HÁZIREND

Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

8360 Keszthely, Hunyadi utca 3.

 

 

 

 

 

 

Készítette: Molnár Zsuzsanna

              Igazgató


Tartalom

 

Bevezető rendelkezések........................................................................................... 6. oldal

 

I.       Az Intézmény adatai......................................................................................... 7. oldal

 

II.     A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályok.............................................. 8. oldal

                 

                  1.         A tankötelezettség teljesítése.......................................................... 8. oldal

                  2.         A felvételi eljárás............................................................................ 9. oldal

                  3.         Más iskolában tanuló diákok átvétele............................................. 9. oldal

                  4.         A tanulói jogviszony megszűnésének esetei..................................... 10. oldal

 

III.    A tanulók kötelességei és jogai...................................................................... 11. oldal

 

                  1.         Általános szabályok....................................................................... 11. oldal

                  2.         A tanulók kötelessége.................................................................... 11. oldal

                  3.         A tanulók jogai.............................................................................. 12. oldal

                  4.         Tanulói jogok gyakorlása............................................................... 14. oldal

                  4. 1.     Diákkor létrehozása....................................................................... 14. oldal

                  4. 2.     A tanulói szellemi termékek díjazása............................................... 14. oldal

                  5.         A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával

                              kapcsolatos eljárási kérések........................................................... 15. oldal

 

IV.    A tanulókkal szemben támasztott erkölcsi elvárások.................................... 16. oldal

 

                  1.         Mire törekedjünk diákként?........................................................... 16. oldal

                  2.         Köszönés, öltözködés, megjelenés................................................. 17. oldal

                  2. 1.     Hogyan köszönjünk?...................................................................... 17. oldal

                  2. 2.     Hogyan öltözködjünk?................................................................... 18. oldal

                  3.         Hogyan óvjuk környezetünket?...................................................... 19. oldal

                  4.         Az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program  

                              végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken

                              elvárt tanulói magatartás................................................................. 19. oldal

 

V.     A tanév, a munkanapok és a tanítás helyi rendje.......................................... 21. oldal

 

                  1.         A tanév rendje............................................................................... 21. oldal

                  2.         A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama........................ 21. oldal

                  2. 1.     A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje.................................. 21. oldal

                  2. 2.     Az iskolaotthonos tanítás tanítási óráinak és óraközi

                              szüneteinek rendje.......................................................................... 22. oldal

                  3.         Az intézményben tartózkodás rendje............................................... 22. oldal

                  4.         A tanulók felszerelése..................................................................... 23. oldal

                  5.         Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők.................... 24. oldal

                  5. 1.     Intézményi védő, óvó előírások...................................................... 26. oldal

                  5. 2.     A testnevelés órákra, edzésekre (sportfoglalkozásokra)

                              vonatkozó külön szabályok............................................................ 26. oldal

 

 

VI.       A művészetoktatásra vonatkozó működési szabályok................................ 27. oldal

 

                  1.         Tanszakonkénti működési szabályok.............................................. 27. oldal

                  1. 1.     Zeneművészet................................................................................ 27. oldal

                  1. 2.     Néptánc........................................................................................ 27. oldal

                  1. 3.     Képző- és iparművészet................................................................. 27. oldal

                  2.         Óraszámok.................................................................................... 28. oldal

                  2. 1.     Zeneművészet................................................................................ 28. oldal

                  2. 2.     Néptánc........................................................................................ 28. oldal

                  2. 3.     Színjáték tanszak........................................................................... 29. oldal

                  2. 4.     Bábjáték tanszak........................................................................... 29. oldal

                  2. 5.     Képző- és iparművészeti tanszak.................................................... 29. oldal

 

VII.     Az intézményben mindenki számára kötelező, az egészséges életmódra

            vonatkozó szabályok..................................................................................... 30. oldal

 

                  1.         Egészségvédelmi szabályok............................................................ 30. oldal

                  2.         A tanulók egészségi állapotának ellenőrzése.................................... 30. oldal

                  3.         Dohányzási tilalom......................................................................... 31. oldal

                  4.         Szeszesital és tudatmódosító szer fogyasztási tilalom........................ 31. oldal

 

VIII.    A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a

a tanítási órák az iskolai rendezvények előkészítésében........................... 32. oldal

 

IX.       A tanulók mulasztásának igazolása............................................................. 33. oldal

 

X.        Tanulmányi kötelezettségek........................................................................ 35. oldal

                  1.         Osztályozó vizsga........................................................................... 36. oldal

                  2.         Javítóvizsga.................................................................................... 36. oldal

                  3.         Független vizsgabizottság előtti vizsga............................................. 36. oldal

                  4.         Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti

                              követelményei................................................................................ 37. oldal

                  4. 1.     Alsó tagozat................................................................................... 37. oldal

                              Anyanyelv...................................................................................... 37. oldal

                              Matematika .................................................................................. 39. oldal

                              Angol nyelv.................................................................................... 41. oldal

                              Környezetismeret........................................................................... 41. oldal

                              Hit- és erkölcstan........................................................................... 42. oldal

                              Ének – zene................................................................................... 43. oldal

                              Vizuális kultúra............................................................................... 44. oldal

                              Technika, életvitel és gyakorlat....................................................... 45. oldal

                              Testnevelés.................................................................................... 46. oldal

                  4. 2.     Felső tagozat................................................................................. 47. oldal

                              Magyar nyelv és irodalom.............................................................. 47. oldal

                              Matematika................................................................................... 49. oldal

                              Angol nyelv.................................................................................... 51. oldal

                              Történelem.................................................................................... 55. oldal

                              Természetismeret........................................................................... 57. oldal

                              Biológia......................................................................................... 58. oldal

                              Kémia........................................................................................... 58. oldal

                              Fizika............................................................................................ 59. oldal

                              Földrajz......................................................................................... 60. oldal

                              Hit –és erkölcstan.......................................................................... 61. oldal

                              Hon- és népismeret........................................................................ 62. oldal

                              Dráma és tánc................................................................................ 62. oldal

                              Informatika.................................................................................... 63. oldal

                              Ének – zene................................................................................... 65. oldal

                              Vizuális kultúra............................................................................... 66. oldal

                              Technika, életvitel és gyakorlat....................................................... 67. oldal

                              Testnevelés és sport....................................................................... 68. oldal

 

XI.       A tanulók munkájának elismerése............................................................... 72. oldal

                 

                  1.         Tanulmányi jegyek......................................................................... 72. oldal

                  2.         Magatartási jegyek......................................................................... 72. oldal

                  3.         Szorgalmi jegyek............................................................................ 73. oldal

 

XII.     A tanulók jutalmazásának elvei, formái, a fegyelmező intézkedések

            formái és alkalmazásának elvei................................................................... 74. oldal

 

                  1.         A tanulók jutalmazása.................................................................... 74. oldal

                  2.         Dicséretek..................................................................................... 75. oldal

                  3.         Fegyelmező intézkedések............................................................... 75. oldal

                  4.         A fegyelmi eljárás szabályai............................................................ 76. oldal

 

XIII.    A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres

            tájékoztatásának rendje és formái............................................................... 82. oldal

 

XIV.    A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai.................................................. 83. oldal

1.                  A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár

            megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve

            elengedésével összefüggő kérdések................................................ 85. oldal

 

XV.      A tanulók közösségei.................................................................................... 86. oldal

 

                  1.         Az osztályközösség........................................................................ 86. oldal

                  2.         Az iskolai Diákönkormányzat......................................................... 86. oldal

                  3.         Az iskolai diákközgyűlés................................................................ 86. oldal

 

XVI.    Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó

            rendelkezések............................................................................................... 87. oldal

 

                  1.         Törvényi szabályozás..................................................................... 87. oldal

                  2.         Befizetés........................................................................................ 87. oldal

                  3.         A térítési díj és a tandíj mértéke...................................................... 87. oldal

                  4.         Térítési díj és a tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmény,

                              mentesség...................................................................................... 87. oldal

                  5.         Az étkezés rendelése, lemondása, a térítési díj befizetése................. 88. oldal

 

 

XVII.   Tanórán kívüli foglalkozások....................................................................... 89. oldal

 

                  1.         A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje............. 89. oldal

                  2.         Fejlesztő foglalkozások.................................................................. 89. oldal

                  3.         Szakkörök..................................................................................... 90. oldal

                  4.         Az egyéb foglalkozások rendje....................................................... 90. oldal

 

XVIII. A szülő tájékoztatása az elektronikus napló alapján................................... 90. oldal

 

XIX.    A Házirend elfogadásának legitimációs dokumentumai............................. 91. oldal

                  1.         Diákönkormányzat nyilatkozata...................................................... 91. oldal

                  2.         Szülői Munkaközösség nyilatkozata................................................ 91. oldal

                  3.         Nevelőtestület nyilatkozata............................................................. 91. oldal

                  4.         Fenntartói nyilatkozat..................................................................... 91. oldal

                  5.         A Házirend hatálybalépése............................................................. 92. oldal

                  6.         A Házirend felülvizsgálata............................................................... 92. oldal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bevezető rendelkezések

A Házirend rögzíti a

 

Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Székhelyintézmény: 8360 Keszthely, Hunyadi utca 3.

 

diákjainak jogait és kötelességeit, valamint az iskola munkarendjét.

 

Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége!

 

A Házirendet az intézményvezető készítette el, és a nevelőtestület fogadta el, amelynek során a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleménynyilvánítási jogát gyakorolta.

 

Intézményünk Házirendje:

·        A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2010. (VIII. 31.) EMMI-rendelet,

·        A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény,

·        A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény,

·        6/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről rendelkezései alapján készült.

·        45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

·        Az emberi erőforrások minisztere 21/2015. (IV. 17.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet módosításáról

Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége.

                                                                                                                                            

Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelességekkel foglalkoznak.

 

A Házirend megtalálható:

 

  • a székhelyintézmény nevelői szobájában,
  • az igazgatói irodában,
  • az intézmény honlapján.

 

A tanulók beiratkozásakor átadjuk a szülőknek az intézmény Házirendjét.

 

Intézményünk Házirendjének érvényessége a fenntartó jóváhagyásával lépett életbe.

 

I. Az intézmény adatai

Az intézmény neve:                Család Általános Iskola ás Alapfokú Művészeti Iskola

                             

Székhelye:                              8360 Keszthely, Hunyadi utca 3.

Alapfokú Művészetoktatás telephelyei:

  • Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületében

            8360 Keszthely, Hunyadi u. 3.

·         Csány – Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézményének épületében

                 8373 Rezi, Iskola u. 2.

·         Helyőrségi Művelődési Otthon épületében

                 8360 Keszthely, Kossuth l. u. 69.

·         Gersei Pethő ÁMK Általános Iskola épületében

                        8353 Zalaszántó, Fő u. 1.

  • Zöldmező Utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény épületében

8360 Keszthely, Zöldmező u. 2.

Az intézmény fenntartója:

Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Orthodox Exarchátus

1015 Budapest, Toldy u. 60.

                           

II. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályok

 

1. A tankötelezettség teljesítése

 

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 45. §-a értelmében minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

 

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

 

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

 

A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

 

A tankötelezettség kezdetéről

·        az óvoda vezetője,

·        ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,

·        az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

A tankötelezettség teljesítésének feltétele, a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megléte.

 

Az iskola igazgatója a pedagógusok véleményének kikérésével dönt a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét figyelembe véve.

 

2. A felvételi eljárás

 

A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy szülője az iskola alkalmazottja.

Az első évfolyamba való beiratkozáskor a következő okmányokat kell bemutatni

·        A gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

·        a szülő személyi igazolványát,

·        a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt,

·        szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság véleményét.

