A) Zeneművészeti ág
1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói
- Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
- A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
- Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
- A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.
2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai
A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.
A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).
A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.
A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.
A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.
Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.
Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.
Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.
Intézményünk zongora szakára elsősorban olyan növendékeket veszünk fel, akik rendelkeznek saját hangszerrel. A hangszerrel – elsősorban a zongorával – nem rendelkező csekély létszámú tanulók számára iskolánk gyakorlási lehetőséget biztosít.
3. A zeneművészeti ág tanszakai
Klasszikus zenei tanszakok:
Brácsa, cimbalom, csembaló, furulya, fuvola, gitár, gordonka, harmonika, harsona, hegedű, klarinét, kürt, oboa, orgona, szaxofon, trombita, tuba, ütő, zongora, magánének, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom
Népzenei tanszakok:
Bőgő, brácsa, furulya, hegedű, koboz, tekerő, citera, duda, népi ének.
4. A zenei tanszakok feladatai és követelményei
A furulyatanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét.
Megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, differenciált hangindítást és hanglezárást, megfelelő tempójú repetíciót, laza, egyenletes ujjtechnikát, pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.
A harsonatanítás szakirányú feladatai
A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.
A klarinéttanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató).
A kürttanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)
· A hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.
· A kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.
· A kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.
A szaxofontanítás szakirányú feladatai
A szaktanár ismertesse meg a tanulókkal
· A szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét
· A hangszer sajátosságait.
· A szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.).
· A hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát.
A trombitatanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· A trombita történetét.
· A trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.
· A hangszer irodalmát.
· A trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.
Az oboatanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· Az oboa lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait.
· Az oboairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.
· Az oboa kialakulását, fejlődését, sajátosságait.
· A hangszer részeit, összeállítását, tisztítását.
· Megfelelő tempójú repetíciót.
A tubatanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· A tuba történetét.
· A tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit.
· A hangszer irodalmát.
· A tuba hazai és külföldi művészeinek munkásságát.
A nagybőgőtanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.
· A nagybőgő akusztikai sajátosságait.
· A hangszer hangolását (külön tekintettel a 4-, illetve az 5-húros nagybőgőkre).
· A hangszer és a vonó felépítését, részeit.
· A nagybőgő-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,
· A vonós hangszercsalád többi tagját.
A brácsatanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.
· A brácsa akusztikai sajátosságait.
· A hangszer hangolását.
· A brácsairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.
· A vonós hangszercsalád többi tagját.
A hegedűtanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.
· A hegedű akusztikai sajátosságait.
· A hangszer hangolását.
· A hangszer és a vonó felépítését, részeit.
· A hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.
· A vonós hangszercsalád többi tagját.
A gordonkatanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· A hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét.
· A gordonka akusztikai sajátosságait.
· A hangszer hangolását.
· A hangszer és a vonó felépítését, részeit.
· A gordonkairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.
· A vonós hangszercsalád többi tagját.
A cimbalomtanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· A cimbalom történetét, irodalmát, változatait (pl. hackbrett).
· A hangszer akusztikai sajátosságait, a húrok elrendezését.
· A cimbalomirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.
A csembalótanítás szakirányú feladatai
Az oktatás ismertesse meg a tanulókkal
· A csembaló történetét, a rokon billentyűs hangszereket.
· A csembaló felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).
· A hangszer akusztikai sajátosságait, a regisztereket.
· A csembalóirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.
A gitártanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)
· A gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit.
· A gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.
· A gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait.
· A leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket.
A harmonikatanítás szakirányú feladatai
Alakítson ki könnyed hangszerkezelést
· Helyes hangszer-, test-, kar- és kéztartást.
· Dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot.
· Sokszínű billentéskultúrát.
· A két kéz függetlenségét.
· A különböző testrészek összehangolt munkáját.
Az orgonatanítás szakirányú feladatai
A szaktanár ismertesse a tanulókkal
· Az orgona történetét, a más hangszercsaládokkal meglévő rokon vonásokat.
· A hangszer felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel).
· Az orgona akusztikai sajátosságait, az alapvető regisztereket.
· Az orgonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.
Az ütőhangszer-tanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· Az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait.
· A különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját.
· A precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre.
· A művek zeneileg igényes kidolgozására.
A zongoratanítás szakirányú feladatai
Alakítson ki
· A testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést.
· Megfelelő kéztartást.
· Az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését).
· Differenciált billentést, ujjvégérzetet.
5. A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai
A zenetörténet-zeneirodalom tanításának a célja
· A zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére.
· A zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése.
· Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira.
Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a tanulókat
· Rendszeres hangverseny- és operalátogatásra.
· A rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására.
· Aktív társas muzsikálásra.
Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben).
Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.
