.

·         A különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

 

11. A népi brácsatanítás szakirányú feladatai

A tanuló ismerje meg

·         Hangszere hangolását, felépítését, részeit.

·         Különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

·         A vonós hangszercsalád többi tagját.

·         A hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat.

 

12. A citeratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

·         A citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat).

·         A hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét.

·         A játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát.


13. A dudatanítás szakirányú feladatai

Fejlessze

·         A tanuló hallását, a nyelvvel is összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, stílusérzékét, rögtönző készségét, motivikus zenei gondolkodását, formaérzékét, zenei emlékezetét.

·         Képességét dallamok rögtönző összetűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására.

·         A táncossal és énekessel való zenei kommunikációra, önálló lényegfelismerésre.

 

14. A népi ének tanításának szakirányú feladata

Ismertesse meg a tanulókat

·         Az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik végeztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudatosan vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmentését.

·         Az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges természetes éneklés technikai hátterével.

  

15. A népi furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

·         A furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját.

·         A magyar népzene főbb dialektusaiban a furulyajáték jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjaival együtt.

·         A hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket.

16. A koboztanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg

·         A koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát.

·         A hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését.

·         A hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.

 

17. A tekerőtanítás szakirányú feladatai

A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb.

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

·         A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára.

·         A hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat.

·         A hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát.

 

18. A zeneművészeti alapvizsga részei

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező.

Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

19. A zeneművészeti záróvizsga részei

A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

B) Néptánc tanszak  

A tanszak feladata

Ismertesse meg a tanulóval

·         A hagyományos népi játékokat.

·         A három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit.

·         A mozgásanyag variációs lehetőségeit.

·         A folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a "nép" műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában.

·         A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait.

  

C) Modern – kortárs tanszak 

1. A Modern-kortárstánc tanszak célja

A modern- és kortárstánc technikák megisme­rése és az előírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlődése, az önálló, kap­csolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása.

A tanszak feladata:

Ismertesse meg a tanulóval

·         A modern-kortárstáncművészet főbb irányzatait.

·         Az irányzatok technikai alapelemeit.

·         A különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit.

·         A  mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait.

·         A harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait.
 

2. A tanszak tantárgyai

A Modern-kortárstánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétű, több irányzatot felvonultató modern-kortárstánc világával.

Az intézmények a moderntánc, illetve a kortárstánc oktatása közül a saját lehetőségeik alapján választhatnak.

Kötelező tantárgyak

·         Moderntánc

-          Táncelőkészítő gimnasztika

-          Esztétikus testképzés

-          Jazz-technika

-          Graham-technika

-          Limón-technika

-          Kontakt-technika

-          Modern jazz-technika

-          Improvizáció

-          Kompozíció

-          Tánctörténet

·         Kortárstánc

-          Kreatív gyermektánc

-          Kortárstánc 1.

-          Kortárstánc 2.

-          Graham-technika

-          Limón-technika

-          Kontakt-technika

-          Improvizáció

-          Kompozíció

-          Tánctörténet

  

D) Társastánc tanszak 

1. A társastánc tanszak célja

A tanszak feladata:

Ismertesse meg a tanulóval

·         A társastánc alapjait.

·         Technikai elemeit.

·         A mozgás kapcsolatát a zenével.

·         A kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését.

2. A tantárgyak helye a tanszak programjában

Gyermektánc: az Előképző 1-2. évfolyamában Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gya­korlatokkal, játékos táncokkal.

Klasszikus balett: a cél és feladat a tanulók izomzatának erősítése, fizikai teherbírásá­nak fokozása, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskultúrájának fejlesztése, plasztikusabbá tétele.

Történelmi társastánc: célja, hogy a tanulók megismerjék a különböző korok táncait. Oktatása azért szükséges, mert a historikus táncokon keresztül jobban megismerik a főtantárgy (társastánc) kialakulásának előzményeit.

Viselkedéskultúra: célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit.

Tánctörténet: cél, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlődéséről, múltjáról, jelenéről.

Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre.

 

E) Képző- és iparművészeti tanszak

1. Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - ala­kítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet.

Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vi­zuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakít­ja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeik­től és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

2. Képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szép­ségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyo­mányok értékeit, az értékmegőrzés formáit.

Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a ta­nult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

3. Értékelés

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli.

A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban osztályzattal kell minősíteni. Az ér­tékelésre vonatkozó javaslatok az egyes tantárgyak, illetve tanszakok anyagában talál­hatók.

4. A program célja

Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:

·         A látás és látványértelmező képesség fejlesztése.

·         A vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:

                                                           - az elemzés,

                                                           - az elvont gondolkodás,

                                                           - a képi gondolkodás,

                                                           - a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés).

·         Jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben.

·         Jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben.

·         A művészettörténet nagy korszakainak ismerete.

·         A vizuális kifejező készség fejlesztése.

 

F) Színművészeti – bábművészeti ág 

1. Az alapfokú színművészeti-bábművészeti képzés célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.
 

2. Általános fejlesztési követelmények

A színművészet területén

Készítse fel a tanulókat

·         Drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására.

·         Különböző színészi technikák tudatos alkalmazására.

·         Színházi improvizációra.

·         Különféle szerepek megformálására.

·         Színházi előadások elemzésére, értékelésére.

A bábművészet területén

Készítse fel a tanulókat

·         A bábjáték alkotófázisaiban való részvételre.

·         A partnerekkel való alkotó együttműködésre.

·         Önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni.

·         Egyes színházi stílusoknak megfelelő játékmódra.

 

3. A képzés struktúrája

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 évfolyam

A képzés tanszakai

·         Színjáték tanszak

·         Bábjáték tanszak

 

4.  A képzés tantárgyai

Színjáték tanszak

Főtárgy: drámajáték (2)  +(1-6. évfolyam), színjáték (7-10. évfolyam)

Kötelező tantárgyak: beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam), mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam)

Kötelezően választható tantárgyak

·         Vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható).

·         Bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható).

·         Tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható).

·         Kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható).

·         Színházismeret (a 3. évfolyamtól választható).

·         Beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható).

 

5. Színjáték tanszak követelményei

Drámajáték

A tantárgy tanításának célja

A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát.

Színjáték

A tantárgy tanításának célja

A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet - ezen belül is elsősorban a színjáték - iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A főtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehető legnagyobb mértékben a tanulók - többségükben tizenéves fiatalok - adottságaihoz és képességeihez igazítsuk; ne feledkeznünk meg arról, hogy nem felnőtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dolgozunk.

Beszédgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez.

Mozgásgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

·         A tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre.

·         A lapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése. 

Tánc- és mozgásszínházi tréning

A tantárgy tanításának célja

·         A tanulók megismertetése fizikai jelenlétük lehetőségeivel, korlátaival, s az ezekből adódó feladatokkal.

·         A mozgáskoordináció és a fizikai képességek fejlesztésén keresztül az önelfogadás lassú folyamatának segítése.

·         Színházi helyzetekben történő, mozgásra épülő feladatok ellátására való alkalmasság megteremtése.

Színházismeret

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy a színjáték tanszak célkitűzései közül a következők megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget:

·         Minél több élő és felvett színházi előadás megtekintésére.

·         A tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére.

Vers- és prózamondás

A tantárgy tanításának célja, hogy a tantárgy megismertesse a tanulókkal

·         Próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken.

·         Vegyenek részt kommunikációs készségüket fejlesztő drámapedagógiai gyakorlatozásokon.

·         Járjanak előadóművészi estekre, szertartásokra, oratórikus előadásokra, s keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videót hallgassanak, nézzenek.

Beszédtechnika

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a tanulókkal a beszéd elméleti alapjait, a magyar nyelv hangzásának követelményeit. A technikai és kommunikációs gyakorlatok segítségével alakítson ki tiszta, érthető és élvezhető beszédállapotot. Beszédhallásuk és -elemző képességük fejlesztésével tegye alkalmassá a tanulókat szóbeli kifejezőképességük fejlesztésére és az elért beszédállapot megőrzésére. Produkciós helyzetben tanulók a beszédet célszerűen és magas színvonalon használják.

 

IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervbe meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

A második évfolyam végén, illetve a magasabb évfolyamokon lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület a szülői belegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a tanulót, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére nem teljesítette.

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, 250 óránál többet mulasztott

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus  hónapban javító vizsgát tehet.

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.