 

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni

·        a tanuló anyakönyvi kivonatát,

·        a szülő személyi igazolványát,

·        az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

·        az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

3. Más iskolában tanuló diákok átvétele

Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt kikéri a nevelőtestület véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát, tanulmányi eredményét. Továbbá figyelembe kell venni a jelentkezővel szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket.

Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára.

 

 

4. A tanulói jogviszony megszűnésének esetei

 

A tanulói jogviszony a 8. osztály sikeres befejezésével szűnik meg. Alsóbb évfolyamokon a tanulói jogviszony megszűnéséhez a szülő írásbeli kérelme szükséges.

 

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 45. §-a alapján a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti.

 

A tanulói jogviszony megszűnik

 

·        ha a tanulót más iskola átvette, az átvétel napján.

·        A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni.

·        A tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés napján.

·        Az iskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

·        Kizárás fegyelmi határozattal, ha a kötelező foglalkozásokról a törvényben meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

·        Súlyos fegyelmi vétség esetén.

·        A tanuló tanulmányai folytatására egészségileg alkalmatlanná vált.

·        Halálozás esetén.

III. A tanulók kötelességei és jogai

 

1. Általános szabályok

A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót.

A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése.

Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a részt vevő diákoknak kötelező betartaniuk, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a kötelességszegő tanuló fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, valamint a szabadon választott programból kizárható. Valamennyi tanulóra nézve elvárt, hogy az iskolán kívüli rendezvényeken fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek, tartsa be a közlekedési szabályokat, alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon, felszerelését, ruházatát tartsa rendben.

 

2. A tanulók kötelessége

 

Részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon.

 

Eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.

 

Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,

 

Megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához, tartozó területek használati rendjét, az iskola, szabályzatainak előírásait.

 

Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.

 

Megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.

 

Az iskola, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait.

 

Megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a Házirendben foglaltakat.

 

Betartsa az iskolai Házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit.

 

A gyermekfelelősök utasításait és kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni.

 

Intézményünk tanulójaként köteles az intézmény által szervezett szentmiséken részt venni.

 

Választott tisztségét, vállalt megbízatását lelkiismeretesen teljesítse.

 

A tanulók kötelesek a nemzeti ünnepeken, ballagási és tanévzáró ünnepélyeken megjelenni, és az intézmény szellemiségét mutató magatartást tanúsítani.

 

Minden tanuló köteles betartani a balesetvédelmi, tűz - és munkavédelmi előírásokat. (Tilos például az ablakokon kihajolni, vagy ablakpárkányra ülni.)

 

A tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: taneszközök, tornaruha) magával hozza.

 

Segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését.

 

Minden tanítási órára kötelesek elhozni a tanuláshoz szükséges taneszközeiket, ellenőrző könyvet. Az ellenőrző könyv hivatalos irat, ennek hamisítása, rongálása tilos, az ide történő bejegyzéseket másnapra a szülővel vagy gondviselővel aláíratva kell bemutatni. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége.

 

A sajátos nevelési igényű tanulók kötelesek a törvény által előírt, illetve a Szakértői Bizottság szakvéleményében meghatározott órakeret szerint fejlesztő foglalkozásokon részt venni. Amennyiben nem jelennek meg a foglalkozásokon, és nem tudják igazolni, úgy a hiányzás igazolatlan órának minősül.

 

A kötelező és a választott tanórákon és foglalkozásokon, fegyelmezetten dolgozzon, tiszteletben tartva társaik tanuláshoz való jogát, egyikük sem zavarhatja az órát.

 

Mulasztását a következő órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a tanár által megadott időpontig.

 

Az intézmény által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken minden diák köteles a keresztény iskola tanulójaként követelő magtartást tanúsítani és tanárai utasításait betartani.

 

3. A tanulók jogai

 

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy

 

  • képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve jogát szabadon érvényesítve –továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,
  • az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
  • személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,
  • állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
  • az oktatási jogok biztosához forduljon.
  • A nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétõl függõen, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelõ költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
  • Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.

 

A tanuló joga különösen, hogy

 

  • válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül,
  • igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, könyvtári szolgáltatást,
  • rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
  • hozzájusson a jogai gyakorlásához, szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,
  • az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon,
  • vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
  • jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,
  • személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
  • kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,
  • kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
  • kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,
  • választó és választható legyen a diákképviseletbe,
  • a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,

 

4. Tanulói jogok gyakorlása

 

Sérelem esetén az intézmény tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az intézmény vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

 

Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákok nagyobb közösségén keresztül érvényesíthetik jogaikat.

 

A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákok nagyobb közösségének véleményét.

 

Kötelező a véleményezés kikérése az intézmény kisebb tanulócsoportját érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.

 

Az intézmény vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákok véleményét.

 

A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.

 

4. 1. Diákkör létrehozása

 

  • Diákkör létrehozását legalább 6 fő tanuló kezdeményezheti.
  • Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.
  • A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.
  • A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.

 

4. 2. A tanulói szellemi termékek díjazása

 

Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára.

A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg.

A kiskorú tanuló szülője – a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanulóval egyetértésben – megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi.

Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani.

Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja, vagy – az adásvétel kivételével – gyümölcsözteti (hasznait szedi), a bevétel 50%-a illeti meg a tanulót.

5. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

Az iskola igazgatója minden tanév április 15-ig az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.

A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-áig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

 A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

 

 

 

 

 

 

IV. A tanulókkal szemben támasztott erkölcsi elvárások

 

Tanulóinktól elvárjuk, hogy életkoruknak és helyzetüknek megfelelő érdeklődést és aktivitást tanúsítsanak iskolai tanulmányaik során.

 

Az iskola által felkínált általános és speciális lehetőségekkel (felzárkóztatás, felkészítés, szakkörök, sportkörök) a lehető legszélesebb körben éljenek, azokat adottságaik és képességeik fejlesztésére kitartással gyakorolják.

 

Az iskolai közösség életét (kirándulás, sport, versenyek) és ünnepeit alakító munkából is vegyék ki részüket.

 

Társaikhoz, tanáraikhoz, a szülőkhöz és az iskolában megjelenő felnőttekhez is a minden embert megillető tisztelettel és segítőkészséggel forduljanak.

 

A másik embert sem tettleg, sem szóval meg ne bántsák, veszélybe ne sodorják.

 

Tanulóink kerüljék a veszekedést, verekedést. Ennek elkerülésére figyelmeztessék társaikat is.

 

A Család Általános Iskolában szigorúan tilos a trágár beszéd!

 

A tanulóktól elvárjuk, hogy a számukra megteremtett biztonságos környezetet, az iskola által nyújtott javakat becsüljék meg.

 

A sajátjukéhoz hasonlóan ügyeljenek a közösség által használt helyiségek, eszközök épségére, tisztaságára, rendjére.

 

A tanulóktól elvárjuk, hogy az iskolába hozott vagy itt kapott ennivalót megbecsüljék, saját vagy társuk ruházatát óvják.

 

1. Mire törekedjünk diákként?

 

·        Diákjainkat meghatározott erények gyakorlására sarkalljuk, a pedagógusok magtartásukat és szorgalmukat is ezen alapján értékelik.

·        A családiskolás diák magatartását illetően Jézus Krisztus példáját igyekszik követni.

·        Jó szándékú, Isten hangját és üzenetét, az igazságot keresi.

·        Szüleihez, tanáraihoz, társaihoz őszinte, elismeri hibáit, tud bocsánatot kérni és megbocsátani.

·        Tisztelettudó a felnőttekkel és társaival szemben.

·        Példamutató igyekszik lenni. Tudatában van annak, hogy helytállása társait is erősíti, rossz példája másoknak is árt.

·        Személyes felelősséget érez önmagáért, közösségéért, az iskoláért, segítőkész, figyelmes.

·        Kerüli a képmutatást, kétszínűséget.

·        A működési rendet, melyet a Házirend tartalmaz, épp úgy betartja, amikor felnőtt jelen van, mint amikor nincs.

·        El tud csendesedni, amikor annak helye és ideje van.

·        Törekszik a másik ember elfogadására, megértésére, senkit nem néz le, nem ítél meg, nem gúnyol ki.

·        Szófogadó, meghallja mások kérését, gyengébb társait bátorítja, segíti.

·        Türelmes.

·        Vigyáz környezetére, létrehozza és óvja a rendet.

·        Szorgalmas.

 

A szorgalom az alábbi erények mentén értékelhető és fejleszthető

·        Kötelesség- és feladattudat.

·        A közösségért való tettek gyakorlása.

·        Önfejlődésre, önművelésre való igény.

·        Pontosan elvégzett órai és házi feladatok.

·        Rendszeretet.

·        Tisztaság.

·        A tanulmányi eredmények és a képességek viszonya.

·        A tanítási órákra rendszeres készülés, a tanítási folyamatban való aktív közreműködés.

 

Minden tanuló köteles képességei szerint iskoláját képviselni tanulmányi és sportversenyeken, kulturális rendezvényeken!

 

Ha tanára úgy ítéli meg, hogy képességei alkalmasak arra, hogy iskolánkat képviselje, úgy ezt kötelessége megtenni!

2. Köszönés, öltözködés, megjelenés

2. 1. Hogyan köszönjünk?

 

A gyerekek részéről egyaránt elvárható a tisztelet, és az udvariasság az összes intézményben dolgozó és oda vendégként érkező látogató iránt. Ennek egyik fontos jele a köszönés.

 

Lényeges, hogy a köszönés nemcsak szavaink által, hanem egész lényünkkel valósul meg. Egyszerre köszön a lelkünk, vele a szánk, a szemünk, a kezünk, a teljes testünk.

 

A hölgyeknek és az idősebbeknek külön megbecsülés jár. Ez megnyilvánul az előre köszönésben, az ajtónál való előre engedésben.

 

Valamennyi diákunknak magázásra kell törekednie a tanítókkal, tanárokkal és a vendégekkel szemben.

 

A tanulók tanáraikat a … néni és … bácsi, illetve tanárnő, tanár úr kifejezéssel szólítják meg.

 

A tanítók és tanárok tegezhetik, vagy magázhatják a diákokat.

 

Diákjaink, ha felnőttel találkoznak, illendően köszönjenek a napszaknak („Jó reggelt kívánok! Jó napot kívánok! Jó estét kívánok!), az egyházi hovatartozásnak („Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldás, békesség! Erős vár a mi Istenünk!”) megfelelően, de használhatják az „Isten hozta!”, elköszönéskor a „Viszontlátásra!”, az „Isten áldja!” vagy „Minden jót!” formákat is.

 

A diáktársak se menjenek el egymás mellett köszönés nélkül.

2. 2. Hogyan öltözködjünk?

 

Az intézményben való megjelenés fontos jellemzője az öltözködés.

 

Az erre vonatkozó szabályaink a következők:

 

·        Iskolánk a keresztény világ hirdetője. Az öltözködésen keresztül is a keresztény gyökereinket kívánjuk erősíteni. Ennek megfelelően öltözékünknek is ezt kell sugallnia. Nem reklámozhatunk olyan csoportot, melynek értékrendje szemben áll iskolánkéval. Ilyennek számítanak többek között az életellenes, halálfejes, megbotránkoztató, a pusztítást, rombolást jelző vagy éltető rajzok, feliratok, magyar vagy idegen nyelven. Amennyiben a diák az iskolába ilyen ruhában érkezik, vállalja, hogy bármely pedagógus kötelezheti az iskolában tartózkodás idejére másik póló viselésére.

·        Az Isten magyarországi életre teremtett bennünket. Öltözködésünkben ennek megfelelően törekedjünk arra, hogy ne más népeket és nemzeteket jelenítsünk meg.

·        Az épületekben és a templomban sapkát, kalapot, kapucnit hordani nem szabad.

·        A családiskolás diák öltözete lehetőség szerint mindig ápolt, tiszta, nemének megfelelő legyen.