6. A zeneelmélet-tanítás szakirányú feladatai
A program célja
· Biztosítsa a zene iránt érdeklődő tanuló számára, hogy műveit, zeneértő emberré válhasson.
· Érje el sajátos eszközeivel, hogy a megszerzett ismereteket önállóan is alkalmazó tanulókat neveljen.
· Tegye alkalmassá a tanulót, hogy speciális felkészítéssel felvételi vizsgát tehessen a zeneművészeti szakközépiskola zeneszerzés tanszakára.
· Ismertesse meg a tanulót - zenei és általános tanulmányait, érdeklődését is figyelembe véve - az európai zenetörténet más korszakaival is.
· Alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a zenei összefüggéseket - egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően - a tanuló önállóan is meg tudja közelíteni.
7. A szolfézstanítás szakirányú feladatai
A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a tanulókat a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni.
· Az általános zenei képességek fejlesztését.
· A zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi.
· Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.
A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.
8. A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai, célja
Ismertesse a tanulókkal
· Az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit.
· Helyes légzési módot.
· Tiszta intonációs képességet.
· A tanuló saját hangterjedelmében egységes hangszínt.
· Érthető és szép szövegmondást.
9. A népi hegedűtanítás szakirányú feladatai
A program ismertesse meg a tanulókkal
· A hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban.
· A különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét.
· Hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát.
· A magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket.
· A tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán).
· A különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását.
10. A népi bőgő/cselló tanításának szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal
· A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat.
· A hangszer hangolását, felépítését, részeit.
· A különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.
11. A népi brácsatanítás szakirányú feladatai
A tanuló ismerje meg
· Hangszere hangolását, felépítését, részeit.
· Különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.
· A vonós hangszercsalád többi tagját.
· A hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat.
12. A citeratanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulóval
· A citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat).
· A hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét.
· A játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát.
13. A dudatanítás szakirányú feladatai
Fejlessze
· A tanuló hallását, a nyelvvel is összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, stílusérzékét, rögtönző készségét, motivikus zenei gondolkodását, formaérzékét, zenei emlékezetét.
· Képességét dallamok rögtönző összetűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására.
· A táncossal és énekessel való zenei kommunikációra, önálló lényegfelismerésre.
14. A népi ének tanításának szakirányú feladata
Ismertesse meg a tanulókat
· Az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik végeztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudatosan vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmentését.
· Az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges természetes éneklés technikai hátterével.
15. A népi furulyatanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg a tanulóval
· A furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját.
· A magyar népzene főbb dialektusaiban a furulyajáték jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjaival együtt.
· A hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket.
16. A koboztanítás szakirányú feladatai
Ismertesse meg
· A koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát.
· A hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését.
· A hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.
17. A tekerőtanítás szakirányú feladatai
A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb.
Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)
· A magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára.
· A hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat.
· A hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát.
18. A zeneművészeti alapvizsga részei
Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező.
Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.
19. A zeneművészeti záróvizsga részei
A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.
B) Néptánc tanszak
A tanszak feladata
Ismertesse meg a tanulóval
· A hagyományos népi játékokat.
· A három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit.
· A mozgásanyag variációs lehetőségeit.
· A folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a "nép" műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában.
· A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait.
C) Modern – kortárs tanszak
1. A Modern-kortárstánc tanszak célja
A modern- és kortárstánc technikák megismerése és az előírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlődése, az önálló, kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása.
A tanszak feladata:
Ismertesse meg a tanulóval
· A modern-kortárstáncművészet főbb irányzatait.
· Az irányzatok technikai alapelemeit.
· A különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit.
· A mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait.
· A harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait.
2. A tanszak tantárgyai
A Modern-kortárstánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétű, több irányzatot felvonultató modern-kortárstánc világával.
Az intézmények a moderntánc, illetve a kortárstánc oktatása közül a saját lehetőségeik alapján választhatnak.
Kötelező tantárgyak
· Moderntánc
- Táncelőkészítő gimnasztika
- Esztétikus testképzés
- Jazz-technika
- Graham-technika
- Limón-technika
- Kontakt-technika
- Modern jazz-technika
- Improvizáció
- Kompozíció
- Tánctörténet
· Kortárstánc
- Kreatív gyermektánc
- Kortárstánc 1.
- Kortárstánc 2.
- Graham-technika
- Limón-technika
- Kontakt-technika
- Improvizáció
- Kompozíció
- Tánctörténet
D) Társastánc tanszak
1. A társastánc tanszak célja
A tanszak feladata:
Ismertesse meg a tanulóval
· A társastánc alapjait.
· Technikai elemeit.
· A mozgás kapcsolatát a zenével.
· A kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését.
2. A tantárgyak helye a tanszak programjában
Gyermektánc: az Előképző 1-2. évfolyamában Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gyakorlatokkal, játékos táncokkal.