·        Az iskolai viselet egyfajta munkaruha, az iskolai lét nem a márkás ruhadarabok divatbemutatója vagy strand. Kerülni kell tehát a divatot markánsan megjelenítő öltözetet, a harsányan feliratos ruhadarabokat. Magas sarkú cipőben, baseball, BMX, rapper, stb… sapkában, napszemüvegben megjelenni nem szabad.

·        Az iskolában nem szabad hiányos, kihívó öltözékben megjelenni. Ilyennek számíthat a top, a derékban rövid póló, a trikó, a spagetti pántos felső, a lógó kéz ujjainál feljebb érő miniszoknya vagy kisnadrág. Mindannyiunk hajviselete rendezett, hajunk tiszta és gondozott, s nem akadályoz minket mindennapi munkánkban.

·        Az iskolában a gyerekeknek nem szabad festett arccal, hajjal, körömmel, zselézett hajjal megjelenni.

·        A fiúk gyűrűt és fülbevalót az iskolában nem hordhatnak, nyakláncot a lányok és a fiúk is csak szolidan viseljenek. Testbe épített ékszert viselni nem szabad. Az értéktárgyakért a pedagógusok felelősséget vállalni nem tudnak. Testnevelésórák előtt mindenkinek le kell vetnie ékszereit!

·       Az iskola ünnepi eseményein, fontos közösségi rendezvényein a tanulók ünnepi viselete kötelező:

-       lányoknak fehér lenvászon ruha,

-       fiúknak sötét nadrág, mellény, fehér ing.

·       Néptánc órán a tanár által meghatározott munkaruha viselete a kötelező.

·       Testnevelés órákon a testnevelő tanár által kért tornaruhában kell megjelenni.

·       Kötelező a köpeny használata, amelynek színét és mintázatát a szülők a tanulókkal együtt választhatják ki, a felkínált mintadarabok alapján.

·       A házirend öltözködési szabályai az iskola dolgozóira is vonatkoznak.

Az intézményben valamennyi pedagógus bármelyik diákot kötelezheti arra, hogy öltözködésén a fentiek szerint változtasson.

3. Hogyan óvjuk környezetünket?

 

Az együttélés lényeges elemei a gyerekek, a felnőttek és az iskola épségét, biztonságát, csendjét, békéjét szolgáló, óvó szabályok.

 

Az osztályok a kisközösségen belüli szerepek kiosztásával gondoskodnak a rend betartásáról.

 

Az intézmény termeiben, folyosóin szaladgálni és kiabálni nem szabad. A másikat tisztelve, illedelmesen kell viselkedni.

 

Az ablakot és az ajtókat rendeltetésszerűen használjuk.

 

Az iskolában és az iskolai rendezvényeken nem rágógumizunk.

 

Osztálytermeink és épületeink berendezésükben a gyermekbarát, kényelmes, egészséges, természetes módot követik. Az osztálytermek falán címer, kereszt, a magyar élettérre és életmódra vonatkozó térképek, tárgyak, illetve a gyerekeknek az iskola szellemiségéhez illeszkedő alkotásai kapnak helyet.

 

Az osztályok a tanítás végén kötelesek rendbe tenni termüket. Diák csak úgy távozhat az iskolából, ha saját helye rendben van. A könyveket és játékokat a használat után azonnal vissza kell tenni helyükre.

 

Mindannyiunknak, felnőttnek és gyermeknek is egyaránt dolga, hogy (mint otthon) külön felszólítás nélkül is felvegyük a földön heverő szemetet, bárhol az iskola területén.

 

A tanuló füzeteinek, könyveinek, táskájának, egyéb felszerelésének tisztán- és rendben tartása saját feladata. Ugyanígy kötelessége az iskola tárgyi környezetét óvni, rendeltetésszerűen használni. Ha ebben bármilyen kárt okoz, családjának kell helyreállítania, az okozott kárt megtérítenie.

4. Az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

 

Az iskolán kívüli programokon a Házirend előírásai érvényesek.

 

A rendezvény helyszínéről a csoportot csak a felügyelő pedagógus engedélyével lehet elhagyni.

 

A kirándulások, színházlátogatások, egyéb programok alkalmával a pedagógusok utasításait be kell tartani!

 

Az erkölcsi elvárásainkat az iskolán kívüli rendezvényeinken is minden Család Iskolás számára kötelezően be kell tartani!

Köteles mindenki úgy viselkedni, hogy az iskola hírnevére szégyent ne hozzon!

 

Tanórán és egyéb iskolai rendezvényen is be kell tartani a személyiségi jogokat. Egymásról, más személyről hang- és képfelvétel csak az érintett személy belegyezésével készíthető. A személyes adatok védelme mindenkit megillet.

 

Az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken az osztályfőnök előzetes tájékoztatása alapján, ünnepi öltözékben kell megjelenni.

 

Magánjellegű programokon, rendezvényeken tilos az iskola nevének, szimbólumainak illetéktelen használata. Az iskola jó hírének veszélyeztetése, rontása súlyos fegyelmi vétség, mely fegyelmi eljárást vonhat maga után

V. A tanév, a munkanapok és a tanítás helyi rendje

1. A tanév rendje

 

Az ünnepélyes tanévnyitó Veni Sancte-val kezdődik és Te Deummal, hálaadó Szentmisével ér véget. A tanév hivatalos rendjét a mindenkori minisztériumi rendelet szabályozza. A tanév helyi rendjét, naptárát, melyet a munkatervben is rögzít, a közösség programjaival összehangolva a nevelőtestület határozza meg a tanévet előkészítő értekezleteken.

 

A pedagógusok a tanévnyitó értekezleteken döntenek a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program stb.), az iskolai szintű rendezvények és ünnepek, nevelőtestületi értekezletek és együttlétek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. (A munkaterv rögzíti a nevelőtestületi megbízásokat, a hagyományápolás módjait.

 

A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályközösség-vezetők az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői esten pedig a szülőkkel.

2. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

 

A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 20 perccel az iskolában kell lenniük. A tanítás előtti gyülekező helye: 7.30-tól a székhelyintézmény aulájában. Az osztálytermekbe az ügyeletes nevelő engedélyével lehet bemenni.

A diákoknak kötelező részt venni a 7.45 – kor kezdődő reggeli áhítaton, amelyet közös imával kezdünk.

2. 1. A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje

A tanítási óra kezdete

A tanítási óra befejezése

Szünet

1. óra

8.00

8.45

1. óra után

8.45 – 9.00

2. óra

9.00

9.45

2. óra után

9.45 – 10.00

3. óra

10.00

10.45

3. óra után

10.45 – 11.00

4. óra

11.00

11.45

4. óra után

11.45 – 12.00

5. óra

12.00

12.45

5. óra után

12.45 – 12.50

6. óra

12.50

13.35

2. 2. Az iskolaotthonos tanítás tanítási óráinak és óraközi szüneteinek rendje

A tanítási óra kezdete

A tanítási óra befejezése

Szünet

1. óra

8.00

8.45

1. óra után

8.45 – 9.00

2. óra

9.00

9.45

2. óra után

9.45 – 10.00

3. óra

10.00

10.45

3. óra után

10.45 – 11.00

4. óra

11.00

11.45

4. óra után

11.45 – 12.00

4. óra utáni ebéd időpontja: 12.00 – 12.45

Ebédelés után

12.45 – 13.00

5. óra

13.00

13.45

5. óra után

13.45 – 14.00

6. óra

14.00

14.45

6. óra után

14.45 – 15.00

7. óra

15.00

15.45

7. óra után

15.45 – 16.00

A tanítási óra kezdete

A tanítási óra befejezése

Szünet

1. óra

8.00

8.45

1. óra után

8.45 – 9.00

2. óra

9.00

9.45

2. óra után

9.45 – 10.00

3. óra

10.00

10.45

3. óra után

10.45 – 11.00

4. óra

11.00

11.45

4. óra után

11.45 – 12.00

5. óra

12.00

12.45

5. óra után

12.45 – 13.00

5. óra utáni ebéd időpontja: 13.00 – 13.45

Ebédelés után

13.45 – 14.00

6. óra

14.00

14.45

6. óra után

14.45 – 15.00

7. óra

15.00

15.45

7. óra után

15.45 – 16.00

A tanóra kezdetét és végét nem csengetés jelzi, hanem a tanórát tartó nevelő az óra kezdete előtt 5 perccel már bemegy abba az osztályba, ahol órát fog tartani. Az ügyeletes nevelő az óra kezdete előtt 5 perccel engedi fel a tanulókat az udvarról.  Rossz idő esetén a folyosókon tartózkodnak a gyerekek az ügyeletes nevelők felügyelete alatt.

Az ebédeltetés az alsó tagozatos tanulók részére az iskolaotthon órarendjéhez igazodva, a felső tagozatos tanulók részére a délelőtti tanórák befejezését követően az 5. óra, illetve a 6. óra után történik. A gyerekek pedagógus kíséretével a közeli Vendéglátóipari Szakközépiskola étteremébe mennek étkezni.

A délelőtti tanítási órák reggel 8.00 órától 13.35-ig, a délutáni foglalkozások 16.00 óráig tartanak. Az iskolaotthonos munkarend 8.00 – 16.00 óráig tart.

3. Az intézményben tartózkodás rendje

Az intézményben pedagógus ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet.

Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen:

·        az aulában,

·        az udvaron,

·        délután a tantermekben tartózkodhatnak, a nevelővel.

Az épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat!

A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el.

Rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az intézményvezető, illetve osztályfőnöke engedélyével lehetséges.

A szünet befejeztével csendben vonulnak be a tanulók az osztálytermekbe, és követik az őket váró pedagógus utasításait.

A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára annak megkezdése előtt 5 perccel, a szükséges eszközök, felszerelések előkészítésével készüljenek.

4. A tanulók felszerelése

 

Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni.

 

A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező.

Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja.

Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót munkájának teljesítésében akadályozza, vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett dolgot jól zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át.

 

Elektromos hang- és képlejátszót, felvevőt, mobiltelefont az iskola területére diáknak behozni szigorúan tilos.

 

A mobiltelefonok és lejátszó eszközök használatának tilalma az iskolára és az iskola által szervezett rendezvényekre és kirándulásokra is érvényes.

A szabály megszegőitől első alkalommal a pedagógus elveszi a készüléket, s csak a nap végén adja vissza, második alkalommal elveszi a készüléket, s csak a szülőnek adja vissza, harmadik alkalommal csak évvégén adja vissza.

Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele:

·        bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök,

·        gyufa,

·        napraforgó- és tökmag,

·        kártya,

·        dohány, szeszes ital,

·        gyúlékony vegyszer, robbanószerek, pirotechnikai eszközök.

 

A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik.

A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit, a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit az intézményvezető engedélye alapján megfelelően használhatják a tanulók.

5. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt.

 

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően

 

·        haladéktalanul értesíti az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket,

·        megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók, védelmét, biztonságát szolgálják.

Rendkívüli eseménynek számít különösen

·         a tűz,

·         az árvíz,

·         a földrengés,

·         bombariadó,

 

Egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény

 

·        egész napos gázszünet, áramszünet, vízhiány,

·        az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény,

·        az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó),

·        járvány, melynek során az ellátottak 30 %-a nem tud megjelenni.

 

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen.

 

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

 

A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell

 

  • amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a tanulók hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezése,
  • a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról,
  • olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét.

 

Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.

 

A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések

 

Rendkívüli esemény megnevezése

 

Intézkedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tűz

A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján:

-    Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint

-    A tűzoltóság értesítése

-    A tűzoltás megkezdése

-    Az egyes értékek mentése

-    A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

-    A fenntartó értesítése

 

 

 

 

Árvíz

-    A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

-    Az illetékes szervek értesítése

-    Érték mentés

 

 

 

 

Földrengés

-    A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

-    Az illetékes szervek értesítése

-    Érték mentés

 

 

 

 

 

Bombariadó

-    Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint

-    Az illetékes hatóságok értesítése

-    A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

-    A fenntartó értesítése

 

 

 

 

Egyéb veszélyes helyzet

-    A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

-    Az illetékes szervek értesítése

-    Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése

5. 1. Intézményi védő, óvó előírások

A tanuló kötelessége

Óvja saját és társai testi épségét, egészségét.

Elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket.

 

Betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat.

 

Azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel.

 

Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült.

 

Megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában.

 

Rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

Tanulóink minden tanév elején tűz-, munka- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezen kívül kémia, fizika, számítástechnika, technika, testnevelés tantárgyból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak.

 

Szigorúan előírjuk, hogy az épületben nem szabad szaladgálni, ablakba ülni, a tanár személyes felügyeletének hiányában vágó- vagy szúróeszközhöz nyúlni, tüzet gyújtani.

 

Folyosóinkat, osztálytermeinket rendben tartjuk.

 

Évente tűzriadót tartunk az iskolában, melynek keretében teszteljük az épület biztonságos kiürítésének módját és sebességét.

 

A mentők, rendőrség, tűzoltóság számait jól látható helyen tesszük mindig elérhetővé.

5. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok

 

·        A tanuló a tornaórán a sportcsarnokban csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.

·        A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett - sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük.

·        A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

·        Az öltöző rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek.

VI. A művészetoktatásra vonatkozó működési szabályok

 

1. Tanszakonkénti működési szabályok

 

1. 1. Zeneművészet

 

  • A tanulók órabeosztását, órarendjét a szaktanárok készítik el, alkalmazkodva az általános iskola órarendjéhez.
  • A tanulóknak mind a hangszeres, mind a kötelező – esetleg választott – tanórákra pontosan és felkészülten kell megjelenni.
  • A hangszer munkaeszköz. A szülő (tanuló) a használatba adott hangszerért anyagi felelőséggel tartozik.
  • A tanulók a főtárgy tanár tudta nélkül nem vállalhatnak szereplést.

 

1. 2. Néptánc            

  • A telephelyek helyiségeit rendeltetésszerűen használják, ügyelnek annak tisztaságára, óvják berendezési tárgyait.
  • A balesetvédelmi oktatásnak megfelelően vigyáznak önmaguk és társaik testi épségére, egészségére.
  • A táncruhákat (viseleteket) használat után épségben adják le. Elvesztett, sérült ruhadarabok pótlásának, javításának költségét köteles megtéríteni.
  • Felszerelés:

Fiúknak: tornafelszerelés, valamint 4. évfolyamtól táncos cipő használata javasolt!

Lányoknak: tornafelszerelés, valamint szoknya (térd alá érő pörgős, nem szűk). 

Haj összefogva, ékszer fülbevaló nélkül!

4. évfolyamtól táncos cipő használata javasolt!

  • Órákon nem lehet rágógumit rágni, óra, nyaklánc, karkötő, 1cm-nél nagyobb fülbevalót, valamint bármilyen balesetveszélyes ékszert hordani!

 

1. 3. Képző- és iparművészet

  • A tanulók órabeosztását, órarendjét a szaktanárok készítik el, alkalmazkodva az általános iskola órarendjéhez.
  • Az intézmény helyiségeit rendeltetésszerűen használják, ügyelnek annak tisztaságára, óvják berendezési tárgyait.
  • Az órák befejezése után a használt eszközöket helyükre rakják, a padokat, asztalokat letisztítják.

Mindhárom tanszak esetében, ha a szaktanár úgy ítéli meg, versenyeken, bemutatókon, kiállításokon kötelesek részt venni a tanulók, tudásuk legjavát nyújtva, ezzel képviselve a Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola értékrendjét.

 

 

 

 

 

 

 

2. Óraszámok

 

A művészeti oktatás tanszakain résztvevő tanulók számára a következő óraszámok kötelezőek.

 

2. 1. Zeneművészet

 

 

 

 

Tantárgy

 

 

Évfolyamok

 

Előképző

 

Alapfok

 

Továbbképző

 

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező vagy kötelezően választható tárgy

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

Választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Összesen

 

2-6

 

2-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

2. 2. Néptánc

 

 

 

 

Tantárgy

 

 

Évfolyamok

 

Előképző

 

 

Alapfok

 

 

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Népi játék, néptánc

 

2

 

2

 

3-4

 

3-4

 

3-4

 

3-4

 

3-4

 

3-4

 

3-4

 

3-4

 

3-4

 

3-4

Folklórismeret

 

 

 

 

1

1

1

1

 

 

 

 

Tánctörténet

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

 

 

Kötelezően választható tantárgy

 

 

 

 

1

 

1

 

 

 

 

 

 

 

1

 

1

Szabadon választható tantárgy

 

2

 

2

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Összesen

 

 

2-4

 

2-4

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

 

 

 

 

 

2. 3. Színjáték tanszak

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Drámajáték

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

Színjáték

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

3

3

Kötelező tantárgyak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Beszédgyakorlatok

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

-

-

Mozgásgyakorlatok

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

-

-

Kötelezően választható tantárgyak


-


-


1


1


1


1


1


1


1


1


1


1

Összesen

2

2

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

 

 

2. 4. Bábjáték tanszak

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bábjáték

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgyak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bábmozgatás

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

Bábkészítés

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

Beszéd és ének

-

-

1

1

1

-

-

-

-

-

-

-

 

Összesen

 

 

2

 

2

 

4

 

4

 

4

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

 

2. 5. Képző- és iparművészeti tanszak

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

2-4

2-4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tárgy

 

 

2

2

2

 

 

 

 

 

 

 

Kötelezően választható tantárgyak

 

 

 

 

 

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

Választható tantárgy

 

 

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

 

Összesen

 

 

2-4

 

2-4

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

 

4-6

VII.  Az intézményben mindenki számára kötelező, az egészséges életmódra vonatkozó szabályok

 

1. Egészségvédelmi szabályok

 

Az intézmény gondoskodik az egészséges életmód – életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítéséhez az nevelőtestület a Diákönkormányzattal együttműködik a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában.

Valamennyi intézményi programon nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására.

Az osztálytanítóknak, a napközis nevelőknek és a szaktanároknak a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon az egészséges életmód mibenlétével rendszeresen kell foglalkozniuk.

A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni.

 

2. A tanulók egészségi állapotának ellenőrzése

 

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja.

Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi

állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

 

  • Fogászat: évente két alkalommal.
  • Belgyógyászati vizsgálat a védőnői munkaterv alapján.
  • A tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal.
  • A továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata.

Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, valamint szükség esetén az intézményvezető kérésére is.

A védőnő a tanítási évre elkészített munkaterve alapján végzi a tanulók szűrővizsgálatát. Erről az iskolát és tanulók szüleit értesíti. Kérésre, ha az osztályfőnök úgy ítéli meg a tanulók körében ellenőrzést végez. Az osztályfőnöki órákon a tanulók életkorának megfelelően egészségügyi felvilágosítást tart. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatja az iskolavezetést. Az egészséges környezet bizto­sítása érdekében tett javaslatait az iskola lehetőségei függvényében meg­valósítja.

 

A tanév elején meghatározott időpontban fogadóórát tart az iskolában, a tanulók problémáikkal, kérdéseikkel felkereshetik.

 

 

 

 

3. Dohányzási tilalom

 

Az iskola egész területén dohányozni tilos!

 

A tanuló dohányzása esetén a fegyelmi büntetése első esetben igazgatói írásbeli intés.

 

Ismétlődés esetén a tantestület véleményét kikérve fegyelmi eljárás megindítható.

4. Szeszesital és tudatmódosító szer fogyasztási tilalom

Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak szeszes italt és tudatmódosító szert fogyasztani tilos.

Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack, valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör, illetve alkoholos frissítő ital van.

 

 

VIII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,

a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

Az intézmény helyiségeinek használói felelősek:

  • Az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért.
  • Az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért.
  • A tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.
  • Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

 

Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett!

 

·        Minden osztály tanulói közössége felelős tanterme gondozásáért.

·        Ha a tanuló az iskolának vagy társainak anyagi kárt okoz, akkor az iskola igazgatója vizsgálatot indít a kárt okozó személy megállapítására a körülmények tisztázására. A károkozó az okozott kár mértékétől függően kártérítést köteles fizetni, illetve az okozott kárt helyreállítani köteles.

·        Nem kell megtéríteni, ha az elháríthatatlan cselekvés - életmentés, balesetveszély elhárítása- közben történik.

·        Minden tanuló joga, hogy rendelkezzen biztosítással, a biztosítási társasággal szembeni ügyek intézésében az iskola- a biztosítási felelős személyében- segítséget ad a tanulóknak.

·        Az iskola nem vállal anyagi és kártérítési felelősséget a tanulók személyes tárgyaiért.

Minden tanulónak feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse. Maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit,  kizárólag tanulmányi célokra, a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használhatják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit az intézmény igazgatójának engedélye alapján megfelelően használhatják a tanulók.

IX. A tanulók mulasztásának igazolása

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni.

Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt az intézmény igazgatója adhat.

A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult.

A mulasztás igazolható:

  • A tanuló - a szülő kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.
  • A tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta.
  • A tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét.

 

Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első tanítási napon.

 

A nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.

Az igazolatlan mulasztások esetén a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51§-a alapján járunk el.

 

Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után.

Az órákról való rendszeres késés fegyelmi vétség. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti.

A tanóráról való késést, az órát tartó nevelő beírja a naplóba. A perceket összeadva 45 perc késés 1 igazolatlan órát von maga után.

A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek.

Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló.                                                        

A szülő nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot (nem alkalmat) igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia.

Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell:

 

  • 3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartás jegy max.: 4 lehet.
  • 8 óra esetén osztályfőnöki intés a magatartás jegy max.: 3 lehet.
  • 12 óra esetén igazgatói intés a magatartás jegy max.: 2 lehet.
  • 20 óra esetén tantestületi megrovás a magatartás jegy max.: 2 lehet.

Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő.

 

Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra teljes időtartamának megfelelő számú percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. Ugyanez vonatkozik a reggeli áhítatra.

X. Tanulmányi kötelezettségek

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

 

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.
  • Hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy a osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:

Félévkor, illetve a tanítási év végén a javítóvizsgák idején.

Ha tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

A vizsgatárgyak részei

Tantárgy

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Magyar irodalom

X

Magyar nyelvtan

X

Környezetismeret

X

X

Természetismeret

X

X

Történelem

X

X

Hon-és népismeret

X

X

Idegen nyelv

X

X

Matematika

X

Fizika

X

X

Biológia

X

X

Kémia

X

X

Földrajz

X

X

Hit- és erkölcstan

X

X

Testnevelés

X

Technika

X

X

Ének - zene

X

X

X

Informatika

X

X

X

Rajz és vizuáliskultúra

X

X

X

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll.

 

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

 

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

 

 

 

 

1. Osztályozó vizsga

 

Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik.

 

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

 

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
  • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • ha mulasztásai miatt évközben érdemjeggyel nem volt értékelhető, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

 

A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót, illetve törvényes képviselőjét írásban kell tájékoztatni.

 

2. Javítóvizsga

 

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

 

  • a tanév végén – legfeljebb kettő tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
  • az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

 

A javítóvizsga az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezhető.

 

3. Független vizsgabizottság előtti vizsga

 

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi.

  • A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a mulasztás miatti osztályozó vizsga esetén az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
  • A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

4. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

4. 1.  Alsó tagozat

 

Anyanyelv

1. évfolyam

A tanuló érthetően, összefüggő mondatokban beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció legalapvetőbb szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg a felnőttek és társai szóbeli közléseit, az egyszerű magyarázatokat, utasításokat. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen életkorának megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 15–20 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

2. évfolyam

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 25–30 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Megfelelően alkalmazza a mondatvégi írásjeleket a megismert (kijelentő, kérdő) mondatfajták esetén.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

3. évfolyam

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.

Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.

Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket.

A memoritereket szöveghűen mondja el.

Adott vagy választott témáról 5–7 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.

Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

4. évfolyam

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.

Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.

Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket.

A memoritereket szöveghűen mondja el.

Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.

Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

Matematika

1-2. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

·   Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.

·   Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.

·   Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése.

·   Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.

·   Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.

 

Számtan, algebra

·   Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték ismerete.

·   Római számok írása, olvasása (I, V, X).

·   Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok

nagyság szerinti összehasonlítása.

·   Számok képzése, bontása helyi érték szerint.

·   Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata.

·   Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.

·   Szorzótábla ismerete a százas számkörben.

·   A műveletek sorrendjének ismerete.

·   Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal.

·   Páros és páratlan számok megkülönböztetése.

·   Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum

kiszámítása.

 

Összefüggések, függvények, sorozatok

·        Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása.

·        Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.

 

Geometria

·        Vonalak (egyenes, görbe) ismerete.

·        A test és a síkidom megkülönböztetése.

·        Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint.

·        Tájékozódási képesség, irányok ismerete.

·        A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata.

 

Valószínűség, statisztika

  • Adatokról megállapítások megfogalmazása.

3-4. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

  • Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.
  • Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.
  • Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.
  • A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.
  • Az összes eset megtalálása (próbálgatással).

 

Számtan, algebra

·        Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben.

·        Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).

·        Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.

·        Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben.

·        Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben.

·        A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása.

·        Fejben számolás százas számkörben.

·        A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.

·        Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása.

·        Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű, számmal írásban.

·        Műveletek ellenőrzése.

·        Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.

·        Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.

 

Összefüggések, függvények, sorozatok

·        Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése.

·        Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.

·        A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.

Geometria

·        Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek.

·        A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között.

·        Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).

·        Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik.

·        Kör fogalmának tapasztalati ismerete.

·        A test és a síkidom közötti különbség megértése.

·        Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői.

·        Gömb felismerése.

·        Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.

·        Négyzet, téglalap kerülete.

·        Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

Valószínűség, statisztika

·        Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése.

·        Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása.

·        Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.

Informatikai ismeretek

·        Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata.

·        Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése.

·        Együttműködés interaktív tábla használatánál.

 

 

Angol nyelv

4. évfolyam

 

Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival.

Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában.

Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot.

 

 

Környezetismeret

1-2. évfolyam

 

Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása.

Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása.

Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése.

Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások.

Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése.

Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára.

 

3-4. évfolyam

 

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.

Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben.

A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése.

Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.

A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében.

Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.

Egy természetes életközösség bemutatása.

Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete.

Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete.

Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában.

 

 

Hit- és erkölcstan

 

1. évfolyam

 

Legyen a gyermeknek élményszerű fogalma Istenről mint gondviselő Atyáról, s ezt tudja is kifejezésre juttatni a maga értelmi-érzelmi szintjén. Ismerje és tudja elmondani Jézus életének főbb eseményeit kisebb segítséggel. Váljék tudatossá a gyermekben, hogy Jézus az Atya küldötte. Ismerje a karácsony, húsvét, pünkösd ünnepeinek tartalmát. Ismerje és értse a legelemibb vallási jeleket, szimbólumokat. Ismerje és szeresse az egyházat mint Isten népét, a Jézus Krisztusban hívők nagy családját, amelynek látható feje a római pápa. Ismerje a templom főbb liturgikus tárgyait, s tudjon a templomban megfelelő módon viselkedni, illetve a közös liturgiában részt venni. Tudja az alapvető imádságokat, az egyszerűbb egyházi énekeket.

 

2. évfolyam

 

Ismerje a tanuló Jézus nyilvános működésének főbb eseményeit. Tudjon elmondani egy-egy evangéliumi történetet. Ismerje Jézus megváltói szerepét, tevékenységét. Ismerje a keresztség szentségét. Ismerje a szentmise fő részeit.

 

3. évfolyam

 

Ismerje a tanuló Jézus életének legfontosabb eseményeit és tanítását. Sajátítsa el a bűnbocsánat szentségével és az oltáriszentséggel kapcsolatos tudnivalókat. Tudja fejből a tízparancsolatot. Ismerje a négy evangélium szerzőjét, az evangéliumok sorrendjét. Tudjon fejből idézni legalább 20 evangéliumi részből egy-egy verset. Ismerje Jézus új parancsát.

 

4. évfolyam

 

Tudják elmesélni a hallott ószövetségi történeteket. Tudják az olvasmányok végén szereplő szentírási idézeteket könyv nélkül. Ismerjék az erény és a bűn fogalmát, a három isteni erényt, azok jelentőségét az ember életében. Ismerjék meg a legfőbb erényeket az ószövetségi történetek kapcsán. Tudják a négy sarkalatos erényt. Ismerjék a főbűnöket, illetve az ezekkel ellentétes erényeket. Ismerjék az ószövetség népének Isten által kiválasztott kiemelkedő személyeit. Tudják hitünk fő igazságait.

 

Ének – zene

1-2. évfolyam

 

A tanulók 40 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni.

Ismernek 15 egyházi éneket, és képesek a közösséggel együtt elénekelni, a liturgikus alkalmakkor

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.

A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról szolmizálva éneklik.

Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

3-4. évfolyam

 

A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Képesek 20 egyházi éneket (népének, gregorián dallam, taizei ének), a közösséggel együtt elénekelni, a liturgikus alkalmakkor

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.

A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják.

Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.

Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve a zenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik

 

 

 

 

 

Vizuális kultúra

 

1-2. évfolyam

 

  • Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.
  • Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével.
  • A felszerelés önálló rendben tartása.
  • A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése.
  • A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása.
  • Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése.
  • Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára.
  • A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése.
  • Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése.
  • Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat.
  • Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése.
  • A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását).
  • A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.
  • Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése.
  • Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.

3-4. évfolyam

 

  • Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése.
  • Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.
  • Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.
  • A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve.
  • Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése.
  • A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).
  • Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően.
  • Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás.
  • A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése.
  • Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása.
  • A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban.
  • A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése.
  • A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése.
  • Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

 

 

Technika, életvitel és gyakorlat

 

1-2. évfolyam

 

A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása.

Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról.

A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása.

A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet.

Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete.

Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén.

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.

Életkori szintnek megfelelő probléma-felismerés, problémamegoldás.

Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete.

Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.

Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása.

Építés mintakövetéssel és önállóan.

Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.

A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.

Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.

A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása.

Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.

 

3-4. évfolyam

 

Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása.

Használati utasítások értő olvasása, betartása.

Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor).

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.

Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.

Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.

A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.

A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.

Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.

Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

 

 

Testnevelés

1-2. évfolyam

 

12 perc futás: 1700-2000 méter futás (fiúk), 1500-1900 méter (lányok). Rúdon vagy kötélen félig felmászni. Felhúzódzkodni nyújtottkarú függésből 1-2-szer. 3-4 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban, bukfenc előre és hátra, kisebb hibákkal, kis segítséggel zsugorfejenállás. Fellendülni kézenállásba kis segítséggel, egyensúlyozni a zsámolyra tett pad merevítő gerendáján.

Távolba dobás kislabdával: 16 méter (fiúk), 10 méter (lányok), labdavezetés ütögetés nélkül, labda feldobás 2-3 méter magasra, leguggolás, felállás és a labda elkapása 10-ből 8-szor.

Távolugrás: 2,4 m-t (fiúk), 2,3 m-t (lányok).

Gyorsfutásban 30 méteren: 6,5 másodperc (fiúk), 6,6 másodperc (lányok).

3-4. évfolyam

12 perc futás: 2100-2300 métert (fiúk), 1700-2100 métert (lányok).

Rúdon vagy kötélen mászás (fiúk), nagyon erőlködve (lányok).

Felhúzódzkodás 2-3-szor (fiúk), l-szer (lányok).

3-6 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban (fiúk), 1-2 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban (lányok).

Kis segítséggel fejen állás. Fellendülés kézenállásba a fal mellett.

Kézenátfordulás oldalra, de kissé hajlított törzzsel és lábbal.

Végig tud menni a gerendán, de még kissé bizonytalanul.

2-3 részes szekrényen a felguggolás és a homorított leugrás, a zsugorkanyarlat segítségadással, és kisebb hibákkal.

Zökkenőmentesen tud gurulóátfordulásokat végezni előre és hátra.

Tud labdát vezetni az ügyes kezével, de kissé merev csuklóval, és közben a labdát nézi.

A labdával tud egyszerűbb "mutatványokat" végezni, tud labdát adogatni ügyes kézzel a tanult módokon, és az esetek többségében el is tudja kapni.

Kislabdával tud dobni: 22 m-t (fiúk), 14 m-t (lányok).

Távolba tud ugrani: 2,7 m-t (fiúk), 2,6 m-t (lányok).

A 30 méteres futásban az időeredmények: 6,2 mp (fiúk), 6,3 mp (lányok).

Elfogadhatóan tud görkorcsolyázni, korcsolyázni.

4. 2. Felső tagozat

Magyar nyelv és irodalom

5-6. évfolyam

 

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására.

Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.

Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).

Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.

A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is.

A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 56 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.

Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

 

 

 

7-8. évfolyam

 

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.

Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit.

Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére.

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.

Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában.

Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.

Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 810 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 1920. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni.

Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.

Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.

Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

 

 

Matematika

 

5-6. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

·        Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.

·        Két véges halmaz közös részének,része két véges halmaz uniója uniójának felírása, ábrázolása.

·        Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.

·        Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

·        Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.

·        Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.

·        Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

 

Számtan, algebra

·        Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.

·        Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása.

·        Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.

·        A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata.

·        Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.

·        Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között).

·        Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.

·        A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása.

·        Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.

·        A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.

·        Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel.

 

Összefüggések, függvények, sorozatok

·        Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.

·        Egyszerűbb grafikonok, elemzése.

·        Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén.

 

Geometria

·        Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.

·        A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata.

·        Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.

·        Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése.

·        A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.

·        Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása.

·        A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.

·        A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.

 

Valószínűség, statisztika

  • Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
  • Néhány szám számtani közepének kiszámítása.
  • Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

 

7-8. évfolyam

 

Gondolkodási és megismerési módszerek

  • Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.
  • Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.
  • Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.
  • Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.
  • Fagráfok használata feladatmegoldások során.

 

Számtan, algebra

  •  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.
  • Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.
  • A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.
  • A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.
  • Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.
  • Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.
  • Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.
  • Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.
  • A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.
  • Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.

 

Összefüggések, függvények, sorozatok

  • Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.
  • Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.
  • Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon.

 

Geometria

  • A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.
  • Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.
  • Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).
  • A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.
  • Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.
  • A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.

 

Valószínűség, statisztika

  • Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.
  • Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.
  • Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.
  • Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése.

 

 

Angol nyelv

5. évfolyam

 

Hallott szöveg értése

A tanuló

·         ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;

·         ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;

·         ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.

 

Beszédkészség

A tanuló

·         ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;

·         tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel;

·         megértési probléma esetén segítséget kér.

 

Olvasott szöveg értése

A tanuló

  • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;
  • ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;
  • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.

 

Íráskészség

A tanuló

·         ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír;

·         egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

 

6. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló

·         utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.

Beszédkészség

A tanuló

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;

·         jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

·         kérdéseket tesz fel;

·         megértési probléma esetén segítséget kér;

·         tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.

Íráskészség

A tanuló

  • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;
  • egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;
  • egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

 

7. évfolyam

 

Hallott szöveg értése

A tanuló

·         megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.

Beszédkészség

A tanuló

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;

·         egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

·         kérdéseket tesz fel,

·         eseményeket mesél el;

·         megértési probléma esetén segítséget kér;

·         részt vesz egyszerű párbeszédben,

·         beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;

·         egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;

·         ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.