Klasszikus balett: a cél és feladat a tanulók izomzatának erősítése, fizikai teherbírásának fokozása, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskultúrájának fejlesztése, plasztikusabbá tétele.
Történelmi társastánc: célja, hogy a tanulók megismerjék a különböző korok táncait. Oktatása azért szükséges, mert a historikus táncokon keresztül jobban megismerik a főtantárgy (társastánc) kialakulásának előzményeit.
Viselkedéskultúra: célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit.
Tánctörténet: cél, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlődéséről, múltjáról, jelenéről.
Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre.
E) Képző- és iparművészeti tanszak
1. Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói
Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet.
Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.
2. Képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai
Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit.
Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására.
3. Értékelés
A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli.
A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban osztályzattal kell minősíteni. Az értékelésre vonatkozó javaslatok az egyes tantárgyak, illetve tanszakok anyagában találhatók.
4. A program célja
Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:
· A látás és látványértelmező képesség fejlesztése.
· A vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:
- az elemzés,
- az elvont gondolkodás,
- a képi gondolkodás,
- a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés).
· Jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben.
· Jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben.
· A művészettörténet nagy korszakainak ismerete.
· A vizuális kifejező készség fejlesztése.
F) Színművészeti – bábművészeti ág
1. Az alapfokú színművészeti-bábművészeti képzés célrendszere és funkciói
Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.
2. Általános fejlesztési követelmények
A színművészet területén
Készítse fel a tanulókat
· Drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására.
· Különböző színészi technikák tudatos alkalmazására.
· Színházi improvizációra.
· Különféle szerepek megformálására.
· Színházi előadások elemzésére, értékelésére.
A bábművészet területén
Készítse fel a tanulókat
· A bábjáték alkotófázisaiban való részvételre.
· A partnerekkel való alkotó együttműködésre.
· Önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni.
· Egyes színházi stílusoknak megfelelő játékmódra.
3. A képzés struktúrája
A képzés ideje: 12 év
Évfolyamok száma: 12 évfolyam
A képzés tanszakai
· Színjáték tanszak
· Bábjáték tanszak
4. A képzés tantárgyai
Színjáték tanszak
Főtárgy: drámajáték (2) +(1-6. évfolyam), színjáték (7-10. évfolyam)
Kötelező tantárgyak: beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam), mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam)
Kötelezően választható tantárgyak
· Vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható).
· Bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható).
· Tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható).
· Kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható).
· Színházismeret (a 3. évfolyamtól választható).
· Beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható).
5. Színjáték tanszak követelményei
Drámajáték
A tantárgy tanításának célja
A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát.
Színjáték
A tantárgy tanításának célja
A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet - ezen belül is elsősorban a színjáték - iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A főtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehető legnagyobb mértékben a tanulók - többségükben tizenéves fiatalok - adottságaihoz és képességeihez igazítsuk; ne feledkeznünk meg arról, hogy nem felnőtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dolgozunk.
Beszédgyakorlatok
A tantárgy tanításának célja
A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez.
Mozgásgyakorlatok
A tantárgy tanításának célja
· A tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre.
· A lapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése.
Tánc- és mozgásszínházi tréning
A tantárgy tanításának célja
· A tanulók megismertetése fizikai jelenlétük lehetőségeivel, korlátaival, s az ezekből adódó feladatokkal.
· A mozgáskoordináció és a fizikai képességek fejlesztésén keresztül az önelfogadás lassú folyamatának segítése.
· Színházi helyzetekben történő, mozgásra épülő feladatok ellátására való alkalmasság megteremtése.
Színházismeret
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy a színjáték tanszak célkitűzései közül a következők megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget:
· Minél több élő és felvett színházi előadás megtekintésére.
· A tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére.
Vers- és prózamondás
A tantárgy tanításának célja, hogy a tantárgy megismertesse a tanulókkal
· Próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken.
· Vegyenek részt kommunikációs készségüket fejlesztő drámapedagógiai gyakorlatozásokon.
· Járjanak előadóművészi estekre, szertartásokra, oratórikus előadásokra, s keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videót hallgassanak, nézzenek.
Beszédtechnika
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a tanulókkal a beszéd elméleti alapjait, a magyar nyelv hangzásának követelményeit. A technikai és kommunikációs gyakorlatok segítségével alakítson ki tiszta, érthető és élvezhető beszédállapotot. Beszédhallásuk és -elemző képességük fejlesztésével tegye alkalmassá a tanulókat szóbeli kifejezőképességük fejlesztésére és az elért beszédállapot megőrzésére. Produkciós helyzetben tanulók a beszédet célszerűen és magas színvonalon használják.
IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervbe meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
A második évfolyam végén, illetve a magasabb évfolyamokon lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület a szülői belegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a tanulót, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére nem teljesítette.
A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, 250 óránál többet mulasztott
Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.