Íráskészség

A tanuló

  • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;
  • egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;
  • egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;
  • ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

 

8. évfolyam

 

Hallott szöveg értése

A tanuló

·         utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;

·         ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni;

·         jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.

 

Beszédkészség

A tanuló

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;

·         egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

·         kérdéseket feltesz,

·         eseményeket elmesél;

·         megértési probléma esetén segítséget kér;

·         egyszerű párbeszédben részt vesz;

·         fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez.

 

Olvasott szöveg értése

A tanuló

  • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
  • ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;
  • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;
  • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;
  • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
  • egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;
  • jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.
Íráskészség

A tanuló

·         jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;

·         egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;

·         egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;

·         ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;

·         kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.

 


Történelem

 

5-6. évfolyam

 

Az ókori, középkori és koraújkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével az egyetemes emberi értékek elfogadása, a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez, vallási közösséghez való tartozás élményének személyes megélése.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása.

A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását.

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közjó, a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.

Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat.

Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják.

Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet.

Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.

Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak.

Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során.

Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket.

Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.

Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére.

Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet.

Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani.

Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját.

Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen.

Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.

 

7-8. évfolyam

Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése.

Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése.

A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését.

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre.

Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.

Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az államalapítástól kezdve, napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére.

 Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik.

Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki.

Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok.

Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők.

Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.

Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból.

Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget.

Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani.

Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat.

Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.

Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet.

Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit.

Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani.

Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni.

Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit.

Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát.

Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket.

 

 

Természetismeret

 

5-6. évfolyam

A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából

Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere.

Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész.

Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.

Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról.

Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket.

Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.

Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére.

Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez.

Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni.

Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

 

Biológia

 

7-8. évfolyam

 

A tanuló ismerje Magyarország legfontosabb nemzeti parkjait és a lakóhelyén vagy annak közelében található természeti értékeket (védett növények és védett természeti értékek).

Legyen tisztában a környezet-egészségvédelem alapjaival, a gyógy- és fűszernövényeknek a szervezetre gyakorolt hatásával.

Tudja, hogy milyen szerepe van a biológiai információnak az önfenntartásban és fajfenntartásban.

Értse a család szerepének biológiai és társadalmi jelentőségét.

Értse, hogy a párkapcsolatokból adódnak konfliktushelyzetek, és legyen kész azokat megfelelő módszerekkel kezelni.

Tudja a tanult nem sejtes és sejtes élőlényeket összekapcsolni az emberi szervezet működésével, értelmezze azokat az élőlények és környezetük egymásra hatásaként.

Legyen tisztában saját szervezete működésének alapjaival.

Értse és tudja bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az élővilág különböző megjelenési formáit a különböző élőhelyekhez való alkalmazkodás alakította ki.

Legyen világos számára, hogy az ember a természet része, és ennek megfelelően cselekedjen.

Tudja, hogy az életmóddal nagymértékben befolyásolhatjuk szervezetünk egészséges működését. Tekintse az egészséget testi, lelki szociális jóllétnek.

Kerülje az egészséget veszélyeztető anyagok használatát, tevékenységeket.

Tudjon sérültet, beteget alapvető elsősegélynyújtásban részesíteni.

Empátiával viszonyuljon beteg és fogyatékkal élő társaihoz.

Tudjon egyszerű kísérleteket, vizsgálódásokat elvégezni, csoportmunkában és önállóan infokommunikációs eszközök segítségével beszámolókat készíteni, szemléltető anyagot összeállítani, adatokat elemezni és valós problémákra megoldásokat javasolni. Tanári irányítással tudjon projektmunkát végezni.

 

 

Kémia

 

7-8. évfolyam

 

A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit.

Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait.

Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik.

Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát.

Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket.

Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni.

Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában.

Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor.

Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.

 

 

Fizika

 

7. évfolyam

A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre.

Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt.

Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak.

Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés.

Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését.

Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére.

Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni.

A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni.

Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket.

Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat.

Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait.

Képes legyen a sebesség fogalmát különböző kontextusokban is alkalmazni.

Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani.

Értse meg, hogy a gravitációs erő egy adott testre hat és a Föld (vagy más égitest) vonzása okozza.

Képes legyen a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként.

Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást.

Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben.

Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb.

8. évfolyam

 

A tanuló rendelkezzen elemi ismeretekkel az elektromosságtan témakörében, legyen tisztába az alapvető baleset-megelőzési szabályokkal.

Legyenek ismeretei az egyszerű áramkörök kapcsolási elemeiről

Ismerje a hálózati elektromos energiahálózat működésének alapjait, legyen képes a környezetében található fogyasztók energiafelhasználását megbecsülni, ismerje és tudja értelmezni, ellenőrizni a közüzemi energiaszámlákon feltüntetett adatokat.

A tanuló magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát.

Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával.

A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget.

A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa és azokat a vita során felhasználja.

Képes legyen a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként.

Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást.

Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel.

Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség.

Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben.

Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb.

Ismerje az áramkör részeit, képes legyen egyszerű áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére.

Tudja, hogy az áramforrások kvantitatív jellemzője a feszültség.

Tudja, hogy az elektromos fogyasztó elektromos energiát használ fel, alakít át.

A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni.

Tudja, hogy az elektromos energia bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.

 

Földrajz

 

7-8. évfolyam

 

 A tanlóknak legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalom-földrajzi sajátosságairól, lássák azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét. Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével.

Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy országcsoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal. Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze.

Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik.

Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő szerkezet-domborzati egységek kialakulásának időbeli rendjét. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére, különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat.

Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni és értelmezni a leolvasott adatokat. Szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai fogalmakkal kapcsolatban elvárható tudás: tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetük, fekvésük megfogalmazása; megmutatásuk különböző tartalmú és méretarányú térképeken; kontúrtérképen való felismerésük és megnevezésük; földrajzi-környezeti tartalmak hozzájuk kapcsolása. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is.

Hit- és erkölcstan

5. évfolyam

 

A tanuló tudjon tájékozódni, adott részeket ügyesen megkeresni a Szentírásban. Ismerje az egyházi év fogalmát, a szentmise teológiáját alap szinten és liturgiáját, a hét szentség és a szentelmények liturgiáját. Tudja, mit, mikor, hogyan és miért ünneplünk az egyházban. Ismerje a liturgikus cselekmények, helyek, idők, kellékek, színek jelképrendszerét.

 

6. évfolyam

 

Tudja megkülönböztetni a katolikus egyházara vonatkozó fogalmakat a többi vallás fogalmaitól. Ismerje az egyház alapításának körülményeit, az egyház lényegét, célját, szervezeti felépítését. Legyen tisztában az egyház üdvösségszerző küldetésével, ismerje, hogyan valósította és valósítja meg ezt a történelem különböző korszakaiban és napjainkban.

 

7-8. évfolyam

 

Ismerje meg a tanuló az Ószövetség legfontosabb, hitünket meghatározó és érintő részeit, tudatosítsa, hogy e könyvekben a választott népnek az az élménye, hogy az üdvösséget ígérő Isten nem hagyja magára népét, vallási drámákban, sajátos műfajokban és jelképekben fogalmazódik meg. Sajátítsa el a bibliai exegézis alapelemeit, és a mondanivalót tudja saját korára, önmagára, Isten közöttünk végbevitt üdvözítő tevékenységére alkalmazni.

Ismerje meg a tanuló az újszövetségi könyveket: az evangéliumokat, az Apostolok Cselekedeteit és a leveleket. Tudatosítsa, hogy a sajátos műfajokban és igehirdetői céllal megfogalmazott újszövetségi vallási drámák arról tanúskodnak, hogy Jézus követői élményszerűen meggyőződtek arról: mesterük a megígért Messiás, s az ember üdvössége érdekében valóban legyőzte a halált, s tanításában, Igéjében, az egyház által közvetített tanításában és az eukharisztiában jelen van.

 

 

Hon-és népismeret

 

5. évfolyam

A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk.

Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat.

Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket.

Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Világossá válik a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel.

 

 

Dráma és tánc

 

5. évfolyam

 

Alkotóan vegyen részt többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben.

Alapszintű improvizációs képességei fejlődjenek, erősödjön a biztonsága a térhasználatban a mozgás és a dramatikus tevékenységek folyamán.

Konstruktívan vegyen részt a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében.

A tanuló legyen képes a munkamegosztásra, tudja értékelni társai munkáját; fejlődjön önismerete, képviselje saját álláspontját, és vegye figyelembe társai véleményét a közös alkotó tevékenységben.

Ismerje és tudja használni a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; legyen képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait.

Informatika

5-6. évfolyam

 

A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére

  • ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni;
  • tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni;
  • tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat;
  • tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait;
  • ismerje egy vírusellenőrző program kezelését.

 

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

  • ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat;
  • használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit;
  • ismerje egy bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni;
  • ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket;
  • segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni;
  • tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni.

 

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére

  • legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt;
  • ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit;
  • képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni;
  • tudjon egyszerű programot készíteni;
  • legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára;
  • a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival.

 

A tanuló az infokommunikáció témakör végére

  • legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára;
  • legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni;
  • legyen képes a találatok értelmezésére;
  • legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére;
  • legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára;
  • legyen képes az interneten talált információk mentésére;
  • ismerje a netikett szabályait.

 

A tanuló az információs társadalom témakör végére

  • ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat;
  • ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;
  • ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket;
  • ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;
  • szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében.

 

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

  • a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni;
  • konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat;

·        el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.

7-8. évfolyam

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére

  • ismerje meg a különböző informatikai környezeteket;
  • tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait;
  • segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására.

 

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

  • tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni;
  • tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni;
  • tudjon egyszerű táblázatot létrehozni;
  • ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit;
  • tudjon bemutatót készíteni.

 

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére

  • lássa át a problémamegoldás folyamatát;
  • ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket;
  • ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait;
  • tudjon kódolni algoritmusokat;
  • tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben;
  • ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat;
  • legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján;
  • legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára.

 

A tanuló az infokommunikáció témakör végére

  • legyen képes megkeresni a kívánt információt;
  • legyen képes az információ értékelésére;
  • legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra;
  • tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait;
  • használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat.

 

A tanuló az információs társadalom témakör végére

  • ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;
  • ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket;
  • ismerjen megbízható információforrásokat;
  • legyen képes értékelni az információ hitelességét;
  • ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;
  • ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit;
  • ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit;
  • ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást;
  • legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására.

 

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

  • a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz;
  • a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban;
  • képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás);

·        egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

 

 

Ének - zene

 

5-6. évfolyam

 

Az énekes anyagból 10 dalt, 10 egyházi népéneket, és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük.

A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak.

Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások, hangszerelés).

A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 10 alkotás) megismerték.

 

7-8. évfolyam

 

Az énekes anyagból 15 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban.

A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük.

Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák.

Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten.

A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 20 alkotás) megismerték, a hallott műveket jellemző részleteik alapján felismerik.

 

 

 

Vizuális kultúra

 

5-6. évfolyam

 

·        A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.

·        Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban.

·        Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.

·        A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása.

·        Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.

·        Szakrális (ősi és keresztény) kifejezési formák felismerése, megkülönböztetése

·        Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása.

·        Néhány rajzi és tárgykészítési technika megfelelő használata az alkotótevékenység során.

·        Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.

·        A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása.

·        Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása.

·        Fontosabb szimbolikus, vallási, és kulturális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése.

·        A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

  • Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

 

7-8. évfolyam

 

  • Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.
  • A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.

·        Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata különböző célok érdekében.

·        Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása.

·        Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése.

·        Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása.

·        Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során.

·        A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán.

·        A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online  kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése.

·        Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint.

·        Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.

·        A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

·        Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.
A vizuális elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

·        Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

  • Keresztény (szakrális) szempontok érvényesítése elemzéseknél, vizuális és kommunikációs értékrend kialakításánál.

 

 

Technika, életvitel és gyakorlat

 

5-6. évfolyam

 

Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezet-átalakító tevékenységgel járó felelősség belátása.

Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata.

Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása.

Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása.

A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása.

A közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel.

Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése.

 

7. évfolyam

 

Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, alkalmazása.

A háztartási elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése.

Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során.

A víz és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége.

Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett.

A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.

Tájékozottság a közlekedési környezetben, tudatos közlekedési magatartás, a közlekedési morál alkalmazása.

Környezettudatos közlekedésszemlélet.

Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése.

Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel.

Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése.

A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése.

A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.

 

 

Testnevelés és sport

 

5. évfolyam

 

Természetes és nem természetes mozgásformák

A bemelegítés és a sokoldalú előkészítés folyamán törekvés a pontosságra és az intenzitásra. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, a tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismeret.

 

Sportjátékok

A sportjátékok szabályainak, technikai és taktikai alapjainak ismerete és alkalmazása.

 

Atlétika

A tanult futó-, ugró-, és dobógyakorlatok jártasság szintű ismerete.

Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete.

 

Torna jellegű feladatok

A testtömeg feletti uralom nem szokványos támaszhelyzetekben és gyakorlatokban. Segítségadás.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai bemutatása. A természeti környezetben történő sportolás szabályainak betartása.

 

Önvédelmi és küzdősportok

A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

 

6. évfolyam

 

Természetes és nem természetes mozgásformák

A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása.

A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása.

8-10 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása.

A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete.

A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása.

Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása.

A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete.

Sportjátékok

A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban.

Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.

A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása.

Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban.

Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában.

 

Atlétika jellegű feladatok

A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása.

A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.

A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően.

Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával.

A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása.

A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében.

Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete.

Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában.

 

Torna jellegű feladatok

A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett.

A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása.

A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett.

Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása.

Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal.

Az alaplépésekből 2-4 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is.

A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása.

A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása.

A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása.

A balesetvédelmi utasítások betartása.

Segítségnyújtás a társaknak.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása.

A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata.

A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete.

A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.

A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon.

 

Önvédelmi és küzdőfeladatok

Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra. Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása.

A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása.

Jártasság néhány önvédelmi fogásban. Mások teljesítményének elismerése.

A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés.

A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

 

7. évfolyam

 

Egyszerű relaxációs technikák ismerete.

Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.

Az erősítés és nyújtás ellenjavallt gyakorlatai.

Az összehangolt, feszes tornászos testtartás kritériumainak való megfelelés.

A kamaszkori személyi higiéné ismerete.

 

Sportjátékok

A sportjátékok technikai és taktikai ismeretei.

Jártasság a helyzetmegoldásokban (taktika).

A játékszabályok bővített körének ismerete és alkalmazása.

A csapatjátékhoz szükséges együttműködési készség kialakítása, és alkalmazása.

Sportszerűtlenségek, durva magatartásbeli hibák véleményezése.

Sporttörténeti ismeretek, tájékozottság a labdajátékok terén.

Atlétika jellegű feladatok

Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.

Futó-, ugró-, és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő tudása, a tanult versenyszabályok alkalmazása. Az atlétikai alapmozgásokban törekvés a jobb technikai bemutatásra. A lendületszerzés, elrugaszkodás és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, kocogás élettani jelentőségének ismerete.

 

Torna jellegű feladatok

A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőkifejtés összhangja a torna jellegű mozgásokban.

Talajon, gerendán, gyűrűn a látható fejlődés megmutatkozzon a bemutatásban, gyakorlásban, gyakorlat összeállításban.

A szekrény- és támaszugrások bátor végrehajtása, a képességeknek megfelelően.

Az aerobik gyakorlatok kivitele, zenével történő összehangolása.

Önkontroll, együttműködés, segítségnyújtás a torna jellegű feladatok végrehajtásánál.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bővülése.

A természeti erők és a sport kapcsolódása és jártassági szinten történő ismerete.

A verbális és gyakorlati kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában.

 

Önvédelmi és küzdőfeladatok

A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.

A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatok kontrollált végrehajtása társsal.

Jártasság állásküzdelemben.

A fenyegetettségi szituációk felismerése, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása.

A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása.

Önfegyelem, fájdalomtűrés.

 

 

 

 

8. évfolyam

 

Természetes és nem természetes mozgásformák.

Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában, tájékozottság a relaxációs technikákról.

Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.

Az erősítés és a nyújtás ellenjavallt gyakorlatai,

Az összehangolt, feszes testtarás kritériumainak való megfelelés.

Tájékozottság a kamaszkori személyi higiénéről.

 

Sportjátékok

Gazdagabb sportjáték-technikai és taktikai tudásanyag.

A játékszabályok kibővített körének megismerése, alkalmazása.

Jártasság néhány új taktikai formáció, helyzet megoldásában.

A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.

A sportjátékokhoz szükséges test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.

Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése.

Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban.

 

Atlétika jellegű feladatok

Az atlétikai tanult mozgások sokoldalú és célszerű alkalmazása.

Futó-, ugró-, és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése, a tanult versenyszabályoknak megfelelően.

Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, lendületszerzés és a befejező mozgások összekapcsolása.

A futás, kocogás élettani jelentőségének ismerete.

 

Torna jellegű feladatok

A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban.

Talajon, gerendán, gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat összeállításban.

Az aerobik gyakorlatok kivitele és a zenével történő összehangolása.

Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek tudatossága.

A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok ismerete.

A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában.

A szabadidőben végzett sport iránti pozitív beállítódás.

Önvédelmi és küzdőfeladatok

A grundbirkózás alaptechnikájának és szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.

A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatok kontrollált végrehajtása társsal. Állásküzdelemben jártasság. A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

XI. A tanuló munkájának elismerése

 

A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az értékelési rendszer.

 

A félévi értékelés az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket és szöveges értékelést a szaktanár határozza meg.

 

Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár.

 

A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.

1. Tanulmányi jegyek

Az első évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

5

jeles

a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

4

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

3

közepes

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni

2

elégséges

tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni

1

elégtelen

a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni

 

2. Magatartás jegyek

5

példás

fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja e

4

lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja

3

változó

enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el

2

rossz

súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el

 

 

 

 

 

 

 

3. Szorgalom jegyek

5

példás

legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít)

4

legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén

3

változó

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás)

2

hanyag

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

 

XII. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

1. A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

·        szaktanári,

·        hitoktatói, lelki vezetői,

·        osztályfőnöki,

·        igazgatói,

·        nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át.

 

A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok, hitoktatók, lelki vezetők és az osztályközösségek véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.

 

Csoportos jutalmazási formák:

 

  • Jutalomkirándulás.
  • Színház vagy kiállítás látogatása.

 

Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök szóban vagy írásban terjeszti elő a tanulót az intézmény igazgatójánál, melyet azután a nevelőtestület dönt el az osztályozó értekezlet alkalmával.

2. Dicséretek

 

A tanulóközösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában elért jó eredményeket jutalmazni kell. A tanuló egyszeri kisebb-nagyobb teljesítményének évközi elismerése:

Osztályfőnöki, hitoktatói, lelki vezetői, szaktanári dicséret

 

Az osztályfőnök, a szaktanár saját, vagy pedagógustársa javaslatára a tanulót példaként állítja tanulótársai elé, és a dicséretet írásban a szülőknek is tudomására hozza.

 

Igazgatói dicséret

Az osztályfőnök vagy a pedagógus javaslata alapján a kötelességen túlmenő, osztálya vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményéért az igazgató a tanulót dicséretben részesítheti, melyet az egész tanulóifjúság tudomására hoz, és erről a szülőket írásban értesíti.

 

A dicséretek bármelyik fokozata többször is adható. A magasabb szintű dicséretnek nem feltétele az alacsonyabb fokozatok elérése.

A dicséreteket az osztályfőnök az osztályozó naplóban rögzíti.

 

Év végi dicséretek

 

A huzamosabb ideig tartó kiemelkedő teljesítményért tanév végén adható elismerés.

 

Osztályfőnöki dicsérő oklevél

 

Az osztályfőnök vagy a pedagógus javaslata alapján a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért, példamutató közösségi munkát végző tanuló kaphatja, melyről az osztályozó értekezlet dönt.

 

Igazgatói dicséret

 

Az osztályozó értekezlet javaslata alapján a példás magatartású és kiváló tanulmányi előmenetelű tanuló kaphatja, melyről az iskolavezetés dönt. Az igazgatói dicsérő oklevelet és a vele járó könyvjutalmat az igazgató a tanévzáró ünnepélyen adja át mindenki előtt.

 

Nevelőtestületi dicséret

 

Az osztályfőnök vagy a pedagógus javaslata alapján a példamutató kötelességteljesítésért, a kiváló tanulmányi eredményért és segítőkészségért a nevelőtestület adhatja, melyet az osztályfőnök az anyakönyvbe és a bizonyítványba jegyez be. Nevelőtestületi dicséretet kapott tanuló könyvjutalomban részesül, melyet az igazgató ad át a tanévzáró ünnepélyen.

3. Fegyelmező intézkedések

Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítését ide nem értve – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.

A fegyelmező intézkedések formái:

  • szaktanári,
  • hitoktatói, lelki vezetői,
  • osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás,
  • igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás,
  • nevelőtestületi figyelmeztetés, nevelőtestületi intés, nevelőtestületi megrovás.

Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettel arányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

  • durva verbális agresszió,
  • a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása,
  •  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital) iskolába hozatala, fogyasztása
  • a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

 

Ha a tanuló többszöri visszatérő fegyelemsértést követ el, ellene fegyelmei eljárás indítható.

A tanuló elleni fegyelmi járást a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53.§ - 60.§ rendelkezései alapján lebonyolítani. Ennek részletes szablyait intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

4. A fegyelmi eljárás szabályai

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az EMMI rendelet 53 – 62.§-a szabályozza.

 

A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.

 

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

 

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

 

Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

 

Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

 

Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.

 

Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére.

 

Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást.

 

Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.

 

Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

 

A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb

·         meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,

·         áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.

A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

 

A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.

 

A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

 

A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

 

A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.

 

A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.

 

A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

 

A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

 

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

 

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

·         a tanuló nem követett el kötelességszegést,

·         a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,

·         a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,

·         a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy

·         nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

 

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

 

A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

 

A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

 

A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

 

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

 

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

 

A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

 

Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.

Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

 

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

 

 

 

 

Az oktatásügyi közvetítő eljárás

 

Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.

 

Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

 

A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható.

 

Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel.

Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő üléseket tarthat.

A közvetítő nem járhat el, ha

·         valamelyik felet képviseli,

·         a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója,

·         a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt,

·         az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

 

Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni.

 

A közvetítőt - ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni.

 

Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki.

Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként

·        az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét,

·        az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét,

·        a kötelességszegés rövid összefoglalását,

·        a sérelem jóvátételének módját, határidejét,

·        az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik),

·        a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat,

·        a felek, - kiskorú kötelességszegő esetén - a szülő és a közvetítő aláírását írásban kell rögzíteni.

 

A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait.

A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja.

 

Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse.

 

Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

·        a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

·        a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta,

·        az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy

·        megállapodás született.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XIII. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolai Diákönkormányzat vezetőségi ülésén igény szerint, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

 

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.

 

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján - az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, és a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

 

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőivel, a nevelőtestülettel.

Az osztályfőnökök rendszeresen napi szinten tájékoztatják tanulóikat. A Diákönkormányzat munkájáról a diákvezetőkön keresztül kapnak tájékoztatást a tanulók.

A tanulók a kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel, telephelyvezetővel, a nevelőkkel és a nevelőtestülettel.

 

Az osztályfőnökök, szaktanárok által szervezett osztálykirándulások, teadélutánok, egyéni beszélgetések, kulturális- és sporttevékenységek a tanár – diák kapcsolat fontos szinterei.

XIV. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai

 

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

 

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.

 

Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

 

Az iskola a tankönyvellátás feladatait olyan formában végzi, hogy a Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Könyvtárellátó) a tankönyvek forgalmazására vonatkozóan szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól átveszi.

 

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő tankönyvfelelőst, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata. Díjazása a Könyvtárellátóval kötött szerződésből következik.

 

Az intézmény igazgatúja minden év január 10-ig felméri, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást a tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint hogy kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, hogy az iskolának lehetősége van-e további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni.

 

Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérés a beiratkozás napjáig történik meg.

 

Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló

a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket,

b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt,

c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokon túl.

 

Az a)-b) pont szerinti igényeket meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra.

A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

a) a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) folyósításáról szóló igazolás;

b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi

    pótlék folyósításáról szóló igazolás;

c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakértői véleménye;

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

 

A családi pótlék (iskoláztatási támogatás) folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.

 

Az iskola az osztályfőnökökön keresztül értesíti a szülőket és a tanulókat a normatív kedvezményen túli további kedvezmények köréről, feltételeiről, az igényjogosultság igazolásának formájáról és az igénylés elbírálásának elveiről. Ezek az információk az iskola honlapján is hozzáférhetők. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a jogszabály szerint vagy a szülő hozzájárulásával kezel.

 

A felmérés eredményéről az intézményvezető minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

 

Az intézmény vezetője a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a fenti módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú tanulót.

 

Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

 

A tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

 

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

 

Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki

a.)    tartósan beteg,

b.)    a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c.)    három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

d.)    nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e.)    rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

 

A tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ez nem vonatkozik a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanulókra.

 

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

 

1. A  tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések

Amennyiben a tanuló a kapott könyvet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, a tanuló a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. A tanuló a tanulói jogviszonyának megszűnése előtt köteles a kölcsön kapott könyveket leadni.

A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a kedvezményre jogosult birtokába adni. A tankönyv használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni.

A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszavinni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést.

A kölcsönzött tankönyvet a tanuló 50%-os árkedvezménnyel megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni.

·         A kikölcsönzött tankönyv rongálása, elvesztése esetén a kárt meg kell téríteni az elhasználódás mértékének megfelelő értékben:

-         első év végén a tankönyv 75%-át

-         második év végén 50%-át

-         harmadik év végén 25%-át

·         Elvárható, hogy a tankönyv négy évig, a tartós tankönyv pedig legalább hat évig használható állapotban maradjon.

·         Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését a tanuló, illetve a szülő kérheti. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelem elutasítása ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a tanuló, illetve a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus.

XV. A tanulók közösségei

1. Az osztályközösség

 

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll.

 

Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére - az alábbi tisztségviselőket választják meg: 4. osztálytól két vagy három  fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

 

2. Az iskolai Diákönkormányzat

 

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az intézményben Diákönkormányzat működik.

 

Joga a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának összeállítása.

 

Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatban a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben.

 

A Diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és gyakorlása előtt a Diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai Diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

 

Az iskolai Diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök (ha működik) képviselőiből álló Diákönkormányzati vezetőség irányítja.

 

A Diákönkormányzat tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti.

 

A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanításnélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszeréről.

 

3. Az iskolai diákközgyűlés

 

A tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni, melynek napirendi pontjait 15 nappal a megrendezés előtt nyilvánosságra kell hozni.

 

A diákközgyűlés összehívásáért minden tanévben az intézmény igazgatója a felelős.

 

Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

 

A diákközgyűlésen a Diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a Diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézményvezető tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

XVI. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

1. Törvényi szabályozás

 

A Nemzeti köznevelési törvény 46.§ alapján a szülő a gyermeke után térítési díjat, illetve tandíjat köteles fizetni. A művészetoktatásban részt vevő tanuló szülője a díjfizetési kötelezettségét a gyermeke tanulói jogviszonyának létrejöttét igazoló „Nyilatkozat” aláírásával vállalja. 

 

2. Befizetés

A térítési díjat a tanulók félévente (I. félév, II. félév) egy összegben, ill. a szülő kérésére egyéni (pl. havonkénti) lebontásban fizetik.

 

A térítési díj, valamint a tandíj befizetésének végső határideje az első félévben a félév utolsó tanítási napja, a második félévben a tanév utolsó tanítási napja.

 

Tandíjat fizet az a tanuló, aki az intézmény alapfokú művészetoktatási tanszakán (tanszakain) heti 300 percet meghaladóan folytat tanulmányokat, valamint, ha más művészeti iskolában is tanul, és a művészetoktatási normatíva igénybe vételéről nyilatkozott.

3. A térítési díj és a tandíj mértéke

A Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában tanulmányaikat folytató diákok térítési díját tanévenként a fenntartó határozza meg.

 

4. Térítési díj és tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmény, mentesség

Térítési díj, valamint tandíj fizetése alól mentesülnek  

 

  • a sajátos nevelési igényű tanulók törvényben meghatározott köre,
  • a tartósan beteg,
  • a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők.

A mentességet a szülőnek írásban kell igazolnia és kérelmeznie.

Az igazgató egyéb okok miatt is adhat kedvezményt a törvényben meghatározott kötelező térítési díj mértékéig, amelyet a szülőnek írásban kell kérelmeznie:

 

  • nagycsaládos
  • állami gondozott
  • gyermekét egyedül nevelő
  • intézményünkben több gyermeke tanul
  • egy főre jutó jövedelem alapján
  • egyedi kérelem alapján.

 

A fenntartó által meghatározott szabályok alapján az iskola igazgatója csökkentheti, a tanulmányi eredmény alapján differenciálhatja a térítési díj, valamint a tandíj összegét.

Amennyiben a térítési díjat vagy a tandíjat a szülő a végső határidőig nem fizeti be, a tanuló tanulói jogviszonya a következő félévtől megszűnik.

 

Jogorvoslati kérelem:

 

Az intézmény fenntartójának címezett, az igazgatóhoz benyújtott, írásban megfogalmazott dokumentum.

 

5. Az étkezés rendelése, lemondása, a térítési díj befizetése

Az étkezési térítési díjakat előre kijelölt napokon havonta szedi be az intézmény igazgatója által megbízott személy.

A kedvezményes étkezők a kedvezményt csak azokra a napokra kapják, amelyeken iskolában vannak. A hiányzás esetén amennyiben nem mondják le a hiányzás napjaira az étkezést, a térítés teljes összegét kell fizetniük. Ha a hiányzása reggel válik indokolttá, akkor az aznapi kedvezményes étkezést igénybe veheti.

Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a tanuló vagy szülője legalább egy nappal előre az iskolatitkárnál lemondja. 

Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet, az igénylést megváltoztató napon reggel nyolc óráig.

A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a többletfizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szünetelés kezdetét követő egy hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet, az igénylést megváltoztató időpontot megelőző napon tíz óráig.

 

XVII. Tanórán kívüli foglalkozások

1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

 

A tanuló részvétele a tanórán kívüli tevékenységeken önkéntes. Érdeklődési kör, önképzőkör a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhető.

 

A szakköri foglalkozásokon az év eleji jelentkezés alapján felvett tanulók vesznek részt. A szakköri tagság egy évre szól, felvétel esetén részvétele kötelező.

 

Tanórán kívüli foglalkozások

 

·         Fejlesztő foglalkozások.

·         Szakkör.

·         Hitélettel kapcsolatos rendezvények.

·         Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, diáknap.

·         Tanulmányi kirándulás.

·         Környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás.

 

2. Fejlesztő foglalkozások

 

A Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvélemények alapján a rászorult tanulók fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

 

A fejlesztő foglalkozások óraszámát, a szakvéleményt kiadó intézmény határozza meg.

 

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket a következő dokumentumok tartalmazzák:

 

  • Pedagógiai Program.
  • Helyi tanterv tantárgyi programjai.
  • Egyéni fejlesztési terv.

 

A szakvélemény tartalmazza a tanuló számára kijelölt intézményt. Ennek birtokában a gyermek gondviselőjének kérelemmel kell fordulnia intézményünk vezetőjéhez, hogy a szakvéleményben kijelölt iskolába kívánja járatni gyermekét.

 

Az intézmény igazgatója határozatban sorolja fel a szakvélemény alapján, a tanulót illető mentességeket.

 

A szülőt, külön tájékoztatjuk gyermeke fejlesztő óráinak időpontjáról, illetve az órát tartó fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus személyéről.

 

A rászoruló tanuló számára a fejlesztő órákon való megjelenés kötelező. A mennyiben hiányzik a tanuló az óráról, azt kötelessége igazolni. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá.

 

 

 

3. Szakkörök

 

Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a nevelőtestület javaslata alapján indítunk. A szakkörbe való jelentkezést a szakkörvezető az osztályfőnökkel történő megállapodással indítja be, és a szakkör megszűnéséről értesíti a szülőt. A szakkörön való részvétel egész évre szól. Vezetőit az intézmény igazgatója bízza meg.

 

A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.

 

A szakköri foglalkozások szeptember 1-jével kezdődnek és tanév végéig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1 óra.

4. Az egyéb foglalkozások rendje

Az egyéb foglalkozásokra való tanulói részvétel – a szakértői bizottságok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 15 perc szünetet kell tartani.

Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20.00 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább 2 felnőtt pedagógus felügyeljen.

Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi.

XVIII. A szülő tájékoztatása az elektronikus napló alapján

Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő beletekinthet, gyermeke tanulmányi előmeneteléről naprakészen tájékozódhat, továbbá a napló Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon hitelesített papíralapú másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban, illetve a fogadóórán.

XIX. Záró rendelkezések

A Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

 

1. Diákönkormányzat nyilatkozata

A 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő Házirendet az intézmény Diákönkormányzata 2015. augusztus 28. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a Diákönkormányzat véleményezési jogát jelen Házirend  felülvizsgálata során gyakorolta.

 

 

                                                                                             Balázsi Viktória

                                                                                         Diákönkormányzat-vezető pedagógus

2. Szülői Munkaközösség nyilatkozata

A 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő Házirendet a Szülői Munkaközösség 2015. augusztus 28. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a Szülői Munkaközösség véleményezési jogát jelen Házirend felülvizsgálata során gyakorolta.

  

 

                                                                                             Király Zsuzsanna

                                                                                         SZM elnök

3. Nevelőtestület nyilatkozata

 

A 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő Házirendet az intézmény Nevelőtestülete 2015. augusztus 28. napján tartott értekezletén elfogadta.

                                                                                                          Molnár Zsuzsanna

                                                                                                                 Igazgató

 

4. Fenntartói nyilatkozat

 

A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 32.§ i) pontja alapján a Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő Házirendjét a Konstantinápolyi Egyetemes PatriarchátusMagyarországi Orthodox Exarchátus – 1015 Budapest, Toldy u. 60. mint fenntartó, 2015. augusztus 28. napján jóváhagyta.

                                                          

                                                                 P.H.

                                                                                             

Kalota József

                                                                                                Érseki vikárius

5. A Házirend hatálybalépése

A Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8360 Keszthely, Hunyadi utca 3. Házirendje 2015. szeptember 1. napján a Nevelőtestület általi elfogadásával, és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes.

6. A Házirend felülvizsgálata

A Házirend felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény Nevelőtestülete, Szülői Munkaközössége. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A Házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Keszthely, 2015. augusztus 28.                                  

                                              

P.H.

                                                                                                                     Molnár Zsuzsanna

                                                                                                                             Igazgató